Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-04 / 286. szám
Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évf. 286. sz. 1983. dec. 4.. vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Változatlan irányba, alkalmas eszközökkel A felszabaduláskor fejletlen ipart öröklő Szolnok megyének az 1945 óta eltelt évtizedekben elért ipari fejlődését értékelte a napokban megtartott ülésén az MSZMP megyei bizottsága. Az elemzésből világosan kirajzolódnak a változásoknak egymásra épülő szakaszai, amelyek során ez a gazdasági ág mára vezető szerephez jutott. Az iparfejlesztés első, 1960-ig tartó korszakában korábban e tájon ismeretlen ágazatok — például a gép- és a vegyipar — honosodtak meg, a koncentrált beruházások eredményeként nagyüzemek kezdtek működni. A következő, új jellegzetességeket mutató időszakot még mindig az extenzív fejlődés jellemezte: a. vidéki ipartelepítések során szaporodó űzetitek jól szolgálták a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő foglalkoztatását az ipart korábban leginkább nélkülöző körzetekben is. Az 1968-ban bevezetett új gazdaságirányítási rendszer jelezte először a vállalatoknak és szövetkezeteknek az intenzív növekedésre való áttérés elodázhatatlanságát, a reform — részben az érdekeltségi viszonyok átalakításával — a szemléletváltásra ösztönző feltételeket is megteremtette. Az 1968- ban kezdett változások teremtették meg a lehetőségét annak, hogy az 1970-es évek ipari termelésének gyarapodása 60 százalékban a termelékenység növekedéséből származzék. A nyolcvanas évek elejére egy olyan iparszerkezet alakult ki, — állapítja meg a megyei pártbizottság jelentése —, amelyik összhangban van a megye adottságaival. A helyben fellelhető, illetve előállítható nyersanyagok és az ezeket hasznosítani képes ipari kapacitások harmóniája azonban korántsem teljes. Megyénk mezőgazdasága például — az igen kedvező természeti, földrajzi adottságok és a legfejlettebb termelési és tenyésztési technológiákat évek óta sikerrel alkalmazó nagyüzemek munkája ad biztosítékot erre — az elkövetkezendő években is igen dinamikusan fejlődhet. Az élelmiszeripar néhány területe, (a tej- és húsipar) azonban a tagadhatatlan fejlődés ellenére sem képes feldolgozni a terület valamennyi mezőgazdasági termékét. Nem sikerült eddig kellőképpen hasznosítani a Közép—Alföldön bőségesen található nagy inerttartalmú földgázt, vagy a Tiszavárkony térségében feltörő természetes szénsavat sem. Ezeknek, a megyei iparfejlesztési törekvéseknek feltétlenül irányt szabó lehetőségeknek a kihasználása persze jórészt a beruházásra költhető összegek nagyságától függ. Pénz pedig ma, mint köztudott, viszonylag kedvező befektetésekre is kevés jut. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a rövid távon teljesen meg nem valósítható tervekről egészen le kell mondanunk A megyei húsipar példája bizonyít: a rendszeres gyártás- és gyártmányfejlesztő rekonstrukciók, az üzemek együttműködésének javítása, munkamegosztásuk ésszerűbbé tétele — ha nem is tett fölöslegessé egy „komolyabb” beruházást — lehetőséget teremtett az állattenyésztő gazdaságokban megtermelt alapanyag nagyobb haszonnal eladható termékké alakítására. Az ipari fejlődés irányait kutatva, a megye adottságait számbavéve azonban korántsem csak a természeti tényezőkhöz többé-kevésbé szorosan kötődőket kell figyelembe venni. Nem feledkezhetünk meg a — nem valamilyen átlaghoz, hanem a létező legjobb megoldásokhoz mérve — viszonylagos elmaradottságban rejlő tartalékokról sem. Az utóbbi tíz évben például nem javult Szolnok megyében a termelő kapacitások kihasználtsága: az összes termelésre fordított időnek csupán 20 százalékát töltik el a második, és csak 5 százalékát a harmadik műszakban. Sajnos < ez az arány azokban az üzemekben sem sokkal jobb, amelyekben igen keresett termékeket gyártanak. Libanon és katonai akciók Péntek éjszaka, miközben tárgyalások folytak valamennyi palesztin harcos Tri- poliból történő távozásáról, újabb tűzpárlbajokat vívtak Jasszeir Arafat hívei és ellenfelei az észak-libanoni város térségében. Az UPI jelentése szerint a PFSZ VB elnökével szemben álló palesztin osztagok tüzérsége tegnap hajnalban lőtte Tripoli kikötőjét. Észak-Liba- non partjai mentén izraeli hadihajók cirkálnak, és gyakorlatilag ellenőrzésük alatt tartják Tripoli kikötőjének tengeri bejáratát. Zehdi Terzi, a PFSZ ENSZ-meg£i,gyelője pénteken este New Yorkban megerősítette, hogy Arafát, háromezer katonájával és ezer — nem állandó állományú — milicistájával kész Tunéziába vagy Észak-Jemenbe távozni, amennyiben az ENSZ teljes mértékben szavatolja az elvonulás biztonságos lebonyolítását. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap folytatta a vitát arról, hogy a (Folytatás a 2. oldalon.) Jászapátin a Jásztej-üzembe naponta 36—38 ezer Jiter tej érkezik, melynek nagy részéi! (zacskós tejként értékesítik, ezen kívül készítenek mintegy 4 mázsa vajat, tízezer liter tejből túrót, 4—500 liter tejszínt. Mintegy 7500 poharai tejföllel, 1200-at pedig iskolatejjel töltenek meg Zselés szaloncukor — Karácsonyfadísz Tőkehús, bőrös malac Karácsonyi kereskedelmi előzetes A megyed élelmiszer kiskereskedelmi vállalat hason lóan más élelmiszerforgal- mazó vállalatokhoz, szövetkezetekhez, idejében igyekezett felkészülni a decemberi ünnepekre), A boltokban már a múlt hónap végén megkezdték a mikuláscsoma- goik árusítását, a napokban pedig a fenyőfák is kikerültek az elárusítóheilyekre. Fenyőből az ÉKv 9500 darabot kínál, többségében lucfenyőt, de van feketefenyő is, Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat a megyeszékhelyen öt különböző ponton árusítja a fenyőfát, azon kívül „kitelepül” Jászberénybe, Tö- rökszentmiklósra, Túrkevé- re, Martfűre és Karcagra. Jászberényben egyébként az Egyesült Jászsági Áfésiz is árui fenyőt, de'nem csupán ott, hanem még további tizenkét jászsági településen. Tiseaf üreden és környékén a helyi áfőszek gondoskodnak a fen yőfaellátásról. Az ÉKV boltjaiban háromszáz mázsa szaloncukor és 30 mázsa csokoiládédísz várja a vevőket. Az idén a vállalat több közkedvelt zselés szaloncukrot kínál, mint az előző esztendőkben. Az Egyesült Jászsági Áfész boltjaiban százhetven mázsa sza- lancukordofooz sorakozik a polcokon, elegendőnek látszik a tiszafüredi áfész szalon culkarkészlete is. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat félmillió forint értékű fenyőfadísszel látta! el boltjait,. A díszekre jellemző, hogy mind formájukban, mind színeikben változatosabbak. ízlésesebbek, mint tavaly. A vállalat a házdasz- szoíiyok munkájának megkönnyítésére forgalomba hoz huszonöt mázsa félkész vajas tésztát, harminc mázsa mákos és diós bejglit és tízezer tortalapot És egy bizonyára örömmel fogadott hír: a tavaly még hiánycikknek számító zsemlemorzsából négyszáz mázsa van az üzletek raktárában. Érdeklődtünk a vállalatok, szövetkezetek vezetőinél a déligyümölcs, várható kínálatáról is, és nem kaptunk biztató válaszokat. Egyelőre mandarinból és kubai narancsból van kellő mennyiségben, másfajta narancsból és banánból már most biztos, hogy nem tudják kielégíteni az igényeket. Igaz, az Egyesült Jászsági Áfész ígérete szerint december 10-től megjelenik a boltokban a banán, Ám mazsolát és kókuszreszeléket ott is hiába keresnek majd a vásárlók. A közkedvelt földimogyoróból viszont nem fogynak ki a készletek^ Mind az ÉKV, mind a jászsági és tiszafüredi áfész azt ígéri, hogy tőkehús, bőrös malae, füstölt húsféle lesz kellő mennyiségben, a kocsonyához való csülökből és körömből azonban várhatóan nem lesznek képesek kielégíteni atz igényeket.; Az ÉKV úgy igyekszik enyhíteni a nagy zsúfoltságot, hogy a nagyobb élelmiszer áruházaiban elő rendelést vesz fel írásban és telefonon is. Végül még egy, a témához kapcsolódó hír; a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ földszintjén december 18-ig a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola hallgatói árusítják az Ideál, az ÉKV és a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat ajándéktárgyait, édességeit. bj — lp — szí — Miskolcon dttörüvezetSk Vili. országos konferenciája Ez év tavaszától csapat- szintű úttörővezetői értekezleteken, majd járási, városi, kerületi, végül megyei út- törő vezetői konferenciákon értékelték az úttörőmozgalom helyzetét, az elkövetkező időszak legfontosabb teendőit); A tanácskozásokon megválasztott küldöttek december 10-én Miskolcon találkoznak, hogy az Üttörő- vezetők VJII. Országos Konferenciáján értékeljék a mozgalom elmúlt 15 éves munkáját, meghatározzák az Űttörőszövetség tevékenységéinek fő irányvonalát, feladatait. Az úttörőmozgalom legfelső fóruma jóváhagyja a szövetség: működési szabályzatát e» megválasztja az országos tanács tagjait. A két napra tervezett fórumon a plenáris üléseken történő átfogó politikai értékelések mellett szekcióüléseken tanácskoznak az úttörővezetők a gyermekek nevelésének, ellátásának helyzetéről. az Űttörőszövetség érdekvédelmi, érdekképviseleti munkájáról, társadalmi kapcsolatairól. Igazán példamutató az alkalmazkodást mindenkor hatékonyan segítő piaci munkával csak néhány, általában nagy vállalatnál, találkozhatunk. Ma — különösen aki exportálni akar — nem várhat arra, hogy a vevő megtalálja. Az értékesítési lehetőségeket a termelőnek magának is kutatnia kell. Hogy ez az út milyen eredményesen járható, azt nemcsak a terebélyes nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező Hűtőgépgyár, vagy a Mezőgép üzletkötői igazolják. Egy igazán kicsiny termelőszervezet, a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz ipari üzeme ma már exportál. A szövetkezet illetékes vezetői ugyanis „nem féltek” tárgyalásokat kezdeményezni a mezőgépszakma egyik világnagyságával, az NDK-beli Fortschritt- tel. (Persze a „bátorsághoz” az is kellett, hogy a felkínált termékről, egy ellenőrző műszerről, tudták, valóban hasznos újdonság.) Vállalataink, szövetkezeteink piaci alkalmazkodóképességének jelentős javulásához sajnos az előbb hiányolt kezdeményező aktivitásnál kevesebb is elég lenne. Igen sok helyen ugyanis • a rendszeresen megjelenő, könnyen hozzáférhető piaci információkat sem hasznosítják a tervező munka során. Nemcsak specializált kutatóintézetek előrejelzései készülnek el sokaknak fölöslegesen, a Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatai a szervezet szolgáltatásait sem hasznosítják kellőképpen. Olyan régen bevált, az eladó és a vevő kapcsolatát közvetlenebbé tévő módszerek, mint az árubemutatók, a mintabolthálózat kínálta lehetőségek is kihasználatlanul maradnak. A megyei ipar a fejlődés bizonyos mértékig sajátos pályáján haladva, de az országossal párhuzamos úton jutott el már évekkel ezelőtt a növekedés intenzív szakaszába. Központi párt- és állami dokumentumok jelölték ki e korszak- váltás kezdetén a gazdasági stratégia legfontosabb elemeit, meghatározták Szolnok megye gazdasági fejlesztésének legfontosabb feladatait is. A nyolcvanas évek elején azonban nagymértékben megváltozott az a környezet, amelyben iparunknak dolgoznia kell. A kijelölt célok eléréséről azonban akkor sem mondhatunk le, ha időnként egy-egy tervünk megvalósításával várnunk kell. Hosszú távon abba az irányba kell haladni, amelyet az MSZMP KB 1977. október 20-i ülésén kijelölt. Ehhez pedig nélkülözhetetlen, hogy minden gazdálkodó szervezetben minél mélyebben ismerjék meg és használják mind hatékonyabban az intenzív gazdálkodást leginkább segítő eszközöket. A kisújszállási Vas- Fa- és Építőipari SzöveJkezet évi termelési értékének negyedrészét az NDK Schönebeckh Traktorgyár részére bérmunkában gyártott mezőgazdasági gépalkatrészek teszik Iki