Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-30 / 306. szám
4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1983. DECEMBER 30. A tanyavilág Valami furcsa, nyugtalan érzés fogott el, amikor a csúszós földúton igyekeztünk a Jászberénytől néhány kilométerre, bizonyos szempontból pedig jóval messzebb eső tanyavilág szíve, az öregerdei iskola felé. Amikor az udvaron megláttam az önfeledten játszó kisdiákokat, már nem kellett hozzá különösebb fejtörés, hogy megfejtsem az addigi nyugtalanság Okát. A tanyán, a tanyai iskolában töltött esztendők képei, emlékei tolultak elő bennem. Az öregerdei Általános Iskola az idei tanévtől már csupán egy osztályra való alsós diákot fogadi.j Járomi Béla 1956 óta tanít itt, huszonhat tanéven át feleségével együtt dolgoztak, de a tanulói létszám csökkenése miatt szeptembertől egyedül maradt. — Itt ismerkedtünk meg a feleségemmel, ’78-ig kinn is éltünk a szolgálati lakásban, utána együtt jártunk ki Jászberényből. El tudja képzelni, hogy most milyen rossz, szokatlan érzés egyedül lennem — mondta keserű szájízzel a „tanító úr” — Tudja, valami olyasféle kapcsolat alakult ki a tanyasiak, — nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek — és közöttünk, amelyben a feleségem sajátos „anya”, én pedig sajátos „apa” szerepet töltöttem be. Ne vegye se közhelynek, se dicsekvésnek, valóban úgy érezhettük, hogy lámpások vagyunk. És ha az ember adni tud másoknak, az nagyon jó érzés, sok mindenről képes lemondani ennek érdekében. — A tanyasi pedagógus közélete jó néhány dologban eltér a városi tanítókétól. Mi mindent kell csinálnia a tanítás után? — A szorosa^ az iskoláihoz kapcsolódó ügyek — könyvtárosi teendők, ünnepségek megszervezése — mellett bizony gyakran adódnak sajátos feladatok. Vittem már be a kórházba szülő nőt, írtam végrendeletet és, ami a kettő között van. Lakodalomban és temetésen is illik ott lennie A szülők sokszor keresnek fel, hogy problémájuk megoídíásáhc!» adjak tanácsot, segítséget.. Mindig is számíthattunk egymásra. A felnőttek sokat tettek az iskoláért, ha társadalmi munkáról van szó, nem kell toborozni, az első hívásra jönnek A szülői értekezleteket, amelyen mindenkor, minden családból van itt valaki, úgy kezdem, „szervusztok”, hiszen mindannyian tanítványaim voltak. Nagyon megszerettem a tanyasi embereket, mert őszinték és becsületesek:, Keményen meg kell dolgozniuk a megélhetésért, de becsülik egymás munkáját. Az iskolával ismerkedve számos kedves jel mutatja, hogy a gyerekek azt magukénak érzik. Madáretetők az épület, körül, ki szalonnát, ki pedig magot hozott aznapra a cinkéknek. Az osztályban levő padokat 27 éve állították be, azóta generációk váltották egymást bennük, karcolást egyiken sem láttunk. )— Milyenek az oktatás tárgyi feltételei ? — Remekül felszerelt az intézmény technikai eszközökben, a televíziótól a diasoron át az írásvetítőig minden megtalálható. Igaz, hogy az összevonásnak vannak hátrányai — tizenöt diák jár a négy évfolyamba — de előnyei is, mert differenciáltan lehet, foglalkozni a gyerekekkel. A felsősök Jászberényben tanulnak, és még senki nem bukott meg a tanítványaim közül ötödikben. Az udvaron a diákok él- (mény'beszámolója közepette megcsodálhattuk a rókakoto- lékot, és azt is tőlük tudtuk meg, hogy nemrégiben, amikor az erdő állatairól tanultak, egy csapat őz kíváncsiskodott be az iskola ablakán, pedig nem is volt megbeszélve, A búcsú kézfogásnál Járomi Béla újra ezt mondja: „Őszinték a tanyasi gyerekek” mondta Járomi Béla nagyon sok tanyasi iskola működött a Jászságban, akadt közöttük „12 tan erős” iSj. Ma már csak „mutatóban” vagyunk. — Megs üvegei ik-e a tanítót a tanyasi emberek? — Ma arra gondol, van-e tekintélye, akkor azt mondom, hogy igen. Sok szülőt — ha nem is kisdiákként — de a dolgozók iskolájában tanítottam. Egyébként nagyon meg kell ám gondolnia az embernek, hogy mit és hogyan csinál. Mondjuk, ha a kertben mákot, vagy bármit termelek, annak szépnek kell lenni, mert figyelemmel kísérik az arra járók. — Megéri tanyán dolgozni? — A területi pótlék elég alacsony, a kijárás jóval több pénzt, fáradságot emészt fel. Viszont lehet kertészkedni, nékem ötven család méhem is van. De mindezek ellenére azt mondom, hogy ezt nem pénzért, hanem a tanyán élő emberek szeretetéér^ érdemes, csak csinálni. Az iskolába kerülő gyerekek sokszor szinte a nulláról indulnak, szókincsük sekélyes. Viszont rettentően fogékonyak, őszinték, fantasztikus módon tudnak lelkesedni, hegyeket lehet velük megmozgatni. Számomra az igazi öröm az a munkában, ha a tanítványomat nyugod t lelki ismerettel engedhetem tovább az ötödik osztályba. * * * Szolnok megyében ' 1970- ben 190 általános iskola működött, jelenleg — bár újak épültek azóta, de sok tanyasi megszűnt — 120. Kilenc a külterületi iskolaegységek száma, melyekben tizenhárom tanyasi pedagógus készíti fel a 341 kisdiákot a továbbtanulásra, az életre. Fekete Sándor Készül a papírlánc Montvai János segítségével Fotó: Dede Géza „Jól érzem iitt magam, én már innen megyek nyugdíjba”. Az öregerdeitő] nem mesz- sízire található — csak éppen a nagykátai út másik oldalán — a Jászság másik, ma még működő, igazi tanyasi iskolája, a tőtevényi. Tizenkét alsótagozatos kisgyereknek tanítja a betűvetést Mónit vai János. Harminchat évet töltött a pályán, végig tanyasi intézményben. — Ma már az osztály egyik részét magnetofonnal foglalkoztatom, míg a töb- biékkel dolgozom. Rengeteget fejlődtek a technikai feltételek, és ez az oktatás1 színvonalának növekedését is jelenti. Pályakezdőként olyan iskolába kerültem, ahol egy osztályban hatvan tanuló szorongott, az elsőstől a 14 éves kamaszigk Mit mondjak, ugyancsak fel kellett kötni azt a bizonyos fehérneműt. Napi harminc kilométert kerékpároztam a munkaihelyemre, illetve haza, de közben útba ejtettem az idősebb kollégákat, hogy tanácsot kérjek tőlük, mert másképp nem ment volna. Húsz-harminc évvel ezelőtt 1984-ben Oktatási beruházások Az 1984-es népgazdasági terv a nehezebb gazdálkodást viszonyok ellenére is fokozott figyelmet fordít az oktatási területek fejlesztésére. A művelődési tárca beruházásai mérséklődtek ugyan, de ennek ellenére több jelentős fejlesztés fejieződik be A jövő év végéig az óvodai helyek száma több mint 5 ezerrel nő, s ©z az örvendetes tény — az óvodás-korúak számának csökkenésével együtt — lehetővé teszi a zsúfoltság’ enyhítését: az óvodás korosztály 91—92 százaléka juthat be valamelyik intézménybe. A következő tanévben mintegy 17 ezerrel emelkedik az általános iskolába jálrók száma. A jövő év végéig ezerrel több tanteremben oktathatnak, és emelkedik a napközis ellátásban részesülő gyermekek száma is. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása érdekében 60 millió forint összegű központi támogatás segíti a 'taneszközök bes'zerzését. Ha szerény mértékben is, de bővül a gyógypedagógiai ellátást nyújtó intézmények köre. A szakmunkásképzőben tanulók száma 3 ezerrel nő, ok- tátasii bázisuk 1984-iben várhatóan 60 új osztályteremmel és 125 iskolai tanműhellyel bővül. A középiskolában tanulók létszáma 7 ezerrel lesz több, a tanácsi fejlesztésiek révén az osztály- termi célokra használt helyiségek száma is nő. A közoktatás fejlesztési programjának előirányzatai lehetőséget adnak al gimnáziumokban laz új tantervek bevezetéséhez kapcsolódó létsizám-fej- leslztésekre és megteremtik a második idegennyelv oktatásának anyagi feltételeit. Jövőre 14 ezren végeznek a felsőoktatási intézmények nappali tagozatain. Az előző évhez hasonlóan alakulnak a következő tanévre tervezett felvételi kerete&ámok is. s így ia felsőoktatás hallgatói ösz- létszáma nem változik: az 1984/85-ös tanévben 63 ezren tanulnak majd az egyetemeken és a főiskolákon. A felsőoktatás beruházásai közül jövőre elkészül a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem új, 513 személyes kollégiuma, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, valamint a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem új oktatási épülete. Folytatódnak az ELTE lágymányosi épülettömbjének építési előkészületei és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rékonstrukciós munkái. Egyszeri, visszahozhatatlan élmények Gyertyafényes karácsonyi koncerten telt ház fogadta a 14 ezer lakost számláló Abony művelődési házában a szolnoki zenekart. Évi 8— 10 filharmóniai koncert zajlik itt, amihez ráadásként jöttek a szolnokiak. A sikeres zenekari estet Nádor László, a Szigligeti Színház karmestere vezényelte vendégként. Most is bizonyította remek manuális képességeit, s meggyőzött egyéni karmesteri koncepciójáról. Derűs egyénisége, temperamentuma átsütött a produkciókon. A karnagyi instrukciók közvetítésében a zenekar is jó partnernek bizonyult, tehát minden adva volt egy jó koncerthez. Beethoven Coriolan nyitánya, majd Vivaldi C-dúr kettősversenye (két trombitára és vonószenekarra) is a lendület és a kontrasztteremtés jegyében fogalmazódott. Vivaldi zenéjében nem az intimitás, inkább a robbané- konyság jutott kifejezésre. Ennek a karmesteri koncepciónak irányába hatott az is, hogy a szűk színpad és a meglehetősen visszhangos terem megsokszorozta — a zörejekkel együtt — a vonósok hangját. Ez ugyan inkább csak lapszéli jegyzetként érdemel említést, hiszen a produkció ízét-zamatát a már-már kirobbanó játékkedvből fakadó lendületes és felszabadult muzsikálás adta. A telt és intenzív vonóshangzás jól illett a fényes 'trombitahangokhoz. Gajdos* István és Fejes István — a helybéli zeneiskola tanárai megérdemelten nagy sikert arattak virtuóz szólamaik előadásával. Szellemi kaland A koncert zárószámát, Haydn D-dúr Londoni szimfóniáját harmadízben hallottam a szolnokiaktól fél év leforgása alatt, ám minden alkalommal más karnagy vezényletével. Mindhárom előadás — azzal együtt, hogy Haydn derűjét villantotta fel — egyénitett, s éppen ezért érdekes volt. A zenekari estek „főhőse” természetesen a karmester, a kritika is elsősorban az ő dicséretét zengi vagy őt marasztalja el. De ha el is feledkezünk arról időnként, az mégiscsak tény, hogy a zenekar valahogyan mindenképp megszólal, mondhatni „magától is szól”. A kérdés csupán az, hogy ebben a megszólalásban mekkora része van a karmesternek és mennyi az, ami karmester nélkül is megszólalna; és hogy a megszólalás milyensége hogyan tükrözi vissza a karmester egyéniségét, egyúttal mely értékeit hozza felszínre a zenekarnak; ez valóban izgalmas szellemi kalandot kínál a koncerthallgatónak. Szóljunk tehát először a karmesterről, aztán a zenekarról. Nádor László karmesteri egyéniségére alapvetően a kontrasztteremtő készség és a nagyobb tempók iránti affinitás jellemző. Hogy tempóvételei mégsem hatottak forszírozottnak, azt egyrészt mutatja, hogy karmesteri meggyőződésből fakadtak, Felcsendül a közismert szignál, majd egy sokak számára ismerős női hang: „ ... személyvonat indul az első vágányról jobbra 13 óra 50 perckor. A vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll.” Aki utazik, annak szinte létkérdés a pontos tájékoztatás, türelmetlenül várja a hangosbemondó közlését. A nagyobb állomásokon általában női hang közli, hogy honnan, mikor, hová. (Férfi létemre kis kajánsággal. mondhatnám azt is, hogy előrelátó a MÁV, mert tudja: egy vonat késésének bejelentése talán könnyebben elviselhető, ha kedves, simogató női hang adja tudtunkra.) Arctalan szereplői életünknek a vasútállomási mikrofonnál ülők. Ritka alkalom, de nem haszontalan bekukkantani életükbe, hétköznapjaikba, megismerni örömeiket. Szolnokon naponta 190 személyvonat érkezését és indulását kell közölnie a hangosbemondónak, akinek munkahelye — nem titok — az irányítótorony legfelső emeletén Van. Távol az utasoktól, mégis, a technika révén, oly közel. — Hogyan lehet valakiből hangosbemondó? — kérdezem az éppen szolgálatot teljesítő Tóth Kálmánnétól. — Sokan úgy gondolják, Nem látjuk, csak halljuk Mikrofonnál a toronyban Foglalkozása: hangosbemondó hogy a mi családunkban sok vasutas van és ők javasolták, segítettek idekerülni. Nem így van. Jászberényben érettségiztem ezután az Állam- igazgatási Főiskolára jelentkeztem, de — sajnos — nem vettek fel. Több más munkahelyen is próbáltam elhelyezkedni, bár legjobban ebben az állásban bíztam. Sikerült. Persze, ehhez azért tudni kell szépen, hangsúlyosan, tisztán beszélni is. — Mire van „jogosítványa” ? — Elsőként annyit, hogy spontán nem szabad bemondani semmit. Minden menetrendi időszakra készül szövegkönyv, a tájékoztatás ennek alapján történik. A különböző szolgálati közlemények beolvasására is csak az állomásfőnök, üzemfőnök és a főrendelkező utasíthat. Azt is ők határozzák meg, hogy egy-egy késést, mikor, hány perccel az érkezés előtt kell közölni. Az utasokat olykorolykor figyelmeztetni kell arra is, hogy a vonatokon tilos a dohányzás, és a peronokat az aluljárókon keresztül hagyják el. A szolnoki pályaudvaron négyen teljesítenek hangos- bemondói szolgálatot. Tizenkét óra szolgálat után huszonnégy szabad. Tóth Kál- mánné 1981. augusztus 20. óta dolgozik önállóan. Az ő és kolléganői — Nagy János- né, Csépány Erzsébet. Nagy Mária Magdolna — hangját hallhatják az utasok. — Szokott bakizni? — Az elsőt nem felejtem el soha. Kezdőként a Ma- maia-expresszt kellett bemondani, és én naiv, úgy mondtam, ahogy le volt írva. Mondanom sem kell, hogy perceken belül csörgött a telefon, s az állomásfőnök figyelmeztetett. — Hogyan tudnak biztosan tájékozódni és tájékoztatni? — A hangosbemondónak is jó menetrend-ismerettel kell rendelkeznie. Itt a szolgálati helyen 1—16-ig a táblán tudni kell követni a vonatok helyzetét, meg kell ismerni a vonatszámokat is. Magam is meggyőződhettem: az állomásból ilyen magasról és messziről vajmi kevés látszik, de a bemondóval szemben lévő táblán figyelemmel kísérhető valamennyi vonat mozgása. — Mikor van a csúcsforgalom? — Pénteken és vasárnap, akkor ugyanis sokkal többen utaznak, mint hét közben. Ilyenkor fokozottabban van szükség a nagy figyelemre. Ezekben az időszakokban inkább többször is bemondjuk egyik-másik közleményt. — Érezhető-e a hangján, ha éppen valamilyen problémája van? — Igen, bár nem volna szabad — mondja, s még hozzáteszi —, ha utasfüllel hallgatom. Volt úgy, hogy álmomban is bemondtam. — Van-e kedvenc vonata? — Legszívesebben a Pan- nónia-expressz érkezését jelzem, azzal már én is sokszor utaztam. Egy gombnyomás és ismét megszólal a szignál, majd Tóth Kálmánná hangjg: „ ... kérjük kedves utasainkat, a vágány mellett vigyázzanak!” Szalai József másrészt hogy a zenekar technikájában van aranyfedezet, azaz nem a technikai maximumot kellett kipréselniük magukból. Formálását a zenei frázisok típusainak és ezek hatásának ismerete kormányozta, tudta: mely lezárásnak adhat nagyobb nyomatékot az utolsó hang kicsengetésével, hosszabban kitartott cezúrával rövid szünetekkel), vagy ellenkezőleg, hol léptetheti szinte az előző motívum sarkára az újat, vagyis: volti levegőtje a játéknak. A zenekarról Egy együttes két szélső feltámasztási pontján, a legmélyebb (nagybőgő) és a legmagasabb (I. hegedű) szólamán áll vagy bukik a vonószenekari hangzás átütő ereje, mivel ha e két szélső szólam valamelyike hamis, akkor a természetes felhangok nem erősítik, hanem gyengítik egymást és ezáltal a vonószenekar zengése szenved csorbát. A nagybőgő szólam már régóta a vonóskar erőssége, intonációban és az együttes játék ritmikai pontosságát illetően is. Az abo- nyi koncerten viszont vetekedett velük az I. hegedű szólama. A hangversenyéletben is ritkább ünnepnapok egyike volt az a jászberényi kórus- hangverseny, melyen a helybéli Palotásy kórust és a szolnoki Kodály kórust Ants Sööt észt karmester vezényelte. A magas hőfokú koncert alaphangulatát a kórusok vezető karnagyai alapozták meg, két művet is újrázni kellett, de egyszeriben felizzott a légkör, amint az észt akadémia tanára pódiumra lépett. Olyan előadóegyéniség, aki már akkor csatát nyer, amint belép. Mesterségbeli tudásához ragyogó szuggesztivitás társul. Ismeri a kóruséneklés technikájának minden apró elemét, s olyan ihletett éneklésre késztette a kórustagokat, hogy a szokatlan hangzású észt művek eredeti nyelven is akadálytalanul utat találtak a közönség szívéhez. (Jász kedélyességgel így summázta a koncertet egy hallgatója: „Szólok az ürvosomnak, ilyet írjon fel minden vasárnapra”.) művekből kibontott drámaiság, a fehér éjszakák lírája, s az egyesített karokon himni- kus erővel felhangzó zárókórus magával ragadta az éneklőket éppúgy, mint a lelkesen ünneplő, ráadásokat követelő közönséget. Labáth Valéria
