Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-24 / 303. szám

1983. DECEMBER 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 Egy villanás az egész Az év gólja a medencében Obsit helyett ismét fegyver Kapitány István Dr. Báli Imre Danics Ferenc Káprázatos gólt lőtt' a Damjanich uszodában a Tungsram elleni Magyar Népköztársasági Kupa mér­kőzésen Pintér István, a Szolnoki Vízügy SE vízilab­da-csapatának a játékosa. Az utolsó negyed elején, az el­lenfél térfelén, közel a fe­lezővonalhoz, Tóth Istvánnál volt a labda. Ügyesen „le­zárta" ellenfelét, majd ami­kor Pintér, a saját térfelé­ről, rakétamódra előretörve „megúszott”, eléje ívelte «a labdát. A szolnoki játékost senki sem fedezte, mindenki leadást várt, és a kapus sem helyezkedett lövésre. Pintér a kapu közeiéig úszott, aztán a háta mögött egy hirtelen, és szolnoki medencében még nem látott csavarral az üre­sen maradt jobb sarokba ívelte a labdát. Döbbenetes csend, majd a jelenlévő kevés néző elisme­rést és csodálkozást kifejező ovációja fogadta a gólt. — Ne csináld többet! — kiáltott önkéntelenül idős Hasznos István a versenybí­róság asztalánál. — Legkö­zelebb biztos nem sikerül! Pintér nem is vállalkozott több ehhez hasonló ívelésre, de azóta is motoszkál a fe­jünkben: vízilabda-mérkőzé­sen dobtak már ehhez ha­sonló gólt? Pintér saját ma­ga találta ki, amelyet nyu­godt szívvel nevezhetünk ez­után Pintér-gólnak, tanulta valakitől, vagy látta és azt igyekszik utánozni? Edzője, Babarczy Roland kereken ki­jelentette : — Magyar medencében ilyen gólt még nem láttam. Bevallom, jómagam is vé­gignéztem már néhány vízi­labda-mérkőzést, de ilyen gólra nem emlékszem. Ezért is kértem meg Pintér Ist­vánt, hogy beszélgessünk el . -eszietesebben erről a gól­ról. Előbb talán nézzük azt, hogyan kell lőni? — Megmondom őszintén, nehezebb elmondani, mint bemutatni. Az ilyenekhez olyan mérkőzésállások kel­lenek, amikor már mindegy: vagy nagyon vezet a csapat, vagy pedig annyira vesztés­re áll, hogy lehet kockáztat­ni. Csaknem az alapvonalig kell úszni, aztán az ellenfél .'kapujától mintegy két mé­terre, egy külső csavarmoz­dulattal, oldalról, hirtelen a kapura ívelni a labdát. Egy villanás csupán az egész. — Saját magad találtad ki, tanultad, vagy láttad valaki­től? — Először Sudár Attilától, majd Tóth Csabától láttam, sőt mindketten bajnokin dob­tak ilyen gólt. Én külföldön, a nyári turnén gyakoroltam az edzéseken, tétmérkőzésen ez volt az első, amit így dob­tam. — Véleményed szerint mi szükséges ahhoz, hogy valaki mindezt elsajátítsa? — Rengeteget kell gyako­rolni. A rendes edzésidőbe nem férnek bele az ilyen trükkös dolgok, utána kell túlórázni, természetesen tár­sakkal együtt. Szerencsére mindig akad valaki, akivel ottmaradunk edzés után. Persze az az igazság, hogy ma már az ilyen cseles meg­oldásokat nem nagyon me­rik csinálni, mert nagy a ri­zikó. Pedig valamikor az ilyen szellemes, ravasz moz­zanatok jellemezték a ma­gyar vízilabdát, s talán azért is volt világhírű és világel­ső. — A Tungsram kapusa mit szólt a gólodhoz? — A mérkőzés után gratu­lált. Pintér kivételes csukló- mozdulatára már régóta fel­figyeltek a sportág szakem­berei, nagy elismeréssel szól­nak a remek lövéseiről, íve­léseiről és átadásairól. Nem véletlenül marasztalták a Bp. Hbnvédban, amikor ka­tonáskodott. Néhány éve tagja volt az Európa-bajnok- ságon harmadik helyezett magyar válogatottnak, az Universiadén hatodik ma­gyar együttesnek, a Honvéd színeiben ezüstérmet sze­reztek a Magyar Népköztár­sasági Kupában, s egyszer a Honvéd, egyszer pedig a Szolnoki Vízügy SE csapatá­ban harmadik helyen végez­tek a magyar bajnokságon. Kétszer tagja volt a felnőtt magyar válogatottnak és 102 OB I-es mérkőzést játszott. Egyszer azt mondta, hogy bármit csak komolyan érde­mes csinálni, másképp nincs értelme, ö, ha már vízilab­dázik, arra törekszik, hogy elérjen valamit. A Tungsram elleni góljához hasonlókból is szeretne még lőni. Aki azt látta, bizonyos, hogy egész életen át emlékezik majd rá. S ha a bajnokságban is lá­tunk majd még néhányat be­lőle, sporttörténelmi pillana­toknak lehetünk tanúi. Nem született tehát új „ta­lálmány”, egyedi Pintér-gól, de amit a Tungsram ellen lőtt, nyugodt szívvel nevez­hetjük az „év góljának”. Szerzője egy színes, látvá­nyos, egyéni megoldásokra törekvő fiatalember, akinek bőven lesz még alkalma te­hetségét bizonyítani, hiszen Pintér- István mindössze hu­szonkét éves. Pataki István — Hát, azért hősök ne legyünk már. . . —Jól van jiúk, de azért szó nélkül sem lehet el­menni amellett, amit csi­náltatok, mert szép példája volt mindez a klubszeretet­nek és a sport iránti rajon­gásnak. Kapitány litvánnak, a Szolnok megyei Syógyszertá- ri Központ igazgatójának íróasztalán összetorlódtak iaz esztendő gondjai. Kellemesek és tépelődésire késztetnek egyaránt. A központ mintegy kilencszáz dolgozója a me­gye 73 gyógyszertárában si­keres évet zárt. Az elmúlt esztendők legnagyobb nyere­ségét produkálták. Egészen pontosan: kigazdálkodtak. U'glylanis w— ,a közhiedelem­mel ellentétben, — a munká­juk nem ér véget a receptek beváltásával: most éppen azt tervezik, hogy a laboratóriu­maikban esetleg kozmetiku­mokat is1 gyártanak majd, amelyekkel képesek lesznek ellátni a szomszéd megyéket. Aztán mérlegelik azt is, hogy akár hazai gyáraktól, akár külföldi partneroktól bérmunkát vállalnak — egy­szóval1, van min meditálnia egy igazgatónak. A vezjetői szobától néhály ajtónyira dolgozik dr. Báli Imre osztályvezető jogtaná­csosi A jogsegéilyezéb már már önmagában is egész em­bert kíván, a munkaidőn túl azonban sorjátznak a iársiaj dalmi megbízatások!. Báli Im­re ia városi pártbizottság ve­zető propagandistája, húsz politikai vitakör tartozik hoz­zá, ahol szervezni, ellenőriz: ni, koordinálni kell a mun­kát. Aztán, népi ellenőr, a Jubileum Lakásszövetkezet igazgatósági tagja és' elnöke a Szolnoki MÁV MTE vívó szakosztályának. Három gyermek apja — és a nap az ő számára is 24 órából áll. Danics Ferenc, ia Vasipari Vállalat szolgáltató üzemé­nek a vezetője. Üzemmérnö­ki diplomájának kézhez vé­tele után a Járműjavítóban lett a 8-agi osztály vezetője, miajd a vegyipari és műszeri­pari szakközépisk:olában ta­nított. A vasipari szolgáltató ugyancsak jó esztendőt tud­hat maga mögött: valameny- nyi gazdasági mutató nyere­ségről tanúskodik. A sok ezer ügyfél közül egyre kev- sebb távozik, „lila fejjel” a Bercsényi utcából, és ez ta­lán még’ a nyereségnél is többet jelent... Az eddig elmondottak sem­miben sem ütnek el egy szokványos gazdasági tudó­sítástól , ám mégis, el kellett mondani ahhoz, hogy kellő­képpen értékelni lehessen a három sportember fegyver­tényét. A Szolnoki MÁV MTE há­rom fegyvernemben isi ott van az első vonalban: a kar- dozók mellé a férfi és a női tőrözők — igaz résében az átszervezés jóvoltából — is bejutottak az. OB I-be. Hát már a párbajtőr sem maradhat ki a sorból, hiszen itt dicsőséges szolnoki ha­gyományok melengetik a szurkolók szívét — határoz­ta el a 37 éves Kapitány Ist­ván, a 39 esztendős Báli Im­re és a „Benjámin”, a 36 esztendős Danics, „öcsi”. Va­lamennyien élvonalbeli pen­geforgatók (voltak, a maguk idejében, így hát a virtushoz azért jelentős vívó tudás is társult. Csakhát az idő... Márpedig annak a szorítását kétszeresen is érezték. A do­log úigy indult, hogy jó két hónapjuk lesz. a felkészülés­re. Csakhogy előre hozták a versenyt, így mindössze há­rom hét állt rendélkezésükre ahhoz, hogy a már.már elfe­lejtett mozdulatok isimét a vérükké váljanak. Végül is pástra léptek — volt vidék­bajnokok, első osztályú vívók rajtengedélyesként, ami még a négy ed osztályt sem éri el — és kis híján sikerült a bravúr. Nem jutottak ugyan az első vonalba, de így is vialami nagyszerű dolgot produkáltak. — Legyőztem Császárit és Buzgót, a két válogatott öt­tusázót — emlékszik Báli Imre. — Szinte a „gyermekeink­kel” vívtunk, de legalább megmértük, mire vagyunk képesek még mindig — tű­nődik Kapitány István. És hát jövőre jó lenne is­mét megpróbálni — mondják ptgyszerrie, majd hozzáteszik B jelszót: „Egy mindenkiért — mindenki egyért!” Palágyi Béla „Egy mindenkiért — mindenki egyért!” A jellegzetes, külső csavarmozdulat Az igazi siker még várat magára Csontos Lajos NB l-es csapatot akar Nem számoltunk átlagtel­jesítményt, azonban ha ilyenre vállalkozunk, akkor Csontos Lajos, a Szolnoki MÁV MTE NB II-es labda­rúgó-csapatának védője, az őszi fordulóban nyújtottak alapján, alighanem az élre került volna. S az sem túl­zás, ha azt állítjuk, hogy á közönség egyik kedvence. Mert Csontos játszott mái' halványabban a tőle 'meg­szokottnál, de léldktelenül, szív és akarat nélkül még soha. Kiegyensúlyozott, sportszerű élete, higgadt, ko­moly, tárgyilagos gondolko­dása, a labdarúgás iránti el­hivatottsága, egyenletes, jó játéka példaképül szolgálhat mindenkinek. Pedig nem hordta tenyerén az élet. Régi, közismert alakja a szolnoki futballpályáknak. Lassan tizenöt éve, hogy a fegyvemeki általános isko­lás Törökszentmiklósra ke­rült, esztergályos ipari tanu­lónak, és áz akkori Vasas NB Ilii-as csapatában már bal­szélsőt játszott. Ezerkilenc- százhetveniben bekerült az ifjúsági válogatott keretbe, de Várad! mellett nem ju­tott szóhoz, ezért Sárosii ed­ző a jóbbhátvéd posztra ál­lította« Tizenhétszer játszott a miagyar ifjúsági váloga­tottban, 1971-ben Spanyol- országba az UEFA-tornára készültek. Az utazáshoz már az útlevél is elkészült, de máig sem tudja miért, itt­hon maradt. Két évi mező­túri katonáskodás után — ahol bajnokságot nyertek az NB Ill-han és NB II-be ke­rültek — 1974-ben a Szolno­ki MÁV-hoz igazolt. — Csodálatos idők voltak, ragyogó csapat jött össze — emlékezett vissza. — Számo- latlanui rúgtuk, a gólokat^ bajnokságot nyertünk, sokat hívtak közülünk akkor az NB I-be is. Csontos átvészelte a sú­lyos sérüléseket, a keserű szájízt; amikor például a MÁV és az MTE egyesülése után, 1980-ban, Nyíregyháza mögött a második helyen végeztek, ezt akkoriban any- nyira „értékelték”, hogy a fürdőajtóban nyomták kezé­be az ezüstérmet, „Tedd el, te i s játszottál érte” — mondták, bár akkor min­denki tudta; sok időt kell várni, amíg ismét ezüstér­mes, NB Il-es futballcsapat lesz Szolnokon. Sokan eltávoztak, átala­kult a csapat, de csontos maradt. Dolgozott keményen, a közvélemény mindig jó já­tékot várt tőle,» azt azonban nem tudták, hogy hétről hét­re szívszorongató, fájó érzé­sekkel lép pályára. Kétéves fiát gyógyíthatatlan kór tá­madta meg, három évig bir­kózott az életéért. Három évig tartott a kilátástalan harc, számtalan esetben dél­előtt még Szegeden volt a kórházban, délután pedig már játszania kellett. Ügy érzi a futbailnak köszönheti, hogy a nagy megrázkódta­tást átvészelte. Nehéz idők jártak akkor a csapatra is. Kiesett az NB II-ből, küzdött a területi bajnokságban, s talán most, ősszel kezdődött el az igazi megújhodás, a felemelkedés időszaka. Friss, új alkotó­szellem szökött az öltöző fa­lai közé, s ebiben a légkörben — társaival együtt — Cson­tos Lajos tudása is mintha most kezdene igazán kibon­takozni. — Régen volt, hogy min­denki így akarjon — vallja. — Ragyogó az erőnlétünk, nem lóg ki senki a sorból, nincs renitenskedés, minden­kit hevít a győzniakarás vá­gya. Fiatal, bizonyítaná aka- . ró a vezetés, hozzáértő szak­ember irányítja az edzése­ket, dr.; Stiegler Károly pe­dig egy nagyszerű mened­zser. Jó a csapat összetétele is. A védelemben idősebb, tapasztalt játékosok játsza­nak, a középpályán középko­rúak irányítanak, elől pedig gyors, robbanékony fiatalok alkotják a támadósprt. Ha­zai pályán két éve veretle­nek vagyunk, a HMSE elle­ni mérkőzésen a nézők egy- gyütt éltek a játékkal, ilyen csodálatos közönség előtt él­vezet játszani. Mesélte, hogy a rendkívül nehéznek ígérkező egri mér­kőzés előtt iram játékot ját­szottak. S ezt nem tehernek érezték, hanem igényelték a játékosok. Országszerte jó a híre a csapatnak, sokan már félnek tőlük. A siker egyik titka az összetartás, a baráti kapcsolat, megértik és ked­velik egymást. Felvetettük, hogy amióta játszik, az NB I-et kivéve végigzongorázott minden osztályt. Mit tart ed­digi legnagyobb sikerének? — Azt még nem értem el, várat magára, de nem adtam fel a reményt, hogy egyszer NB 1-ben is játsszam — gondolkodott el. — Az iga­zi siker az lenne, s ez véle­ményem szerint benne van a csapatban. Ezt nemcsak mi akarjuk, hanem sokan a vá­rosban. A pályafutásomat ott szeretném befejezni. P. I. A világ sportja —sorokban Még halvány eredménye sincs azoknak az erőfeszíté­seknek, amelyeket a brazil rendőrség tesz; az ellopott Rimet Kupa kézirekerítéséért. Islmeretes, hogy a korábban, ezt a' trófeát három alka­lommal elnyert brazil labda­rúgók végérvényesen birto­kolhatták, de már második alkalommal keltette fel a kupa a tolvajok figyelmét, Giulite Coutinho, a Bnazil Labdarúgó Szövetség elnöke újabb ötmillió cruzeiro lefi­zetését helyezte kilátásba annak, aki értékes informá­ciókat ad a nyomozáshoz. Ez az összeg 5250 dollárnak fe­lel meg, s a már korábban felajánlott 1050 * dollárral együtt a nyomravezető több mint 6000 dollár^ kapna. A Kínai Népköztársaság első nagy nyári olimpiai be­mutatkozására kerül sor a jövő évi Los Angeles-i játé­kokon. Hírek szerint 300 ta­gú sportküldöttséget indita nak 15 sportágban. A Peking- ben rendezett nemzetközi sajtóértekezleten elhangzott az isi, hogy ia jövő februári szarajevói téli játékokon öt sportágban lesznek kínai rep­rezentánsok. Az ázsiai orsizág sportolói a téli események közül az 1980-as Lake Pla- cid-i olimpián már ott vol­tak. Társaival .együtt boldogan, egy jgyőztes {mérkőzés «tán. Bal­ról jobbra: Csontos, Kepka, Porhanda, Boros

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents