Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-22 / 301. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. DECEMBER 22. L tudomány világa flz emberi mosoly evolúciója Érzelmeink kifejezésének egyik legegyszerűbb, leghatározottabb ösztönös módja a mosoly, Sokan kutatták, hogy ez a jelenség kizárólag az ember sajátja-e, vagy valamilyen formában már az állatvilágban is fellelhető. A kérdés korántsem új, hiszen Darwin már 1875-ben közreadta Az érzelmek kifejezése az embernél és az állatnál című művét, amelyben a főemlősök és más állatfajok arckifejezését hasonlította össze. Aztán sokáig nem érdeklődtek a kérdés iránt, csak 1930 után kezdték felismerni, hogy a probléma vizsgálata az ember fejlődéséhez és viselkedésmódjához nyújt új megközelítési lehetőséget. Lehetséges, hogy ezek a kutatások egy nap választ adnak a kérdésre: miért mosolyognak vagy nevetnek az emberek a barátság vagy az öröm kifejezésére, amikor más önkényes mozdulatokkal is kifejezhetnék érzelmeiket? solyog az ember akkor is, amikor a felettese szóbeli vagy egyéb megrovásban részesíti, s. ez a mosoly rokon a „stressz” alatti mosollyal, amely kiül az ember arcára, amikor valami kényes munkadarabon dolgozik. A vi- gyor, amely a primitív emlősök arcára váratlan hatásra kiül, rokon a kisbaba mosolyával, amikor bújócskát játszik. Néhány évvel ezelőtt az egyik szakfolyóiratban egy kutató az örömérzet és a mosoly közötti összefüggésről értekezett. Azt tartja, hogy az ember kedveli a sti- mulálás enyhe változásait, míg a stimulálás komoly változásait kellemetlennek tartja, Feltételezhető szerinte, hogy a viccek azért hívnak örömteli vagy vidám mosolyt életre, mert az anekdota lényege a megfelelő erejű eltérés a valóságos és az elképzelt végződés között. Ajkak csettintése Ajakcsettintés, nyelvmozgás és fokozott arcmozgékonyság minden társas főemlősnél megtalálható. Fiatal makákó majmok és ba- buinok olyan helyzetekben, amikor az ember mosolyog, csettinteni szoktak. Az ember és az emberszabású majom nem csettint, bár az egyik kutató feljegyzi, hogy az ajkak előretolása valamely tárgy megragadására, helyettesítheti bizonyos fokig a csettintést. Találni némi bizonyítókot arra, hogy az ősembernél a nyelv és az ajak tisztogató mozdulatai jóval fejlettebbek voltak, mint a mai embernél. Az ősember ideje óta azonban, úgy látszik, a főemlősök fejlődésében inkább az arckifejezés mozgékonysága fokozódott. Kétségtelen, hogy eihhez a fejlődésihez hozzájárult a szembetűnő mozdulatok iránti fokozott igény, mert ezek a szembetűnő mozdulatok több felvilágosítással szolgálnak. Az eltorzult arcfintorokat az erősen társas emlősöknél tapasztalhatjuk: világos ez, ha a farkasokat összehasonlítjuk például a kifejezéstelen magányos medvével. Akár a társas élet okozza az arckifejezég, fokozott mozgékonyságát, akár nem, any- nyi bizonyos, hogy az érzelem kifejezéseinek összehasonlítása a magatartás fejlődésének megismerésére kiváló eszköz. M. I. Szmogveszély A világ egyes túliparosodott, s emellett kedvezőtlen fekvésű — rosszul „szellőző"’ — vidékein a légszennyeződés időnként olyan mértékű, hogy hatósági közbelépésre, ún. szmogriadók elrendelésére van szükség Az ottani települések lakossága már megszokta, hogy együtt éljen az ipari üzemóriásók sárga és fekete füstfelhőivel. (Csak az utóbbi években szélesedett a felismerés, hogy valójában milyen károkat okozhat a levegő szennyezettsége.) A levegőben feldúsult káros anyagok jelenlétét azonban nem lehet megszokni. Szerencsére ilyen feldúsulások — rendkívüli szmogok — csak ritkábban fordulnak elő, olyankor, ha 300—400 méter magasságban a föld felszíne fölöttinél magasabb hőmérsékletű levegőréteg helyezkedik el. Ez a melegpárna ráfekszik a talaj feletti rétegekre, és megakadályozza a káros anyagok felszállását és szétosztását. Ilyenkor nitrogénoxid, szén- monoxid, különböző összetételű por, mindenekelőtt pedig a mérések alapjául szolgáló kéndioxid szennyezi a levegőt. A rendkívüli szmogokat csak a feltámadó erőteljesebb légmozgás tudja megszüntetni. Elsőfokú szmogriadót akkor indokolt elrendelni, ha a levegő kéndioxid-tartalma 3—4 órán át túllépi a köbméterenkénti 0,8 milligramm értéket. A második fokozatot akkor léptetik életbe, ha a kéndioxidtartalom eléri az 1,6 milligrammot. A 2,4 milligrammos szennyeződésnél harmadfokú szmogriadót rendelnek el. Ekkor már teljesen leállítják a települések gépjárműforgalmát, s az üzemeket pedig kötelezik a tüzelőberendezések azonnali elfojtására. Képünk egy nyugatnémet segélyhelyen készült, a Ruhr-vidéken, ahová bárki, bármikor betérhet egy kis oxigénnel való felfrissítésre. Kodak-korszakok Citromsav— gombából Lett tudósok Aspergillus niger elnevezésű penészgom - bát vegyszerekkel és ultraibolya sugárzással kezeltek. Ez feltehetően hatott a mikroszkopikus kicsinységű gomba örökletes képességeire. Az új tulajdonságok között egy gazdaságilag szerfölött előnyös is akadt: a mikroszervezet nagyobb meny- nyiségben választ, ki citromsavat. A gombát olcsó táptalajon; cukorrépalében tenyésztik majd. Bőrvizsgálat A manchesteri egyetemen olyan készüléket fejlesztettek ki, amely próbakimetszés nélkül élő emberi bőrről ad teljes keresztmetszeti képet. A berendezés, amely polivi- nil-fluoridból készült ultrahangos generátort alkalmaz, 0,25—0,1 milliméter vastag rétegeket képes jó felbontó- képességgel leképezni. E műszerrel a sérült bőr is vizsgálható, sőt arra is mód van, hogy a bőrnek a gyógyulás alatt végbemenő változásait folyamatosan figyelemmel kísérjék, ami az eddigi ki- metszéses eljárással lehetetlen volt. Az új eljárás időt és pénzt takarít meg, hiszen itt nem kell kimetszett bőrdarabokat fixálni és festeni, beágyazni^ szeletelni ahhoz, hogy rajtuk a mikroszkópos vizsgálatot elvégezhessék. A kísérleti műszer ultrahangos generátorát másodpercenként. tizennyolcszor ide-oda mozgatták a bőr fél centiméteres szakaszán, s így állt elő a folyamatos kép. Ennek nagyítása megfelel egy kis nagyítású mikroszkópénak., Az eszközt úgy kívánják továbbfejleszteni, hogy az egyetlen ultrahang- generátor helyett több kisebb, elektronikusan összehangolt generátort alkalmaznak. A világhírű amerikai Kodak cég fennállása óta már sok meglepetéssel szolgált a hivatásos és műkedvelő fényképészeknek. Ezelőtt húsz évvel bocsátotta útjára az első instamatic-kamerát, amely megnyitotta a kazettás fényképezés korszakát: bevezette a kazettás filmtekercset, amelyet valóban egy mozdulattal lehet behelyezni a gépbe és kivenni belőle. Egy évtizeddel ezelőtt mutatta be az első poéket-ka- merát, amely a hagyományosnál lényegesen kisebb méretű fényképezőgép. 1982 őszén azután ismét egy olyan újdonsággal lepte meg a fotóvilágot, amely alighanem szintén nagy sikerre számíthat. A Kodak disc-rendszier szívét egy 65 mm átmérőjű kis tárcsa (disc) alkotja, amelyen körben 15 színes, 8X10,5 mm-es negatív helyezkedik el. Az egész egy lapos tokban kapott helyet A kis formátum természetesen megkövetelte a film minőségének tökéletesítését: az új Kodacolor filmanyag 24 DIN (200 ASA) érzékenységű. A képünkön látható tárcsás modellen az a lenyűgöző, hogy minden önműködően dolgozik benne. A fényképet készítőnek csak egy gombot kell1 lenyomnia, és a gép elektronikus berendezése máris méri a fényerősséget, kiválasztja a megfelelő létV- csenyílást és expozíciós időt, illetve szükség esetén bekapcsolja a villanófény-készüléket. A film önműködően megy tovább, a villanó kondenzátora újból feltöltődik árammal. Egy másodperc múlva a gép újból „csőre van töltve”. A villanófény hatósugara 5,5 m. A gépben lévő kis elektromos telep 2000 villanásra elegendő, és ezenkívül ellátja árammal az egész elektronikus berendezést, hajtja a filmtovábbító motorját Szeletelve szaporább A háztartási munkát ma már számtalan hasznos gép könnyíti meg. Ezek egyike a szeletelőgép, annak is az elektromos üzemű változata. A szeletelőkészülékeknek számos előnyük van. Például a kenyérpirításnál célszerű, ha a szeletek egyenletes vastagságúak, de a szeletelőgépek a meleg és a hideg szendvicsek készítésénél is jól használhatók. E gépekkel természetesen sokféle más élelmiszert is szeletelhetünk. A készülék műanyag házában találjuk a 100—300 W teljesítményű villamos meghajtó motort. Lassító áttételi szerkezeten keresztül, műanyagból készült fogaskerék hajtja meg a kör kést, amely percenként 90—»100-at fordul. A fogazott körkés anyaga minden esetben rozsdámén - tes acél. A készülék jobb oldalára szerelik az ütközővel ellátott csúszószánt, amely a szeletelendő élelmiszerek felfogására, megtámasztására szolgál. Bal oldalon vagy felül van a motorkapcsoló. Fontos része a gépnek a sze- letvastagság állítására szolgáló mechanizmus, amellyel fokozatonként — csaknem milliméterenként — lehet szabályozni a kívánt szeletvastagságot. Képünkön egy nyugatnémet gyártmányú, szívógumitalpakkal az asztalra erősíthető szeletelőgépet láthatunk, Hűtés-jéggel Dél-afrikai kutatók a mély bányák hűtésének újszerű rendszerén dolgoznak: az aranybányákat jéggel akarják hűteni. Ma Dél-Afrika aranybányái elérik a 4000 méteres mélységet is. Az ott uralkodó több mint 50 Cel- sius-íokos hőmérsékletet 27 fokra kell csökkenteni ahhoz, hogy a bányában egyáltalán dolgozhassanak. Eddig hideg vizzel hűtőnek a bányákba terjedelmes csőhálózat szállítja a 10 Celsius- fokra lehűtött vizet. A jövőben víz helyett jeget szeretnének csöveken a mélybe vezetni. A jéghűtésnek az a legfőbb előnye, hogy jégből csak negyedannylra van szükség, mint vízből, s így — mivel az elosztóhálózat kisebb lehet — sok költség takarítható meg, egyszersmind tetemesen csökkenthető az energiaszükséglet. A jeget valószínűleg apróra zúzott állapotban juttatják a csövek segítségével a bánya mélyébe. Trópusi fahozam Az erdei fenyő (Pinus silvestris) sokkal gyorsabban növekszik a trópusokon, mint például Skandináviában; svéd erdőmérnökök ezt tapasztalták a Libériában 1975 óta végzett termesztési kísérletek során. A szakértők számításai szerint az erdei fenyők Libériában már mintegy másfél évtizéd alatt el fogják érni a 25 méteres átlagos magasságot, míg Skandináviában ehhez 60—120 évre van szükség. Remélhető, hogy az erdei fenyő afrikai termesztése némileg mérsékeli majd a haszonfának jelenleg világszerte mutatkozó hiányát. Mit árui 3! az arckifejezés? A tudósok szerint az arckifejezés — akár más megnyilatkozások — azért fejlődtek ki, hogy információval szolgáljanak a szóban forgó állat elkövetkező viselkedéséről. A fül lelapítása, a szemhunyás, a száj felhúzása sib. mind olyan gesztusok, amelyek kezdetben védekező reakciók lehettek, A macska, ha veszélyt rejtő tárgyat pillant meg, csupán szája szegletét húzza fel. Minél gyanakvóbb az állat, annál élesebben reagál a fenyegető veszedelemre. Egyes félmajmoknál szembetűnő védekezési mozdulat a fül lelapítása, de ezt tészi több majom is. Ezenkívül a fejbőrt is ráncolják, például a makákók, a babuinok, nyilván mivel színes a bőrük, így hirtelen előtűnik, amelyet normális körülmények között a szemöldök vagy a haj bóbitája elrejt. A fejbőr ráncolása is — akárcsak a fül lelapítása — védekező reakció. Az óvilági majmok úgy reagálnak a veszedelemre, hogy először leengedik a szemöldöküket, majd ha fokozódik a veszély, ráncolják fejbőrüket. Veszélyes helyzetben az ember és a csimpánz viszont leengedi és egyidejűleg összehúzza a szemöldökét. Az arckifejezés egyik leglényegesebb összetevője a szájizom összehúzása hangadáskor. Egyesek úgy vélik, hogy a szájnak ez a csücsö- rítése a szopásból származna, mivel mind a majmoknál, mind az emberszabású majmoknál akkor figyelhető meg, amikor testi kontaktus után sóvárognak. Hasonló szájösszehúzódás akkor is előfordul, amikor a hang kéjes kilégzéssel jár, például a bőgő szarvasba vonító kutya, az ordító oroszlán is csücsörít. A gyermek, mielőtt sírni kezd, ugyanúgy előretolja az alsó ajkát. A száj sarkának visszahúzódása „vigyorba” gyakori az állat világban» A vigyor általában három szándék valamelyikét jelzi; védekezés' vagy evés hátsó foggal; váratlan hatásra jelentkező reflex; vagy pedig jelzi,hogy az állat közvetlenül a vigyor után hangot fog adni. Feltételezik, hogy az emberi vigyor a harapás mozdulataiban gyökerezik, mások szerint a vigyor története túlságosan összetett, semhogy ilyen egyszerű magyarázat elégséges volna. Sokféle vigyor Lemurok vigyoroghatnak, amikor védekező hangot adnak, vagy amikor csalódottságukban vonyítanak. A fejlődés magasabb fókán álló állatoknál a legkülönfélébb helyzetek előidézhetik a vi- gyort. A rézus majmok például, ha nagyon megijednek, hangtalanul vigyorognak. Pókmajmok és gyapjas majmok vigyorognak, és recsegő hangot adnak, amikor játék köziben enyhén nyugtalanná válnak. Az ajkak erős visszahúzódása embernél, csimpánznál és gorillánál tapasztalható, mint a félelem, a csalódottság vagy a nagy izgalom jele. A csimpánznál enyhe harag, esetében is tapasztalható ez a megnyilatkozás. Más főemlősök vigyor helyett felhúzzák ajkukat, és behunyják szemüket, amikor fizikai akadály fölé próbálnak kerekedni. A kutatók szerint ezek is valószínűleg védekező reakciók, amelyet a figyelem összpontosítása okoz. Társadalmi érintkezéskor az ember gyakran mosolyog, s feltehetően ennek a mosolynak az eredete szintén védekezési, így például mo-
