Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-21 / 300. szám

IA szerkesztőség postájából I 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP KárDÓtláS­December 2-án műtötték a Hetényi kórház szülészet-nő- gyógyászatán szolnoki olva­sónkat, aki természetesen nevét is címét is megírta ne­künk. És a történetet, amely felháborította. December 12-én engedték haza. A férje ment érte, aki az osztály portásnőjét meg­kérte: hívjon taxit. Készség­ben nem volt hiány, azt is megkérdezte: Volános vagy Szövtaxis kocsi legyen. Rá­bízták. S máris hívta CB-n a Szövtaxit. A 14-est kérte, hozzátéve: egy kis kárpótlás a 14-esnek . . . Nem értették, de nem is tulajdonítottak a szövegnek semmit. Vártak. Jó tíz perc is eltelt, a taxik jöttek-mentek, csak a 14-es nem volt sehol. Ugyan, ér­deklődje már ■ meg, mi van vele? — kérte a portásnőt az asszony, aki alig állt a lá­bán, s ezt mondta is. Újabb CB-rádió ... Már elindult, nemsokára ott lesz. Honnan indult? Arról nem volt szó. A beteg asszonynak friss levegőre volt szüksége. Tü­relmetlen is volt, meg fá­radt. S amikor azt hallották, hogy a másik portánál glé- dában állnak a taxik, elin­dultak arrafelé. Egy magán­taxiba ültek. Félútról azon­ban vissza kellett fordulni­uk. Ekkor találkoztak a „14- essel”, mégpedig úgy, hogy őket „káderezte” a gépko­csivezetőnél: hová vitte az utasokat. . . S nagyon hara­gudott, hogy nem várták meg. Kérte a kórházig járó 30 forintot. Vitatkoztak, vé­gül mégis kifizették a „tan­díjat” ... Megtudták: a 14-es előző utasát egy Volán-taxi vitte el — akkor is őt hív­ták —, az se győzte kivárni. Kárpótlás . .. De miért? S miért az utas „kárpótol­jon? Balesetveszélyes utak Egy másik szolnoki olva­sónk a MÁV-kórházban írta levelét, amely hozzánk de­cember 16-án érkezett. „Már második alkalom­mal olvastam a Néplapban a városszerte ásítozó árkokról. Sajnos, szomorú tapasztalat­ról számolhatok be. Decem­ber 3-án este háromnegyed hét körül (áramszünet volt) beleestem egy Tigáz által vannak, maradnak... Tény­leg, ki a felelős? ... Egyébként nemcsak táton­gó árkok miatt kerülnek az emberek a kórházak, a ren­delőintézetek baleseti osztá­lyaira. Annyi, de annyi a járdán, az úton a huppanó, bukkanó, „vályú”, „bütyök”, dudor, hogy bárhogyan vi­gyázunk is, könnyen pórul járhatunk. Valahol valami ba a Verseghy gimnázium mellett. Jelenleg a MÁV- kórházban vagyok, ahol sú­lyos térdníűtéten estem át. Sajnos, sose lesz már telje­sen ép a lábam, még úgy se, hogy a műiét jól sikerült. Nem tudom, meddig lesz­nek még nyitottak ezek az árkok, és hány ember jár szerencsétlenül, én sikeresen „kifogtam" ezt a balszeren­csés pillanatot. Hogy ki a fe­lelős, nem tudom, de bár­mennyit is írnak róla, az ár­kok továbbra is nyitva van­nak.” * * * Való igaz, attól, hogy írunk az árkokról — még — aztán elfeledkeznek róla. Jobb esetben jönnek az utak „gyógyítói”. Az aszfaltozás után megsüpped a talaj, s kész a kátyú, vályú . . Érde­mes Szolnokon csupán a Kossuth téri Irodaház, a já­rási hivatal, a volt „Halász” előtt szemlélődni. Senki nem tartja számon, az utóbbi he­lyen — ahol melleslegi for­galmas buszmegálló van — hány ember fordul meg na­ponta. Rengeteg! — Havas- zúzmarás-csúszós idő nélkül se „művészet” ott elhasal­ni. .. Fotón ennyit tudtunk „ki­hozni" a látottakból. Óvodások a könyvtárban December első hetében ünnepeltük a gyermek­könyvhetet. Könyvtárunk több rendezvényt szervezett erre az időszakra. Felléptek művészek zenés irodalmi műsorral, hangosított mese­filmet vetítettünk a napkö­ziseknek, járt nálunk a Tél­apó is. Legnagyobb szeretet­tel az óvodásokat vártuk. Fontosnak tartjuk, hogy hétvégekre is szervezzünk programokat, ahová az óvo­dások szüleit is meghívjuk. Hagyomány már, hogy de­cemberben rajzversenyt hir­detünk nekik. Idén ezt de­cember 10-re terveztük. Az óvónők szívesen hozták el a gyerekeket, hiszen kevés szereplési alkalmuk van. Ki­lenc intézményből huszonöt óvodás jelentkezett. Nagy izgalommal vártuk a délutánt: hány szülő jön el? Nem csalódtunk, szépen gyü­lekeztek. Először a mesét hallgatták meg a kicsik szü­leikkel lemezről, majd élő­szóban. Ezután következett a rajzolás. A téma Zelk Zol­tán Három nyúl című mesé­je volt. (A szülők kőiben a könyvtár felnőtt részlegével ismerkedtek.) A három leg­ügyesebb gyerek jutalma könyv volt, a többiek —, hogy jó érzéssel emlékezze­nek ránk — egy-egy kifestőt kaptak. A legnagyobb öröm az volt, amikor a szülők megköszönték a kellemes délutánt — írta Karcagról Pácz Sándorné gyermek­könyvtáros. Keskeny lesz az utca A levél Kunszentmárton- számú házak lakói az érin­ból érkezett, az Érpartról. tettek. Többen is aláírták. A 7—13 „...A kunszentmártoni Érpart egy részét most ta­vasszal építik be. Ezt termé­szetesen nem kifogásoljuk, azt azonban szóvá tesszük — és reméljük, még idejében —, hogy mindössze 10 mé­ter szélesre, azaz keskenyre tervezik az utcát. Mindany- nyian állattartással foglal­kozunk: 10—15 sertést, mar­hát hizlalunk-nevelünk. A takarmányt teherautóval vagy lovaskocsival szállítjuk. Ugyanígy a jószágokat le­adáskor. A kimért, 10 méteres ut­cán a járművek nem tudnak megfordulni, mozogni. Azaz, nincs is ennyi helyük se, mert járda, fasor keskenyíti az utcát. Ha felépül az új sor ház, tulajdonosaik is csi­nálnak majd járdát, fát ül­tetnek. Akkor mi lesz?” Az érpartiak azt szeretnék, ha 16—20 méteres lenne az utca szélessége. És azt, ha a járási hivatal — ahová szin­tén írtak — válaszolna fel­vetésükre. A kedvező dön­tésre még nincs késő — vé­lik. Versenyláz Többfordulós tanulmányi verseny — tudományos-tech­nikai úttörőszemle — utolsó állomásaihoz érkeztünk. Kö­rülbelül két hónapja az is­kola faliújságja előtt cso­portokba verődve tolongtak a diákok. A szaktárgyi ver­senyek egyes fordulóinak feladatait nézegették, írták, s figyelték a megfejtett for­dulók eredményeit. Társada­lomkutatók, természetkuta­tók, az orosz nyelv barátai, technikusok vetélkedtek egy­mással az iskolai döntőn. Az ifjú matematikusok közül rajunkból Barta Zol­tán lett az első. A természet­kutatók közül —, melyre hármas csoportokban nevez­tek be a hetedik-nyolcadik osztályosok — szintén a 7/a- ba járó pajtások jeleskedtek. Az Országos Pedagógiai In­tézet úttörőpályázatára ra­junkból egyénileg is bene­veztem. Bus Bélánéról, isko­lánk egyik nevelőjéről ké­szítettem száz sornyi él­ménybeszámolót, melyhez képanyagot is mellékeltem. A társadalomkutatók ver­senyét december 21-én ren­dezzük. Hogy sikerül-e a do­bogó valamelyik fokára fel­állni? Megírom. Kohári Edit rajtitkár Jászberény Játék — húszezerért Baranyi Sándornénak nem eshetett nehezére a levél­írás, amin nincs is mit cso­dálkozni. Hasonló témáról akármelyik óvodából szíve­sen számolnának be. A szolnoki Vörös Hadse­reg úti óvodába húsz olyan gyerek jár, akinek valame­lyik szülője a húsiparnál ke­resi kenyerét — írta levele­zőnk. A vállalat dolgozói egy kommunista szombat kere­setének egy részét az óvoda rendelkezésére bocsátották: vegyenek érte játékot. Húsz­ezer forintért már lehetett vásárolni. Az ajándék ki­mondhatatlanul sok vidám, örömteli percet, önfeledt „rakosgatást” jelent az ovi­soknak. A szeretet ünnepe előtt... Postánkban e napokban is gyakran találkozunk leve­lekkel, amelyeknek írói nyugdíjastalálkozókról szá­molnak be. December I7-én a KIOSZ mezőtúri alapszervezete vár­ta vendégségbe nyugdíjasait. Ez az esemény azért is je­lentős, mert sok-sok év után a KIOSZ új székházában, a Szabadság tér 29-ben, méltó körülmények között zajlott. A kisiparosok helyzetét és az alapszervezet életét felölelő beszámolóhoz sok idős kis­iparos szólt hozzá. Többen elismeréssel szóltak azokról a törekvésekről, amelyek le­hetővé tették a modern szék­ház birtokbavételét. Vidám tombolázás, énekszó színesí­tette a délutánt. A szolnoki Egyesített Szo­ciális Intézmény gondozotta- it december 16-án és 17-én egy művésztrió szórakoztat­ta. örökzöld dallamokban, virágénekekben, operettrész­letekben gyönyörködhettek az idős emberek; a versked­velők . szebbnél szebb Ady, Weörös Sándor és Áprily Lajos versek „zenéjében” ... Az egyórás műsor igényes előadása, a szellemes össze­kötőszöveg, a versek kap­csolatteremtő hatása szép emlék marad a hallgatók­nak. Válaszok, intézkedések Ismét: árkok November 24-én jelent meg munkatársunk cikke „Nyitva hagyott árkok, for­galomakadályozó földkupa­cok” címmel. Lényegét ma­gyarázni felesleges. Az első — és eddig egyetlen — vá­lasz a Debreceni Postaigaz­gatóságtól érkezett. „Szolnokon a déli iparte­lep távbeszélő ellátásával kapcsolatos kábelfektetési munkák folynak. A kábele­ket részben csővédelem nél­kül építették be. A kábelek gyártási hossza — a kereszt- metszettől függően — 300— 400 méter, így a kivitelező kénytelen ennek megfelelő fiosszban mindaddig nyitva tartani a kiásott árkot, amíg minden kábelt el nem he­lyeznek. Folyamatos munka­végzésnél ez a hossz termé­szetesen esetenként növek­szik.” Végezetül egy megnyugta­tó adat a levélből: a déli ipartelepen az említett mun­kálatok előreláthatólag de-i jcember 23-ig ’befejeződnekj 'Az okozott kényelmetlensé­gért a lakosság elnézését ké­ri a Postaigazgatóság. A járműsök nem vállaltak faültetést A fák ültetőkre várnak címmel jelent meg novem­ber 20-i lapunkban munka­társunk cikke. Hatvan jár- műjavitós KISZ-tagot, illet­ve szocialista brigádtagot marasztalt el, akik nem ér­keztek meg ... Mándoki Imre, a MÁV Járműjavító Üzem KISZ Bi­zottságának titkára azt írta: meglepetéssel és megdöbbe­néssel olvasták a cikket. Az elmarasztalást alaptalannak tartják: őket senki nem kér­te faültetésre, nem is tudják, kik a szervezők, akiket cser­ben hagytak. Ismeretlen szá­mukra az is, aki (félre) in­formálta az újságírót. . . Tulajdonképpen ez az igaz­ság! Munkatársunkat, aki fotósunkkal a helyszínen járt, ott tájékoztatta a Szé- chenyin folyó fásítás egyik szervezője, aki sokat fárado­zott a munka koordinálásá­val. Hihető volt, amit mon­1983. DECEMBER 21. a Legfelsőbb bíróság Baleset a liftben A Felvonójavító Vállalat egyik szerelője társával egy házban javítási munkát végzett. Felmászott a föld­szint és az első emelet, kö­zött álló felvonófülke tetejé­re. Ugyanakkor azonban egy tíz év körüli kisfiú meg­nyomta a külső gombot és a fülke megindult felfelé. A szerencsétlen ember kiálto­zására társa megállította a liftet, de a szerelő lábfeje beakadt egy gerendába, sa- rokcsonttörést és más sérü­léseket szenvedett. A SZOT Társadalombizto­sítási Főigazgatósága a sé­rült ember gyógykezelésével felmerült költségek, vala­mint a kifizetett táppénz visszatérítéséért a vállalatot fizetésre szólította fel. Kö­vetelését arra alapította, hogy a munka balesetmen­tes végzéséről nem gondos­kodtak. A fizetési megha­gyás hatályon kívül helye­zéséért a vállalat a SZOT ellen pert indított. Az alsó­fokú bíróságok ellentétes ítéletei ellen emelt törvé­nyességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság az ügyben új eljárást rendelt el. A határozat indokolása szerint a baleset időpontjá­ban érvényben volt rendel­kezés értelmében a munka végzésével felmerülő veszé­lyeket elsősorban a műszaki feltételek javításával, továb­bá a munka helyes megszer­vezésével megfelelő védőin­tézkedésekkel kell megszün­tetni. A balesetből levont ta­pasztalatokon okulva, a gyár elrendelte; minden alkalom­mal, amikor feszültség alatt lévő berendezésen dolgoz­nak, és nem megoldható, hogy ne indulhasson el a fel­vonó, a relét, a foglalatból ki kell húzni. Ezzel költség- mentesen elkerülhető a bal­eset. A vállalat szerelési és munkavédelmi utasítása .sze­rint. javításkor az aknaajtóra figyelmeztető táblát kell ki­tenni. Ezt elmulasztották a szóban forgó esetben. Igaz, hogy ennek elhelyezéséről éppen annak a szerelőnek kellett volna gondoskodnia, aki megsérült, viszont a munka irányítójának meg műszakonként, szükség ese­tén többször is kötelessége meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények a biz­tonsági követelményeknek megfelelnek-e. Ezúttal az irányító művezető azt vallot­ta: nem figyelte, hogy a fi­gyelmeztető táblát kihelyez­ték-e. Mindezek tekintetbe véte­lével a gyár felelősségének megállapításához biztonság- technikai ismeretekkel ren­delkező igazságügyi szakér­tőt kell meghallgatni. Csak ezután lehet megalapozott döntést hozni. Kertes házból költözik a bérlő Zöldövezeti, szabadon álló kertes házban lévő lakás bérlőinek a tulajdonos fel­mondott és lakótelepi lakást ajánlott fel, amit azok nem fogadtak el. Az emiatt kez­dődött perben eljárt első- és másodfokú bíróságok szerint a cserelakás nem megfelelő és a keresetet elutasították. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül he­lyezte és az alsó fokon eljárt bíróságot új eljárásra, vala­mint új határozat hozatalá­ra kötelezte. A döntés indo­kolása a következőket mondta ki: — A háztulajdonos a bér­leti szerződést felmondhatja, ha a lakásra a maga, vagy közeli «hozzátartozója számá­ra igényt tart és ugyanabban a városban, községben meg­felelő, beköltözhető lakást ajánl fel. Vita esetén ebben a kérdésben a bíróság dönt. A cserelakás akkor is meg­felelő, ha az addig bérelttől eltér, de más előnye ezt ki­egyenlíti« — Ebben az ügyben a fel­ajánlott lakás fél szobával nagyobb és alapterülete is több. Szabadon álló, kertes lakás helyett házgyári lakó­házban lévő is alkalmas le­het a cserére. De a műszaki szempontból megfelelő cse­relakást sem kell elfogadni, ba a bérlőt egészségi okok­Clkésett Egy szövetkezet alkalma­zottjától fegyelmi büntetésül a nyereségrészesedést meg­vonták, egyben gondatlansá­ga miatt nagy összegű kár­térítésre kötelezték. A hatá­rozat hatályon kívül helye­zéséért az illető előbb a munkaügyi döntőbizottság­hoz, majd a munkaügyi bí­rósághoz fordult, de elutasí­tották. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényes­ségi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, és a szövetkezet sérel­mezett határozatát hatályon kívül helyezte. A döntés indokolása sze­rint nem lehet fegyelmi él­ből hátrányos helyzetbe hoz­za. Az egyik bérlő kifogása ugyanis, egyebek közt az, hogy szívbaja és magas vér­nyomása van, ezért a lift nélküli házban lévő első emeleti lakásba csak hu­szonnégy lépcsőfok megtéte­le után juthat be. A másik bérlő pedig arra hivatkozott: asztmája miatt a paneles és szőnyegpadlós lakás az egészségére ártalmas. Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet szak- véleménye szerint paneles házban az asztmás betegség tünetei fokozódhatnak, de ezt csak a beteg megvizsgá­lása után lehet eldönteni. Az eljárt bíróságok azonban nem tisztázták, hogy a szív­bajos bérlőnek eddig is tíz lépcsőfokot kellett megten­nie a lakásáig, tehát lénye­ge» hátránynak számít a ti­zennéggyel több lépcsőfok? Az öröklakás tulajdonosa pedig vállalta, hogy a sző­nyegpadlót parkettára cse­rélteti ki. Végül a Legfelsőbb Bíró­ság iránymutatóul leszögez­te; amennyiben a felmondás érvényes, a bíróságnak hi­vatalból meg kell állapítani- a két lakás közti értékkülön­bözetet, és ennek megfizeté­séről intézkednie kell. Indo­kolt költség lehet, ha egyes bútorokat esetleg ki kell cserélni. fegyelmi járást indítani, vagy mellő­zésével büntetést, kiszabni, ha a kötelezettségszegés fel­fedezése óta három hónap, illetve elkövetése óta egy év (vezető állásúnál két év) el­telt Csak büntető, vagy gazdasági bírság kiszabására irányuló eljárás ad lehetősé­get arra, hogy a háromhóna­pos határidőt a jogerős ha­tározat közlésétől számítsák. Ebben az ügyben azonban a fegyelmi határozatot a há­rom hónap elteltével hozták meg, ezért kiszabása tör­vénysértő, tehát hatálytala­nítani kellett. Hajdú Endre dott. Most se kételkedünk benne. Feltételezésünk sze­rint „egy láncszem” kima­radt a szervezésből: neveze­tesen, akit az ültetők tobo- rozásával bíztak meg, elfe­ledkezhetett megbízatásáról. A járműjavítósok novem­ber 19-én, szombaton sem­miképp nem vállalhattak fa­ültetést. Pénteki munkarend szerint dolgoztak — előre letudták a december 30-át. Ezt az üzem minden felelős vezetője — társadalmi- és tömegszervezeti is — tudta! Már csak ezért se tehettek ígéretet. Évek során bizonyí­tották viszont, hogy készek önzetlen társadalmi munká­ra, ha a városról, annak szé­pítéséről van szó.

Next

/
Thumbnails
Contents