Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-17 / 297. szám
1983. DECEMBER 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 Karpovnak adnám a nagyobb esélyt Mihail Tál ismét Magyarországon Mihail Tál még nem volt 24 éves, amikor elhódította a világbajnoki koronát honfitársától, az ugyancsak szovjet Mihail Botvinniktól. Az üstökös gyorsaságával emelkedett a sakkozás legnagyobbjai közé. Minden idők egyik legzseniálisabb sakkozója 1963-ban járt először Magyarországon, pénteken ismét Budapestre érkezett, hogy a Bajnokcsapatok Európa Kupa mérkőzésen szerepeljen. Tál készségesen válaszolt az MTI munkatársa kérdései re: — 1958-ban Portorozsban győzött a zónaközi döntőben. Azóta egyfolytában a legelsők között szerepel. Hogyan sikerül ilyen kitartóan őrizni pozícióját? — Kétségtelen, hogy manapság a satóksportban világszerte nagy fiatalodási folyamat zajlik — válaszolta. — Ha azonban az ember tehetséges és kellő szorgalommal rendelkezik, ellenállhat a feltörekvők rohamainak. A legjobb példát erre Vaszilij Szmiszlov szolgáltatja. aki 62 éve dacára Londonban főszerepet alakít. Az ő esete természetesen bennem is optimizmust ébreszt. hiszen én éppen 15 évvel fiatalabb vagyok nála. — A Szovjetunióban egy- re-másra törnek fel a tehetségek az új nagymesterek. Mi a titka? — Semmiféle titok nincs a szovjet sakksoport eredményei mögött, tálán a kon- kurrenciaharc a legfontosabb tényező. Bár nem szeretem a statisztikákat, de tény: a Szovjetunióban 4 millió fölött van az igazolt versenyzők száma. A kedvtelésből rendszeresen sakkozók viszont több tízmillióan vannak. — Ezekben a napokban miközben a legjobbak csatái kötik le a világ sakkrajongóinak figyelmét, sokan már előre is gondolkodnak. — Amennyiben létrejön a Kaszparov—Szmiszlov világ- bajnokjelölti döntő, úgy a közhangulattal ellentétben arra számítok, hogy igen nehéz ütközetet vív majd egymással a két rivális. Ha viszont mégis Karpov—Kasz- panov döntő következnék, ott jelenleg Karpovnak adnám a nagyöbb esélyt. Elsősorban óriási tapasztalat^ szól mellette. csodálatosan érzi a pillanatnyi pozícióban rejlő lehetőségeket, s a személyre szóló felkészülése is kitűnő. — A következő világbajnoki ciklusban 9 év párosmérkőzései után ismét körmérkőzéses formában döntik majd el a világbaj nők jelöltek, ki is legyen a címvédő kihívója. önnék melyik lebonyolítási forma a szimpatikusabb? — Én a körmérkőzésre szavazók. A jelenlegi legjobbak közül szemmel látható. hogy Hübner és Ribli egyaránt rosszul érzi magát a párosmérkőzéseken, de Portischnak is sokkal inkább kedvezne a körmérkőzéses lebonyolítás. — Kiket tart képesnek arra, hogy a következő periódusban megnehezítsék a szovjet éljátékosok egyeduralmát? — A holland Timman, a svéd Andersson és az amerikai Seirawan egyaránt kitűnő képességű. De ugyanezt mondhatom el a magyar Portisch—Ribli—Sax— Adorján négyesről is. .— 1984-ben ismét sakkolimpiát rendeznek\ ezúttal Görögországban. Képesnek tartja a szovjet válogatottat a luzerni fölényes elsősége megvédésére, vagy megismétlődik a korábbi olimpiák — Argentína, Málta — rendkívül szoros befutója? — Rendkívül nehéz hibamentes prognózist adni. Mindenesetre biztosra veszem, hogy a következő olimpián újra Magyarország lesz a legnehezebb ellenfél. Mellettük Jugoszlávia és a sakksportra az utóbbi években igen sokat áldozó Anglia nehezítheti meg leginkább a Szovjetunió győzelmét. Események Szombat Kosárlabda: NB I. Férfi: Alföldi Olajbányász—Kecskeméti SC. Szolnok, tiszali- geti sportcsarnok 16.30, ®er- gely, Szabó. NB II. Női: Szolnoki MÁV MTE—Egri Tanárképző Szolnok, Véső út 11. Szolnoki Vendéglátóipari Főiskola—Törökszentmiklósi SE. Szolnok, tiszaligeti sport- csarnok 13.30. Idegenben szerepelnek: a Szolnoki MÁV MTE ifjúsági birkózói Szegeden, az országos vasutas kötöttfogású bajnokságon, a Szolnoki Ti- tász NB II-es férfi röplabdá- zói Miskolcon, a Jászberényi Lehel NB II-es női röplabdá- zói Tatabányán. Vasárnap Birkózás: a Szolnok megyei Birkózó Szakszövetség meghívásos A, B kategóriájú szabadfogásos versenye. Szolnok, Véső úti sporttelep 10.30. Röplabda: NB II. Férfi: Szolnoki Vegyiművek—Sátoraljaújhelyi Spartacus Szolnok, Tiszaliget 15. Kunhegyes—FÉG SK. Kunhegyes, gimnázium 11. Vívás: a Szolnok megyei Vívó Szakszövetség Józsa János emlékversenye a megyei szakosztályok negyedosztályú és a rajtengedélyes versenyzői részére fiúk, leány tőr, és kardszámokban. Szolnok, Véső úti sportcsarnok 8. Idegenben szerepelnek: a Szolnoki MÁV MTE kardvívó csapata a fővárosban az I. osztályú kardesapatvbaj- nokságon. Tenisz Taróczy győzelemmel kezdett Taróczi Balázs győzelemmel mutatkozott be a román Ilié Nastase által rendezett meghívásos teniszversenyen, az izraeli Glickstein verte 6:3, 6:3 arányban. További eredmények Lendl (csehszlovák) — Teacher (amerikai) 6:3, 6:7, 6:4. Clerc (argentin) — S. Mayer (amerikai) 6:2, 6:7, 6:4 ®. Mayer (amerikai) — Walts (amerikai) 6:2, 6:2. Arakeljan módszere Sportoló óvodások Oganesz Arakeljan, az örmény Leninakan város pedagógiai főiskolájának docense, a testnevelési tanszék dékánja, a Szovjetunió mesteredzője. Arakeljan az utóbbi években nem az elsőosztályú sportolók felkészítésével foglalkozik, hanem sokkal törékenyebb „anyaggal”: 3—6 éves óvodásokkal. Arakeljan új módszereket dolgozott ki és alkalmaz sikeresen az óvodáskorúak fizikai felkészítésében. Jól tudjuk, hogy a mai gyerekek hamarább fejlődnek és többet túdnak, mint az előző korosztályok, de sajnos sokkal kevesebbet mozognak. Az ember azonnal megérzi, ha üres a gyomra, ezzel szemben az izmok mozgás utáni „éhségét” nem érzékeli. Napjainkban egyre több a súlyfelesleggel rendelkező, rossz testtartású, bokasüllyedéses, gyengült látású és belső szervi betegségekben szenvedő gyermek. A gyermekek számára teljesen új mozgási rendszert kellett kidolgozni. Arakeljan fokozatosan vezette be az örmény L.eninakan városának óvodáiban az új testnevelési módszereket. A kísérleteket eleinte komoly aggodalommal kísérték a pedagógusok és a szakemberek. Pedig már a négyéves apróságok is rendkívül ügyesen másztak kötélre és rúdra, azaz olyasmit csináltak, amita pedagógusok mindig is elleneztek ebben a korban, mint olyan erőgyakorlatokat, amelyek károsak és veszélyesek is a kicsik számára. Az apróságok teljesen szabályos kosárlabda-mérkőzést játszottak, távolba ugrottak, gyakorlatokat végeztek a bordásfalon. Arakeljan szerint például a reggeli torna azokban az óvodákban, ahol csak este viszik haza a gyerekeket, teljesen értelmetlen dolog. A gyerekeket gyakran igen különböző időpontokban adják be és teljesen más fizikai állapotban. Vannak, akik fel sem ébredtek teljesen, mások már esetleg a reggelin is túl vannak. A reggeli torna szerepét tehát átvette a napközbeni alvást, követő tornafoglalkozás. A nappali alvás után a tizenötperces gyakorlat következik. A gyermekeket alaposan megmozgató foglalkozást követően elhangzik a vezényszó, lefeküdni. A kicsik engelelme- sen lefekszenek, mint a kis leveli-békák, behajtják lábaikat. behunyják szeműket és pihennek. Két és fél perc elteltével felkelnek és zeneszóra kivonulnak a teremből. Mérések bizonyítják, hogy a rövid pihenő alatt szívverésük visszatért az eredeti értékre. Az óvodások számára korábban kidolgozott program szerint a pulzus 15 perc alatt veszi fel ismét a normális értéket. Oganesz Arakeljan eredményeit természetesen még alaposan tanulmányozzák, mielőtt országos bevezetésére javaslatot tennének. De Leninakan már ma a bölcsődei és óvodai nevelők zarándokhelye lett. I Sport Sport-Sport I Az atléták bizonyítványa közepes Aki értékel: Hollóy Tamás, a Szolnoki MÁV MTE elnöke — Természetesen azt ön is tudja, hogy a világ' atlétikája szédítő tempóban rohan előre, miközben a sportág hazai fejlődése csak szerény kocogásnak minősíthető. .. A gerelyhajító Budavári Éva (középen) az év végére „leeresztett” — Magam is így látom, ugyanis a világ sportja általában 15 százalékkal fejlődik évente. Tartok tőle, hogy a magyar — és ezen belül a szolnoki — atlétika nem ennyivel van lemaradva a világ élvonalától, tehát túlzott elégedettségre valóban nincs okunk. Különösen nincs, ha a versenyzőink előrehaladását a minősítések számával mérjük. Nincs nemzetközi szintet elérő sportolónk, az első osztályúak száma ötről kettőre, az aranyjelvényeseké 21-ről 19- re csökkent. Némi magyarázattal szolgál, hogy Szalai József és Paróczai András, akik nemzetközi nívójú atléták voltak, nem tudták megújítani minősítésüket. Elgondolkodtató viszont, hogy az aranyjelvényesek közül senki nem lépett a helyükre. A szakosztály munkájával az elnökség nem túlzottan elégedett, hiszen a szakosztály jó feltételek között dolgozik, jóllehet a futófolyosó hiányát nagyon megérzik- a versenyzőink. A szakmai munkában kell nap mint nap megújulnia edzőinknek, és a bizakodásra az ad okot, hogy szakképzeléseit már nem a versenypályán kívánja megvalósítani. Paróczai András sokáig a sportolás révén próbálta az anyagi igényeit kielégíteni. Érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy mi vezette a túlzott pénzcentrikus szemléletéig. . . A pályafutása során gyakran és olykor könnyen jutott hozzá olyan javakhoz, melyekért mások keményen megdolgoznak. A hibát akkor követték el pártfogói, amikor felborították az „adok-kapok” egyenleget. Az önvizsgálatot valamennyiünknek el kell végezni, akiknek közünk volt ahhoz, hogy az egykori versenyzőnk megvált az őt annyi esztendeig támogató MÁV Járműjavító üzemtől és magánvállalkozó lett. Bár 1984-re is biztosította az első osztályú minősítését, a klub természetesen az adható juttatást megvonta tőle. — Szalai József, úgy tűnik, sinen van: a hosszú ideig tartó Achilles-ínsérülése a Finnországban végzett sikeres műtét után elmúlt, fokozatosan kapcsolódott be a felkészülésbe, és ma már teljes értékű versenyző. A MASZ bizalmat szavazott neki, és Ecsekinével együtt tagja lett a felnőtt válogatottnak és az olimpiai keretnek. Az atlétika kiemelt sportág. Fontos, mert valamennyi versenyág alapját képezi Kiemelt azért is, mert a közvélemény érdeklődésének szinte egész éven át a homlokterében áll. Olimpiai esztendő köszönt ránk; ha a beszélgetés elején azt írtuk, hogy az atlétika képes egy egyesület helyét meghatározni a klubok rangsorában, úgy a világverseny szemszögéből tekintve helyzetünket, elmondhatjuk, hogy nemzeti presztízsünk is múlhat atlétáink Los Angeles-i szereplé- _ sén. Nos, hát az olimpiai reményeink realizálódásáért kellene a jelenleginél többet tenni az „A” kategóriás „sarzsit” viselő szolnoki szakosztálynak. — Pb — Paróczai a Budapest Nagydijon csak „néző” volt. (Melegí- tőbben jobbról a második) Az atlétikát jól fizetik különböző pontversenyekben. A Szolnoki MÁV MTE „A” kategóriás szakosztálya éppen ezért egyik meghatározója annak, hol végez az egyesület a klubok rangsorában. — Milyen volt az idei ponttermés és mennyire öregbítették a piros-kékek hírnevét a MÁV MTE atlétái? — kérdeztük Hollóy Tamást, a Szolnoki MÁV MTE ügyvezető elnökét — Az egyesületeket általában az olimpiai pontok és a szerzett minősítések összevetésében szokták értékelni. Az olimpiai pontjaink száma 1982-ben 80,7 volt, ebből 17 pontot a sportiskolásaink szereztek. Az idei ponttermés 105 pontra rúgott, ebből 26- ot a sportiskola mondhat magáénak. Aminek akár örülni is lehet: az összesített eredményen belül nőtt azoknak a pontoknak a száma, melyeket az országos bajnokságokon dobogós helyezésekkel szereztek sportolóink. A fejlődés 30 százalékos; 14 számon tartott versenyzőnk közül 9 lépett előre, öt viszont nem. A versenyszámok közül tizennégyben helyeztük magasabbra a mércét, kilencben viszont vagy egy helyben topogtak atlétáink, vagy visszafejlődtek. embereink nagyobbik hányada képes erre. — Végül is megvalósultak a szakosztály év elején kitűzött tervei? — Teljes egészében nem. A szakosztály, mint minden „A” kategóriás szakosztály, évente megállapodást köt a Magyar Atlétikai Szövetséggel ; mit várhat) tőlük a sportág hazai szakvezetése? A vártnál kevesebb versenyzőt tudtunk eljuttatni a nemzétközi porondra, így szakosztályunk szereplése gyengének minősíthető. — Mi van Paróczaival és Szálaival? — Paróczai Andrástól vártuk a legtöbbet, és tőle kaptuk a legkevesebbet. Méltatlanul szerepelt az elmúlt idényben, és közel áll pályafutásának befejezéséhez. Jelenleg mindössze egészségügyi edzést végez, és az elSzekeres Judit az IBV-n sem vallott szégyent