Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-15 / 295. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. DECEMBER 15. IA tudomány világa ) Gépek az erdőn Felfújható mentöcsuszda A fakitermelés nehéz munka; szinte már közhely. Ezért igen fontos minden olyan gépi újdonság, amely megkönnyíti, gyorsabbá és hatékonyabbá teszi. A gépesítés lehetőségeiről, jelenéről, jövőjéről készült az a tanulmány, amelyet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egyik munkacsoportja állított össze. A tanulmány néhány érdekesebb megállapításából idézünk. A világ országainak többségében az ötvenes évek közepén terjedtek el a gépek az erdőgazdaságokban. Motoros fűrészek, traktorok, csuklós traktorok léptek folyamatosan munkába. A hetvenes években már tömegesen megjelentek a többcélú fakitermelő gépek is. Itthon az ötvenes évek kezdeti gépesítési fellendülését később megtorpanás követte. Mi a jövő? A fejlesztés irányait jórészt tisztázták, de a hátteret adó beruházási és piaci-beszerzési lehetőségeket kevésbé. A szocialista piac kínálata még nem kielégítő. Az erdő művelésében alkalmazott gépeknél jobb a helyzet, ott zömmel önellátóak vagyunk. Emellett tarka a kép — nagy teljesítményű, több célú fakitermelő gépek mellett sok helyen még ma is a kézi munka, a fogatos szállítás a jellemző... A gépbeszerzés egyik nehézsége, hogy az erdőgazdasági gépeket a világban főleg olyan országok fejlesztették ki, ahol fenyőerdők vannak túlsúlyban. Nekünk yiszont az itthon jellemző keménylombos erdőhöz, és kis erdőterületekhez idomuló gépek kellenének. És ez az, ami nemigen van .. A Szovjetunióban gyártott gépek más erdőgazdasági technológiához készülnek, a tőkés piacról devizanehézségek miatt nehéz vásárolni. A KGST-n belül az ilyen irányú gépgyártás elmaradt, a szakosodás elhúzódik. A KGST-tagállamok önellátásra törekednek. Jogos a kérdés; mi miért nem gyártunk. A válasz: gyártunk, csak a gépek műhelyekben, szinte kisipari módon készültek, a szériagyártás szinte lehetetlen. A mezőgazdaság egyéb területeiről, az iparból átvett, eredetileg más célú gépeken az erdőgazdasági követelményeket nem mindig vették kellőképpen figyelembe. A gazdasági szabályozók hatása sem volt egyértelmű; a gépesítés csak hoszabb távon térül meg, az erdőgazdasági üzemek inkább a gyorsabban hasznot hozó fagyárt- mánytermelésbe ruházták be eszközeiket. A gépállomány fejlesztésében, pótlásában 4 —5 éves kiesés következett be. Ráadásul leállították a DUTRA traktorcsalád gyártását — és az erdőgazdasági munkagépeket tervezéskor jórészt ezekhez adaptálták. Orsóféreg Nehézkes az alkatrészibizto- sítás, a javítás, karbantartás, a gépek kezelőinek műszaki tudása néha nem ér fel a gépek színvonalához. Mindezek miatt az OMFB szakértő csoportja az alábbiakat javasolja; a következő 10—15 esztendőre a szükségletek felmérésével egy- időben az ellátás és forgalmazás forrásait is fél kell deríteni. Szovjet), csehszlovák, NDK-béli forrásokból hosszútávú, az érdekelt országok főhatóságai közötti szerződések révén kellene tisztázni: mi várható, mikor, és milyen paraméterekkel. Ehhez kellene igazítani a hazai gyártásfejlesztést, és az esetleges tőkés importot. A gépek beszerzésével együtt az alkatrészbiztosítást is meg keli oldani. Működtetésükhöz megfelelő műszaki, anyagi és szakmai hátteret kell kiépíteni. Az erdőgazdálkodó üzemek között a géppark egységesítése, az üzemfenntartás kölcsönös fejlesztése érdekében kooperációt kell szervezni. A mérnökök, technikusok, gépkezelők képzése és továbbképzése is megoldandó feladat. Halaszthatatlan az egyszerűbb szerkezetű erdőművelési gépek, adapterek hazai gyártásának megszervezése, ha kell. licencvásárlással is, mert így kevésbé leszünk a külpiacok bizonytalan szállításaira utalva. Ha ilyen gépgyártó bázis alakul ki, fontos feladata lesz a speciális erdőgazdasági gépek alkatrészgyártása is. A meglevő és beszerzendő gépparkot egyeztetni kell az alkalmazott erdőművelési technológiákkal, az utóbbiakat mint könnyebben változ- tathatókat korszerűsíteni, igazítani az adott lehetőségekhez. És persze, nemcsak kaphatunk — adhatunk is a világ erdőgazdálkodásának, főleg, ha a hazailag kifejlesztett eredményes technológiákat, gépeket, módszereket, fogásokat itthon, és esetleg a határokon túl is szélesebb körben népszerűsítjük. Az Agrotröszt jogutódján belül megfelelő szervezetet kell létesíteni a megnyugtatóbb erdészeti gépellátás érdekében. A gépipari vállalatok pedig gyártmányskálájukon belül alakítsanak ki módosított típusokat az erdő- gazdaságok részére, például szervezzék meg a speciális hidraulikus rakodók, az univerzális 110—140 kW erejű csuklós traktorok, az erdészetben alkalmazott összke- rékmeghajtású tehergépkocsik gyártását. Mindez persze csak töredéke a terjedelmes és alapos tanulmány megállapításainak, ajánlásainak. Az is világos, hogy mindezt csak több éves, esetleges évtizedes távlatban lehet megvalósítani. Sz. J. I. A tengerfenék olajának kiaknázására készített fúrószigetek fedélzete általában mintegy 20 méter magasságban van a vizszint felett. Veszély esetén, ha a kezelőszemélyzetnek gyorsan kell a fúrószigetet elhagynia, a szokásos eszközök — a létra, a felvonó — csődöt mondanak. Ezért a közelmúltban á Mexikói-öbölben öt lehorgonyzott fúrótornyot felfújható (mentő- csúszdával láttak el. A 30 méter hosszú mentőcsúszda neoprén nevű műkaucsukkal bevont nylonszövetből készült. A hozzákapcsolt kompresszor szükség esetén gombnyomásra felfújja, mindösz- sze 12—16 másodperc alatt. A csúszda végén egy eloldható, a szúzdával egyszerre felfúvódó mentőcsónak van, amelyen 24 személy fér el. Hasonló felfújható mentő- csúzdát terveznek az óriási utasszállító repülőgépekhez is. Távcső* fényképezőgép Japán kutatók távcső-fónyké- pezőeép kombinációt fejlesztettek ki. A távcső mintegy kétszeres nagyítású, jobb oldalára agy kisfilmes kamera van beépítve, amelybe a kép a távcső egyik lencserendszerén át jut. Az élesség beállítása ugyanígy történik, mint a szokásos távcsöveik esetében: amikor a kép a távcsőben éles. az éles- iégbeállítás a fényképezőgépen is megtörtént. Az egyszerű kis fényképezőgépem háromféle zársebesség — 1/60, 1/125 és 1/260 másodperc — állítható be. A fénvrékesz 3.5-től U-ig. a távolság pedig kb. 20 métertől végtelenig változtatható. A távcső nagyítása a kisfilmes fényképezőgépben egy 165 milliméteres gyújtótávolságú teleobjek- tivénék felel meg. A távcső-fényképezőgép főleg a szabadban éiő állatok, az építészeti részletek és a tájak felvételét könnyíti meg. Előmelegített üzemanyag Egy brit műszaki laboratórium és a Shell kutatóintézet egyszerű légszennyezés-csökkentő berendezést készített, a gépkocsik motorjához. A berendezés a kipufogógázok hőjét használja fel a porlasztóba kerülő üzemanyag előmelegítésére. A berendezés párologtató része a függőleges hőátadó csatlakozása közelében, alul van. Innen a hő hatására a berendezésben lévő folyadék felszáll, átadja a hőt, s a felső részen sűrűsödik, majd a gravitációs erő hatására visszahull a párologtató részbe. Folyadékul olyan szénhidrogént használnak, amelynek forráspontja — a berendezésben uralkodó nyomás mellett — 200 C-fok. Az így elérhető hőátvitel révén a gépkocsi üzemanyaga sokkal hatásosabban porlasztható, és egyúttal tökéletesebb, egyenletesebb keveréket alkot a levegővel. Kecskék és emberek Eddigi ismereteink szerint a házi sertésben és az emberben két külön fajhoz tartozó orsóférgek élősködnek, ezért az igen gyakori sertés- orsóféreg nem fertőzheti meg az embert. Négy kanadai diák nagyobb mennyiségű sertés-orsóféreg petét nyelt le, hogy megállapítság: valóban veszélytelen-e a sertés orsóférge az emberre. A vizsgálatok megállapították, hogy a petéből ugyanúgy kikeltek a lárvák az emberben is, mint a sertésben. A lárvák vándorlása is azonos módon zajlik le. Ezzel bebizonyították, hogy a sertésben igen gyakori orsóféreg az emberben is megtelepszik. Az amerikai mormonok: vallási kötelességüknek tekintik a származás felderítését. Csaknem fél évszázaddal ezelőtt láttak hozzá, hogy mikrofilmre vegyék a múlt dokumentumait: anyakönyveket, keresztelési és házassági nyilvántartásokat, adóhivatali okiratokat, sorozási listákat stb. Hetvenkét munkacsoportjuk járja állandóan a világot, hogy lefényképezzen minden ilyen dokumentumot. Az amerikai bevándorlás szempontjából legfontosabb országokban a meglevő források kilencvenöt százalékát már mikrofilmre vették. Az összegyűjtött anyagot egy Salt Lake City közelében fekvő barlangrendszerben, 200 méter vastag gránitréteg alatt tárolják. Hat óriási, boltozatos helyiség áll itt rendelkezésükre; a mormonok 1965-ben robbantották ki a Szikláshegység kőzetéből. A tárnákban kilenc szinten több mint egymillió filmtekercs található, mindegyik harminc méter hosszú. Az archívum tartalma kb. ötmillió, egyenként háromszáz oldalas könyvnek felel meg. Az adatok jóval több, mint egymilliárd emberre vonatkoznak. és az állomány évente negyvenezer tekerccsel gyarapodik. Ha eddig valaki fel akarta kutatni homályos származását, kénytelen volt évekig levelezni levéltárakkal és falusi lelkészekkel, poros könyvtárakban böngészni. Minthogy a dokumentumok most mikrofilmre kerültek, illetve kerülnek, *és köziponti helyen hozzáférhetők, elég megadni, milyen helységre és korra vonatkozik a kutató kérdése; a választ jóformán órákon belül a kezéhez kapja. Salt Lake Cityben félmillió ember veszi évente igénybe ezt a lehetőséget — díjtalanul. Az érdeklődők hatvan százalékának sikerült 1650-ig visszavezetni származását. Képünkön az atom-biztos barlangrendszernek a sziklába vájt, gondosan és biztonságosan őrzött bejáratait láthatjuk. A kecske egyik legrégibb háziállatunk.' A történészek szerint az átmeneti kőkor idején, i. e. 8000 táján Iránban, Mezopotámiában, Egyiptomban és Szudánban kezdődött el a kecsketartás. A kecske korán bevonult az emberi kulturhistóriába. Az ókori Hellász kopár, sziklás vidékein az ember nélkülözhetetlen háziállata, társa volt a kecske, érthető tehát, hogy ez az állat gyakran szerepel a görög mitológiában is. Odüsszeusz feleségének, Penelope-nak is volt kecskenyája. Lehetséges, hogy az ókori görög és római mitológiából maradtak fenn azok a mondák, amelyeket ma is őriz a szájhagyomány. A népi gyógyítás is átvett bizonyos elemeket ezekből a tévhitekből. A néphit szerint például a kecske „gyógynövény szakértő” mert olyan növényeket választ ki és legel le, amelyek megóvják bizonyos betegségektől. Az ókori görög népi medicinában olyan utalásokat lehet olvasni, amelyek szerint a kecskehus gyógyítja az epilepsziát, és a szembetegségeket. A kecske az irodalomban és a képzőművészetekben is jelentős szerephez jutott évszázadok folyamán. Defoe világhírű regényében a Robinson Cru- soe-ben a regényhős életét a szigeten talált elvadult kecskék könnyítették meg. Napjainkban is nagyon sok hasznot hajt ez az állat, mert táplálékot nyújt az embereknek olyan klímán és talajon, ahol más háziállat nehezen él meg. Képünkön a párizsi Grand Palais-ban rendezett kiállításon Antoine Martinez Kecskék című festménye látható. Betört az elektronika Egyedi gépgyártás Az ipari technológiák előrehaladásában, a műszaki fejlődés meggyorsításában meghatározó a szerszámgépeik: szerepe, ezért e gépcsoport jelentősége túlnő termelésének értékén, mennyiségén. Szinte nincs ma már olyan gépim''-4 termék, amelyet a gyártás valamelyik szakaszában ne kellene szerszámgépekkel megmunkálni. A szerszámgépekkel elvégezhető számtalan feladat újabb és újabb konstrukciók megjelenését inspirálta, s ez a folyamait nagymértékben átformálta az iparág belső struktúráját. Igaz« léteznek olyan szabványgépek, amelyek nagy szériában gyárthatók. de a bonyolultabb változatokat már csak a felhasználóval szorosan együttműködve lehet megtervezni és előállítani. Mindez azt jelenti, hogy az iparág nem nagyon alkalmazhat tömegtermelési módszereket, következésképpen a világ szerszámgépgyártóinak legtöbbje rugalmas, viszonylag kw vállalat. A probléma csupán az, hogy a kisebb vállalatoknak nincs mindig elegendő erőforrásuk gyártmányaik továbbfejlesztésére. Jórészt ennek tulajdonítható, hogy a világ szerszámgépgyártásában manapság erőteljes nemzeti specializáló figyelhető meg. Ugyanakkor az export szerte a világon mindig fontos szerepet játszott ezen a területen. 1978-toan például a világon összesen 18,6 milliárd dollár értékű szerszámgépet állítottak elő, s ebből mintegy 14 milliárd dollár volt a nemzetközi- kereskedelem értéke. A hatvanas, de különösen a hetven eg években ugyanis az elektronika a fémmegmunkálásba is betört. Ennek nyomán gyökeresen átformálódtak a szerszámgépek konstrukciós elvei. A számjegyvezérlésű (NC) és a megmunkáHási folyamat programját memorizáló számító- gépes (CNC) technika tért hódítása óta a gépek nemcsak munkaerőt takaríthatnak meg. hanem megnő vélhetik a géoé-*í- tő. háttéripari elemek jobb minőségét is. Az iparág jövőjét ezért veszély fenyegeti a technika oldaláról. E géptípusokkal legalább négy hagyományos szerszámgép munkája végezhető el, így eltérj edésüik) a kereslet számszerű csökkenését vonhatja maga után. Ugyanakkor az NC-gépek árban is egyre versenyképesebbé válnak, és a felhasználóknak megéri, ho<*v a hagyományos kézi vezérlésű szerszámgépek helyett NC-ket állítsanak, be a termelésbe. Képünkön: a szocialista országok közös szerszámgép-kiállítása egy nemzetközi bemutatón^
