Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-02 / 284. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. DECEMBER 2. Otthonosan érzik itt magukat Fiatalok a mezőtúri könyvtárban Klubok szakmunkástanulóknak, cigány- gyerekeknek és Ifjú zenészeknek Zenei élet A szolnoki zenekar sikeres filharmóniai koncertje Alig egy hónapja könyvtá­rosok tanácskoztak Szolno­kon a 10—14 éves gyerekek olvasókultúrájáról, olvasási szokásairól. A tanácskozás résztvevői elsősorban arra keresték a választ, hogy az utóbbi esztendőkben miért hagyott alább a gyerekek ol­vasási kedve, mi az oka an­nak, hogy közülük is egyre több olvasót veszítenek könyvtáraink? A szakembe­rek természetesen arról is szót váltottak, hogy mit te­hetnek ők a kedvezőtlen fo­lyamat megállításáért, fiatal olvasóik megtartásáért? Ez utóbbi kérdéssel kopog­tattunk be mi is a mezőtúri Móricz Zsigmond Könyv­tárba. Nagy István igazgató nem osztotta aggodalmunkat, el­sősorban azért nem, inert a könyvtárba járó gyerekek, a rendszeresen olvasó tizenéve­sek száma az utóbbi eszten­dőkben nem csökkent Mező­túron. — Persze kicsit talán ki­vételes helyzetben is va­gyunk, — mondta. Mezőtúrt „iskolavárosként” is emlege­tik és kétségtelen, sok diák él itt napjainkban is. A vá­ros lakóinak csaknem 30 szá­zaléka beiratkozott olvasónk, a könyvtár tagjainak több, mint egyharmada általános és középiskolás diák, szá­muk meghaladja a kétezeröt­százat. Az iskolai könyvtá­rak jórésze is kielégíti az igényeket. Különösen a kö­zépiskolák és a főiskola gyűj­teményéről mondható ez el. Az általános iskolák Mező­túron is helyszűkével küzde- denek, részben az ő gondja­ikat is enyhíti három fiók- könyvtárunk. Az újvárosi is­kolába járó, azon a környé­ken élő gyerekek például az ottani kis könyvtárunkban találnak rendszeresen olvas­nivalót. Nyilván nincs különösebb titka annak, hogy a mezőtúri gyerekek és fiatalok szíve­sen látogatják a könyvtára­kat, hacsak az a tudatos, fo­lyamatos könyvtárosi, közmű­A Magyar Nemzeti Bank Szolnok megyei igazgatósá­gán úgy tűnik nagy az ér­deklődés a politikai kiad­ványok iránt. Évente 18—20 ezer forint értékben talál­nak gazdára a Kossuth Könyvkiadónál megjelent művek. S ez azért is szép eredmény, mert a bank nem tartozik a nagylétszámú munkahelyek közé, a köny­veket száztizenöten vásárol­ják. Boros Ernő a bank főelőa­dója, a Kossuth kiadó könyv- terjesztője kiszámította azt .is, hogy személyenként több, mint százötven forintot köl­tenek munkatársai „Kossuth- könyvekre”. S noha a sta­tisztika nem jelzi a könyvek olvasottságát, a könyvter­jesztő úgy véli arra sem le­het panasz. — Különösen a közgazda- sági és a pilitikai kérdések­kel foglalkozó könyveknek van sikere. — mondja. Köz- gazdasági ismeretekre min­dennapi munkájuk során is szüksége van kollegáimnak, a politika, — különösen nap­jainkban — pedig úgy vélem, minden nyitott szemmel já­ró, gondolkodó embert ér­dekel. Boros Ernő a bank párt- szervezetének vezetőségi tagja és az agitációs-propa- ganda munkáért felelős. A pártmunkának ezen a terü­letén már több évtizedes gyakorlatra tett szert'. — Harminchat éve, 1947- ben léptem a párt tagjainak sorába, s úgyszólván az el­ső naptól agitációs-propa- ganda munkával bíztak meg. velői munka nem, amiről az igazgató beszélt. — A gyerekek már óvodás­korukban megismerkednek a könyvtárral. Játékos foglal­kozásokon vesznek itt részt, végtelenül kedvelik a hang­lemezeket például. Fonoté- kánk gyűjteményének kiala­kításakor már rájuk is gon­dolunk. Az általános iskolák tantervi követelményeiben már szerepel a könyvtáris­meret, a könytárhasználat megtanítása. Azt hiszem nincs olyan gyerek a város­ban, aki osztályával ne láto­gatott volna már el ide. Osz­tályfőnöki óráknak, magyar irodalom és történelemórák­Számuk nem csökkent Előadások, találkozók Könyvek a táborban nak adunk otthont. S a gye­rekek ha jól érzik magukat már kérik, hogy szakköri vagy úttörőfoglalkozásaikat is itt tarthassák. A napközi­sekkel, a tanyai kollégium lakóival különösen sokat foglalkozunk, beszélgetünk. A mezőtúri könyvtárosoké úgy tartják, hogy ez utób­binak nagyon nagy jelentő­sége van. — Ügy vélem az olvasók magatartásának — legyen szó felnőttről vagy gyerekről — egyik titka a velük való foglalkozás. A könyvtárosok­nak nagy pedagógiai érzék­kel, kapcsolatteremtő kész­séggel kell rendelkezniük, olyan légkört kell teremteni­ük, amely vonzza az embe­reket. Azt hiszem az nem baj, ha olykor-olykor csak beszélgetni térnek be az em­berek, a könyvek között már nem nehéz szót ejteni az ol­vasásról sem. — Nagy jelentőséget tulaj­donítunk a könyvtár köré csoportosuló. Kisközösségek­nek ;s. Említeném rögtön a A banknál több, mint 10 éve foglalkozom a politikai kiadványok, folyóiratok ter­jesztésével. Ez megbízatásom egyik része, mellette politi­kai oktatást is vezetek. Ter­mészetesen ez utóbbi sem képzelhető el jó irodalom nélkül. A könyvek egyébként- is végig kísérték Boros Ernő életét. - ­— Csongrád megyéből származom, annak idején még ott kezdtem a politikai ismereteim bővítését, ké­sőbb már itt Szolnokon fe­jeztem be a marxista egyete­met s annak szakosítóját. Érdeklődésem mindig is volt a politika, a történelem, a gazdaság kérdései iránt, s ez a mai napig megmaradt. Ol­vasásra mindennap jut időm, ha máshol nem, a vonaton, hisz Törökszentmiklósról já­rok be nap, mint nap a mun­kahelyemre. Igyekszem azok­nak a könyveknek a tartal­mát is. megismerni, amiket megvételre ajánlok. A Kos­suth Könyvkiadó megyei ki- rendeltségével nagyon jó a kapcsolatunk, már ismerik az itt dolgozók igényeit, en­nek megfelelően látnak el bennünket új kiadványok­kal. Boros Ernő egy év múlva eléri a nyugdíj-korhatárt. Hosszú évek alatt végzett eredményes munkáját a po­litikai könyvnapok alkalmá­ból a Kiváló Könyvterjesztő plakettel ismerték el. T. E. cigánygyerekeket. Nyáron már hatodik alkalommal rendeztünk számukra olva­sótábort, de az ott elért ered­mények talán semmivé fosz- lanának, hai évközben ma­gukra hagynánk őket. Az új­városi iskolában hetente — kéthetente klubfoglalkozáso­kon is találkoznak. De hoz­hatnám példának a város szakmunkástanulóinak -Pető­fi klubját, amely pedagógus­könyvtáros vezetésével vég­zi munkáját. Nem kell azt hinni, hogy ezekben a klu­bokban állandóan könyvről, olvasásról, irodalomról esik szó. A legkülönbözőbb prog­ramokat szervezik maguknak a gyerekek. A közösségeknek abban mégis nagy szerepük van hogy a fiatalok érték­rendjében megfelelő helyre kerüljön az olvasás. A könyvtár ad otthont a mű­velődési központtal közösen fenntartott ország-világjárók klubjának is. A közös érdeklődés hozta össze őket, s a könyvtár töb­bek között azért is van, hogy falai közé fogadja, segítse ezeket a közösségeket. Van zenei klubunk is, de ide el­sősorban a zeneiskolások járnak. A mezőtúri könyvtár azon­ban nemcsak „falai között” tevékenykedik. Példa erre, hogy legutóbb — a műsza­ki könyvhét idején — csak­nem húsz előadást szerve­zett a város munkahelyein, s az érdeklődők között termé­szetesen ott voltak a fiatalok is. Közeleg a gyermekkönyv­hét. Az általános iskolások ifjúsági írókkal találkozhat­nak, rendhagyó órákon ve­hetnek részt. S minden év emlékezetes élménye, amikor a Petőfi klub szakmunkás- tanulói találkoznak a 7—8. osztályos, pályaválasztás előtt álló gyerekekkel. Ilyen­kor megint csak nem köny­vekről, hanem szakmákról esik szó, de szépen, magya­rul, mert többek között er­re is nevel a környezet. Ma délután 3 órai kez­dettel a gyermek- és ifjú­sági könyvhét keretében a törökszentmiklósi városi könyvtárban mutatja be új műsorát Kertész Lilla elő­adóművész. Antoine de Sa­Válaszolnak az illetékesek Tanácskozás a diák­közmttvelűdásről Hazánkban eddig egyedül­álló, újszerű rendezvény elő­készítésén dolgoznak a KISZ KB Középiskolai és Szak­munkástanuló Tanácsának munkatársai. A diákév ren­dezvénysorozatának egyik ki­emelkedő eseményeként a jövő év elejére kétnapos ta­nácskozást szerveznek, ame­lyen értékelik a diákművelő­dés helyzetét. A tanácskozás újszerűségét az adja, hogy első alkalommal találkoznak — ha nem is egy asztalnál, de egy tanácskozóteremben — a fiatalok közművelődésével foglalkozó, s a legkülönbö­zőbb területeken foglalkozó szakemberek. A Művelődési Minisztéri­umi, az országos hatáskörű szervek, intézmények és kul­turális vállalatok, a társadal­mi és a tömegszervezetek, va­lamint a közművelődési in­tézmények vezetőin, munka­társain kívül részt vesznek a tanácskozáson a megyei ta­nácsok és a megyei KISZ-bi- zottságok illetékes munkatár­sai, a tanintézetekkel kap­csolatban álló közművelődé­si intézmények — művelődé­si házak, ifjúsági házak, if­júsági parkok — szakembe­rei, a kulturális nevelőtaná­rok. Meghívják a tanácsko­zásra a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a MOKÉP, a TIT, a Hanglemezgyártó Vál­lalat, az Országos Rendező Iroda és az Ifjúsági Rendező Iroda képviselőit, s egész sor más, a diákművelődésben szerepet vállaló intézmény illetékeseit is. A tanácskozáson napirend­re tűzik egyebek között az amatőr művészeti mozgalom, az ifjúsági klubmozgalom, a turisztika, a szabadidős sport- tevékenység aktuális kérdé­seit, elemzik majd az iskola és a közművelődési intézmé­nyek együttműködését, a tö­megkommunikációnak a di­ákok művelődési szokásaira gyakorolt hatását, a diákmű­velődés lakóterületi lehető­ségéit, s általában a tizenéves korosztály hasznos szórakoz­tatásának kérdéseit. int Exup^ry Kis herceg cí-' mű könyvének pódiumválto­zata — Rónay György for­dításában — Tóth János Ist­ván dalaival kerül közönség elé. Hétfő esti koncertjén, Szol­nokon, egymástól meglehe­tősen távol eső zenei tája­kat járt be a szolnoki szim­fonikus zenekar, Báli József vezényletével, Szenthelyi Miklós (hegedű) és Horváth László (klarinét) közremű­ködésével, A bécsi klasszika, a francia és orosz romanti­ka, valamint a kortárs ma­gyar zene stílusköréből vá­logatott műsor módot adott a több oldalú bemutatko­zásra. A koncertet jellemző jó előadó—közönség kapcso­lat kialakításához Tiozzájá- rultak a kiváló szólistapro­dukciók. a biztos kézzel és biztos műismerettel vezény­lő karmester és nem utolsó­sorban a zenekari játékosok, akik érezhetően nem „taka­rékra állítva”, hanem igazi odaadással, igyekezettel ját­szottak. Igényesebb játék Játékuk minősége, annak homogenitása nagyot fejlő­dött. Fél ig - f el k és z űTségnek, slaimposságnak nyoma sincs, s ennek megszüntetése felte­hetően a sok és eredményes munka gyümölcse. A zenekar kidolgozottabb és igényesebb játéka Báli Józsefnek. a zenekarra gyakorolt befolyá­sáról. valamint a zenekari munka hétköznapjait is jó­tékonyan frissítő - mostaná­ban itt gyakran megforduló — vendégkarmesterek hatá­sáról tanúskodott. A szén számban megjelenő és igé­nyes közönség megérdemel­tén jó koncertet kapott a hazaiaktól. A műsort indító Beetho­ven Cordolan nyitány ugyan halványabbra sikerült, vi­vőerős hangzás híján adós maradt a drámai kontrasz­tokkal, A technikailag ki­munkált előadást hallgatván az volt az összbenyomásunk, hogy a karmester részéről a klasszikus mértéktartás szán­déka — tempóban, dinami­kában és az érzelmek hőfo­kában — fékezte az előadás lendületét. A játékból hi­ányzott a zenei felhajtóerő: a motívumokból fakadó mozgásenergiák 'kihasználá­sa. a dallamokban, illetve harmóniákban rejlő külön­böző funkciós feszültségek alaposabb kiaknázása. Két szólistaegyéniség Eduardo Lalo (1823—1892) francia zeneszerző Spanyol ■szimfóniája Szenthelyi Mik­lós, hegedűszólójával az est kellemes élménye és nagy sikere volt. Lenyűgöző hang­szeres tudású hegedűs, min­den tekintetben egyéniség. Tökéletes technikája magá­tól értetődőnek, természetes­nek hat, ugyanakkor magas­rendűen tudatosnak .tűmilk. legegyszerűbb figuráiból lis zenét csinál, számtalan jelentéstartalommal és han­gulattal képes megtölteni ugyanazt a frázist, s mind­ezt nagyon egyéni és meg­győző módon teszi. Utánoz­hatatlan eleganciával és báj­jal nemesítette koncertpó­Az amatőr budapesti jazz- zenészek bemutatkozásának előmozdítására jazzf órumot rendez december 17-én, szombaton az Almássy téri Szabadidő Központ. A jelentkező szólisták és együttesek szakmai zsűri — Babos Gyula, Szakcsi Laka­tos Béla, Berki Tamás — és közönség előtt lépnek szín­padra. A jazzf órumot, kon­cert zárja, amelyen a Sat- turnus és a Test együttes, a Berki-team és a fórum leg­diumra a mű szalonzenei elémeit is. Zenélésében leg­nagyobb élményt építkezésé­nek monumentalitása jelen­tette: a kis dallamtagok óriási melódiavonalakká fe­szültek ki. Teátrális eszkö zöktől mentes előadói m' tartása, a mű mögé rejtő- sajátosan izgalmas, varáz latos atmoszférát teremtett. Nyitottabb előadóegyéni­ség Horváth László klarinét művész. Játékának közvet­lensége és élettelisége egy másfajta élményt adott. Haj­dú Mihály (1909—) Magyar capri cóiójában (1970) hajlé­kony és szépfényű klarinét­hangja dinamikai gazdag­sággal és virtuozitással tár­sult. Előadásában a válta­kozó metrum a zene termé­szetes létformájaként funk­cionált, így nem érződött, hogy valóban milyen nehéz is ezt a művet jól eljátszani. A zenekar hallhatóan nagy élvezettel társult a kiváló szólistához. Rugalmas kísé­réssel. eleven játékkal szol­gálta az előadás sikerét eb­ben a virtuóz és érdekesen hangszerelt műben. Meggyőző produkció A Lalo- és Haldú-művek- ben a szólista jut nagyobb, helyesebben több szerephez és a szólistán múlik a hatás minősége. A zenekar ezt fo­kozhatja, de (rossz esetben) gyengítheti is. A szólók vál>&. tozékony lüktetéséhez alkri^ő mazkodó kíséret, tagadhat^ ® lanul nehéz feladatát együttes magas fokon lé eL A nem számottevő kist megingásokat pedig nyit' füllel játszva azonnal korri­gálták. Szép tónussal és egységesen szólt a vonóskar — talán a csellók játszhat­tak volna intenzivebben, ki- töltöttebben — a fafúvók, főként a kíséretben hívták fel magukra muzikalitásuk­kal a figyelmet, a rezek ál­talában, megbízhatóak, de olykor felbillentették a hangzásegyensúlyt. A * rendezett összjáték és kidolgozottság természetesen nagy erény, de ez a dolog mesterségbeli része. Ha a lendület és a folyamatosság, a felkészültség és a határo­zott elképzelés nem szűkül általánosságokká, akkor nyer az interpretáció művészi többlétét; személyes varázst, meggyőzőerőt. A Csajkov- szkij-interpretáció ezzel a művészi igényű kritikai mér­cével mérhető. Mind az együttjáték, mind a zenei értelmezés ég, közvetítés szempontjából elismerést ér­demel. A Rómeó és Júlia Inyitányfantááiíáíban a zene Imozgásformádnak egyértel- Imű irányultsága, a forrnai- Idinamikai tetőpontok előké­szítése és a zenekarnak a lassú zenével is kitöltő in­tenzív játékmódja meg­győző hatású interpretációt eredményezett. Balinak nemcsak stíl usismerete di­csérhető. de vezénylése is 'letisztultabb, esztétikusialbb sikeresebben szereplő zené­szek lépnek fel. A zsűri által legobbnak ítélt együttesekkel, szólisták­kal! próbafelvételt készít a Magyar Rádió. A fórumra az Almássy téri Szabadidő Központban (1077 Budapest, Almássy tér 6.) le­het nevezni, személyesen vagy levélben. További fel­világosítást az érdeklődők a 429-711-es telefonszámon kérhetnek. — török — A politikai irodalom propagandistája Szerelem — márványban A túrkevei Fin- ta Múzeum szá­mára felajánlotta megvételre Zá- dory Oszkár Sze­relem című szob­rát egy fővárosi műgyűjtő. A 34 centiméter ma­gas, fehérmár­ványból készült műalkotásnak csupán a mú­zeumban levő giipszmásolatát is­mertük eddig. A Finta testvérek le­velezéséből — Pá­rizs—Los Angeles —Párizs — a mű­vészettörténet tu­dott a szobor el­készüléséről s kedvező korabeli sajtójáról. de „lappangási” he­lyét nem ismerte. Zádory Oszkár — azaz Finta Ger­gely — Rodin közvetlen hatása alatt, párizsi al­kotóéveiben fogalmazta már­ványba az örök témát, a szerelmet. A szobrot társa­dalmi összefogással megvá­sárolták a túrkeveiejk múze­umuk számára. Kertész Lilla előadóestje Kis herceg Törökszentmiklóson lett. Labáth Valéria Bemutatkozás, zsűrizés, próbafelvétel Amatőr jazz-zenészeknok

Next

/
Thumbnails
Contents