Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-14 / 294. szám

1983. DECEMBER 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Országgyűlési bizottságok ülése Tájékoztató a téti tárolásról Rugalmasabb alkalmazkodókészség az építőiparban Tegnap a Parlamentben tanácskozott az országgyűlés építési és közlekedési bizott­sága. A képviselők Sas Kál­mánnak (Heves m.), a tes­tület elnökének vezetésével megvitatták az Építésügyi és Városfejlesztési, valamint a Közlekedési Minisztérium, továbbá a Magyar Posta jö­vő esztendei költségvetését. A korábban elküldött írá­sos tájékoztatóhoz elsőként Kádár József, az ÉVM ál­lamtitkára fűzött kiegészí­tést. Rámutatott, hogy idén összességében egyensúlyba került az építőipari piac ke­reslete és kínálata, rugalma­sabb alkalmazkodókészség, növekvő vállalkozókedv jel­lemezte az építőket, akik várhatóan teljesítik ez évi fel­adataikat. Mindinkább beér­nek azok az intézkedések, amelyek nagyfokú önálló­ságra kívánják késztetni az építéssel foglalkozókat. Ugyanez a tendencia foly­tatandó jövőre is: a válla- lalatök önállóságát csak a legszükségesebb esetekben kívánják korlátozni, s elvár­ják, hogy kapacitásaikat ma­ximálisan kihasználják, vi­déki vállalatok például vál­lalkozzanak arra is, hogy fölös erőikkel fővárosi épít­kezéseket segítsenek. Klézl Róbert közlekedési miniszterhelyettes beszámolt arról, hogy a közlekedés iránti igényeket idén ki tudták elégíteni, mégha oly­kor torlódások adódtak is az áruszállításban. Jövőre az egy-két százalékkal növeke­dő szállítási, tömegközleke­dési igényeknek a rendelke­zésre álló eszközökkel — bár időszakos gondok mellett — várhatóan meg tudnak fe­lelni. Dorps Béla, a Magyar Pos­ta elnökhelyettese hangsú­lyozta. hogy a 30 vállalat­nál 65 ezer embert foglal­koztató intézmény az éven­te 16 milliárd forintnyi szol­gáltatásainak színvonalát fo­kozatosan emelni igyekszik. A sikeres Győr-Sopron me­gyei kísérlet után országos­sá teszik a gyógyszerek pos­tai házhozszállítását; Buda­pest után újabb 34 város­ban vezetik be az ajánlott és értéklevelek úgynevezett ismételt kézbesítését (vagy­is. ha nem találják otthon a címzettet, az telefonon je­lezheti, mikor kéri a külde- rpény ismételt .eljuttatását). A tájékoztatók fölötti vi­tában Kerényi József (Bács- Kiskun m.) egyebek között az építőanyag-ellátás hiá­nyosságaira hívta fel a fi­gyelmet. vélvén: e területen a nem megfelelő tervezés okozott és ökoz gondokat. Kádár József válaszában ki­fejtette: valóban nehezen volt prognosztizálható, mek­kora igényekkel jár a ma­gánlakás-építés kiterjesztése, és bár az építőanyagipar maximális kapacitással dol­gozik (bérpreferenciákkal se­gítették a hétvégi munkát is), jövőre sem lesz zavarta­lan a falazó-, a tetőfedő, il­letve a nyílászáró anyagok kereskedelme. Ruisz József (Vas m.) kér­désére — milyen az építés háttéripara? — válaszolva Kádár József elmondta, hogy rövidesen több minisztéri­um előterjesztésében a kor­mány is megvizsgálja e hely­zetet, felméri a várható igé­nyeket. Horváth Károly (Hajdú-Bihiar m.) a közüle- tek üzemanyag-felhasználá­sának lehetőségeiről érdek­lődött. tekintettel arra, hogy idén — 1982-höz képest -=5 százalékkal kevesebb ben­zint, gázolajat használhattak fel. Klézl Róbert válasza: abszolút összegben mérve az idei üzemanyagmennyiséggel gazdálkodhatnak 1984-ben is a vállalatok. Szilágyi Gábor (Hajdú-Bi- har m.) a postai munka, ki­váltképp a hírközlés nem megfelelő ipari hátterének tulajdonította e terület le­maradását. Doros Béla be­jelentette. hogy . rövidesen több illetékes szerv foglal­kozik e témával. A képvise­lő a távbeszélőprogram gyor­sítását is szorgalmazta, s ér­velése találkozott az elnök- helyettes álláspontjával is, aki rámutatott: minden ér­dékelt szervezetnek hasonló a szándéka, a VI. ötéves terv kidolgozása során min­den eddiginél nagyobb fi­gyelmet fordítanak e témára. Tegnap az Országházban — Pap Jánosnak, a bizott­ság elnökének vezetésével — tanácskozott az ország- gyűlés honvédelmi bizottsá­ga is. A képviselők megvi­tatták és elfogadták a Hon­védelmi és a Belügyminisz­térium 1984. évi költségve­tés-tervezetét melyeket Csé- mi Károly honvédelmi mi­nisztériumi államtitkár, il­letve Pál Antal belügymi­niszter-helyettes terjesztett elő. Markót Amália a Tetra ío- jóhibrideket gondozza a he- tesi gyakorlaton □ IEz is az intézethez tartozik. A karám­ban két magyár szürke sétál. az egyik orrával a frissen hullott hó alatt a füvet keresi. Mint mondják benn az istállóban „izzad­tak’" ezért kerültek vissza a szabadba, a karámba. Né­hány méterrel távolabb csir­kék kopogtatják a befagyott tócsák jegét Van közöttük bodros, kopasz nyakú, még bóbitás is. A mellettük lé­vő ketrec lakói vadkacsák libák és pulykák, furcsán lépegetnek a havon, ide-oda nyújtogatják nyakukat: va­jon mi ez a furcsa hideg fe­hérség? A prémes állatok ezt a téli időt észre sem veszik, külön játszanak a tapsifülesek, másutt a nut- riáfc lustálkodnak.i Lám mennyi állat mint egy mi­ni állatkertben, úgy felsza­porodott az állomány. Gya­rapodna az állatokkal fog­lalatoskodó, 'majdan állat- tenyésztőként tanulók száma ha odébb lehetne tolni a jászapáti kollégium falait. Az utóbbi esztendőkben rendkívüli népszerűségre tett szert a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet, idén is kétszáz harmincán ülnek padjaiban. A gyakor­lati foglalkozások színhelyén a tangazdaságban a mező- gazdasági pályát választott tanulók nevelik, gondozzák az állatállományt. Nyáron és télen — a zöldségkerté­szek kivételével — a tanu­lók a hetenkénti gyakorla­Tél a tangazdaságban Amália önállósága Végzősök — elsősök együtt Decemberben a vetésről ton szinte azonos munkát végeznek. A tanüzem egyik helyisé­gében a baromfi ketrecek előtt Markót Amália fém­tartályból tápot szór a tyú­kok elé. Az etetővályú alat­ti tálcára épp egy tojás gu­rul ki, érte nyúl, és a pa­pírrekeszre teszi. — Még csak néhány hó­napja kezdődött az iskola, s már többször voltam gya­korlaton, hamar megszok­tam és megszerettem, önál­lóan dolgozhatok itt. Nem új ez nekem hiszen otthon Szandán van a háznál ga­lamb, kacsa és sertés is. Szeretem az állatokat ép­pen emiatt jelentkeztem eb­be az iskolába. Ha elvég­zem a törökszentmiklósi szakközépbe megyek tanul­ni tovább. Itt a tanüzemben jelenleg 172 Tetra tojóhib­ridet kell gondoznom. Tá­pot adok nekik, megszámo­lom a tojásokat, rendet te­szek körülöttük. — Az állatok komfort zó­náját ilyenkor télen nehe­zebb biztosítani, a szürkék­nek is naponta befagy a vizük, általában négy-öt al­kalommal újra melegítjük innivalójukat. Bővebben al­mozunk és több takarmányt teszünk eléfoük — kapcso­lódik a beszélgetésbe Lacz- kó Zsolt harmadéves szarv asmarha-tenyésztő. Mint minden hetes gyakor­laton a végzősök mellett egy-egy elsős is dolgozik, hogy jobban megismerje a munkafolyamatokat. A gya­korlaton megosztjuk egy­más között a munkát, s ami a szarvasmarha-tenyésztéssel és tartásával kapcsolatos az itt megtanulható. Nagyibá- tonyban jártam általánosba, már szinte Ötödikes korom­ban eldöntöttem, hogy álla­tokkal kapcsolatos szakmát választok, így kerültem Apá­tiba. Ha ezt az iskolát be­fejezem a törökszentmiklósi szakközépbe jelentkezem, ha lehetséges levelezőre. Ott­hon már biztosan várnak rám a téeszben j .. A tanüzemben lévő üveg­házban a kertészjtanulók egy csoportja ás. Ilyenkor télen készítik elő a talajt a korai munkákhoz. A csoport töb­bi tagja a tanteremben ÜL Magismeret anyagát a ve­tésihez szükséges eszközök ismereteit ismétlik át. Hege­dűs Imre szakoktató jelen­leg a másodévesekkel fog­lalkozik. — A kertészetben a mun­kák márciusban kezdődnek és októberig tartanak. A tanulóknak télen is akad tennivalójuk: karbantartás, előkészítés, metszés és ásás, no meg az elméleti részek ismétlése. — Kellemes kinéz­ni a meleg tante­remből a havas tájra, szerencsére az üvegházban sincs olyan na­gyon hideg — mondja Törőcsik Erzsébet másod­éves • kertésztanu­ló tüsszögve. — Az viszont köny- nyen elképzelhető, hogy odakinn a friss levegőn sem­mi bajunk sem lenne. F. T. A tanteremben a kertésztanulók, is­métlik B korábban tanultakat Exportértékesítés terven felül Bővülő kereskedelmi tevékenység A megyei pártbizottság első titkárának látogatása a Zöldért Vállalatnál Tegnap délelőtt a Szolnok megyei Zöldért Vállalatnál tett látogatást Majoros Ká­roly., az MSZMP Szolnok me­gyei Bizottságának első tit­kára, akit elkísért Bálint Fe­renc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetője. A vendéget a vállalat központjában Magos József igazgató tájékoztatta arról, hogy a szolnoki, abád- szaióki, csépai és jászberényi kirendeltségen dolgozó, va­lamivel több mint félezres kollektíva hogyan tett eleget mezőgazdasági termeltetési, felvásárlási és értékesítési feladatainak. Elhangzott, hogy a „zöl- dértesek” igyekeztek ebben az évben is minőségben és mennyiségben egyaránt ki­elégítő választékot biztosíta­ni a lakosság alapellátását szolgáló termékekből. Az év végéig várhatóan értékesí­tésre kerülő 23 ezer 900 ton­na burgonyából, zöldségből és gyümölcsből 9731 tonna jutott a megyei vásárlók asztalára, ami mintegy 800 tonnával meghaladja a ter­vezettet. Exportra viszont — a rendkívül aszályos időjá­rás miatt — a tervezettnél mintegy 210 vagonnal keve­sebb dinnyét, szilvát, megy- gyet, cseresznyét tudtak csak szállítani. Jó eredményeket hoztak a megváltozott gazdasági sza­bályozók ellensúlyozására, az exportértékesítési kiesések pótlására év közben tett in­tézkedések. Végül is a vál­lalat idei exportja az év vé­gére mintegy 11 százalékkal meghaladja a tavalyit, és ezen belül csaknem 40 szá­zalékkal nőtt a tőkés piacok­ra szállított áruk aránya. Az export növelésére tett erőfeszítéseken kívül olyan új tevékenységek bevezetésé­nek is köszpnihető a vállalat nyereségtervének túlteljesí­tése, mint például a Szolnok és Heves megyei tojásfelvá­sárlás és forgalmazás átvé­tele; a Budapesti Likőripari Vállalat üdítőinek, és a Ba­dacsonyi Állami Gazdaság borainak értékesítése; vala­mint a hűtött: és a száraz tá­rolók idényen kívüli hasz­nosítása bértárolásra. Beszá­molt Magos József arról is, hogy az idejében és szaksze­rűen előkészített tárolótere­ken elegendő — a burgonyá­ból a tavalyinál mintegy 600 tonnával, zöldségfélékből 45 százalékkal több — és jó mi­nőségű árut helyeztek biz­tonságba a lakosság téli és kora tavaszi ellátására. A gazdasági munkát bemutató tájékoztató után Magyar Gyula, a vállalat pártalap- szervezetének titkára szólt a 36 tagú kommunista koliek­Majoros Károly, (középen) a Zöldért szolnoki kirendeltségén. Háttérben a télire tárolt, szalmabálákkal, fóliával védett ká­posztafélék •tívának a gazdasági felada­tok megvalósítását segítő politikai tevékenységéről. A tájékoztatók után Majo­ros Károly a munkakörülmé­nyek javítására tett intézke­désekről és arról érdeklődött, hogy milyen a hangulat a vállalat dolgozóinak körében. A válaszokat meghallgatva a megyei pártbizottság első titkára elismerően nyugtáz­ta, hogy a fűtés korszerűsí­tésével, új hagymatároló épí­tésével, a hűtőberendezések és a raktárak felújításával jobbá váltak a munkafelté­telek a vállalat kirendeltsé­gein. Feloldódott a dolgozók hangulatát kedvezőtlenül be­folyásoló, a néhány más me­gyei zöldért megszüntetése miatti szorongás is, hiszen a félezres kollektíva éppen eredményes munkájával bi­zonyította be a vállalat lét- jogosultságát. Elismerve a megyei Zöl­dért idei eredményeit, Ma­joros Károly végül arra biz­tatta a vállalat vezetőit, hogy a dolgozó kollektívával együtt végzett, a lakosság politikai hangulatának ala­kulásában meghatározó te­vékenységüket ezután is az ellátásért érzett felelősség, a kezdeményezőkészség jelle­mezze. A jövőben még in­kább törekedjenek olcsóbb termékekkel bővíteni áru­skálájukat, hogy üzleteikben a lakosság alacsonyabb jöve­delmű rétegei is hozzájut­hassanak megfelelő minősé­gű zöldség- és gyümölcsfé­lékhez. A termeltetési kap- csoílatoik továbbfejlesztése, a felvásárlása munka színvona­lának javítása mellett — tisztességes nyereségre töre­kedve — a vállalat tevékeny­ségében helyezzenek na­gyobb súlyt a kereskedelem­re, a gazdálkodásra. A megyei pártbizottság el­ső titkárának látogatása a Zöldért szolnoki kirendelt­ségén ért véget, ahol Németh István nagykereskedelmi és ipari osztályvezető kalauzo­lásával a vendégek megnéz­ték az export árut előkészí­tő hagymaválogatót, vala­miint a lakosság téli és kora tavaszi ellátására tárolt zöld­ség-gyümölcsfélékkel, burgo­nyával teli raktárakat. — temesközy — Mézes gondok Túltermelés, csökkenő világpiaci árak Az idei eredményekről és az 1984-es tennivalókról tár­gyalt a Hungaronektár Or­szágos Méhészeti Szövetke­zeti Közös Vállalat igazgató- tanácsa tegnapi ülésén, a Szövosz székházában. A be­számolóból kitűnt: a méz vi­lágpiaci árának csökkenése és az általában jellemző túl­termelés következtében a (vállalatnak értékesítési gondjai adódtak. Előrelátha­tóan nem sikerül teljesíte- niök az idei kiviteli tervet. Annak ellenére van ez így, hogy a Monimpex mellett más külkereskedelmi válla­latok is bekapcsolódták az értékesítésibe, s erőfeszítése­ket tesznek a kivitel fokozá­sára. Az igazgatótanács ülé­sén leszögezték: továbbra is nagy szükség van az ágazat termelésére, ezért a megter­mett, leszerződött mézet a vállalat maradéktalanul át­veszi a termelőktől. A vállalat felkutatja azo­kat a lehetőségeket, ame­lyekkel fokozhatják az érté­kesítést. Belföldön elsősor­ban az élelmiszeriparban kí­nálkozik erre lehetőség; az édesipar például az eddi­gieknél nagyobb arányban hasznosíthatná a mézet az alapanyagok előállításánál. Szó van ínéztartalmú üdítő­ital-család kialakításáról, il­letve a mézbor gyártásának beindításáról is. Az exportot elsősorban az állandó jó mi­nőség garantálásával s a cso­magolás továbbfejlesztésével lehet fokozni. Lendíthet a kivitelen a SkáLa-Liischer közös vállalat életre hívása, amely új összetételű és cso­magolású méztartalmú ostya exportjára vállalkozik. Társulati összefogással 70 új vízmű Az idén 1,6 milliárd forin­tos beruházással mintegy 70 új községi vízmüvet, 600 ki­lométer ivóvízhálózatot és több mint 50 kilométer hosz- szú szennyvízcsatorna-veze­téket építettek a vízi közmű­társulatok. A fontos közszolgáltatási üzemek létesítésével foglal­kozó társulati mozgalom 25 éves. Az utóbbi negyedszá­zadban keréken 1100 vízi közműtársulat az állami és helyi erők társadalmi össze­fogásával 17,5 milliárd forin­tot költött a vízellátás bizto­sítására, javítására és a csa­tornázásra. Beruházásaik 85 százaléka a falvak lakóinak életkörülményeit javította, közelítette a városias élet­módhoz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents