Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-10 / 265. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. NOVEMBER 10. Polgári védelem Leltározás, vagyonvédelem Az év elején országos szin­tű leltározásokra, helyszíni ellenőrzésekre került sor. Ezek tapasztalatait összegez­ve megállapíthatjuk, hogy a polgári védelmi szervezetek­nél, az üzemeknél nagy mennyiségű és értékű eszkö­zök, felszerelések, anyagok halmozódtak fel. Ezek táro­lása, kezelése, karbantartása és megőrzése nagy figyelmet és odaadó, szorgalmas mun­kát igényel. Az e téren végzett munka eredményei pozitív tendenci­át mutatnak, a fejlődés jó irányú, a legtöbb helyen a meghatározott követelmé­nyeknek eleget tesznek. A leltározási okmányok feldol­gozása és elemzése során azonban a kialakult kép nem mindig megnyugtató. Az or­szágban a megyei központok és a városok 60 százaléká­nál, az üzemek jelentős ré­szénél olyan nagy mértékű eltérések mutatkoznak, ame­lyek nyugtalanítók és felhív­ják a figyelmet arra, hogy intézkedéseket kell tenni és további vizsgálatokat kell folytatni. Az összegzés ered­ményeként érzékelhető volt, hogy a kimutatott nagy mennyiségű hiány és a majd­nem ugyanannyi többlet a valós helyzetnek nem felel­het meg. Néhány helyen az újabb ellenőrzés derített fényt az olyan anyagok hol­létére, amelyek eltűnése egy­szerűen lehetetlen. Más he­lyeken az ellenőrzők mond­ták meg, hogy hol, a raktár mely részében nézzenek utá­na, keressék meg a hiányzó anyagokat. Egy sor más jelenség is igazolta, hogy az eltérések okai a figyelmetlenségben, a hozzáértés hiányában, a nyil­vántartásokban lévő pontat­lanságokban, a felületesség­ben keresendők. Ezt igazol­ták az országos törzspa­rancsnok által a PVOP szak- állományából létrehozott bi­zottságok megállapításai is. E bizottságok jelentős erők­kel és időráfordítással 12 megyében vizsgálták a vég­rehajtott leltározások tényle­ges helyzetét. Mindenütt iga­zolódott, hogy az eltéréseket a pontatlanul végrehajtott leltározás, sok esetben az anyagismereti hiányosságok, és a bizonylati fegyelem fel­lazulása okozta. Érthetetlen volt, hogy egy olyan munkát, amit másfél, két hónap alatt minden veze­tési tagozatban le lehet zárni, nálunk négyhónapos ke­A karcagi Városi Tanács 1983. szeptember 27-én meg­tartott ülésén határozatot ho­zott az 1982-ben végzett Tár­sadalmi Munkáért kitüntető plakettek adományozásáról. A határozat értelmében a karcagi városi polgári védel­mi parancsnokság az MHSZ- lőtér építésében 210 társadal­mi munkaórában alapozási munkát végzett, ezért a Tár­sadalmi Munkáért kitüntető plakett bronz fokozatát kap­ta. A karcagi városi polgári védelmi parancsnokság 1977- től a szakszolgálatok és az önvédelmi szervezetek felké­szítését úgy szervezi és vég- . zi, hogy azt lehetőségekhez mény munkával kellett elvé­gezni. Több helyen tapasztaltuk, hogy a 70-es években kiszál­lított ládákban tárolt anya­gokat — ellenőrzéseink idő­pontjáig — fel sem bontot­ták. Jelentés érkezett arról is, hogy a közelmúltban olyan anyagot szállítottunk ki használatra (ezek gázálar­cok voltak), amelyek már ré­gen kivonásra és selejtezésre kerültek. Később kiderült, hogy a jelentő nem ismerte az anyagot. Ez a tény felhív­ja a figyelmet arra is, hogy az anyagok ellenőrzéseinek alapvető feltétele az anyag- ismeret, amelyet a helyszí­nen kell elsajátítani. Mindezekből levontunk egy sor olyan következtetést, amelyek további munkánk során meghatározó szerepet tölthetnek be. Mindenek előtt arra van szükség, hogy az anyaggazdálkodással fog­lalkozó személyek szemléle­tében, felelősségérzetében döntő változás következzék be. Ma, amikor az ország gaz­dasági helyzete mindenkitől megköveteli, hogy takaréko­san éljen, minden vezető alapvető kötelessége, hogy olyan lépéseket tegyen, olyan elgondolásokat alakítson ki és intézkedéseket foganato­sítson, amelyek minden kö­rülmények között védik a társadalmi tulajdont. Fontos feladat, hogy min­den raktárban alakítsanak ki olyan körülményeket, amelyek lehetővé teszik az ott tárolt anyagok könnyű át­tekinthetőségét. Más szavak­kal kifejezve ez azt jelenti, hogy alapvető feladat a rend- teremtés. Az olyan raktár­ban, ahol az anyagi készle­tek nincsenek megfelelő mó­don csoportosítva, ahol a szükséges karbantartást nem végzik el, ahol az anyagok egymással keverednek, ott ne csodálkozzanak azon, hogy nem találják meg azokat. Ellenőrzéseink során jó példákat, kiemelkedően jó tárolási körülményeket is ta­pasztaltunk, ahol egyértel­műen érzékelhető volt a gon­dos munka, az anyag megőr­zése, megóvása iránti magas fokú felelősségérzet. Ezek közül is kiemelésre érdemes a Szolnok megyei raktárbá­zis, Tapolca város és járás raktára, vagy az üzemek kö­zül a Tisza Cipőgyár, ahol az anyagkezelésre nincs külön személy rendszeresítve, még­is kimagaslóan jó a rend. képest összekapcsolja olyan munkák végzésévet, amelyek elősegítik városunk fejleszté­sét és szépítését. Talán nem érdektelen megemlíteni azt a néhány jelentősebb útépítést sem, amelynek során alapki­emelést végeztünk el a Vö­rös Hadsereg úton és a Liget utcán a városi sporttelepig. Határozott célunk és tö­rekvésünk az, hogy a jövő­ben is a lehetőségekhez ké­pest, a szakszolgálatok polgá­ri védelmi felkészítését ösz- szekapcsoljuk a népgazdasá- gilag is hasznos tevékeny­séggel. Szokolai Károly őrnagy városi törzsparancsnok Az ott lévők elmondották: „egyszer rendbehoztuk, erre az üzemben kommunista mű­szakot is szerveztünk, ezt kö­vetően most már csak az ál­lapotot kell következetesen fenntartanunk”. Ügy gondol­juk, ez a követendő példa. Fontos követelmény a nyilvántartások megbízható vezetése, a bizonylati rend szigorú fenntartása. Ehhez az szükséges, hogy az anyaggaz­dálkodók fő figyelme arra irányuljon, hogy szabályos okmány nélkül anyagot soha ne mozgassanak. Ne történ­jen a raktárból anyagkiadás, vagy bevétel, bizonylat nél­kül. Az anyagi készletek meg­létének nagyon fontos köve­telménye — a gondos munka mellett — az ellenőrzés. Az ez évben kiadott országos törzsparancsnoki 10. sz. in­tézkedés pontosan — de ke­retjelleggel — meghatározza az ellenőrzés rendjét és azok gyakoriságát. Tapasztalatunk, hogy né­hány helyen ezt az intézke­dést nem ismerik a szüksé­ges mértékben. Nyilvánvaló tehát, hogy nem is alkalmaz­zák az elvárásoknak megfe­lelően. Ahhoz, hogy gazdálkodási helyzetünk tovább javuljon, a társadalmi tulajdon védel­me szilárduljon, a törzspa­rancsnokok tevékenységében alapvető szerepet kell, hogy betöltsön a nevelő munka, az anyaggazdálkodással foglal­kozó szakemberek szemléle­tének formálása, az anyagért érzett felelősség és felké­szültség fokozása. Ki kell alakítanunk azo­kat a minőséget növelő mód­szereket, amelyek a minden­napi munkába, az anyagtá­rolásba, a rend folyamatos .fenntartásába beépíthetők. Az anyaggazdálkodás vala­mennyi folyamatában alkal­mazni kell mindazokat az ellenőrzési módszereket, amelyek még időben lehető­vé teszik a hibák feltárását és utólag már nehezen hely­rehozható károk, mulasztá­sok bekövetkezésének meg­akadályozását. Mindezek mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a helyi erőforrások és lehető­ségek maximális kihasználá­sára, a helyi vezetők, szak­emberek kezdeményezésének kibontakoztatására. Prakter József ezredes PVOTpk anyagi helyettese (A Polgári Védelem novcml>eri számából.) |---------------------------------------­­A Jászságban---------------------------------­P olgári védelmi filmnapok Nagy érdeklődéssel folyt a Polgári Védelem és a MO- KÉP által közösen szervezett program a Jászságban. Az általános polgári védelmi is­mereteken túl az október 10. és november 10. között zajló vetítések filmjei között a szakszolgálati és önvédelmi alegységek mentő-mentesítő és halaszthatatlan helyreállí­tó munkáját is bemutatják. A 17 településen a meghirde­tett időpontban az üzemi dol­gozók és a tanulóifjúság mellett a lakosság is ingye­nesen tekinthette meg a ve­títéseket. Társadalmi munkáért bronzplakett Hasznos gyakorlatok Az elmélet és gyakorlat egységéért Politikai munka megyénk polgári védelmi szervezeteiben A polgári védelem egysé­geiben és alegységeiben ki­fejtett politikai munka nem valami önálló, különleges te­vékenység, hanem szerves része annak a politikai tevé­kenységi rendszernek, amely életünk minden területén a XII. kongresszus határozatá­nak megvalósítását szolgálja. Sajátossága abban nyilvánul meg, hogy békeidőben segít tízezreket felkészíteni az éle­tet és az anyagi javakat tá­madó fegyverek elleni véde­kezésre, a mentésre, a men­tesítésre és a halaszthatatlan helyreállításra. Jelentős, de nem látványos feladatok E felkészítés során a politi­kai munka a tudat fejleszté­sére, az állóképesség erősíté­sére, a pszichikai-fizikai megterhelések tűrésére, a vá­ratlan események leküzdésé­re, a parancsok minden kö­rülmények közötti teljesíté­sére irányul. Hatását nehezí­ti az, hogy csak esetenkénti összevonások, kiképzési fog­lalkozások, gyakorlatok ide­jén lehet szó az állomány rendszeres politikai képzésé­ről. Ebből adódóan kézenfek­vő egyrészt az, hogy a külön­böző foglalkozásokon a poli­tikai munka hatékonyságát megfelelő színvonalon kell tartani, másrészt az, hogy a lakosság honvédelmi felké­szítésében a polgári védelmi célkitűzéseknek is érvényt kell szerezni. Mindez a hétköznapok gyakorlatában megvalósult megyénkben. Mivel az utób­bi két évben nagyjelentősé­gű, de nem látványos kikép­zési feladatok, és a helyi, üzemi gyakorlatok kerültek előtérbe, a politikai munka elsősorban ezekre irányult. Ennek eredményeként — többek között — differenciál­tabbá vált az üzemi dolgozók és a termelőszövetkezeti ta­gok felkészítésére irányuló munka is. A pártalapszerve- zetek és a tömegszervezetek segítségével előadásokon, ki­állításokon, filmbemutatókon ismertették a polgári véde­lem szervezeti felépítését, ta­gozódását, irányításának rendjét békében és háborús viszonyok között, esetleges üzemi katasztrófa vagy ter­mészeti csapás időszakában. Előrelépés tapasztalható az ifjúság honvédelmi nevelésé­nek részeként a fiatalok pol­gári védelmi felkészítésében. Több tantárgy együttes hatá­sának is köszönhető ez. A pedagógusok ilyen irányú munkájához hasznos segítsé­get ad az „Általános polgári védelmi ismeretek” című színvonalas segédlet. Vala­mennyi iskola számára biz­tosítottak oktatófilmeket, időszakos kiállításokat és le­hetővé tették a legszüksége­sebb polgári védelmi eszkö­zök megismerését, használa­tának gyakorlását. Fejlődést jelent az is, hogy a KISZ If­jú Gárda egységeiben polgá­ri védelmi alegységeket szer­veztek. Ezek versenyeit segí­tették a törzsparancsnokok. A fiatalok nagy tömegeit vonzó programokon — pél­dául a tiszaligeti napokon — a törzsparancsnokságok kiál­lításokkal, eszközbemutatók­kal is terjesztik a polgári vé­delmi ismereteket. A megye lakosságának fel­készítéséből a polgári védel­mi törzsparancsnokságok, va­lamint a politikai és társa­dalmi szervek mellett részt vállalnak a tömegkommuni­kációs eszközök, köztük egy­re inkább az üzemi lapok. A televízió „Nyugalmunk érde­kében” című műsorát nagy érdeklődés kíséri. Gazdasági haszonnal A testületben kifejtett po­litikai munka azt is igyek­szik elősegíteni, hogy a gya­korlatok egy részét a népgaz­daság szempontjából hasznos tennivalókkal kapcsolják össze. Polgári védelmi alegy­ségek így vettek részt kisebb szanálásokban, romeltakarí­tásokban, vállaltak útépítési, illetve útjavítási feladatokat, bekapcsolódtak a növényvé­delembe, — egyszóval alkal­mazkodtak a helyi sajátossá­gokhoz. Mivel ez a tevékeny­ség még nem általános és ko­rántsem rendszeres, napiren­den tartása fontos a politikai munkások számára. Az utóbbi évek tapaszta­latai szerint a politikai mun­ka akkor jár elismerést ér­demlő teljesítményekkel, ha elsősorban a gyakorlatokra irányul, ha az energiát és a figyelmet elsősorban az al­kalmazási készenlétbe helye­zésre és a polgári védelmi egységek, illetve alegységek alkalmazásának gyakorolta­tására koncentrálja. Az eddigi tapasztalatok összegzése természetesen ki­mutatja a hiányosságokat, feladatokat szab a politikai munka számára. Mindenek­előtt a polgári védelem fon­tosságát lebecsülő szemlélet ellen kell hadakozni. Ennek a szemléletnek hatása mutat­kozik a kiképzésekről, helyi gyakorlatokról való hiányzá­sokban, a felületes munká­ban, a védőeszközök haszná­latának elmulasztásában. A politikai helyetteseknek, ak­tivistáknak az eddiginél na­gyobb figyelmet kell fordíta- niok a kiképzések, gyakorla­tok tapasztalatainak elemzé­sére, a hibák kijavítására, a helyszíni segítésre. Igényesen és tervszerűen A politikai munka tartal­mát az 1983,/84-es kiképzési évben is a polgári védelem komplex feladatai képezik. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a kiképzések, gyakorlatok eredményességé­re. A politikai munkával elő kell segíteni például azt, hogy a szakszolgálati és az önvédelmi szervezetek magas fokú igényességgel és jól be­vált módszerekkel gyakorol-1 ják a megelőző védelmi munkákat, a tömegpusztító fegyverek által okozott kár­területen a mentő és mente­sítő, a halaszthatatlan hely­reállító munkák tervezését, szervezését, irányítását és végrehajtását. Az ilyen feladatok mellett a testületbe osztott politikai munkásoknak a párt- és tár­sadalmi szervekkel együtt­működve részt kell vállalni- ok a lakosság polgári védel­mi képzéséből is. A munka- viszonyban állókkal meg kell ismertetni a tömegpusztító fegyverek hatása elleni véde­kezés módjait és az egyéni védőeszközök használatának szabályait. Nagyobb figyel­met érdemel az ifjúság fel­készítése is. Mindennek érdekében — az eddigi gyakorlatot folytat­va — fejleszteni kell az agi- tációs és propagandamunkát, hogy eredményesebbek le­gyenek a gyakorlatok, job­ban tájékozott és szaksze­rűbben felkészült a lakosság. Kisújszálláson Javultak az oktatás feltételei A városi polgári védelmi parancsnokság kiállítások szer­vezésével is elősegíti az ismeretek gyarapítását. Képünk a ligeti napokon rendezett kiállításon készült A kisújszállási városi pol­gári védelmi parancsnokság az éves fejlesztési tervvel összhangban javította a pol­gári védelmi szervezetek ki­képzéséhez felkészítéséhez szükséges feltételeket. A kö­zelmúltban adták át azt a városi polgári védelmi tan­termet, melynek kialakításá­hoz és berendezéséhez jelen­tős segítséget nyújtott a me­gyei polgári védelmi parancs­nokság, a városi parancsnok­ság, valamint a város terüle­tén lévő üzemi polgári védel­mi parancsnokságok sora. Az új tanterem negyvenál­lásos vizsgáztató géppel, írás-, dia- és filmvetítővel áll a parancsnoki és beosztott állomány rendelkezésére. Üzembe lépésével a városi parancsnokság jelentős se­gítséget kíván nyújtani egy­részt a szakszolgálati és ön­védelmi szervezetek kiképzé­séhez, másrészt a tanuló és dolgozó ifjúság honvédelmi — polgári védelmi — nevelé­séhez. A tanterem kihasználása céljából a városi parancs­nokság együttműködik mind­azokkal a gazdasági szervek­kel, amelyek pogári védelmi szervezettel rendelkeznek, továbbá a városi KISZ-bi- zottság Ifjú Gárda parancs­nokságával, az MHSZ váro­si vezetésével, valamint az alsó- és középfokú oktatási intézményekkel. A tanterem hasznát abban látjuk, hogy lényegesen javul a parancsnoki és beosztott állomány oktatásának ered­ményessége, fokozódik a hon­védelmi oktatás színvonala és a szakpropaganda haté­konysága. A fenti célokkal összhangban a városi pa­rancsnokság azt tervezi, hogy az elkövetkező években to­vább fejleszti a szemléltető eszközökkel való ellátottsá- ' got, növeli a szakkiképzések­hez szükséges technikai esz­közök mennyiségét. Szabó János őrgy. városi törzsparancsnok

Next

/
Thumbnails
Contents