Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-01 / 258. szám
4 1983. NOVEMBER 1. SZOLNOK MEC-YEÍ NÉPLAP Negyedszázados A Jászság közművelődési a jászberényi zeneiskola intézményévé Vált Könnyű is meg nehéz, is a nagy hagyományú, jelentős kulturális örökséggel rendelkező városok, intézmények dolga. Könnyű, hiszen- jó alapot vehettek birtokukba; van mire építeni munkájuA jászok életében különösen fontos szerepet játszhatott az ének, a zene. A múlt században, s századunkban is olyan kimagasló tehetségű művészek bölcsője ringott Jászberényben, mint Déryné Széppataki Róza, Pa- lotásy János, Rácz Aladár, Székely Mihály. A városban már az 1800-as években pezsgő zenei élet bontakozott ki, s ez mindmáig élő hagyomány. Alig múlik el olyan hét, hogy ne lenne valamilyen hangverseny Jászberény valamelyik' iskolájában. közművelődési intézményében, amelyet értő közönség érdeklődése kísér. Ez utóbbi a város lakóinak hagyománytiszteletén túl a zeneiskola érdeme is. A Palotásy Jánosról elnevezett zeneiskola 1958-ban nyitotta meg kapuit. Bakki József zenepedagógus kezdeményezésére s irányításával. Az első tanévben két- százki lene ven két diákot tanított az intézményben tíz pedagógus. A hegedű, a zongora, a fa- és rézfúvós hangszerek mellett énekszakot választhattak a fiatalok. Az iskola hamar népszerűvé vált a városban, az alapítás utáni harmadik évben már háromszázhatvan diák neve Az évforduló alkalmából iskolatörténeti kiállítás nyílt az intézményben, amolyan fczámadásféleként az eddig megtett útról, s a volt tanárok, növendékek hangversenyeivel teszik emlékezetesebbé a 25. születésnapot. Október elején Sziklay Erika énekművész és Gyér- mán István hegedűművész az iskola egykori tanárai adtak nagy sikerű hangversenyt. Ezt követte a volt növendékek koncertje, majd az intézmény jelenlegi tanárai s a kamarazenekar mutatja be műsorát. Végül november közepén a Szóikat. Ám csak azok tudják megmondani igazán, milyen nehéz a nagy elődök útján járni, akik szép örökséget kaptak útravalóul. s felelősséget éreznek a hagyományok ápolásán túl a folytatásért.. szerepelt a névsorban. A hatvanas évek elején új épülettel bővült az iskola. s Papp László igazgatósága alatt a pedagógiai megújulás, kísérletezés korszaka kezdődött el. Az addig is .jó színvonalú oktatási intézménynek minősített iskola hírneve már túllépte a megye határait, mondhatni a csellótanítás hazai fellegvára lett. 1979-től évről évre a gordonkatanárok országos továbbképzésének színhelye. Nyaranta egyhetes kurzusokon találkoznak Jászberényben a legnevesebb magyar gordonkaművészek, s elmaradhatatlan vendég Kajla- nov professzor a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium tanára, a szakma elismert képviselője, akit nagy- nagy szeretettel, érdeklődéssel vesznek körül. Az iskola idén ünnepli fennállásának negyedszázados évfordulóját. A 25 év alatt több ezren szereztek ének-zenei képzettséget az intézményben. Jelenleg négyszázhúsz diákot oktat a harminckét pedagógusból álló tantestület; a népi hangszereken és a tangóharmonikán kívül minden más hangszeren, s természetesen éneket is. noki szimfonikusok hangversenye zárja a rendezvénysorozatot, amelyen Gulyás István zongoraművész, az iskola egykori növendéke működik közre. A kiállítás és a koncertek jól tükrözik az iskola negyedszázados munkáját. Ami azonban nem látható a képeken, megfogalmazha- tatlan az optika, s a kották segítségéve], az az iskola kisugárzó hatása nemcsak a város, hanem a járás területére is. Az intézmény évente 35—40 alkalommal ad hangversenyt, a Czeglédi Zoltán igazgató vezetésével tavaly megalakult Kamara- zenekar pedig célkitűzéseivel hivatalosan is a Jászság zenekara lett. A jelenlegi és a volt tanárokba növendékekből álló zenekar hétvégeken a járás falvaiban „rendhagyó énekórákat” tart. ismeretterjesztő előadásaikat hangszeres bemutatókkal, műsorokkal teszik színesebbé. Emellett szakmai segítséget is nyújtanak a járás zenetanfolyam vezetőinek. s természetesen egyik gazdái minden alkalommal a város zenei rendezvényeinek, amelyek közül a legjelentősebbek a Székely Mihály zenei napok. Ha úgy tetszik, az iskola felelősnek érzi magát a város s a járás zenei életének szakmai színvonaláért, fontos feladatának tekinti az ének-zenei nevelést az épület falain kívül is. Másképpen fogalmazva a zeneiskola a Jászság egyik fontos közművelődési intézményévé vált. Kicsi lett a jelenlegi iskola Az idei, jubileumi tanév az öröm mellett kicsit gondterhelt. Az iskola kinőtte a kibővített épületet, nem tud annyi növendéket fogadni, mint, amennyien jelentkeznének. Másrészt; öröm,' hogy a város iskoláiban megszűnt a váltott tanítás, ám ez okozza a legnagyobb gondot a zeneiskolának, hiszen nincs annyi helyiségük. amennyire szükség lenne az immár csak délutáni órák megtartásához. Hét általános iskolai tantermet kölcsönöztek az idei tanévben, ám ez csak átmeneti megoldást jelenthet. Hangszerekkel. kottaállványók- kal vándorolnak tanárok, diákok egyik épületből a másikba. Csak a zene. a szakma szeretete, a megszállottság segít elviselni a mostohává vált körülményeket. S remélhetőleg nem fogy el addig, míg a város s az intézmény gazdái megtalálják majd a lehetőséget ana, hogy az eredményekben s a vállalt feladatokban nem szűkölködő iskola megfelelő tárgyi feltételek között folytathassa munkáját. T. G. Gazdag hagyományok örököse Régi diákok, tanárok hangversenyei A karcagi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet termékei a hazai piacok mellett Európa számos országában, továbbá Japánban és az USA-ban is kedveltek. Ebben az évben is jelentős (mennyiseget szállítottak külföldre népművészeti térítőkből, hímzett blúzokból, mellényekből, gyermekruhákból Sajtókiállítás Sárospatakon Országos hírlap- és folyóirat-kiállítás nyílt, várja a látogatókat a sárospataki művelődési házban. A teljes magyarországi sajtóválasz- tékot bemutató reprezentatív kiállításon ott láthatók a Magyar Posta által terjesztett külföldi hírlapok, szaklapok, folyóiratok és divatlapok is. A helyszínen postahivatal működik: előfizetéseket vesz fel, különféle postai cikkeket árusít és alkalmi bélyegzést végez. Minden századik látogató fél évig díjtalanul kapja a két Borsod megyében megjelenő napilapot. az Észak-Magyarországot és a Déli Hírlapot. A kiállítás november 7-ig tart nyitva. Társadalmi összefogással Helyreállították Eötvös József ercsi sírkápolnáját Széles körű társadalmi összefogással helyreállították a reformkor nagy alakjának. Eötvös Józsefnek, Ercsi külterületén levő sírkápolnáját és emlék-obeliszk- jét. s hamarosan végeznek a parkosításával is. A Fejér megyei Tanács és az ercsi Nagyközségi Tanács felhívására csaknem félszáz vállalat és intézmény vett részt a helyreállításban. Tavasszal láttak munkához, s néhány hét múlva már az emlékhely környéke is olyan állapotban lesz. hogy felkereshetik a látogatók. Eötvös Józsefet kívánsága szerint Ercsiben temették el, a család által emeltetett sírkápolnában. Halála után nyolc évvel Ercsi lakossága közadakozásból emeltette az obeliszket. Az Ybl Miklós tervei alapján készült karcsú oszlop tetején Szász Gyula székesfehérvári szobrász által faragott portré és Eötvös József • „Végrendelet” című versének néhány sora hirdeti a nagy író. politikus és gondolkodó emlékét. A középkorban épült sárvári Nádasdy-várat néhány esztendeje állították helyre, s különböző, főként kulturális eseményeket kielégítő intézmények kaptak helyet az öreg falak között. Képünkön: a barokk terem Tóth Mari, a Noszty fiú, a falu rossza és mások Színjátszó találkozó az 550. éves Jászfényszarun Királykisasszonyok, grófok, daliás huszártisztek, pandúrok és szegénylegények, fenséges Cecilliák és masamódok. együtt a fehér asztal mellett. Furcsa helyzet, ilyesmi a legmerészebb fantáziájú színpadi szerzőknél is ritka. De úgy látszik az Élet a legnagyobb rendező. — Áhá! Emlékszem magára! Maga a. hogy is hívják . . .? 1933-ban Maga volt Ed- vin, a partnerem. — Cecillia! S ahogy a színpadon, az egymásra találtak összebo- rulnak. — Gróf úr, a Lepke felnyergelve. .. *— Nagyon jó. János, nagyon jó. látja így kell, szeretem az okos embereket. Hozza azt a nyerget, hagy: vágtassak. — De giv'ú' úr. csak a nyerget ? — Igen. igen János, ma ló nélkül lovagolok ki. Ez is inkább adoma ma már, de az 1930-as években szinte lazításnak számított az, effajta színpadi poén. — a találkozón hallott évődés. Az egykori „falu rosszakat" Mária főhadnagyokat. Nagymamákat a jászíénv- szarui Fortuna színpad hívta meg találkozóra. Szombaton a Petőfi Művelődési Házban köszöntötték a sok tapsot kapott amatőröket. A „színészvér ' itt sem tagadja meg önmagát. Fiatalos vi- háncolás az összejövetel. . . Itt nincs „legrégebbi" s „legöregebb ". Dobák János nyugdíjas — az építőtáborban dolgozott — 1926-ban lépett először a jászíényszarui „deszkákra”. — Évente három-négy premierünk volt, egy-egy darab nyolc-tíz előadást ért meg, csaknem mindig telt házunk volt. Én táncos-komikus voltam, azt hiszem szerettek az emberek, — s talán ez a legszebb emlékem ebből a korból. Dugonics Pálné — Szolnokról utazott a találkozóra — 1930-tól drámai hősnőket alakított, majd a Nagymama címszerepében búcsúzott a színpadtól. Most még igazibb nagymama szerepben tért vissza. . . Krasznár Mihálvné — ő is nyugdíjas, természetesen — Gárdonyi Géza Bor című színművében érte el legnagyobb színpadi sikerét. — Ne feledkezzünk meg azokról, akik tényleg lámpások voltak, ők rendezték az előadásainkat: Zindai Béla. Agócs István, Tóth János és mások. A találkozó alkalmából nyitották meg a Színjátszás Jászfényszarun című kiállítást. Háromszázharmincnyolc régi színjátszó — a gyűjtést 1930-tól rendszerezték — neve szerepel a tablón, de a rendezők elmondták, hogy folytatniuk kell a kutatást, hiszen sokkal többen voltak. . . Az érdekes és értékes — országosan is egyedülálló — kultúrtörténeti kiállítás főleg korabeli fotók alapján követi végig az 550 éves nagyközség utolsó bő félévszázad történetét. Sokat mondó a régi repertoár, a népszínmű megőrizte a helyét a kor divatos színpadi bóvlijaival szemben. Örvendetes hogy a találkozót a mai színjátszás is reprezentálta. Az 1972-ben alakult Napsugár és Fortuna együttes országosan is elismert. A . Napsugár” — 5—8 osztályos tanulók — hat alkalommal képviselték már megyénket a gyermekszinpa- dok pécsi fesztiválján; a Fortuna aranydiplomás együttes, legutóbb Kimién, a falusi színjátszók országos fesztiválján Sásdi Sándor Nyolc hold föld című színművének bemutatásával arattak nagy sikert. A szombati találkozón is ezzel a remek előadással köszöntötték színjátszó elődeiket. a közönséget. IA rádió hulámhosszávi 168 óra Figyelemre méltó lakásügyi hírt közölt a Tv, a rádió a múlt héten. A fővárosban üresen álló 1500 lakásra várják a pályázatokat az illetékes szervek. A bejelentés a 168 óra legutóbbi adásának is visszavisszatérő témája volt. Soksok kérdéssel keresték meg a hallgatók a műsor gazdáit, ki pályázhat, mik a feltételek, mennyi időre szól a kiutalás. Érthető az érdeklődés, hiszen akik lakásra várnak, azok számára valóban ezek a legfontosabb kérdések, de nem közömbös a téma a közvélemény szempontjából sem, hiszen nem kis ügyről van szó: másfélezer család, illetve egyedülálló lakásgondjainak átmeneti, vagy végleges megoldását jelenti a pályázat. A nem fővárosi hallgatóban mégis felmerül némi méltatlankodás, felada- ta-e egy, a hét legfontosabb kül- és belpolitikai eseményeit kommentáló műsornak a jelzett téma ilyen részletekbe menő, hosszadalmas feldolgozása. Annál is inkább mivel a fővárosi tanács kérdésekre válaszoló illetékese több alkalommal is majd ezután megjelenő írásos tájékoztatókra hivatkozott. Az ügy jelenlegi állását megfelelően tükrözte volna egy alapos interjú, amelyben az alapvető kérdéseket jobban tisztázhatták volna a műsor szerkesztői, s így a vissza-visszatérő kérdések, válaszok helyett inkább más, az ország tájegységeinek hallgatóit is jobban érintő téma kerül be az adásba. Nyitott stúdió Hazabeszél a jegyzetíró gondolhatná, aki a Nyitott stúdió legutóbbi műsorát is hallgatta. Szél Júlia ugyanis Tiszafüreden készített riportot Döntés előtt címmel. A különbség annyi, hogy ez utóbbi adásban nem „félkész” pályázatról volt szó, a nagyközség várossá nyilvánítási kérelme már az illetékesek- kezében van. A riporter a döntés előtti várakozás pillanatait örökítette meg, úgy hogy képet kapott a hallgató a település életéről, eredményeiről, gondjairól is. Jó volt hallani a tiszafürediek munkáját elismerő szavakat, egy elfogulatlan látogató véleményeként. Gödöllői romantika Két részben sugározta a rádió Takács Ferenc Gödöllői romantika című történelmi tablóját. A szerző az egykori Grassalkovich kastélyról és lakóiról állította ösz- sze művét, amelynek második befejező részét hallhattuk vasárnap a Petőfi adón. A gödöllői Kastély — köztudott — számtalan alkalommal volt történelmi események színhelye. Takács Ferenc műsorában mégis jobbára a két világháború közötti időszak történetét dolgozta fel. Az első rész tekintélyes hányada, a második pedig teljes terjedelmében a Horthy-család életét örökítette meg. Érthető a szerző törekvése, hiszen az érdeklődés középpontjába került az újkori történelem. A Horthy-család, noha meghatározó szerepe volt a jelzett időszakban, aligha érdemelt ekkora, a műsor nagyrészét kitevő terjedelmet. Szívesen hallottunk volna többet a „romantika idézés” helyett a kastély mai lakóinak életéről. ti — — tg —
