Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-30 / 282. szám
1983. NOVEMBER 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Béke és szolidaritási est Jászberényben Miért sorvad a bedolgozói rendszer? Az őszi szolidaritási akció keretében tegnap Jászberényben a KISZ városi-járási bizottsága béke és szolidaritási estet rendezett a Hűtőgépgyár munkás és ifjúsági házában. A több órás megmozduláson a járás iskolai, üzemi KlSZ-szerveze- teinek küldötteiként közel félezer ifjúkommunista vett részt. A program nyitányaként a Székely Mihály Általános Iskola úttörőcsaptának Őrizd a 'békét című műsora, majd a Lehel Vezér Gimnázium tanulódnak irodalmi összeA mezőgazdasági nagyüzemekben is évről évre eredményesebb újító mozgalomnak egyik nem csekély gondja, hogy a megvalósítható ötletek alig, vagy csak nagyon kis számban cserélnék gazdát, így legtöbb esetben csak egyedi hasznot hoznak az újítók munkahelyén. Az innovációs információcsere meggyorsítását segíti a MÉM, annak információs központja és Erdészeti Hivatala, valamint az Állami Gazdaságok Országos Központja, a TOT, az ÉDOSZ és a MEDOSZ azzal az újítási pályázattal, amelynek a közelmúltban megtartott eredményihirdetésére hivatalos volt Mezőtúrról Kádár József is— Mivel neveztek be az újítási előadók részére meghirdetett pályázatra? — kérdeztük a Magyar—Mongol Barátság Tsz anyaggazdálkodási csoportvezetőjét. — Fotókkal illusztrált tablót készítettünk, amelyen a gazdaságunkban az utóbbi három éviben bevezetett újítások közül bemutattuk azt a huszonnégyet, amelyek más nagyüzemekben is eredményesen alkalmazhatók. — Két tucatnyi újítás? Ezek szerint volt miből válogatniuk. — Csaknem félszáz szövetkezeti tagunk újít rendszeresen. Évente huszonötharminc ötletük, javaslatuk bizonyul életképesnek. Tavaly például hét anyagmegtakarítást eredményező, három energiaracionalizálássá! foglalkozó, öt munka- és tűzvédelmi feladatokat megkönnyítő, és egy importot helyettesítő újítást fogadtunk el és vezettünk be. — Az idén már mérhető volt ezek gyakorlati haszna? — Egy év alatt csaknem 800 ezer forint hasznos eredményt hoztak, elsősorban az anyag-, alkatrész, és energiamegtakarítás- révén. Az említett importpótló újításunkkal pedig, már jól bevált. szövetkezetünkben kifejlesztett digitál elektponik teszter műszerben helyetteállítása hangzott el. Ezt követően a fiatalok képviselői rövid felszólalásokban beszéltek békevágyukról és a fegyverkezés elleni harc szükségességéről. A politikai demonstrációt egyéb kulturális események is színesítették: fellépett a hazánkban tanuló chilei fiatalokból alakult Los Amigos együttes és Dudás Zoltán mai dalénekes. Az est zárásaként a résztvevők táviratban fejezték ki együttérzésüket a hazájuk sítettünk, egy korábban nyugati forrásokból beszerzett alkatrészt. Ezzel olcsóbbá, azaz itthon és külföldön egyaránt versenyképesebbé tettük a műszert, amelynek értékesítése az elmúlt évben négymillió forint árbevételt hozott a téesznek. 1 nyertes tabló Kitalálni és eladni Ki újítson? Kádár József a pályzatra beküldött tablóval első helyezést ért el|. Az eredmény- hirdetéskor és a díjkiosztáskor — ahogy elmondja — kétszer szólították a mezőtúri téesz képviselőjét. — Az idén első ízben az adásvétel területére is meghirdették a pályázatot. Mi az E—516-os NDK kombájn hidraulika-szivattyújához készített tengelykapcsolóval neveztünk be, amit részben mint újítást, részben mint a műhelyeinkben készülő alkatrészt hatvankét szövetkezetnek illetve állami gazdaságnak adtunk el. Ezzel az adásvételi kategóriáiban kiadott három díj egyikét gazdaságunk nyerte el. A termelőszövetkezeti kategória első díját a mezőtúri szakember a jáSzkiséri Táncos Ferenccel és Szeremi Attilával megosztva nyerte. A Lenin Tsz újítási előadó1 kettősének ez utóbbi tagjával — aki „civilben” a szövetkezet energetikusa — beszélgettünk a pályázatról: — Melyeket tartja a legjelentősebbnek a szélesebb körű elterjesztésre javasolt újítások közül? — Mindenképpen ide sorolom azt a szerszámot, amellyel a korábbi három művelet helyett kettővel, tehát lényegesen kevesebb energiával és rövidebb idő alatt tudjuk készíteni az NDK kombájnokhoz szükséges úgynevezett szemcsapáTIT-elnökségi ülés Szolnokon Tegnap ülést tartott Szolnokon a TIT megyei szervezetének ügyvezető elnöksége. Az ülésen — amelyen részt vett Jakatics Árpád, a megyei pártbizottság osztályvezetője — az elnökség tagjai sorába választotta és december 1-től megbízta a megyei szervezet ititkári teendőinek ellátásával Nyári Lászlót. Az elnökség tagjai ezt követően a megyei szervezet két elnökségi ülés között eltelt időszakban végzett munkájáról hallgattak meg tájékoztatót. gyat. A fontos alkatrészből a saját szükségleteinken kívül eladásra is gyártunk. Mintegy hétezer párat értékesít belőle évente az Agroker. Sokhelyütt hasznát vehetik a baromfitenyésztők annak a berendezésnek, amellyel gyorsabban, és a jószágokat kímélőbb módon rakhatják szállítójárműre a vágóbaromfit. A Fagystop fantázianévre keresztelt, a gépjárművek hideg indítását megkönnyítő fűtőkészülékünk iránt már négy gazdaságból érdeklődtek. — Mennyire érdekeltek a jászkiséri tsz tagjai abban, hogy ötleteikkel segítsék a takarékosabb gazdálkodóst, könnyítsék a munkát? — Huszonegy elfogadott ötletet tizenegyezer forinttal díjaztunk az elmúlt évben. Kinek-kinek az ötlete meg1 valósításából várható haszon arányában fizetünk. A bevezetett újitások tavalyi hasznos eredménye kétmil- Lió-nyolszázezer forint volt. Ennek kétharmadát anyagtakarékossággal, félmillió forintot pedig energiamegtakarítással „hoztak” az újítások, tehát egyértelműen a nyereségünket növelték. — Kik újítanák a szövetkezetükben ? — Harminchatan vannak a tagjaink között, akik állandóan azon studíroznak, mit lehetne könnyebben, jobban, olcsóbban csinálni. Az újítások nyolcvan százaléka kollektív töprengés eredménye: a tavalyi huszonhat újításból huszonhármat a szocialista brigádok vallhatnak magukénák. Azért kicsit egysíkú nálunk, gondolom másutt is, az újítói kör. Miért mindig csak a gépesítési ágazatban dolgozók állnak elő újabb és újabb ötletekkel? Kitalálhatnának például valamit a munkájuk egyszerűsítésére az adminisztrátorok, vagy például szívesen bírálnánk el az állattenyésztők tartási - takarmányozási technológiával kapcsolatos újítását is. T. F. Számos külföldi példa tanúskodik a bedolgozói rendszer sikeréről. Legismertebbek a japán és a svájci példák, amelyek egyértelműen bizonyítják, e módszerek rendkívüli gazdaságosságát, egyebek közt azért is, mert ily módon megtakarítható sokfajta beruházás az üzemépületektől kezdve a különféle szociális létesítményekig. Csökkenthető az üzemeltetési költség is. Ez a munkarendszer sok esetben kedvező a munkavállalónak is, például a gyermekes anyáknak, akik ily módon megoldhatják házkörüli feladataikat, vagy az időskorú- aknak, akik nehezen jutnának el a munkahelyekre, s fárasztó nekik a folyamatos nyolcórás munka. A bedolgozó maga osztja be munkarendjét, s csak a vállalt határidőt kell betartania, s • a jó minőségű munkát kell nyújtania. A külföldi példákat követve hazánkban is számos hazai vállalat bedolgozó foglalkoztatásával próbált csökkenteni munkaerőgondjain. Az esetek többségében e kísérletek igen kedvező eredménnyel jártak. 1981 őszén, még a Munkaügyi Minisztérium rendeletben szabályozta a bedolgozói munkaviszony feltételeit. Az így adódó lehetőségek szociálpolitikai célokat is szolgáltak, sőt szorgalmazták (olyan vállalatok létesítését is, amelyek nagy számban tudtak foglalkoztatni csökkent munka- képességű bedolgozókat. Különböző gazdasági ösztönzőkben részesülnek azok a vállalatok és a hasonló jellegű tevékenységet folytató, az or- ’ szág különböző részében működő úgynevezett szocális foglalkoztatók is. A rendelet megjelenése után minden jel arra mutatott, hogy a bedolgozói rendszer széles körű elterjedésének nincsen akadálya. A Aligha van nagyobb elisj- merés annál, amikor valakit úgy tartanak számon a munkahelyén: ha már ő sem tudja megcsinálni, akkor senki. Különösképp igaz ez ott, ahol az emberi hajszál egy- hairmadának megfelelő pon1 tossággal kell dolgozni. És „gyilkos munka — a legjobban normázható”. Így vélekednék az esztergálásról a vasasok. „Ha már ő sem . ..” ilyen elismerést vívott ki magának az elmúlt húsz év alatt Balogh József, a karcagi SZIM öt automata-beál- iítójának egyike. A technikával gyerekfejjel találkozott egy bicikli képében. „Akkortájt mifelénk még ez is műszaki csodának számított. Gyakorta szétszereltem, összeraktam kedvem tellett benne. Gépipari technikumban szerettem volna továbbtanulni, föl is vettek a szolnokiba, de végül... a téeszbe kerültem. A gépjaví- tóműhelyben kezdtem kitanulni az esztergálást. persze marózni is kellett. Ha meg úgy adódott, kombájnt vagy éppen vadászpuskát szereltem. Mesteremnek, Benesóczki Kálmánnak, ahogy mondani szokás, aranykeze volt. A szerszámot és az anyagot nagyon becsülte, s kétszer is meggondolta, mit ad ki a kezéből. Ügy gondoltam, nekem is ilyenné kellene válnom . . .” A ’66-ban tett szakvizsgát követően, életre szólóan az esztergapad mögé állt. Egy másik gépjavítóban — amit ma a SZIM karcagi gyárákormány 1982. január 1-től tovább javította a bedolgozók munkafeltételeit, közelítve azt az általános munkaviszonyban állókéhoz. A módosított rendelet biztosítja, hogy a bedolgozói munkát például a nyugdíj kiszámításakor — munkaviszonynak kell tekinteni. Jár a bedolgozók számára a rendes szabadságidő, sőt a megfelelő mértékű pótszabadság is, továbbá a régebbi szabályozóstól eltérően lehetővé vált, hogy túlórában is dolgozzanak. Kaphatnak jubileumi jutalmat. Gyesen lévő kismamák a gyermek másfél esztendős korától vállalhatnak bedolgozói munkát. Nyugdíjasok, — az idevonatkozó más kereseti szabályozásnak megfelelően — ugyancsak vállalhatnak bedolgozást. A feltételek, az ösztönző lehetőségek tehát adottak, a bedolgozói rendszer várt fejlődése azonban elmaradt, s napjainkban is sorvad. Főként a nagyipari vállalatoknál. Űj bedolgozók foglalkoztatására alig van lehetőség. A szociális foglalkoztatók ugyancsak arról panaszkodnak, hogy csökken a munkájuk, megbízóik sok esetben elpártolnak tőlük. Az okokat keresve, arra a megállapításra jutottak, hogy a bedolgozói rendszer legfőbb riválisai, a vállalatokon belül megalakuló gazdasági munkaközösségek. E tapasztalatok birtokában persze óhatalanul felvetődik a kérdés, hogy a vállalatoknál megalakuló gaz- dasági munkaközösségeknek munkával történő ellátásának ez e a legjobb módja? A bedolgozók — s elsősorban a szociális okokból foglalkoztatottak — ugyanis többségükben olyan nélkülözhetetlen kisegítő feladatokat látnak el, amelyek nem eszközigényesek, s nem kívánnak komolyabb szakmai ismereteket. Kérdés, nem kár-e jó felkészültséggel rendelkező szakembereket ilyen feladanak hívnak. Annak idején hét „vasrokka” pörgött ott, ma 60—65 géppel, dolgoznak. „Öt forint 25 fillérrel kezdtem, mosolyog Balogh József, de rögtön hozzáteszi — ám esztergályos úrnak szólítottak. És szinte napról napra alkottunk, egyedi darabokat, amitől gyönyörűséggel telítődik az ember. Ma már... — legyint — elröbotosodoítt, monotonná vált a mi szakmánk is. sok a szériamunka.” ’71-ben esztergályostanulókat bíztak rá, az alig 22 esztendős szakember örömét dúsította az, hogy továbbadhatja tudását, és a Benesóczki tanította elveket. Mert az igazi mesterben ott rejlik a tanító. A Balogh József oktatta tanulók legtöbbje ma is a SZIM-ben esztergál, forgácsol. ’72-ben pedig megkezdődött a fékgváirtás. Néhány esztendő múltán a vasúti fékszerelvények helyett a közútiakra álltak át. „Több és kényesebb lett a munka — revolverautomata esztergákat kaptunk. Beállítóként most két fúró, illetve menetfúró célgépem és öt automatám van. A dobrevolver-esztergák katonás rendben sorakoznak a műhelyben. Hivatalos „nevük”: DRT 50'60A. NDK-beli és román gyártmányok. ’76- ban kerültek Karcagra, akkor a legkorszerűbb gépeknek számítottak. „Ma? Kö- zéomezőn vbéli ek A szakma csúcsát a számítógép-vezór- lésűek jelentik. De a dob- revolvereikihez sem elég már az alapszakma. ’7R-ban gétokkal ellátni, csupán azért,, hogy bizonyos bérkiegészítéshez jussanak, így is kötve őket a vállalathoz. Helyesebb lenne a gazdasági munkaközösségek részére a képességeiknek valóban megfelelő igényesebb feladatokat megtalálni. A bedolgozók foglalkoztatásának elmaradása sok esetben a kényelmességből is ered. Számos példa bizonyítja ugyanis, hogy egyes részfeladatokat, vidéki tszr-ek melléküzemágainak adnak ki, akik e munkát aztán bedolgozókkal végeztetik el. Ez természetesen a termelési költségek növelésével jár, mert a vállalkozó gazdaság a npaga költségeit és hasznát felszámolja megbízóinak, s ezzel az áru fogyasztói ára is növekszik. Korántsem arra gondolunk, hogy a tsz-ek, s más gazdasági szervezetek szüntessék meg bedolgozói tevékenységüket. A rendelkezésre álló helyi munkaerő foglalkoztatására azonban célszerű lenne olyan megoldásokat találni, amelyek a helyi igények kielégítését szolgálják, vagy segítik a háttéripart olyan munkával, melynek elvégzése nagyüzemben gazdaságtalan. A vállalatoknál igyekeznek menekülni a bedolgozói rendszer megszervezésétől, üzemeltetéséből adódó gondoktól. Ezért keresik a kényelmesebb megoldást, holott — nyugdíjas, gyesen lévő vagy különböző más okból csökkent munka- képességűvé vált — dolgozóik bevonásával szervezhetnék a saját bedolgozói hálózatot. Amire pedig nem telik erő, azt olyan szervezetekkel kellene elvégeztetniük, amelyek erre hivatottak, s a szociális gondoskodás feladatait is megoldják. vannak pészérettségit tettem Debrecenben.” „A dolgom? Befogom a furatokba a szerszámokat a tokmányba az anyagot, beállítom a méreteket. Megnyomom a gombot, s a pneumatikus vezérlésű gép automatikusan vágja a menetet, süllyeszti az éket, leélez, egyszóval készterméket gyárt.” Az eszterga dobján 16 szerszámtartó furat van, s mire a dob egyszer körbefordul — a munkadarab kész. (Egy jól kihasznált csúcsesztergán legföljebb 2— 3 művelet végezhető el egyszerre.) Amikor a ciklus lejár. Balogh József ismét beállítja a méreteket... Eny- nyire egyszerű lenne az egész? „A jó esztergályos az automaták korában sem puszta végrehajtója az utasításoknak, hanem kezébe veszi a rajzot, s újra megalkotja fejében a terméket. Honnan kezdje el? Hogyan oldja meg minél kevesebb idő alatt, kevesebb szerszámmal és művelettel a feladatot? Mindez az ő ügyességén, fölkészültségén múlik. Miként a rossz műszaki leírás vagy a csak tonnára gyártott alapanyag hibáinak kiküszöbölése is.” Az utóbbi mondatok, mondom Balogh Józsefnek, úgy hangzanak, mint egy ars poetica. Mire ő: „Éneikül, vagyis hogy ne fogalmazzuk meg önmagunk szerepét a világban, nem élhetünk.” Sz. Tamás Tibor szabadságáért küzdő népeknek. A Pannónia Szőrmekikészítő Szőrme konfekció és Kereskedelmi Vállalat kunszentmártoni gyárában havonta, két műszakban 1300 női és férfi irhakabátot szabnak ki. A belföldi és a külföldi piacokra egyaránt kerül ezekből a termékekből Elismert ötletemberek H tét: könnyebb munka, kevesebb energia Beszélgetés egy országos pályázat győzteseivel Kasznár Zoltán Ember és szerszám Akinek automatái
