Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-26 / 279. szám
kxxiv. évf. 219. sz., 1983. nov. 26., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Magunknak élünk? Amikor e sorok írója először hallott a kispolgá- riságról, annak jellemző jegyeiről, azt hihette, hogy nemzedékének aligha lesz dolga felnőttként e fogalommal. Az még csak föl sem ötlött benne, hogy évtizedékkel később e magatartás továbbélésének lehet tanúja. Hogy egyáltalán érdemes lesz rá a szót vesztegetni. Márpedig úgy. tetszik érdemes. Még akkor is. ha a kispolgári jelzőt nem találja elég pontosnak. Talán éppen az akkori hamis elképzelés miatt — a kispolgári- ság csakis a kispolgár jellemzője lehet — fogadja némi zavarral a jelenség meglétét. De ne a fogalom pontos leírásával ■ bajlódjunk, vegyülik sorra néhány köznapi tapasztalatot. Kedvelt társalgási témánk például, hogy ■ ki mit szerzett. Milyen anyagi javakat. Ami önmagában nem volna baj. Sőt! Az eléggé el nem ítélhető kivételtől eltekintve ugyan- j is az anyagi javak általá- ? bán híven tükrözik kinek- ; kinek a képességét, szorgal- - mát is, azonkívül az anya- ;■ gi gyarapodás mögött tár- j sadalmdlag is hasznos műn- % kát sejthetünk, ami kétség- ! telenül élismerést érdemel. | Nem az igyékvő. szorgal- -í más családok ellen íródnak e S sorok. Nem kevesen dolgoz- | nak tíz-tizenkét órát na- jj ponta vagy még, többet la- Sj késért, normális életkörül- í ményekért. Otthonteremtő 1 fiatalok és őket segítő idő- | sebbek. Munkájuk hasznos- ságát sincs okunk kétségbe- J vonni. A kérdés csupán az, I hogy hol a határ. Mi az, j amiért még érdemes erre a pluszra vállalkozni, és mi az.' amiért már nem. Magánügy, kinék mi köze hozzá? Mindenki a maga egészségét, tehetségét koptatja, maga látja kárát is. Tegyük hozzá, hogy részben. Másrészt ugyanis az esetleges kár többeket érint. Gyerekeket, akikkel a szülőknek nincs idejük foglalkozni. A családi nevelés hiányát aligha ellensúlyozza, hogy a gyereknek mindene megvan. Ki he tudná rá példát, hogy a hajsza házasságokat tesz tönkre. A kinek mi köze hozzá felfogásban benne rejlik az is, hogy ne szóljunk bele egymás életébe. Pletykával, intrikával persze, hogy ne. De vajon hogy érezze magát az a társadalmi tisztségviselő. mondjuk az a lakóbizottsági tag, szakszervezeti -bizalmi, akit megmo- ; solyognak, hogy ingyen fe- csérli az idejét. Mások ügyesbajos dolgait intézi ahelyett, hogy maszekolna, pénzt keresne. Aligha lehet körülhatárolni, hogy a bezárkózás, az. önzés mely réteg sajátja. E magatartás képviselői között találunk fiatalt és idősebbet, bármilyen foglalkozásút Az otthoni példa, a szülői intelem — a „te csak ne avatkozz bele semmibe” típusú figyelmeztetés — a legfiatalabbakra is hathat. Nemegyszer persze ellenkezést. a szülői minta elutasítását kiváltva. Az sem kíván bővebb magyarázatot, hogy a valóságos példák nem ilyen sarkítottak, a megnyilvánulási formák nem annyira egyértelműek, mint a fentebb vázoltak. És az is az igazsághoz tartozik, hogy az effajta felfogás napjainkban azért is vált ki 'sokakból ellenérzést, mert a közügyek iránti érdeklődés válik mindinkább jellemző- ! vé. A szocialista társádalom * érdeke mindenesetre ezt ki- 5 yánja, és az egyéné is. § Meg kell akadályozni a fegyverkezés további eszkalációját Az Andropov-nyilatkozat világvisszhangjából Jurij Andropov csütörtöki nyilatkozata után mértékadó washingtoni körökben végül is elismerték: nem valószínű, hogy a Szovjetunió viszr szatérne a genfi közép-hatótávolságú rakéta-tárgyalásokra. Korábban az Egyesült Államok arról igyekezett ugyanis meggyőzni szövetségeseit és az ország közvéleményét, hogy a tárgyalások folytatása a rakétatelepítés megkezdése . után is lehetséges, sőt, éppen a telepítés gyakorol majd „nyomást” a szovjet félre az amerikai követelések elfogadása érdekében. Hivatalos forrásokból most olyan nézeteket sugallnak, hogy a hadászati fegyverekről folytatott genfi tárgyalásokat kell felhasználni a tárgyalási folyamat fenntartására. A Jurij Andropov által bejelentett ellenintézkedéseket amerikai hivatalos személyek igyekeznek részint lekicsinyelni, részint olyan lépéseknek feltüntetni, amelyeket a Szovjetunió minden^ képpen megtett volna. Az amerikai érvelésnek a jelek szerint az a célja, hogy elkendőzzék: á NATO lépése a Szovjetuniót nem késztette valamiféle kapitulációra, mint ahogy azt Washington várta. A sajtómegfigyelők viszont aláhúzzák a szovjet ellenlépések jelentőségét. Az ABC televízió csütörtökön „kemény szavaknak” nevezte az Andropov-nyilatkozatot, tárgyilagosan megállapítva, hogy „Európa nem lesz biztonságosabb” az amerikai rakéták telepítése és a szovjet válaszlépések után. Andreasz Papandreu szocialistapárti görög miniszterelnök Brüsszelben sajnálkozásának adott hangot a genfi tárgyalások megszakadása miatt. Mauno Koivisto finn államfő csütörtökön Helsinkiben a finn hírügynökségnek nyilatkozva rámutatott: Nyugaton sokan abban reménykedtek, hogy a Szovjetunió a rakétatelepítés megkezdésével megváltoztatja álláspontját. Most megállapíthatjuk, hogy a Szovjetunió pontosan azt tette, amire idejekorán előre figyelmeztetett. A brit külügyminisztérium csütörtökön igyekezett kisebbíteni a Jurij Andropov által bejelentett szovjet döntések jelentőségét. Peter Boenisch bonni kormányszóvivő szerint „a szovjet nyilatkozat távolról sem olyan éles, mint amilyennek az első pillantásra tűnik”. Boenisch a Bonnban tárgyaló nyugatnémet kancellár és francia elnök nevében azt a véleményt hangoztatta a közvélemény megnyugtatására, hogy a Szovjetunió néhány hónapon belül visszatérhet a tárgyalóasztalhoz. Karsten Voigt, az SPD parlamenti frakciójának külpolitikai szóvivője viszont kijelentette: az Andro- pov-nyilatkozat egyértelműen bebizonyította a Kohl(Folytatás a 2. oldalon.) Az Elnöki Tanáoa Ülésén Várossá nyilvánították Tiszafüredet December 22-re összehívták az országgyűlést Tegnap ülést tartott a nép- köztársaság Elnöki Tanácsa. Az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 198?. december 22-én, csütörtökön 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolta, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére az Alkotmány módosításáról, továbbá az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról, valamint az 1984. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatokat. Az Elnöki Tanács megtárgyalta a nagyközségi tanácsok pályázatait, amelyben várossá nyilvánításukat kezdeményezték. Ügy határozott, hogy 1984. január 1-től várossá nyilvánítja Békés megyében Szeghalom, Borsod- Abaúj-Zemplén megyében Encs és Szerencs. Fejér megyében Mór, Heves megyében Heves, Komárom megyében Dorog, Nógrád megyében Pásztó, Szólnék megyében Tiszafüred, Tolna megyében Tamási, Veszprém megyében Sümeg és Zirc, Zala megyében ZalaSzemtgrót nagyközséget. Az érintett helyi tanácsok kezdeményezésére az Elnöki Tanács döntött községek egyesítéséről, községi közös tanácsok szervezéséről, községi tanácsok alakításáról; s a lakosság számának növekedésére, az alapellátás intézményednek kiépítettségére figyelemmel a Baranya megyei Sátorhely és a Fejér megyei Szárliget eddigi belterületét községgé alakította. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott, majd kegyelmi ügyben döntött. A Ganz MáVaggal kialakított együttmüköd és keretében Jugoszlávia és Tunisz részére készülő villanymotorokhoz forgóvázszerkez eteket gyártanak a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárában. A képen Csáki Sándor lakatos lángmelegítéssel egyengeti a szerkezet egyik elemét * (Kováts Béla) Egy boldog munkás A bajt meg kell előzni Önművelés, közmüvelés Daruszerelők ' Debrecenben Országos szövetkezeti konferencia Havasi Ferenc mondott beszédet Tegnap délelőtt Debrecenben megkezdődött a második országos szövetkezeti” konferencia. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, valamint az Agrártudományi Egyesület által rendezett kétnapos tanácskozáson a három szövetkezeti ágazat két és fél millió tagjának képviseletében több mint hatszáz szövetkezeti szakember vesz részt. A konferenciát Szlame- nicky István, az OSZT soros elnöke, a SZÖVOSZ elnöke nyitotta meg, majd Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott bevezető előadást. Elismeréssel szólt a szövetkezetek tagjainak, dolgozóinak munkájáról, amellyel jól szolgálták és szolgálják a párt által kitűzött politikai és gazdasági feladatok megvalósítását. A szövetkezeti mozgalmon belüli változásoknak, így az elmúlt évtizedben végbement centralizációnak az eredménye, hogy a szövetkezetek erősebbek lettek, sikeresen lépést tartanak a műszaki-teéhnikai haladással, javult a szakember- képzés színvonala, de van hátránya is a centralizációnak: lazább a tulajdonosi közérzet, gyengültek a demokratizmus szálai. A teendőkről szólva Havasi Ferenc elmondotta, hogy a fogyasztási szövetkezetekre megkülönböztetett feladat vár a falusi lakosság ellátá- 'sában. az ipari szövetkezeteknek nagyobb részt kell vállalniuk a lakásfelújításokból, vagy a városrekonstrukciókból. több figyelmet kell fordítaniuk a lakossági szolgáltatásokra. A Központi Bizottság tit- I kára ezután hazánk gazdasági helyzetéről beszélt, majd így folytatta: •— A ma reggeli lapokban olvashattuk Andropov elvtárs nyilatkozatát az amerikai rakéták telepítésének megkezdésével összefüggésben kialakult helyzetről. Népünk és — ahogy erre Andropov elvtárs is utalt — a második világháborúban sokat szenvedett Európa népei nagyra értékelik, hogy a kontinensen csaknem négy évtizede béke van. Ez egyaránt köszönhető a szocialista országok következetes békepolitikájának, a népek növekvő békeakaratának és földrészünk reális módon gondolkodó politikusainak. Az európai béke és biztonság ügyének fontos tényezője, hogy a NATO és a Varsói Szerződés fegyveres erői között hozzávetőleges egyensúly áll fenn, beleértve a nukleáris fegyvereket is. A Szovjetunió az elmúlt években a NATO ismeretes kettős határozata óta megmegújuló konstruktív javaslatot tett az Európában lévő nukleáris fegyverek korlátozására. A szocialista országok minden lehetséges alkalommal kifejezésire juttatták azt az álláspontjukat, hogy a nukleáris fegyvereknek a felék egyenlő biztonságát szavatoló csökkentése mellett állnak. Ugyanakkor hangsúlyozták azt a közös és szilárd elhatározottságukat is, hogy nem engedik meg a történelmileg kialakult erő- egyensúly megbontását. Pártunk, kormányunk, közvéleményünk egyetértéssel fogadta és támogatta a Szovjetunió számos, megegyezést kereső javaslatát, így most is egyetértünk Andropov elvtárs nyilatkozatával, támogatjuk a veszélyek elhárítását célzó intézkedéseket,
