Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-25 / 278. szám

1983. NOVEMBER 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KMP megalakulásának évfordulóján Koszorúzási ünnepségek A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulá­sának 65. évfordulója alkal­mából tegnap koszorúzási ünnepséget rendeztek a XIII. kerületben, a Visegrádi ut­cában. a párt Központi Bi­zottságának először otthont adó 15. számú épületnél. Az emléktábla előtt dísz­őrség sorakozott fel. majd a Himnusz elhangzása után elhelyezték a kegyelet és a megemlékezés virágait. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ne­vében Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke és Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága képvi­seletében Szórádi Sándor tit­kár és Erdős Endre, a KISZ KB tagja, az MSZMP XIII. kerületi bizottsága részéről Fabríczki András titkár és Szabó Jánosné, a pártbizott­ság tagja koszorúzott. A jubileum alkalmából tegnap koszorúzási ünnepsé­get tartottak a főváros, XII. kerületében is, a Városma­or utca 42. számú házának Ián elhelyezett emléktáb­lái. amely a KMP meg- í. 'adásának színhelyét je­löl.. Az emléktábla előtt a fegyveres testületek tagjai álltak díszőrséget. A Him­nusz elhangzása után a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága nevé­ben Király Andrásné titkár és Kelen Béla. a Végrehaj­tó Bizottság tagja, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség budapesti bizottságának képviseletében Szabó Klára titkár és Csizmár Gábor, a Magyar Úttörők Szövetsége budapesti elnökségének el­nöke, az MSZMP XII. kerü­leti bizottsága részéről Ákos Zsuzsa titkár és Majtényi János, a pártbizottság tagja koszorúzott. Mindkét emlékhelyen el­helyezték a megemlékezés virágait a párt- és a mun­kásmozgalom Szocialista Ha­záért Érdemrenddel kitünte­tett harcosainak, a főváros dolgozóinak és fiataljainak képviselői. A, megemlékezé­sek az Internacionálé hang­jaival zárultak. B megyében 39 tanácstagi kerületben Szombaton időközi választás Az országgyűlési képvise­lők és a tanácstagok 1980- ban tartott általános válasz­tása óta eltelt időben me­gyénkben is több városi, nagyközségi és községi ta­nácstag lakóhelyéről elköltö­zött, lemondott, meghalt, s így a tanácstagi választóke­rület megüresedett. A Vá­lasztási Törvény rendelkezé­se szerint a megüresedett vá­lasztókerületekben új tanács­tagot kell választani. Az időközi választás idő­pontját a Népköztársaság El­nöki Tanácsa 1983. november 26-ára tűzte ki. Ennek meg­felelően tűzte ki Szolnok me­gye Tanácsa is az időközi ta­nácstag választást a megüre­sedett választókerületekben. Időközi választás lesz a me­gye 6 városában (Jászbe­rényben nem) 11 választóke­rületben és 16 községben 28 választókerületben, a me­gyében összesen 39 választó- kerületben. A választás előkészítése az elmúlt hetekben megtörtént. Minden megüresedett vá­lasztókerületben jelölőgyű­lést tartottak, ahol az állam­polgárok eldöntötték, hogy ki legyen a tanácstagjelölt, kinek a neve kerüljön a sza­vazólapra. Érezhető volt a jelölőgyűléseken a választási törvény-tervezet vitájának hatása, a választók éltek a több tanácstag jelölésének lehetőségével. Többes jelö­lésre a jelenleg még hatály­ban lévő Választási Törvény is biztosít lehetőséget. Azokban a választókerüle­tekben lakó, választójoggal rendelkező állampolgárok, ahol választás lesz szomba­ton, személyre szóló értesí­tést kaptak a helyi tanácsok végrehajtó bizottságától a névjegyzékbe történt felvé­telükről. Ez az értesítés tar­talmazza a szavazás helyét és idejét is. A tanácstagjelöltek nevét, a szavazás helyét és idejét a városokban, községekben ki­függesztett választási hirdet­ményekből is megtudhatják az érintett állampolgárok. A szavazás november 26- án, szombaton reggel 6 óra­kor kezdődik és 18 óráig tart. A megyei választási elnök­ség kéri a választópolgáro­kat, hogy megyénk választá­si hagyományaihoz híven a reggeli, délelőtti órákban ke­ressék fel a szavazóhelyisé­geket, adják le szavazatukat. A szavazás módjáról a sza­vazatszedő bizottságok tájé­koztatást adnak. Szolnok megyei Választási Elnökség Honvédelmi filmnapok Megnyitó ünnepség és eszmecsere Néhány nappal a progra­mok megkezdése után teg­nap délelőtt Szolnokon, a Helyőrségi Művelődési Ott­honban nyitották meg a hon­védelmi filmnapok megyei rendezvénysorozatát. Bede László ezredes megnyitó be­szédében azt hangsúlyozta, hogy a filmek hatékony se­gítői az agitációs munkának, a hazafiságra. internaciona­lizmusra nevelésnek, s nél­külözhetetlen eszközei a fia­talok honvédelmi nevelésé­nek is. ' . N A megnyitó után a meg­hívottak. az ifjúsági szerve­zet. az Ifjú Gárda képvise­lői, az oktatási intézmények honvédelmi felelősei, a nép-i hadsereg politikai munkatár­sai megtekintették a Duna ’83, a 200 nap a magyar tör­ténelemből és a Partizánok című filmet. A vetítés után a film alkotóival. Glósz Róbert alezredes,, filmrende­zővel. Újhelyi Jánossal, a Dialóg Stúdió fődramaturg­jával, valamint Szentirmai István alezredessel, a Ma- film Katonai Stúdió vezető­jével beszélgettek a részt­vevők a filmek hazafias­honvédelmi, politikai neve­lésben betöltött szerepéről. A vita — amelyet dr. Hor­váth József né, a Killián György Repülő Műszaki Fő­iskola docense vezetett —a látott filmek körül bonta­kozott ki, de a résztvevőik hangot adtak általános ta­pasztalataiknak is. Hangsú­lyozták. hogy keresni kell azokat a formákat, módsze­réket, amelyek az eddigiek­nél hatékonyabban szolgál­hatják nemcsak az ifjúság, de a felnőtt generációk ha­zafias, internacionalista ne­velését is. Ennek csupán egyik, de igen fontos eszkö­ze lehet a film, hiszen az ismeretek szemléletes köz­vetítésén túl érzelmi hatás­sal is bír. megkönnyíti a céljainkkal, eszméinkkel va­ló azonosulást. A jelenlevők délután a Killián György Repülő Mű­szaki Főiskolára látogattak, ahol az intézmény életével, munkájával ismerkedtek. 0 szövosz elnöke Szolnokon Tegnap délután Majoros Károly, a megyei pártbizott­ság első titkára fogadta Szlameniczky Istvánt. a Központi Bizottság tagját, a SZÖVOSZ elnökét, és idő­szerű szövetkezetpolitikai kérdésekről, a lakosság el­látásának problémáiról tár­gyaltak. Lengyel vendégek a megye­székhelyen Lengyel kül kereskedelmi szakemberek látogattak teg­nap Szolnokra a Vörös Csil­lag Ruhaipari Szövetkezet­be. A Zbignien J. Rejman, a Copexim Konfekcija .var­sói szövetkezeti külkereske­delmi vállalat vezérigazgató­ja által vezetett delegáció megtekintette a szövetkezet új szolnoki üzemházát és a kunszentmártoni nadrágüze­met, s tárgyalásokat folyta­tott a szövetkezet vezetőivel a jövő évi kooperációs eevüttmű'ködésről. A szolnokiak 1982-ben épí­tettek ki kapcsolatot a len­gyel partnerekkel. A Vörös Csillag Tsz megbízásából — bérmunkában — az idén 12 ezer zakó készül a baráti országban, nyolcmillió fo­rint értékben. A termékek­kel a hazai belkereskede­lem választékát bővíti a szövetkezet. A kapcsolat a jövő évben is tovább tart, lengyel munkások által ké­szített újabb termékek ezrei kerülnek majd üzleteinkbe. innováció a mezőgazdaságban Téma a szarvasmarha- tenyésztés A szarvasmarha-tenyésztés lesz a téma a MAE Szolnok megyei szervezete és a Te- szöv ifjúsági bizottsága ál­tal szervezett szakmai elő­adássorozat ma délelőtti ren­dezvényén. A jelenlévők élő­adást hallgatnak az ágazat tenyésztéspolitiikai kérdései­ről, Szolnok megyei helyze­téről, valamint a Héki Ál­lam; Gazdaságban megvaló­sított szakosodás tapaszta­latairól. MESZÖV­küldöttgyülés Eredményes munkárél számoltak be Tegnap küldöttgyűlést tar­tottak a Fogyasztási Szövet­kezetek Szolnok megyei Szö­vetségénél. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Be- reczki Lajos, a Szolnok me­gyei Tanács általános el­nökhelyettese és Bőhle De­zső, a Szövosz főosztályve­zetője. A küldöttek először Tóth József előterjesztésében a megye fogyasztási szövetke­zeteinek a hatodik ötéves tervben meghatározott fej­lődéséről. a feladatok idő­arányos teljesítéséről, s a további feladataikról tár­gyaltak. Több felszólaló, köz­tük Berecki Lajos, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese hangoztatta, hogy a fejlődés vitathatatlan. A fogyasztási szövetkezeték ma már nemcsák falvainkban, hanem a városokban is meg­határozó szerepet töltenek be a lakosság áruellátásában, a vendéglátásban, s a taka­rék-, valamint lakásszövet­kezetek jól szolgálják az életszínvonal-politika meg­valósulását. Jelentős a sze­repük a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésében, az árufelvásárlásban. A küldöttgyűlés elfogadta a nő- és ifjúsági bizottság jelentését az 1982—83-bán végzett munkáról, valamint néhány gazdálkodási témá­ban is intézkedett. Új technológiákkal segíti a termelésfejlesztést a GITR Milyen szerepe van az in­novációnak, mint a gazdaság magas szintű megújulásának a mezőgazdasági termelés fejlesztésében? Mennyi idő kell az alap- és alkalmazott kutatási eredményeknek a gyakorlatban való elterjedé­séig hazánkban és a fejlett ipari országokban? Hogyan hat az információk „forgási sebessége” a gazdasági dön­tések megalapozottságára ? — mindezek izgalmas, és legalább annyira aktuális kérdések. Nos, ezért is érthe­tetlen az érdektelenség, amely a tegnapi szakmai ta­nácskozást kísérte. A rákó- czifalvai Rákóczi Tsz szajoli tanácskozótermében rende­zett tanácskozás gazdája a TIT megyei szervezetének mezőgazdasági és élelmezés- ügyi szakosztálya és a MAE növénytermesztési szakosz­tálya volt. Sajnos ez utóbbi szakosztály sem képviseltet­te magát a rendezvényen. Rajnai Gábornak, a TOT tanácsosának előadásából megtudhatták a jelenlévők, hogy van még tennivalónk bőven a kutatástól a fejlesz­tésen és a gyártáson keresz­tül az értékesítésig terjedő innovációs folyamat lerövi­dítésében. Amíg a megújulá­si kör bezárulásához az Egyesült Államokban példá­ul hat—nyolc, Japánban há­rom—négy évre van szükség, nálunk még mindig legalább tíz esztendőre. Nem lebecsü­lendők persze az utóbbi években elért eredményeink sem. Az egy híján ötven, me­zőgazdasággal kapcsolatos kutatási tevékenységet foly­tató hazai intézményben két­ezer szakember jelenleg is mintegy négyezer kutatási­fejlesztési feladaton dolgo­zik. Ezeknek mintegy 30 szá­zaléka hasznosult például tavaly a termelésben. Egy­fajta megújulási folyamatra lenne szükség magával az innovációval kapcsolatos szemléletben is, ide értve a szövetkezetekben évente százmillió forint hasznot ho­zó újítások, találmányok el­bírálását, az újítók érdekelt­ségi rendszerét és egyes te­rületeken a vezetőknek az új iránti befogadó készségét. Az innovációs folyamat­ban nélkülözhetetlen, a va­lós gazdasági igényekhez igazodó munkamegosztás ki­alakításában jelentős szere­pük van a termelési rend­szereknek. Ezért is jól illesz­kedett a tegnapi tanácskozás témakörébe Bozsik Zoltán­nak, a Gabona és Ipari Nö­vények Termelési Rendszere igazgatójának, a partnergaz­daságokban végzett műszaki fejlesztés helyzetéről és to­vábbi lehetőségeiről tartott tájékoztatója. A szolnoki központú GITR Kelet Ma­gyarország térségében 242 gazdaságban folytat eredmé­nyes innovációs tevékenysé­get az együttesen mintegy 416 ezer hektáron termesz­tett fontosabb kalászos és ipari növények sikeresebb termesztése érdekében. Az agrotechnikában töb­bek között a forgatás nélkü­li, ezáltal energia és vízta­karékos talajművelési tech­nológia elterjesztésével; a biológiai munkában az új fajtáknak a mielőbbi köz­termesztésbe kerülését elő­segítő tájjellegű honosítási technológia kidolgozásával; műszaki téren pedig a nehéz univerzális traktorpark, va­lamint a saját és a gyártó cégekkel közösen kialakított konszignációs raktárhálózat megvalósításával segítette a termelési rendszer a gazda­ságokban a termelésfejlesz­tést. T. F. V-• & A kisújszállási Bőr- és Textilipari Szövetkezet jelenleg 10 ezer sporttáskát gyárt Csehszlo­vákiának. Ezek a termékek több színben kész ülnek, s eddig már 5 ezer 600 darabot kiszállí­tottak Én sose fásultam e/” Ráczné Kurucz Katalin a Tiszamenti Regionális Víz­mű- és Vízgazdálkodási Vál­lalat építőipari előkalikulá- torát a szolnoki 70-es válasz­tókerület a megüresedett ta­nácstagi tisztségre (az elő­ző tanácstag lemondott) je­lölte. Ráczné már korábban is foglalkozott a köz ügyei­vel, sok társadalmi munkát végzett lakóbizottsági tag­ként, az emberek gyakran felkeresték ügyes-bajos dol­gaikkal. — Bevallom, egy kicsit meghatódott vagyok, mert megtiszteltetésnek vettem ezt a jelölést — mondja a vidám, tettre kész asszony. Ugyanakkor tudom, hogy a 70-es körzet (a Széchenyi la­kótelepi Jászi és Ecseki út tartozik ide) sok munkát ad a tanácstagjának. Ezen a környéken sok kialakulatlan dolog van még. megoldásuk a jelen és a jövő feladata. — Milyen problémái van­nak a körzetben élő embe­reknek?- Megoldható problémáik — válaszol nevetve. — Én ugyanis hiszek abban, hogy minden nehézséget meg le­het oldani valahogyan. De... nézzük meg közelebbről. Az embereknek tényleg nincse­nek eget rengető igényeik. Szeretnék például, ha ren­deződne a lakótelep közleke­dése. Voltam bent a Volán személyzeti osztályán, egy­szerűen nem tudják, hogy hány ember lakik a lakótele­pen. A lakótelep lélekszáma nőtt (egyre épülnek és adják » át az új lakásokat) erre a Volán csökkentette a 24-es busz napközbeni járatait, 15 perc helyett 20 percenként közlekedik. Állítólag a la­kótelepről, 6,5 percenként indulnak buszok a városba. Hát ez nem igaz. Aztán szeretnék az emberek, ha ja­vulna az ellátás az Arany- kanna ABC-ben. Hetekig nem lehet WC-papírt kapni, sokszor nincs friss kenyér, este fél hétkor sok polc üre­sen ásítozik, olyankor már nem. rakják ki a 10 dekás kávét, akár tetszik. akár nem, viheti az ember a fél­kilósát. Vagy még egy probléma. . . Este nincs me­legvíz, főképp a felsőbb emeleteken. Erre a panaszra már kaptunk olyan választ, hogy ne este 5 és 8 között fürödjünk. Hát mikor? Vagy a parkosítás... Építsünk játszóteret, nem kell oda beton, elég a homok, a fű, néhány pad, virág, fa... Ezen a lakótelepen sok fát ültettek már, de nagy ré­szük nem fogta meg. Tudo­másul kell venni, ihogy ez belvizes, szikes terület, ki kell deríteni, hogy egyálta­lán milyen növény marad meg itt... — Mint lakóbizottsági tag, nemcsak áz igényeket ismeri, hanem a2 ott élők lelkese­dését is... — A kezdet kezdetén na­gyobb volt a lelkesedés, a tanácstagi beszámolókra is többen jöttek el. Aztán az emberek látták, hogy a prob­lémáik nem oldódnak meg, semmi nem történik, elfá­sultak. — Maga nem fél attól, hogy ha megválasztják, egy idő után kiég és abbahagy­ja? — Nem. Én még soha nem fásultam el. Pedig értek már kudarcok, az életben, a kö­zösségi munkában is sok­szor, de azt tartom, hogy a nehézségnek — bármi legyen is az — van valamiféle meg­oldása. Márpedig ha van, akkor meg kell keresni,

Next

/
Thumbnails
Contents