Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-02 / 259. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. NOVEMBER 2 Televízió — ajándékba Október 16-án arról írtunk „Harmincán már dolgoznak” címmel, hogy Jászárokszál- láson a Jászsági Építőipari Szövetkezet szociális foglalkoztatót hozott létre Sarkadi Lászlóné levele október 28- án érkezett, amelyben a következőkről számolt be: „... A múlt héten felkereste üzemünket Perlaki Sándor jászárokszállási lakatos. Olvasta a Néplapban a cikket — mondta. Ennek hatására felajánlotta, hogy a helyszínen egy alkalmas helyen beszereltet egy televíziót. Be is hozott egy príma, nagyképernyős modern készüléket. Megható volt ahogyan közölte segíteniaka- rását, és kifejezte elismerését azoknak, akik e munka- alkalmat megteremtették a rászoruló embereknek. Az új üzem építésével módot találunk arra, hogy a televízió megfelelő helyet kapjon. Reméljük még többen is odafigyelnek majd a foglalkoztató munkájára, s segítenek, akik tudnak.. Gondoskodás Bensőséges nyugdíjastalálkozó volt október 15-én délelőtt a Fegyvernek és Vidéke Áfésznál, melyen Pólyák Márton igazgató elnök köszöntötte a résztvevőket. Majd ismertette a szövetkezet munkáját, szólt a terv- teljesítésről. Nem maradt el az ízletes ebéd sem. Meglepetésként többen kaptak ajándékot Hálásak a törődésért, a gondoskodásért — írta Bauer Lajos Török- szentmiklósról. Ugyancsak nyugdíjastalálkozóra gyülekeztek október 28-án délután a Szolnok megyei Zöldért Vállalat Ságvá- ri körúti központi telepén. Harminckilencen jöttek ösz- sze a szolnoki központból, a bázistelepről és Tiszatenyő- ről. Tájékoztatást kaptak a vállalat jelenlegi helyzetéiről. Majd, szendvics, sütemény, némi itóka fogyasztása közben kellemesen elcsevegtek életükről, gondjaikról. örültek a 100 forintos vásárlási utalványnak, amelyből kivétel nélkül mindenki kapott. A figyelmességnek talán mégin- kább... S mindezt a November 7. Szocialista Brigádnak köszönhetik, amint arról Bessenyei Mária szolnoki olvasónk hírt adott. Hétszáz méter járda A túrkevei tanács szerény lehetőségeihez mérten biztosította. hogy a X, választó- kerület lakói a régi. keskeny, elavult járdát társadalmi munkában felújítsák. Anyagról gondoskodott — az emberek pedig erejüket, munkájukat felajánlva, töob mint 700 méter járdát építettek Mint tanácstagnak nem volt nehéz a koordinálás. Szombati és vasárnapi napon mindenki — különösebb felszólítás nélkül — a járdaépítésnél serénykedett. A közös erőfeszítésnek meg is lett a szemmel látható eredménye. Köszönet. a tanács műszaki osztálya dolgozóinak rugalmasságukért, segítőkészségükért; a lakóknak pedig az aktív hozzáállásért. A levelet Soós Lajos, a X. választókerület tanácstagja küldte Túrkevéről. Félmilliós megtakarítás Sikeresnek mondható a művelődési előadó levelében. Jászapáti és Vidéke Áfész A 17 nap alatt volt kedvez- őszi szövetkezeti napok ren- menyes Vidia-áruk vására, dezvénysorozata — olvashat- szövetvásár. pulóverekhez, tűk Szabari Istvánná köz- konfekciókhoz juthattak kedvezményes áron az érdeklődők. Árubemutatók, hidegkonyhai készítmények bemutatója és kóstoló tarkította a rendezvénysorozatot. A tagság 504 ezer forintot takaríthatott meg. Emelte a szövetkezeti napok színvonalát az Üj ízek bemutatója a gyermekélelmezésben című kiállítás. Nagy sikere volt a községekben a divatbemutatóknak. Mindezekért sokat tettek a szövetkezet vezetői, dolgozói, akik az ország minden részéből szereztek be árut, még ún. hiánycikkeket is. Elveszett a fogszabályozó cumi is... Egy fiatalasszony október 29-én, szombaton Szajolban ült fel a Fegyvernekről Szolnokra tartó autóbuszra, amely 10.40-kor érkezett a megyeszékhelyre. Vele volt két és féléves kisfia, kéthónapos kislánya. Érthető, hogy csomagja is akadt bőven. Éppen ezért hazáig — Szajolból a Széchenyi lakótelepig kísérte édesanyja. Az utazgatás izgalmában — mert hisz Szolnokon még át kellett ülniük a 24-es járatra — csak otthon vették észre, hogy egy reklámszatyorral kevesebb van... Mi volt benne? Nem nagy érték — másoknak! Az özvegy nagymama ajándékba kötött nőrokonának egy fekete sapkát, valamint egy zöld pulóvert. Kis nyugdíjából kuporgottá össze a fonalra valót. Sokkal jobban hiányzik azonban a gyerekek „cumikészlete”, amivel idegen nem ltud mit kezdeni. Az elveszett szatyorban volt a nagyobb gyerek fogszabályozó cumija is. Olvasónkat nagyon boldoggá tenné, ha valaki, aki megtalálta ezt a reklámszatyrot, behozná szerkesztőségünkbe. Mi vállalnánk a továbbítást. Hozzászólás cikkeinkhez Még egyszer: az aprópénzről Nyitni vagy nem nyitni Sportudvar, összefogással Pénz-e az aprópénz? — ezt feszegette munkatársunk szeptember 18-i lapunkban, majd e rovatunkban október 5-én .Aprópénz” címmel ismét visszatértünk a témára. Dr Szabó Gyula postahivatali igazgatóhelyettes (Debreceni Postaigazgatóság) a lakosság még részletesebb tájékoztatása érdekében a következőket írta kiegészítésként: „Magyarországon a pénz- forgalom lebonyolítását a Magyar Nemzeti Bank irányítja, a postahivatalok a forgalom lebonyolításában közvetítő szerepet töltenek be. A posta csak a saját belső pénzkezelését, valamint a posta] befizetéssel kapcsolatos elfogadási feltételeket szabályozza. A pénzforgalom lebonyolításában közreműködő egyéb szervek pénzkezelésébe nem jogosult beavatkozni. A postahivatalok befizetés alkalmával korlátlan meny- nyiségben elfogadnak bankjegyeket és érméket. Az a feladó aki rendszeresen nagyobb mennyiségű fémpénzt fizet be (érmetekercsben vagy érmetételben), nevének és címének közlésén kívül köteles nyilatkozatot adni, hogy a távollétében történő megszámlálás alkalmával megállapított esetleges hiányokat. forgalomképtelen érméket vagy hamisítványokat elismeri és a postahivatal felhívására haladéktalanul pótolja. Ez az előírás vonatkozik mind a jogi, mind a mag ánsze mélyekre. Befizetéskor a postahivatalok nyilatkozat nélkül is elfogadják a fémpénzeket, de ha valaki egy alkalommal bármely fajta érméből száznál többet akar befizetni. a hivatalvezetőnek joga van a befizetőt várakoztatni vagy az átvételre későbbi időpontot kijelölni, hogy az átvétel (megszámolás) miatt a többi befizetőnek ne kelljen hosszasan várakoznia. Fenti szabályozásra azért is szükség van, mert a postahivatalok nemcsak a filléreseket, hanem az 5. 10, sőt 20 forintosokat is elfogadják rollnizott formában, mely címletekből egy-két darab hiánya már jelentős összeget tesz ki.” a Magyar—Bolgár Barátság Tsz. Vasárnapi nyitvatartás szépséghibával címmel írta meg munkatársunk az október 25-i lapban észrevételeit a szolnoki, Szántó körúti fabarakkban levő kis ABC- ről, amelyben legutóbb az ötvenegyedik vásárló volt. a sorban. Nem minden olvasónk értett egyet az írással. Aki éppen az ötvenkettédik volt esetleg, többek között ezt írta: „Nekem az a nézetem, hogy a hét végére nem vasárnap reggel kell bevásárolni, hanem a hét többi napján. De, ha az ember valami fontosat elfelejt venni, jó tudni, hogy van a közelben egy bolt. Abban, hogy az üzlet zsúfolt, nem az eladók a hibásak, hanem mi, vásárlók. Mert, ha mindenki csuk azt az egy-két elfelejtett vagy netalán gyorsan romló árut vásárolná meg vasárnap, nem lenne tumultus ... Ami az alkalmazottak fizetését illeti, szerintem nagyon is megérdemlik azt, amit keresnek ezzel a szépséghibás szolgáltatással, mert a vasárnapi munka megfizethetetlen.” Egy másik levél: „Sokkal jobban tette volna a cikkíró, ha amellett rántott volna kardot, illetve Karcagon, a Kálvin út 9. sz. Általános Iskolában jelenleg három testnevelés-tagozatos osztály van, ezért szükségessé vált egy megfelelő sportudvar. Csakhogy a tanintézménynek nem volt rá elegendő pénze, a szükséges összegnek alig a felével rendelkezett. Sportudvarra pedig szükség volt. Meg is épült, összefogással. Szeretettel, lelkesedéssel — és pénzzel segítettek a vállalatok, mégpedig: az Aszfaltútépítő Vállalat, a Városgazdálkodási Vállalat, a karcagi Téglagyár, valamint Szabadság részmunkaidőben, másodállásban és mellékfoglalkozásban A munkaügyi kollégium állásfoglalásából Figyelemmel a változott munkaügyi szabályokra, a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiuma módosította iránymutatásait az évi rendes szabadság kiadása tekintetében is. A dolgozónak évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőre alkalmazza. A hatályos munkaügyi szabályok rendelkezése szerint a munkaszerződésben meg lehet állapodni abban, hogy a munkáltató a dolgozót a teljes munkaidőnek csak egy részére alkalmazza. A munkaszerződésnek ezt a rendelkezését mindig írásba kell foglalni. Ilyen esetben a munkabért a szerződésben meghatározott részmunkaidő alapulvételével kell megállapítani. Szabály az is, hogy a dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben 15 munkanap alapszabadság és a munkaviszonyban töltött idejéhez igazodóan pótszabadság jár. A jogszabály olyan korlátozó rendelkezést nem tartalmaz, amely szerint az alapszabadság és a munkaviszony alapján járó pótszabadság csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozót illetné meg. Az eddigiekből következik, hogy a dolgozót az évi rendes szabadság akkor is megilleti, ha részmunkaidővel alkalmazták. Ha az ilyen módon alkalmazott dolgozó a hét minden munkanapján munkát végez, a szabadság ugyanolyan mértékben megilleti, mint a teljes munkaidővel foglalkoztatott dolgozókat. A rendes szabadság Jdejére járó átlagkereset azonban ilyenkor csak a munkaidejével arányos időre jár Például: a napi négy órás munkaidővel foglalkoztatottat egy szabadságnapra is négy órai átlagkereset illeti meg. Ha pedig a nem teljes munkaidővel foglalkoztatott dolgozó csak a hét meghatározott napjain végez munkát, a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a dolgozó heti egy szabadnapját, a pihenőnapját és a munkaszüneti napokat. Az ismertetett szabályok nem alkalmazhatók azokra a dolgozókra; akik olyan rövid ideig állnak munkaviszonyban, hogy évi rendes szabadságuk arányos része az egy munkanapot sem éri el. A dolgozót a szabadság a másodállás és a mellékfoglalkoztatás után is megilleti. A dolgozó a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása mellett második vagy további munkaviszonyt létesíthet. Ebből pedig következik, hogy a dolgozót a részére járó szabadság minden munkaviszonyban — tehát másodállása és mellék- foglalkozása után is megilleti. A másodállás, illetve a mellékfoglalkozás . utáni szabadsága alapjául szolgáló munkaviszonyban töltött idők megállapításakor nemcsak ez utóbbiakban , de a főállásban töltött időket is figyelembe kell venni. Ha a dolgozót az egyes munkaviszonyokban bármely okból eltérő mértékű szabadság illeti meg, a dolgozó köteles a munkakörét ellátni abban a munkaviszonyban, amelyben már szabadságra nem jogosult, akkor is, ha a másik munkaviszonyában még szabadságát tölti. dr. Cs. J. Joai tanácsok II gyermekgondozási segélyen lévő asszonyok munkavállalási lehetősége A gyermekgondozási segélyről szóló 10/1982. (IV. 16) MT számú rendelet szerint a gyermekgondozási segélyben részesülők — a segély teljes összegének folyósítása mellett — a gyermek másfél éves kora után Smunkáti vállalhatnak!. A munkaviszony (tagsági viszony) keretében történő munkavégzés havi átlagban a napi négy órát nem haladhatja meg. A kedvező rendelkezés alapján a gyermekgondozási segélyen lévők — függetlenül attól, hogy munkaviszonyuk (tagsági viszonyuk), illetve bedolgozói jogviszonyuk ez alatt is fennáll vagy sem — bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíthetnek: munka- viszlonyt, szöv|étkezeti tagsági viszonyt, bedolgozói jogviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, például gazdasági munkaközösségi tagsági viszonyt; megbízást, stb. A munkavállalás lehetséges akár az eredeti állásuk szerinti, akár új munkáltatónál. Gyakran kérdezik meg a munkát vállaló anyák, milyen köteleziéttségük van a tör zs vállat víkkal szemben. Kell-e onnan engedélyt kérniük, vagy valami más formában á vállalat hozzájárulását kérniük a munkavállaláshoz: Figyelemmel arra, hogy a gyermekgondozási segély folyósítása idején a dolgozó fizetés (díjazás) nélküli szabadságon van, munkavégzési kötelezettsége szünetel,' így ez alatt történő munkavállalásra a főállás melletti foglalkoztatás 22/1979. (XII.28) MŰM. számú, valamint a /1981. (IX.29.) MŰM. számú rendeletekkel módosított 1/ 1976. (1.31.) MŰM számú rendeletbe foglalt korlátái (engedélyezés, előzetes bejelentés, időkeret) nem vonatkoznak — mondja ki a jogszabály. Azt ismételten le kell szögeznünk, hogy a munkaviszony (tagsági viszony) keretében a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt csak részmunkaidős foglalkoztatásra kerülhet sor. Ha a gyermekgondozási segélyben részesülőt havi átlagban napi • 4 órát meghaladóan foglalkoztatják, ezt a foglalkoztató köteles bejelenteni a segélyt folyósító szervnek. Ez viszont a segély megvonásának következményével járhat. dr. K. É. tollat, hogy a szabad szombat bevezetése óta a szolgáltatások tekintetében átestünk a ló másik oldalára. Bármit akar elintézni az ember szabad szombatján, zárt kapukat talál. (2. sz. postahivatal, a legtöbb gyógyszertár, cipőjavító stb.) Éppen arra kell törekedni, hogy a szolgáltatások — ha csökkent létszámmal is — szombaton is a lakosság rendelkezésére álljanak."
