Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-24 / 277. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. NOVEMBER 24. Kommentárunk B genfi lépés Egy nappal azután, hogy a nyugatnémet parlament hozzájárult az új amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítéséhez — Genfben bekövetkezett az a lépés, amelyről a Szovjetunió vezető politikusai már hetek óta nyíltan beszéltek. A teljes ülésen a szovjet delegáció bejelentette, hogy a tárgyalások jelenlegi fordulója megszakadt, anélkül, hogy bármiféle időpontot kitűztek volna azok felújítására. Ebben a fogalmazásban benne rejlik az a többször hangoztatott, következetes szovjet álláspont, hogy amennyiben a NATO megkezdi az amerikai rakéták telepítését Európa földjén, akkor teljesen új helyzettel kell számolni, a régi alapokon tehát nem folytatható. a genfi párbeszéd. Természetesen nem véletlen, hogy éppen a bonni döntés másnapján került sor a genfi forduló megszakadására. Más nyugat-európai országok is hozzájárultak már a rakéták telepítéséhez, az NSZK azonban mégis különleges helyzetben volt. Az amerikai rakéták közül 108 a Pershing—2-esek száma: ezek kifejezetten „előcsa- pásmérő” fegyverek, az NSZK területéről 8—10 perc alatt képesek elérni a szovjet célpontokat. A szovjet SS—20-as rakéták technikai sajátosságai viszont olyanók, hogy a meredek röppálya következtében mintegy 16 percre van szükségük a célbajutásra. Ráadásul a Pershing—2 a Szovjetunió területét közvetlenül fenyegető amerikai rakéta, míg az SS—20 nem fenyeget amerikai célpontokat. A Szovjetunió biztonsága szempontjából tehát a Pershing—2-esek voltaképpen stratégiai fegyvernek minősülnek, és megjelenésükkel nemcsak az európai regionális, hanem a globális erőegyensúlyt is megbontják. Elsősorban ez a magyarázata annak, hogy a genfi tárgyalási szakasz éppen a bonni parlamenti döntés másnapján szakadt meg. Természetesen felvetődik a kérdés: mi tette lehetetlenné a genfi megállapodást? A kiindulópont mindenképpen az, hogy már annak idején, 1979-ben ultimátumszerűén fogalmazták meg a NATO úgynevezett kettős határozatát. Eszerint ha Genfben 1983 november végéig nem születik kielégítő megegyezés, akkor ez év végén megkezdődik a telepítés. Azt persze, hogy mi minősül Washington számára „kielégítőnek”, nyitva hagyták. A kudarc másik oka az az amerikai értelmezés, amely szerint csak olyan megoldás lehet „kielégítő” az Egyesült Államok számára, amely biztosítja a Pershing—2 megjelenését nyugatnémet területen. Ez — a rakéta vázolt tulajdonságai miatt — a Szovjetunió számára eleve elfogadhatatlan volt. Az összes szovjet javaslat ennek megfelelően arra irányult, hogy az új gmerikai közepes hatótávolságú fegyvereket, de mindenékelőtt a Pershing— 2-eseket távoltartsák földrészünktől. Ennek az érdekében Moszkva számos jelentős engedményt tett, fenntartva ugyanakkor, hogy figyelembe kell venni a NATO két európai atomhatalmának (Anglia és Franciaország) már rendelkezésre álló rakétáit, amelyek természetszerűen a Szovjetuniót és a Varsói Szerződés többi tagállamát fenyegetik. A tárgyalások egyik döntő szakaszában a szovjet delegáció felajánlotta, hogy mindössze 162 SS—20 rakétát tartanának meg, tehát csak any- nyit, mint amennyi az angol (64) és a francia (98) hasonló rakéták együttes száma. Később a Szovjetunió azt is felajánlotta, hogy. a leszerelésre kerülő SS—20-asokat nem vonja hátrább, hanem megsemmisíti. Egy további fázisban a Szovjetunió egy régebbi amerikai igénynek megfelelően a robbanótöltetek számának egyenlőségéből indult ki, s felajánlotta, hogy 140-re szállítja le az SS—20-asok számát. Amerikai részről ezekre a kezdeményezésekre érdem- beni válasz nem érkezett. Minden washingtoni változat ragaszkodott egy bizonyos számú Pershing—2 telepítéséhez, és visszautasították az angol és francia rakéták beszámítását. Ezzel figyelmen kívül hagyták az ésszerű érvet, hogy Európában a NATO és a Varsói Szerződés erői állnak szemben egymással, s hogy a NATO oldalán két európai atomhatalom is van. A felelősség elsősorban tehát azt az amerikai stratégiát terheli, amely alapvető céljának tekintette a Pershing—2-esek elhelyezését Európában. Tagadhatatlan az is, hogy mind Nagy-Britannia konzervatív, mind pedig Franciaország szocialista kormánya elutasította az angol és francia rakétáik beszámításéi az erőegyensúlyba. Hasonló, bár némiképp más természetű felelősség terheli a bonni kormányt. Az előző szociáldemokrata kabinet Schmidt kancellár vezetésével tevékeny részt vállalt a NATO-határozat elfogadtatásában, a Kohl kancellár által vezetett jelenlegi konzervatív koalíció pedig a márciusi választási győzelmet önkényesen úgy fogta fel, mintha „mandátumot” kapott volna a rakétatelepítésre — holott a választások tétje elsősorban gazdasági volt. Az amerikai rakéták ily módon fokozatosan megjelennek Nyugat-Európában és szükségszerűen megtörténnek a Varsói Szerződés ellenlépései is. Az amerikai rakéták telepítése a tervek; szerint öt éven keresztül tarW; a jelenleg fennálló egyensúlyt tehát nem egycsapásra, hanem mintegy szakaszonként bontják meg. A folyamat következő állomásait nem lehet előre látni. A tárgyalások feltételei azonban megváltoztak — ez a magyarázata a jelenlegi genfi tárgyalási forduló megszakadásának. ( — ie — Grenada Működésképtelen az ideiglenes kormány Az amerikai megszállók által felállított grenadai ideiglenes kormány képtelen megkezdeni működését, mivel az erőszakkal eltávolított előző kormány legfontosabb dokumentációs anyagait az Egyesült Államokba szállították. A dokumentumokat, amelyek egyebek mellett a közalkalmazottakkal, a fegyveres erőkkel, a tömegszervezetekkel és a szakszervezetekkel „elemezni” fogják Washingtonban — vált ismeretessé Grena- dában. Az amerikaiak magukkal vittek gazdasági tervek végrehajtására vonatkozó iratokat is. Jelenleg 3100 amerikai tengerészgyalogos tartózkodik Grenadán azután, hogy kedden 700-an visszatértek az Egyesült Államokba. 0 bonni parlament megszavazta a rakéták befogadását (Folytatás az 1. oldalról.) rópai katonai helyzetét — állapítja meg a kommentár. Jogi szempontból azért tekinthető legalábbis kétesnek a döntés, mivel az NSZK alkotmánya 24. paragrafusával ellentétben lehetővé teszi az NSZK kormányának, hogy a Német Szövetségi Köztársaság lényegi szuverén jogait az amerikai elnök kezébe adja, hiszen az ő kezében lesz az NSZK területén elhelyezendő nukleáris rakéták kulcsa, s így rendelkezhet az NSZK állampolgárainak élete, s halála felett. Az új rakéták bevetése ugyanis az NSZK területét megsemmisítő ellencsapásnak tenné ki. Nem kétséges, hogy a rakétatelepítések elleni harc folytatódik — írja a TASZSZ kommentátora és rámutat: hibát követ el az, aki a Szovjetunió megállapodásra való törekvését gyengeségként értékeli. A lakosság többségének akaratát semmibe véve szavazta meg a nyugatnémet szövetségi gyűlés a rakétatelepítést — állapította meg tegnap a Német Demokratikus Köztársaság sajtója. A Neues Deutschland alcímben kiemeli, hogy az NSZK fennállása óta még sohasem mozgósítottak ilyen sok rohamrendőrt, mint most a bonni rakétavita idején. A Die Wahrheit, a Nyugatberlini Szocialista Egységpárt lapja elsőoldalas híradásának címében megállapítja, hogy a bonni parlament „elárulta a lakosság többségét”. A washingtoni Fehér Ház kedden éjszaka üdvözölte a rakétatelepítésről tartott bonni parlamenti szavazás eredményét. A tervek szerint az első kilenc Pershing— 2 rakéta már a jövő hónap közepére működőképes lesz. A szovjet rádió és a TASZSZ hírügynökség tudósításai kiemelik, hogy a döntés ellentétes az NSZK lakossága többségének óhajával, hiszen a közvéleménykutatási adatok szerint a lakosság háromnegyede elutasítja az új amerikai rakéták Nyugat-Németországba történő telepítését. Ä L’Humanité, a Francia Kommunista Párt lapjának tudósítása szerint a szavazás mélyen bevésődik a nyugatnémetek emlékezetébe, — elsősorban azért, mert fölényesen figyelmen kívül hagyták a nép többségének akaratát, s mert e szavazás megadta a jelt a fegyverkezési hajsza fokozására. A Le Quotidien de Paris „jó hírnek” nevezi a Bundestag szavazásának eredményét, de megjegyzi, „rossz hír” viszont, hogy a Bundestag csak a rendőrség oltalma alatt hozhatta meg döntését. A Rudé Právo, Csehszlovákia Kommunista Pártjának lapja több felszólalót idézve a többi között kiemelte Willy Brandtnak, az SPD elnökének véleményét, aki óva intett a rakétatelepítés. következményeinek alábecsülésétől, és megállapította, hogy ez a lépés feltétlenül tehertételt jelent a nemzetközi kapcsolatokra. Kohl pürroszi győzelmet aratott, hiszen az NSZK lakosságának többsége nem ért egyet döntésével — emeli ki egy másik bonni képviselőt idézve a Rudé Právo. A londoni The Guardian szerint a Bundestagban megejtett rakétaszavazás eredményét ugyan jóelőre tudni lehetett, a parlament „mégis történelmi jelentőségű döntést hozott". Peter Boenisch, a nyugatnémet kormány szóvivője tegnapi sajtóértekezleten bejelentette, hogy a Pershing— 2 rakéták első elemei a nap folyamán megérkeztek az NSZK-ba. A szóvivő hozzátette: a száznyolc Pershing— 2-es rakéta és kilencvenhat manőverező robotrepülőgép telepítését 1988-ra fejezik be. Különleges intézkedéseket léptettek életbe tegnap a mutlangeni amerikai támaszpont körül, hogy álcázzák a Pershingek érkezését — jelentették a helyszínen tartózkodó újságírók. A támaszpontot a hét eleje óta folyamatosan álcahálókkal és szögesdrótakadályokkal veszik körül, a nyugatnémet rendőrök egy percre sem hagyják őrizetlenül a bázis felé vezető utakat. Kilenc újságírót vettek őrizetbe a ramsteini amerikai légitámaszpont közelében — közölte a nyugatnémet rendőrség. Az újságírók a légibázist körülvevő szögesdrótkerítésen kívül tartózkodtak, de a rendőrök — mondván, hogy az forgalomtól elzárt terület — őrizetbe vették őket. Hu Jao-pang Tokióban Nyolcnapos hivatalos látogatásra tegnap Tokióba ér- ;ezett Hu Jao-pang, a Kínai Communista Párt Központi íizottságának főtitkára. A CKP vezetője tárgyalásokat olytat Nakaszone Jaszuhiro niniszterelnökkel és találko- ;ik a szigetországi üzleti élet 'ezető képviselőivel. A látogatás előestéjén mindkét fővárosban úgy fogalmaztak, logy annak célja a két or- ;zág közötti baráti viszony negszilárdítása. Brit Nemzetközösség Megnyílt a csúcsértekezlet Tegnap II. Erzsébet királynő jelenlétében megnyílt a Brit Nemzetközösség országainak egyhetes csúcsértekezlete. Indira Gandhi indiai kormányfő békefelhívással, és a fejlődő országoknak kedvezőbb világgazdasági rend megteremtésére való felszólítással nyitotta meg az értekezletet. Felhívta a nagyhatalmakat, hogy vessenek véget a nukleáris fegyverkezési versenynek. Kijelentette, hogy ennek a versenynek a szegényebb országok látják kárát, mert a katonai kiadások elvonják az alapokat a fejlesztéstől, és így növekszik a szakadék a szegény és a gazdag országok között. Margaret Thatcher brit miniszterelnök felszólalásában visszautasította a fejlődő országok egyik javaslatát, hogy rendezzenek érte- kezletet új fejlesztési intézmények létrehozásáról a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank helyett. Kijelentette, hogy a világon tapasztalható gazdasági nehézségek megoldásához nem segítene hozzá új intézmények alakítása. A ciprusi helyzetről folytatott tanácskozást az ENSZ főtitkára Kiprianuval. Képünkön: Pérez de Cuellar (jobbra) a ciprusi elnök társaságában (Telefotó — KS) Gromiko megbeszélése Kaddumival Andrej Gromiko, az SZiKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter tegnap Moszkvában fogadta Faruk Kaddumit. a PFSZ Végrehajtó Bizottsága politikai osztályának vezetőjét, aki kedden érkezett rövid látogatásra Moszkvába. A Szovjetunió nevében Andrej Gromiko mélységes aggodalmának adott hangot a palesztinok egymás közötti értelmetlen és természetellenes testvérgyilkos összeütközéseivel kapcsolatban. A kiváltó októl függetlenül ezek aláássák a PFSZ hosszú és súlyos küzdelmek árán kivívott pozícióit, s kizárólag az Egyesült Államok és Izrael kezére játszanak. A Szovjetunió szükségesnek tartja, hogy mindenki, akinek lehetősége van rá, segítse elő a palesztínai arab nép felszabadító mozgalmán belüli viszály elsimítását, és áz egység helyreállítását. A PFSZ-nek a jövőben is aktív antiimperialista tényezőnek kell maradnia. Andrej Gromiko a továbbiakban megerősítette, hogy a Szovjetunió változatlanul szolidáris az izraeli agresz- szió megszüntetéséért küzdő arab népek igazságos harcával. Ebben a harcban továbbra is fontos szerepet kell játszania a Palesztin Felszabadítási Szervezetnek, amely a palesztin nép egyetlen törvényes képviselője ENSZ-közgyűlés Magyar felszólalás Az önálló és független afgán nép sikeresen halad előre a társadalmi és gazdasági fejlődés útján. Egyes szomszédai és az őket támoggjó imperialista körök azonban nem hagynak fel az ország destabilizólására irányuló próbálkozásaikkal — mondta felszólalásában Rácz Pál nagykövet, a magyar ENSZ- képviselet vezetője keddi felszólalásában az ENSZ-köz- gyűlés ülésszakának Afganisztánnal kapcsolatos vitájában. A délnyugat-ázsiai térségben érzékelhető politikai feszültséget maguk az érintett országok képesek csak megszüntetni, közvetlen tárgyalásokkal érhetik csak el a tartós és igazságos rendezést. fl palesztin fegyveresekhez Libanoni felhívás A libanoni kormány tegnap felszólította a Libanonban tartózkodó palesztin fegyveres erőket, hogy haladéktalanul hagyják el az országot. A felhívás emlékeztet rá, hogy a tavalyi izraeli inváziót követő kiürítési megállapodásban a Palesztinái Felszabadítási Szervezet harcosai kötelezték magukat Libanon elhagyására és arra, hogy nem térnek többé vissza. A bejrúti kezdeményezés nyilvánvalóan az észak-libanoni Tripoliban kirobbant palesztin fegyver rés konfliktussal függ össze. A libanoni kormány tegnapi ülésén elhatározta továbbá, hogy Iránnal megszakítja, Líbiával pedig befagyasztja a diplomáciai kapcsolatokat. A lépés előzményeként Bejrút követelte a két ország kormányától, hogy tiltsák meg állampolgáraiknak a libanoni belső konfliktusokban való részvételt. Salvador Választásuk márciusban A salvadori alkotmány ózó nemzetgyűlés — egyhónapos meddő vita után — kedden választásokat írt ki 1984. március 25-re. A gyors döntést az váltotta ki, hogy hírék terjedtek el az országban egy szélsőjobboldali katonai puccs szervezéséről. A politikai pártok egy része viszont úgy véli, hogy a választások kiírásának további halogatása a hazafiak fegyveres harcának győzelméhez vezetne. A Farafoundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front ellenzi a választások megtartását. A firont szerint a polgá rháborús áll apótok kö - zepette — a legutóbbi, 1983. március 28-i választásokhoz hasonlóan — nem lehetne szó szabad választásokról. Ehelyett, minden érintett fél részvételével, előzetes feltétel nélküli tárgyalásokat javasolnak a normalizálás érdekében. Közel-Kelet Uj amerikai politika Haim Herzog izraeli államfővel tárgyalt kedden a Fehér Házban Reagan elnök. A kétórás megbeszélés az amerikai—izraeli együttműködés kérdéseivel és a közel-keleti helyzettel foglalkozott. Herzog látogatása egy átfogó közel-keleti témájú konzultációs sorozat kezdetét jelenti Washingtonban. Az új politika lényege a szorosabb stratégiai együttműködés és politikai azonosulás Izraellel, annak fejében, hogy Tel Aviv viszont rugalmasabbnak mutatkozik a külföldi csapatok kivonásával kapcsolatos libanoni igények teljesítésében. Washington azt szeretné elérni, hogy az izraeliek egyezzenek bele a teljes csapatkivonásba, s csak politikai befolyásukat tartsák meg Libanon felett. így remélhető, hogy Szíria is beleegyezik csapatainak kivonásába. A stratégiai szövetség erősítésének másik feltétele Washington részéről az lenne, hogy Izrael mondjon le washingtoni „lobbyjának” az Egyesült Államok és az arab országok közötti katonai együttműködés akadályozására való felhasználásáról.
