Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-23 / 276. szám

xxxiv. évf. 276. sz., 1983. nov. 23., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Rakótato/apítéa Viharos vita a bonni parlamentben Helyenként viharos körül­mények között folytatódott tegnap Bonnban a Német Szövetségi Köztársaság par­lamentjének vitája az ame­rikai közép-hatótávolságú fegyverek tervezett, NSZK- beli telepítéséről. A zöld baloldali tömegmoz­galom parlamenti frakciójá­nak társelnöke. Otto Schily, az ülés elnapolását követel­te, arra való hivatkozással, hogy a rendőrség a parla­ment előtt őrizetbe vette a zöld frakció 15 munkatársát (tehát nem képviselőit), akik az evangélikus egyház leszerelést követelő szöveget tartalmazó, lila sálját visel­ték. A képviselők többsége elutasította a zöldek indít­ványát. A tegnapi vita — a hét­főihez hasonlóan — a tele­pítést támogató kormány- párti és az azt elutasító szo­ciáldemokrata, illetve zöld felszólalók összecsapásának jegyében zajlott le. Manfred Wörner keresz­ténydemokrata párti hadügy­miniszter „egyeduralomra” való törekvéssel vádolta a Szovjetuniót, és azt állítot­ta, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya eddig is ko­moly megegyezési szándék­kal tárgyalt Genfben az európai közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról és a jövőben is kész kompro­misszumos megoldás elfoga­dására. Wörner szerint eb­ben jelentős szerepet ját­szott. a Kohl-kormány is, amely — úgymond — szin­tén a megegyezés híve. Willy Brandt, a szociálde­mokrata párt elnöke, szenve­délyes és meggyőző érvelés­sel utasította el a telepítés tervezett megkezdését. kö­vetelve ahelyett a genfi tár­gyalások meghosszabbítását. Brandt ezúttal is rámuta­tott: a genfi tárgyalások eredménytelenségének fő (Folytatás a 2. oldalon.) A SZIM karcagi gépgyárában tőkés exportra is szállítanak közúti járműfékszerelvényt. Az új EE 4103 típusú automatikus víztelenítő egységből 7 ezer kerül az NSZK-ba. A gyár éves szinten 3,8 millió forint értékben szállít ebből a termékből tőkés exportra. Képünkön Laczikó Sándor szerelvény-nyomáspróbát végez Évente 115 ezer ruha TúrkevéröI Gyógyír a jobb munkaszervezés, a technológiai fegyelem Tokaj-Hegyalján Készítik az aszúborokat rrm n költségigényesség és az emberi tényezők szerepe a mezőgazdaságban 3. oldal A szerkesztőség postájából 4. oldal Nőiesség? Aerobic! 5. oldal Elektronikus fogyasztásmérS Személygépkocsikhoz hasz­nálható üzemanyag-fogyasz­tásmérők gyártását kezdte meg a csemői November 7., valamint a Sasad Tsz által alapított Elektröfen Gazda­sági Társaság. A Digicon ne­vű fogyasztásmérő utastér­ben levő elektronikus kijel­zőjéről leolvasható, az abban a pillanatban adott sebesség­gel továbbhaladó autó egy óra alatt hány liter benzint használ el. Segítségével meg­választható az a gyorsaság, amely mellett még gazdasá­gos az üzemanyag-fogyasztás, ily módon tehát a kis mű­szer megtanít a gazdaságos vezetésre. A Digicon egy másik változatánál a 100 ki­lométerre vetített benziin mennyisége is leolvasható. Az üzemanyag-átfolyást mé­rő szerkezetből az Elektro­fon még ebben az évben öt­ezer darabot gyárt. Személy­gépkocsikon kívül traktorok­hoz és hajókhoz is készít — hasonló elven működő — fo­gyasztásmérőket a társaság. Ezekből jövőre a Szovjet­unióba is szállítanak. A cserkeszőlői Magyar—Román Barátság Termelőszövetkezet autószervizében évente mintegy 1500 Trabant, Lada és Wart­burg gépkocsi motorikus és futóműhibáit javítják meg. A ja­vítóműhelyt főleg a környékbeli lakosok keresik fel vágni való csirke 49 nap alatt Megkezdte próbaüzemét a jászladányi telep A hirtelen beköszöntött hi­degben kezdték meg a jász­ladányi Egyetértés Tsz-ben a broyler csirketelep próbaüze­melését. A 74 millió forintos beruházás kivitelezéséhez a tsz építöbrigádja 1981 júliu­sában kezdett, és több al­vállalkozó bevonásával ha­táridőre el is készítette. Hét nevelőépületben a szellőzte- tőt, az automatikus etető­itató berendezéseket, a köz­ponti fűtés külső és belső szerelését az Épszer Vállalat készítette, a kazánház beren­dezéseit az Épszöv. míg a szociális létesítményeket a jászapáti tanács költségvetési üzeme. A technikai berendezések beszabályozása után decem­ber 1-én érkezik az első na­poscsibe-szállítmány a szol­noki keltetőüzemből. Azután hetenként újabb automati­zált csarnokot telepítenek be. A telep ’84. január végén éri el a teljes kapacitását. Az 1030 négyzetméteres nevelő- termekben 7 hetet tartóziko­Importpótló Különleges minőségű, rend­kívül pontos munkát igény­lő csavarrugók gyártását kezdték meg az enyingi Vö­rös Hajnal Termelőszövet­kezetben. A közös gazdaság kisüzemében a SZIM szé­kesfehérvári gyárának mér­dik a 25 ezer baromfi, és U4—1,5 kilogramm súllyal szállítják majd őket a zagy- varékasi Béke Tsz feldol­gozó üzemébe. A tápot a tsz saját keverőüzemében állít­ják elő, és 2,3—2,4 kilo­gramm takarmánnyal tervez­nek 1 kiló élősúly-gyarapo­dást. Csarnokonként 12 órás váltással égy kezelő, gondo­zó ügyel a hőmérsékletre, a műszerek pontos működésé­re. A szállítás után egy hét marad a takarításra, fertőt­lenítésre. pihentetésre és al- mozásra. Az előbbi két mű­veletet géppel végzik (a mozgatható etető-itató be­rendezések a munkát nem akadályozzák), az almozást kézi erővel tudják megol­dani. A telepen huszonötén dol­goznak majd, a takarító- és szállítóbrigád kivételével. Az évenként 1 millió 200 ezer húscsirke felnevelésére a gazdaság felkészült, már csák a kedvező értékesítési feltételeket várják. csavarrugók nőkéi által kidolgozott tech­nológiával, korszerű célgé­pekkel és egyéb berendezé­sekkel az idén negyvenezer kis és tizenötezer nagy ru­gót készítenek a közúti jár­műprogramban részt vevő nagyvállalatok részére. Az év utolsó hónapjai a szállítás főidényét jelentik a Május 1. Ruhagyár túrkevei telepén, ahol 1970 óta csak­nem négyszeresére növeke­dett a létszám, illetve a ter­melés. Míg tizenhárom esz­tendővel ezelőtt hatvanöt százalékos teljesítménnyel érték el a huszonhat milliós termelési értéket, addig nap­jainkban a telep 278 dolgo­zója 104—105 százalékos „erőbedobással” állít elő 88 millió forint értékű ruháza­ti cikkeket. Persze, ennél több is rej­lik a termelékenység növe­lésének tarsolyában. Ehhez tovább kell erősíteni a tech­nológiai fegyelmet, javítani a munkaszervezést, amelyek valamelyest „gyógyírként” hatnak a textilipar ismert „betegségeire”. Különösen arra. hogy különböző anyag­hibák miatt a termékek hu­szonkét százalékát nem mi­nősíthetik első osztályúnak. Valamit szépít a helyzeten, hogy a budapesti törzsgyár­ban is hasonlóképpen ala­kul ez az arány, pedig ott mások, pontosabban ked­vezőbbek a föltételek. A túrkevei asszonyok s lányok mindössze tízegynéhány esz­tendeje varrják a női felső- ruházati termékeket, jósze- rint életük első munkahe­lyén dolgoznak, középvezető­ik is az elsőgenerációs mun­kásokból kerültek ki. A korszerű műszaki szem­lélet kialakításával, s annak a mindennapokon való ér­vényre juttatásával jobban kiküszöbölhetik az import­nehézségekből fakadó prob­lémákat, illetve az anyag- és kellékellátás egyenetlen­ségeit. Ez utóbbi főképpen az idén okozott sok gondot. Hiszen, ha nincs cérna, gomb, díszítőelem — aligha kerülhetnek az üzletekbe a telep három géptermének nyolc szalagsorán varrott tetszetős szoknyák, kosztü­mök. perednek és női kabá­tok. És természetesen nem zsúfolódnak össze az utolsó hónapokra a termelés, vala­mint a szállítás teendői. Ez annál is inkább fon­tos, mivel a Május 1. Ruha­gyár nyolc vidéki üzeme kö­zött a termelés nagyságát véve a túrkevei mindjárt Szolnok és Cegléd után kö­vetkezik. A kevi telepen na­ponta négyszáz, évente 115 ezer darab ruhát gyártanak. A termékek'felét a Szovjet­unióba exportálják. Túrkevén az eltelt három­negyed évet jól zárták, de ha a 280 varró- és a tizenöt speciális gépen az eddiginél tervszerűbben s jöbb szer­vezéssel dolgoznak —- még tovább növekszik a termelés. Megkezdték a borvidék vi­lághírét adó természetes cse­megebor. az aszú készítését a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát pin­cészeteiben. A kombinát az idén az évszázad aszús évé­nek tartott 1973-as év ter­mését meghaladó mennyiség­ben vásárolt fel erre alkal­mas betöppedt szőlőszeme­ket, s ezt Mádon, továbbá Tolcsván és Tarcalon dol­gozzák fel. Az aszúszemeket a feldolgozás kezdetéig dup­lafenekű hordókban tárol­ták. s ott saját súlyuk nyo­másától kicsepegett belőlük a több mint 60 cukorfokos must, az úgynevezett „eszen­cia”, amelyet aztán később az aszúborok készítéséhez használnak majd fel. Néhány palackkal — pinceékesség­ként — a tarcali és a tolcs- vai bormúzeumban is elhe­lyeznek belőle. Az aszúkészítés receptje több mint 400 év óta lé­nyegében változatlan, csak a technológiája korszerűsö­dött. Az aszúszeméket most nem zsákokba rakva tapos­sák ki, hanem megdarálják, s az így nyert aszútésztát jó minőségű ó-. illetve újbor­ral öntik fel. így áztatják ki belőle a megfelelő íz-, il­lat- és zamatanyagokat. Közel húsz asszonynak ad munkát Öcsödön a kunszentmártoni UNISZÖV csomagoló­üzeme. Kuhacsipeszeket szerelnek össze és csomagolnak

Next

/
Thumbnails
Contents