Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-19 / 273. szám
10 Ratatokról-fiataloknak 1983. NOVEMBER ,19. A hónap elején Szolnokon, a Helyőrségi Művelődési házban adott nagysikerű hangversenyt Zorán és a Láma együttes Negyvenhárom lakás a szandaszőlösi sportpálya helyén Ismét az ifjúsági lakótelepről A cím ölé odakívánkozik egy szó, hogy „csakazértis”. Mert a KISZ Szolnok városi bizottsága az ötlet megszületése, 1980 óta sok akadályba ütközött, amelyek kérdésessé tették a Szandasző- lősön épülő negyvenöt lakás létesítését. Valamit az előzményekről : Az ifjúsági szövetség városi vezetőit foglalkoztatta a tény. hogy bár a lakáshoz jutók hatvan-hetven százaléka fiatal, így is nyolc-ki- lenc év a várakozási idő. Ezért pattant ki a szikra: építsen a KISZ lakótelepet. Az ötlet persze csak ötlet maradt volna, ha nem találnak segítőkész partnerekre. — Hároméves kitartó szervező munka kellett ahhoz, hogy huszonkét vállalat és intézmény idén öktóberben végre egymásra találjon — mondja Hajdú László, a KISZ Szolnok városi bizottságának titkára. — Igazi társakra leltünk a Szolnok- terv-ben és a megyei állami építőipari vállalatban. Ez utóbbi lesz a generálkivitelező is. Kilenc lakást az Épszer, tízet a tiszaföldvári építőipari szövetkezet, huszonnégyet pedig az AÉV vállalt. A szükséges tőkét az OTP adja. — Eredetileg mára tervezték a negyvenhárom lakás átadását.. . — Túlságosan optimisták voltunk. A csúszás okai között szerepel, hogy nyolc hónapig vártunk a honvédelmi minisztérium engedélyére, hadd kössük a lakótelep szennyvizét a Killián főiskola hálózatára. Az iskola parancsnoksága a kezdetektől támogatta kérésünket. Miután a megyei tanács tervező-beruházó vállalata a terveket társadalmi munkában készítette, előfordult, hogy sürgősebb munkájuk lévén, a szanda- szőlősi KISZ-lakások tervezését félretették. Kivitelezőt se könnyen találtunk, mert az ÁÉV saját paneljeiből, az Épszöv pedig Peva technológiával szeretett volna építkezni. Mi azonban ragaszkodtunk a téglához, hiszen az olcsóbb. — Mitől lesz a lakótelep „kiszes”? — Attól, hogy a lakásokat fiataloknak szánjuk, az ő pénztárcájukhoz mérjük az árakat is. A városi tanácstól egyébként ingyen kaptuk meg a szandaszőlösi sportpályát az építkezések színhelyéül, a Szolnokterv egymillió forint értékű terveket készített társadalmi munkában, a Víz- és Csatornamű Vállalat a belső vízhálózat kivitelezésében csak az anyag árát számlázza, a csatorna- rendszer építését hasonló feltételekkel végzi a TRVVV. A Titász módosította fejlesztési tervét és soron kívül elkészíti a nélkülözhetetlen transzformátor állomást. De „vette a lapot” a NEPÄG, a BVM, a Volán és a Kötivizig is és a munkálatok díjaiból engedményeket ad. Az építkezésben segítenek a 605-ös és a 633-as szakmunkásképző intézetek kőműves tanulói. Egyszóval nincs hiány segítségben... — Mennyibe kerülnek majd a nyolcvanöt négyzet- méter alapterületű lakások? — Körülbelül öt-hatszázezer forintba. De mert kétszintesek lesznek, ez az ár csak a földszinten lévő két szoba összkomfortra elég. A tetőteret a tulajdonosnak kell befejezni. — Hol, mikor, hogyan lehet jelentkezni? — Még egyetlen lakásnak sincs gazdája, a következő év elejére dolgozzuk ki a jelentkezések rendjét. Szeretnénk, ha a KlSZ-szerve- zetek jelölnének olyan igénylőket, akik a mozgalomért sokat tették és tesznek. Vagyis akinek több pénze van és javasolják is, előnyöket élvez? — A „beugró” egységes lesz. Az a célunk, hogy ne csupán negyvenhárom fiatal lakásgondján enyhítsünk, ezért a szandaszőlösi lakótelepre elsősorban azok kerülhetnek, akiknek már van valamilyen lakásuk, de kinőtték. Az ő régi otthonukba a tanáccsal és a vállalatokkal történő egyeztetés után, másokat „költöztetünk.” — Mikor teszik meg az első kapavágást és mikor költözhetnek be a fiatalok az új lakásokba? — A jövő év májusában kezdjük az építkezést, a befejezési határidő 1985 augusztus. * * * A szolnoki toiszesek, ha mindent elölről kezdenének, gyorsabban eljutnának odáig. ahol most tart a szanda- szőlősi lakótelep ügye. Végül is sokat tanultak az eltelt három esztendő alatt, így legközelebb gyorsabb és látványosabb sikert érhetnek el. Benkő Imre Az ács szakma rejtelmei Diákok és honismeret lászberényben Nézem a Lehel vezér Gimnázium megyei honismereti pályázatra beküldött témáit: paraszt és orvos család, ács-, cipész-, fazekasmesterség története, veterán párttag visszaemlékezése, munkás élet változása, földosztás, második világháborús emlékek, intézmények története. — Azt sem tudtam, hogyan kezdjek hozzá — meséli Lukácsi Beáta. — Pályázatot még soha életemben nem készítettem. Húztam-halasztot- tam az időt, augusztusban aztán már nem lehetett tovább halogatni a munkát. A legnagyobb melegben kutattam az ács szakma rejtelmeit. A nagyapám nem nagyon értette, miért érdekel hirtelen ennyire a múltja. Korábban nem faggattam ilyenekről. Kínlódva haladtam, nem láttam az értelmét, de mikor beadás ellőtt végre elkészült, már nekem is tetszett a pályázat. Én lepődtem meg a legjobban, hogy első lettem. A gimnázium diákjai még egy második, három harmadik, egy negyedik dijat szereztek és huszonketten könyvet kaptak jutalmul. Évek óta hasonlóan jó eredményekkel szerepelnek, némelyikük az országos pályázatra is továbbjut. A pályázók valamennyien Csömör ./ózsefné történelemtanárnak, az iskolai honismereti szakkör vezetőjének a tanítványai. Más diákok csak elvétve készítenek dolgozatot. A itanámő javaslata, felkérése nélkül önmaguktól kevesen kezdenek környezetük, lakóhelyük múltjának kutatásához. Harangozó Katalin és Kaszab Zsuzsa a múzeumi honismereti szakkör tagjai. Velük a négyszállási ásatáson találkoztam először. Szünidejükben napokat áldoztak arra. hogy egy gödörben kézzel és spaklival cserép és csontdarabokat keressenek a néhai jász település helyén. — Néprajzosok szeretnénk lenni mindketten — mondja Katalin. — A pályázat készítése nagyon jó előtanulmány volt nekem: egy adott témában irodalmat keresni, embereket kérdezni, jegyzetelni, könyvtárat bújni. Megtanultuk a dolgozatkészítés módját, a pontos hivatkozást a forrásmunkákra. A szép eredmények ellenére azonban a honismereti mozgalom szélesítéséért van még tennivaló. Például 150 megkérdezett diák közül egy sem hallott az általános és középiskolában a jászok jogairól. Lukácsi Pál 11 pályaválasztásról Mi leszel, ha nagy leszel? Szakközép vagy technikum Az általános iskolai évek alatt egyre kevesebb a kedvenc foglalkozások száma, a nyolcadik osztály végén pedig már gondot okoz a pályaválasztás. A döntéshez segítséget ad a szülő, a tanár, a pályaválasztási tanácsadók, s természetesen ha van, a gyerek érdeklődési köre. Besegítenek még a középiskolák tájékoztatói és nyílt napjai. Tény, hogy nem köny- nyű 14—15 évesen eldönteni, miből akar később, felnőtt fejjel megélni az ember. — Szüleim a szigetvári cipőgyárban dolgoznak. ők ajánlották. Én elsőként az egészségügyibe jelentkeztem, — mondta Magda Ilona a martfűi Cipőipari Szakközépiskolából. — Én sem ide akartam jönni először — szól Kovács Eszter szintén onnan — engem a bőrdíszművesség érdekel. Később majd szeretném kiváltani az iparengedélyt. Földi Attila a szolnoki gépipari szakközépiskola tanulója eleve oda akart menni. — Apám itt tette le a technikusi vizsgát, én is műszaki beállítottságú vagyok — bizonygatta. — Én jobb híján választottam — mondta egy elsős a vegyipariból, — Általános vegyésznek jelentkeztem, de oda nem vettek fel. Akikor ajánlották a papíripari szakok mondván, hogy ez is .hasonlít az előzőhöz Most már nem cserélném el. a kettőt. Megszerettem. — Kevesebbet vártam, mint amit itt kaptam — vallotta be Földi Attila. — Az az igazság, hogy nem nagyon tudtam, mik lesznek majd itt a követelmények. Nem bántam meg, hogy ide jelentkeztem. Lehetősig van arra, hogy tovább tanuljak, de ha nem akarok, akkor is van egy szakmám. — Az a baj, — szólt Vadász Zsolt a gépipariból — hogy akik idekerülnek, akármennyire is érdeklődnek a szakma iránt, körülbelül 70 százalékuk csak nagy általánosságban sejti, 'miről tanul majd itt. Ezért előfordul, hogy valaki csalódik. Harminc emberből általában négyen-öten már az első évben elmennek, többen kibuknak, s olyan is akad szép számmal, akik a négy év után máshol próbálnak szerencsét. A művelődési minisztérium részben a pályaválasztás megkönnyítésére és annak megalapozottabbá tételére dolgozta ki új, a középiskolai oktatásra vonatkozó rendszerét. Ennek lényege, hogy a szakközépiskolák anyaga az első két tanítási évben alig tér el a gimnáziumokétól. A második év végén a diákok úgynevezett minimum vizsgát tesznek, ahol eldől, kinek kell a tanulmányait szakmunkásképzőben folytatni, ki marad szakközépben, vagy mehet gimnázi urnba, technikumba. így egyik gyerek sem kerül időhátrányba, nem kell évet ismételnie, ha rájön, hogy rosszul választott. A szakközépiskolákban a negyedik év végén érettségiznek, akik technikumba járnak, azök még egy évet tanulnak, s így az ötödik végén kapják meg a technikusi minősítést. Ebben az évben csak szakmai, politikai és vezetéselméleti tantárgyakat tanulnak. A továbbtanulás lehetőségét természetesen a szak- középiskola is és a technikum is biztosítja majd. Az új oktatási rendszer bevezetése előreláthatólag ’85 szeptembertől várható. — nádudvari — A fiatal amatőrfotós, Kepics Sándor már Jibbször szerepeit alkotásaival lapunkban. A Szolnoki Nyomda Vállalat dolgozójának ezúttal egyik fotografikáját mutatjuk be A három grácia zománcból n jászkiséri sodronyzománcozó A sodronyzománcozás nagy figyelmet és kézügyességet igényel A zománcozás művészetének története az ókorig nyúlik vissza, hazánkban azonban csak a XIV. századtól kezdtek hódolni a zománcozásnak, pontosabban egy sajátos technikájának, a sodrony zománcnak. Ifjú Nagy Ferenc is ennek a művészetnek egyik amatőr képviselője Jászkiséren. Munkájának elismerését bizonyítja, hogy idén nyáron meghívták a kilencedik kecskeméti nemzetközi zománcművészeti alkotótelepre, ahol egyik művével megnyerte a Lampart Zománcipari Művek pályázatát.
