Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-19 / 273. szám

XXXIV. évf. 273. s*., 1983, nov. 19. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A papírgyárban felgyorsult a tempó December végén kezdődik a próbaüzem Nemcsak látvány Sok szépen hangzó általá­nosság bizonyult már kevés­bé helytállónak, amikor a gyakorlat tette próbára. A hagyományról is gyakran esik szó mostanában és sok­helyütt, például az iparmű­vészet körében. Ügy látszik, a teremtő tervezők között helyet talál a hagyomány is, és többféle fórumon igye­keznek elérni, hogy jóval tágabb körben, az emberek gondolkodásában is érvényt szerezzen magának. Leg­utóbb magasszintű népfront- tanácskozás foglalkozott épí­tészeti hagyományainkkal, falvaink képével. Szakmai körökben már évek óta tart az iparművész szerepének át­értékelése, ennek kézzelfog­ható jele az Iparművészeti Főiskola reformja, amely a társadalom alakításában ak­tívan résztvevő tervezőmű­vészék képzését tartja nem­csak kívánatosnak. hanem szinte létfontosságúnak. A változó szemlélet jelei el­jutnak hozzánk, a közönség­hez is: az Országos Ipar­művészeti Kiállítás szép egyedi tárgyai között egyre nagyobb számban voltak tervek, makettek, amelyek­ben megújuló városrészék­re művelődési centrumokra, szálloda- vagy iskolabelsők­re ismerünk rá. Legyinthetnénk: ..Hol itta tartalom, a belbecs, minek ennyit foglalkozni a külső­vel?” Hogy sokáig ilyenfaj­ta legyintések határozták meg lakótelepek felépültét, kirakatok képét, szerszámok, gépek formáját, azt ma is naponta tapasztaljuk. S nem is nagyon tűnt fel amíg. — sokszor máig is — örültünk mindennek, amit birtokba vehettünk, csak létezése szá­mított. színe, alakja, fazon­ja. kényelme sokkal kevés­bé. Ahogy a birtoklás dia­dalérzése múlik, s több a tapasztalás, a lehetőség az összehasonlításra, változik az igény is. S itt kell használ­nunk a kifejezést, amely olyan divatossá lett mosta­nában : vizuális kultúra. Enél- kül még minőségi igénye­inkkel is gyakran tekint­hetjük értéknek az „export­ból visszamaradt esetleges­ségeket”. a .kispolgári gar­nitúraszellem” modernnek és praktikusnak látszó termé­keit. Mindez már régen nem a külsőre, nemcsak a. látvány­ra vonatkozik. Egy szerszám­nak mamár nemcsak az a kritériuma, hogy el tudunk-e vele végezni bizonyos mű­veletet. Éppen ilyen fontos, milyen erőmegtakarítással, milyen gyorsan tehetjük ezt, és még az is, mennyire kel- elemes vele dolgozni. Piacké­pesség. energiatakarékosság, életmód, közérzet — mindez jóval túlmutat a „tetszik — nem tetszik” kérdéskörén. „Nem a ruha teszi az em­bert” — mondtuk, s ma, ami­kor az öltözék már nem az osztályhoz való tartozás biz­tos jele. kételkednünk kell a mondás igazságában. Hiszen mi mindent árul el csak az öltözék is viselőjéről. Az egyik legközvetlenebb kife­jezése ízlésünknek, válasz­tani tudásunknak, besorol­hatjuk ezt is — öltözködés- kultúra — a sok ..kultúra” utótagú kifejezés közé. Bár- jj milyen szokatlan: egységben keli látnunk olyan különbö­zőnek tűnő dolgokat. egv ruhát, egv esztergagép ter­vét. egy épülő városrész ké­pét. S mindezt együtt, egy | még nagyobb egész — a kul­A szerelési munkálatok korábban tapasztalt lassulá­sa után, néhány hete fel­gyorsult a Papíripari Válla­lat szolnoki gyárában a re­konstrukció üteme. Bár a vil­lanyszerelési valamint a cső- szerelési feladatokat megoldó vállalkozók még mindig munkaerőhiánnyal küzdenek, az új gyárrészlegben a beru­házás néhány igen fontos sza­kaszát már sikerült elérni. A napokban fejeződtek be a feldolgozandó cellulózt pa­pírkészítésre alkalmassá tevő anyagelőkészítő rendszer üze' mi próbái. A 'berendezéseket cellulóz nélkül, a rendszert vízzel feltöltve 72 órán át járatták. A „vizsga” jó ered­ménnyel zárult, a kezelők is sikerrel végezték eddig csak könyvből ismert feladatai­kat. A napokban megkezdőd­hetnek az úgynevezett papír- gépi hulladékrendszer — itt teszik a technológia során szükségszerűen keletkező hulladékot papírkészítésre újra alkalmassá — próbái, a vegyszerelőkészítő részleg­ben is a szerelési munkála­tok végéhez közelednék. A gyár új papírgépének a mechanikai, gépészeti szere­Kétnapos, rendkívüli kong­resszust tarit pénteken és szombaton a Német Szociál­demokrata Párt (SPD). A tanácskozás középpontjában az amerikai rakéták NSZK- beli telepítése áll. A tegnap délután összeülő kölni kongresszus előtt, dél­előtt országos küldöttérte­kezlet kezdődött, amelj’en az SPD elfogadta a közös pia­ci országok európai parla­mentjének jövőre esedékes újraválasztásával kapcsoia­lése befejeződött, most az elektromos és a csővezeték­hálózat kiépítésén dolgoznak a kivitelezők. A becslések; szerint — ha a munka ilyen ütemben halad — a jövő hét végén elvégezhetik az első próbaforgatást. Szinte teljesen készen van a kiváló minőségű, hazánk­ban eddig importált nyom­dai papírok készítésére alkal­mas másológép. A hátralevő munkákat elvégezni ráér, hi­szen ez a berendezés csak ak­kor kezdhet dolgozni, ami­kor az V-ös papírgépen már képesek másolásra alkalmas alappapírt gyártani. Ez a próbaüzem megkezdésétől számított két hónapon belül v rható.) Az új gyárrészleg kiszerelő üzemében is mind működőképesek azok a be­rendezések. amelyek az első papír fogadásához nélkülöz­hetetlenek. A csarnokban végzett mun­kát a hirtelen jött fagy sem nehezíti, hiszen a nemrég üzembe helyezett új kazán elfogadható hőmérsékletet biztosít a szerelőknek. Az új gyárrészleg jövendő gazdái az előzetes terveknek megfelelően készülnek a „be­üzemelésre”. A kiszerelő a napirenden, s Willy Brandt pártelnök tartott előadói beszédet. Egon Bahr, az el­nökség tagja ismertette az elnökség mellett működő le­szerelési bizottság jelentését, a különféle biztonságpoliti­kai stratégiákkal összefüggő elgondolásait. A rakétatelepítéssel kap­csolatos vitára ma kerül sor. Általános megítélése szerint a 400 küldött túlnyomó többsége el fogja utasítani a telepítést és a genfi tár­üzembe várt 70—80 új ember már a papírgyárban dolgo­zik, a másik két üzem sze­mélyzete jövendő munkahe­lyén dolgozik, együtt a kivi­telező vállalatok szerelőivel. A gyárrészlegbe kerülő 100 szakmunkás közül az idén ötvenen ismerkedtek új fel­adataikkal külföldön (az NSZiK-ban, Finnországban, az USA-ban, Svédországban), a Szolnokon készülőhöz ha­sonló üzemekben, ma a sze­relés mellett a tanulás a dol­guk: ideiglenes kezelési uta­sításokból készülnek a pró­baüzem megkezdésére. A beruházási munkálatok bonyolítója, a Kipszer Fej­lesztési és Beruházási Iroda és a Szolnoki Papírgyár ille­tékesei szerint december má­sodik felében — a sikeres üzemi próbák után — meg­kezdődhet a próbaüzemi ter­melés az V-ös papírgépen. A papírgyár vezetői szerint minden remény megvan rá, hogy — a részhatáridők ed­digi csúszása ellenére — jö­vő év végéig az eredeti ter­vekben szereplő mennyiségű, 24 ezer tonna papírt gyárt­sanak az új gyárrészlegben. Magyar — bolgár árucsere Szófiában aláírták az 1984. évi magyar—bolgár árucse­re-forgalmi és fizetési jegy­zőkönyvet. A dokumentum a korábbi hosszú lejáratú meg­állapodáshoz viszonyítva az árucsere mintegy 20 száza­lékos növekedését irányozza elő jövőre. Bolgár részről mindenek­előtt emelő-szállító gépeket és alkatrészeket, szerszám­gépeket, elektronikus számí­tástechnikai és elektrotech­nikai termékeket, vegyszere­ket, fémeket szállítanak Ma­gyarországra. Magyarország elsősorban szerszámgépeket, mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépeket és berendezé­Madártávlatból már végleges képét mutaúja az új papírgyár SPD-KONGRESSZUS Ma kerül sor a rakétatelepítéssel kapcsolatos vitára A TARTALOMBÓL Csak a mosóvizet öntsék ki! Vissza a fényre Hol, miből, mennyiért? Szabad szél ’83 Fiatalokról—fiataloknak Erőmű a Mátra alján Magyar állásfoglalás a ciprusi kérdésről Az, elmúlt napokban is­mertté vált, hogy a pprusi török közösség vezetői úgy­nevezett független államot kiáltottak ki. Ezzel kapcso­latban illetékesek felhatal­mazták a Magyar Távirati Irodát az alábbiak közlésére: Ez a lépés ellentétes a szi­getország és á térség népei­nek érdekeivel, s az ENSZ vonatkozó határozataival. Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság síkra száll Ciprus területi egységéért, függetlenségéért, szuvereni­tásáért, el nem kötelezett státuszáért és valamennyi külföldi katonai erőnek a szi­getországból való kivonásá­ért. A magyar kormány többször kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy a ciprusi kérdés igazságos és tartós rendezése széles körű nemzetközi értekezleten, á két népközösség törvényes érdekeinek figyelembevételé­vel, az ENSZ vonatkozó ha­tározataival összhangban le­hetséges. Egyedül ük gyártják az országban Több korcsolyacipőt vár a kereskedelem Eredményes évet zár a Jászsági Cipőipari Szövetkezet A százhatvan dolgozót fog­lalkoztató Jászsági Cipőipari Szövetkezet az idén 46 mil­lió forint árbevétellel zárja az évet. A jászberényi és jászjákóhalmi telepén olcsó és tartós gyermekcipők, csizmák, a mind keresettebb gyermek és felnőtt műkor­csolyacipők gyártásával bő­vítették a hazai boltok vá­lasztékát. Az év elejétől a nyár vé­géig 160 ezer pár gyermek­lábbeli készült el a fővárosi cipőboltok és a Debreceni Ci­pő Nagykereskedelmi Válla­lat megrendelésére. Az idén is keresett terméke volt a szövetkezetnek a többféle színű és fazonú fiúcipő, a lánykaszandál, a minden mé­retben gyártott, mutatós gyermekcsizma. A piackutatás során az is kiderült, hogy a műjégpályák szaporodásával itthon is nőtt a korcsolyacipők iránti igény. Kielégítésükre a szövetkezet az év utolsó negyedében 30 ezer pár műkorcsolyacipőt gyárt a Triál megrendelésére. Jövőre ez a szóm várhatóan növekszik, hiszen a Jászsági Cipőipari Szövetkezet az egyedüli, amely hazai értéke­sítésre készít korcsolyacipőt. Az átállást segítették az év eleje óta megvalósított fej­lesztések. A szövetkezet az idén 2 millió forintot köl­tött új gépek, munkavédelmi berendezések vásárlására. A korábbiakban nehéz fizikai munkát igénylő gyártási fo­lyamatokat korszerűsítették a fárafoglaló és az automata szegelőgépek üzembe helye­zésével. A dolgozók egészsé­gét védik az újonnan felsze­relt elszívóberendezések, a nagy teljesítményű ventillá­torok. — illés —

Next

/
Thumbnails
Contents