Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-30 / 257. szám

1983. OKTÓBER 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Com pack Kereskedelmi és Csomagoló Vállalat tiszaroffi üzemében mintegy 15 teafé­leség fordul élő. Képünkön 250 grammos díszdobozos teát csomagolják A BUBIV jászberényi gyárában Kommunista műszak lakásépítésért Uttörövezetők megyei konferenciája Szolnokon A mozgalmi vezető tudatosan vállalja az újat Majoros Károly felszólalása A Budapesti Bútoripari Vállalat jászberényi gyár­egységének szakszervezeti bizottsága — a gazdasági vezetőkkel és más társadal­mi szervekkel egyetértés­ben — azon munkálkodik, hogy az üzem dolgozói, a szocialista juttatások minél szélesebb körét élvezhessék. Ez a törekvés nem ered­ménytelen. Az értékmegőrző pulttal ellátott fekete-íehér öltöző és a többi korszerű létesítmény feledteti azo­kat az éveket, amelyeket a dolgozóknak a régi bőrgyá­ri épületben igen mostoha viszonyok között kellett ei- tölteniök. Néhány év óta megoldódott a meleg étel biztosítása is a dolgozók ré­szére. Igaz, az ebédlő még most sem elégít; ki telje­sen az igényeket, mert ki­csi. Előrelépés tapasztalható az egészségvédelemben is. A felületkezelő munkahelyen például saját készítésű rendszerrel biztosítják a le­vegőcserét. és bevezették a negyedévenkénti orvosi vizs­gálatot. Az üzemorvosi ren­delés a gyáregység viszony­lag kicsi létszáma miatt egyébként nem oldható meg. Ennek ellenére bizonyos előnyt élveznek a vállalat dolgozói. A BUBIV ugyanis szerződést kötött a balaton­füredi szívszanatóriummal. Társadalmi munkában rend­ben tartják az intézet beren­dezéseit. Ellenértékként a szanatórium évente csak­nem száz vállalati dolgozó köztük a jászberényiek) or­vosi vizsgálatát végzi el, és (Folytatás ap 1, oldalról) kozókat rendez a mezőtúri KISZ-fiatalok részére. A vá­ros új létesítménye a Túri Kis ABC november 4-én nyílik meg a vásárlók előtt. Kisújszálláson november 2-án 17 órakor a városi mű­velődési házban a tömegszer­vezetek és -mozgalmak kö­zös ünnepséget rendeznek, amelyen a társadalmi mun­kában kiváló dolgozók ki­tüntetéseket kapnak. A vá­rosi ünnepség 4-én lesz. a szovjet hősök emlékművénél. Túrkevén is november 4- én emlékeznek meg az év­fordulóról. A temetőben a szovjet hősök sírjánál 15 óra­kor helyezik el a kegyelet koszoxúit. Ezután 15 óra 30 perckor a Felszabadulási emlékműnél politikai nagy­gyűlés lesz, amelyen részt- vesznek az üzemek, a válla­latok, az intézmények, az is­kolák dolgozói, tanulói. No­vember 9-én a városi szov­jet rádiós klub vendégül lát­ja a Szovjet Kultúra és Tu­domány Házának képviselő­jét. November 2-án 6 ezer akinél szükségét látják, há­romheti gyógykezelést bizto­sítanak számára. Más vonatkozásban is él­nek ezzel a módszerrel. A gyáregység például a jász­berényi városi tanáccsal kö­tött szocialista szerződést. A dolgozók vállalták, hogy az új óvodák berendezéseit társadalmi munkában elké­szítik. Nemcsak a költségek miatt kedvező ez a _ város vezetőinek, hanem azért is, mert a szükséges bútorokat igen nehéz beszerezni. Cse­rében. a gyáregység dolgo­zói előnyt élveznek gyerme­keik óvodai elhelyezésénél. Nem js tapasztalható ilyen gond. Igaz, ők is állják sza­vukat, hiszen a közelmúlt­ban a Fürst Sándor úti és a Kossuth Lajos úti óvodát az ő termékeikkel rendezték be, és emellett több gyer­mekintézmény berendezésé­nek felújításaiban is jeles-. kecTtek. A jászberényi gyáregység saját üdülővel nem rendel­kezik, de munkásai pihen­hetnek a vállalat miskolcta­polcai és gárdonyi üdülőjé­ben, illetve cserepartner­ként Harkányban, Sopron­ban és Balatonföldváron. Évenként a gyáregység lét­számának egyharmada jujt így üdülési lehetőséghez. Az utóbbi években a vál­lalat nagy gondot fordít dolgozói lakásépítésének, il­letve lakásvásárlásának tá­mogatására. 1979 óta a ko­rábbi kétszázezer forintot jelentő évi alapot félmillió­ra emelte. Voltaképpen en­nél is többet, évente 750 férőhelyes anyajuh-hodályt adnak át a Vörös Csillag Tsz-ben. Karcagon 4-én 14 órakor a városi tanács nagytermé­ben kitüntetéseket adnak át kiemelkedő társadalmi mun­káért, Ezután 15 órakor a Kossuth téri szovjet hősi em­lékműnél a tömegszerveze­tek, tömegmozgalmak, a vá­ros lakosságának képviselői koszorúznak. Az ünnepi meg­emlékezés 15 óra 30 perckor kezdődik a Déryné Művelő­dési Központ mozitermében. Az ünnepség a városi iro­dalmi színpad műsorával fe­jeződik be. Törökszentmiklóson no­vember 4-én 14 óra 30 perc­kor koszorúzás lesz a szovjet hősök sírjánál. November 7-én délelőtt 10 órakor a szovjet hősök emlékművénél koszorúkat helyeznek el, majd a művelődési központ pódiumtermében városi ün­nepséget tartanak. Az ün­nepségen .,Pro Űrbe” díja­kat adnak át. Kunszentmárton lakossága november 4-én felvonulással emlékezik meg az ünnepről. ezer forintot fordítanak er­re a célra, mert a munkás­kollektíva úgy döntött, hogy a kommunista műszakok el­lenértékeként kapott pénz­ből 250 ezer forintot a la­kásalap emelésére fordíta­nak. Három éve már ez a gyakorlat. Ennek köszönhe­tő, hogy a jászberényiek kö­zül 1980-ban és ’81-ben két házaspár részesült 95—95 ezer forint, 1982-ben pedig két dolgozó 30—30 ezer fo­rint vállalati támogatásban. Az idén ketten kaptak ott­honteremtésükhöz 50—50 ezer forintot. Egy kérelmet most bírálnak el. Természe­tesen csak a valós igényeket támogatják. Elutasítottak például egy olyan igénylést, amely egy lényegében be­fejezett háromszintes csa­lád; ház terheinek csökken­téséhez kért támogatást. In­dokolt esetben viszont még nem utasítottak el senkit. Sőt. bontott anyagokkal, kedvezményes fuvarral, kü­lönböző eszközök kölcsön­zésével is segítik az épít­kezőket. Megfelelő gondot fordíta­nak a munkások egyéb igényeinek kielégítésére, — így például a munka- és védőruha beszerzésére. A beszerzési nehézségek elle­nére tartósan sosem hiá­nyoztak ezek. A szakszer­vezeti bizottság úgy véli, hogy a jogos igényeket ki kell elégíteni, akár a mun­kások, akár a vállalat szem­pontjából nézik azt. Más szóval az említettek csak az érem egyik oldalát jelen­tik. A másikat pedig a fe­gyelmezett munka. A munkahelyről induló fel­vonulók a Köztársaság téri szovjet emlékműnél talál­koznak. ahol 17 órakor kez­dődik az ünnepség. Tiszafüreden is 4-én 15 óra 30 perckor lesz a meg­emlékezés. Először a szovjet hősök emlékművénél, majd a hősök sírjánál helyezik el koszorúikat a község lakói­nak képviselői. A művelő­dési központban tekinthető meg az a kiállítás, amelyet a Magyar—Szovjet Baráti Társaság rendezett a Szov­jetunió életéről. Az ünnepség előtti napok­ban megyénk községeiben felvonulással, koszorúzással, ünnepi gyűlésekkel. baráti találkozókkal adóznak a Nagy Október emlékének. Az ünnep alkalmából két köz­ségben adnak át új létesít­ményt. Cserkeszőlőn, a für­dő előtt november 1-én ét­terem nyílik, amely 300 ven­dég étkeztetését tudja biz­tosítani. Jászfényszaru lakói pedig községi egészségházat kapnak, ahol november 14- től kezdődik meg az egész­ségügyi munka. (Folytatás az 1. oldalról) ni az úttörőmozgalomban a hátrányos helyzetű és a ve­szélyeztetett gyerekek támo­gatására. A szóbeli kiegészítés, illet­ve a pajtások magnóról le­játszott kívánságai, a szö­vetséggel kapcsolatos észre­vételei után a hozzászólá­sok következtek. A felszólalók között volt Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára. Kifejtette véleményét Dóm­ján. László kisújszállási ál­talános iskolai igazgató is. Hangsúlyozta, hogy haté­kony nevelés csupán az is­kolák belső erőivel nem le­hetséges, ezért a szülők, a pártolótagok, a szocialista brigádok, egyszóval a segí­tők sokaságát kell megnyer­ni az úttörőmozgalom szá­mára. Nagy József Attiláné, a kunhegyesi Dózsa úti út­törőcsapat vezetője arról be­szélt. hogy ezt a munkát csak lelkesedéssel, örömmel lehet végezni. Németh Lász- lóné, a mandátumvizsgáló bi­zottság munkájáról adott számot, Ragó Lászlóné szol­noki városi úttörőtitkár az iskola és az úttörőcsapat kapcsolatát elemezte. Alá­húzta, hogy a mozgalmi mun­kában fontos a jó tárgyi feltétel, de nem mindenható. Fontosabb ennél az. hogy jól felkészült, lelkes vezető gárdája legyen az úttörő- csapatoknak. Tóthné Gácsi Anna kunszentmártoni raj­vezető javasolta, hogy a kon­ferencia a tervezett ameri­kai rakétatelepítés miatt küldjön tiltakozó táviratot az Országos Béketanácsnak. Nagy István, a tiszaburai Lenin Tsz elnöke a gyerme­kek munkára való .nevelését szorgalmazta. Bakos Margit törökszentmiklósi ifivezető néhány mondatban bemutat­ta a klubjukat, ahol fölké­szítik azokat az ifjú kom­munistákat, akik az általá­nos iskolai úttörőcsapatoknál tevékenykednek. Literáti Er­zsébet jászberényi csapatve­zető az úttörővezetők kép­zéséről beszélt. Berki Ferenc- né. a szolnoki pedagógus pártbizottság titkára hang­súlyozta. hogy a pártbizott­ság egyik fő feladata a ne­velőmunka irányítása, illet­ve ellenőrzése. Aláhúzta: a párt irányító szerepét ne csak a felnőttekkel, hanem a gyerekekkel is tudatosítsuk. Szirony György alezredes a honvédelmi nevelés gyakor­lati módszereit ismertette. Gyéresi Szabolcsné karcagi csapatvezető az úttörőcsapa­tok kollektív vezetésérői, ön­állóságáról beszélt. Hegyi Istvánná, a KISZ megyeiJn- zottságának első titkára a megyei KlSZ-bizottság üd­vözletét tolmácsolta a ta­nácskozás résztvevőinek. El­ismeréssel szólt arról, hogy -a nevelési eredményekben jól tükröződik az úttörőve­zetők tevékenysége. A me­gyei KlSZ-bizottság további támogatásáról biztosította az úttörővezetőket. Bencze Ist­vánná túrkevei pártolótag a könyveknek, az olvasásnak, a művelődésben betöltött szerepét ecsetelte. Göcze György, az országos úttörő- elnökség tagja arról szólt, hogy társadalmunk vala­mennyi együttműködésre kész alkotó tagját segítségül kell hívni a nevelőmunka hatékonyabbá tételéhez, nyi­tottabbá kell tenni az úttö­rőmozgalmat. Az idő előrehaladása miatt tizennyolc felszólalásra je­lentkező nem kaphatott szót. őket arra kérték, javasla­taikat írásban juttassák' el a megyei elnökséghez. A vi­tát Földy Dánielné foglalta össze. Ezt követően megvá­lasztották a Magyar Úttö­rők Szövetsége Szolnok me­gyei elnöksége tagjait, to­vábbá a VIII. országos út­törővezetői konferencia kül­dötteit. A szövetség Szolnok megyei elnöke ismét Földy Dánielné lett. Titkárnak Bo- dovitsné Sinka Julianna vá­lasztották. A megyei pártbizottság el­ső titkára bevezetőül arról szólt, hogy megtisztelő köte­lességének tesz eleget, ami­kor átadja az úttörővezetők- nek a megyei pártbizottság és a társadalmi szervek üd­vözletét, jókívánságait. A to­vábbiakban hangsúlyozta, hogy minden mozgalom élte­tő eleme, megújulásának for­rása, hogy rendszeresen meg­beszéli tapasztalatait és úgy használja fel a hagyomá­nyait, hogy megtartja, azt, ami időtálló belőlük. Majd arról beszélt, hogy a jelenle­vők — legyen bármi is a munkakörük — az úttörő- mozgalom lelkes hívei és .csaknem kivétel nélkül úttö­rőcsapatban kezdték mozgal­mi munkájukat. Van tehát kikre támaszkodni a jövő feladatainak megvalósításá­ban. Ök őrizték meg azokat a tevékenységi formákat, amelyek annak idején mind­annyiunkban kellemes, máig emlékezetes élményeket hagytak. — Nosztalgia ez? — Tette fel a kérdést, és mind­járt válaszolt-is rá: — Nem az, hanem az úttörőmozga­lom munkájának folyama­tossága az örök megújhodás­ban. Ennek is tulajdonítható, hogy a közvélemény — a volt úttörők széles tábora — ma is egyre nagyobb érdeklődés­sel, megkülönböztetett figye­lemmel, szimpátiával, meg­értéssel, néha féltő türelmet­lenséggel, de mindenekelőtt segítő szándékkal, szerető gondoskodással övezi az út­törőmozgalmat. A későbbiek során azt hangsúlyozta Majoros Ká­roly, hogy a kommunista mozgalmi vezetőknél ki tud­hatná jobban azt: eszmé­nyeinket, szocialista nevelési elveinket — a sematizmus veszélye nélkül — nem ke­zelhetjük dogmaként, képes­nek kell lenni arra, hogy marxista—leninista módon továbbgondoljuk az elfoga­dott elveket. A mozgalmi ve­zető soha nem állapotrögzítő, hanem a változó feladatok megoldásának tudatos válla­lója. — Mit értünk a mozgalmi jellegen? — vetette fel. — Azt, hogy a speciálisan szo­cialista emberre jellemző olyan tulajdonságokat, mint a közösségi szellem, a köz- életiség, a munka szocialista vonásai, a szocialista hazafi- ság és proletár internaciona­lizmus, meggyőződéssel, vi­tával, politizálással, szemé­lyes példákkal igyekszünk elfogadtatni és a gyerekek életelemévé tenni. A későbbiek során azt húzta alá, hogy az úttö­rővezető nézőpontja komp­lex, előtérben a szocializ­mus érdeke, a szocialista ember nevelése kerül; olyan emberé, aki a tudást a vál­tozó körülmények között is képes alkalmazni, aki a túl hosszadalmas, spe­kulatív mérlegelés helyett a gyakorlatban próbálja ki az újat. Egyszóval a mozgalmi vezető minél szélesebb kör­ben tesz; lehetővé a gyere­kek alkotását. Be kell látni, hogy a mozgalmi munka ha­tékonysága elveink és gya­korlatunk elfogadásának, be­fogadásának a szélességétől függ, el kell fogadni, hogy a rutinszerű ismeret a moz­galmi munkában nem más, mint idegenkedés az újtól. Tehát az úttörővezetők nem uniformizált, nem szürke egyének, hanem a marxiz­mus—leninizmus egységes alapján gondolkodó és cse­lekvő, lelkes, sokszínű em­berek. Beszéde befejező részében aláhúzta: meg kell értetni a gyerekekkel, hogy a szocia­lista társadalom a munka társadalma, ahol rendre fe­gyelemre van szükség, ahol csak annak lehet igazi be­csülete és joga, aki mara­déktalanul teljesíti köteles­ségét. Adjunk nagyobb ran­got az olyan értékeknek, mint a tisztességes emberi viselkedés, a mások iránti figyelmesség, a közéleti ma­gatartás, a képességeknek megfelelő erőfeszítés és teljesítmény, a szorgalom, a munka, a fegyelem, a nyíltság, az őszinteség. Majoros Károly a követ­kezőkkel zárta felszólalását: — Meggyőződésem, hogy gyermekeink mozgalmi te­vékenységéért, a nevelő­munka végeredményéért va­lamennyien felelősek va­gyunk, a család, az iskola, a párt, a KISZ, a népfront­mozgalom, a szakszervezet, a termelőüzem, egyszóval valamennyi, szocialista ha­záját szerető magyar állam­polgár. Kötelességünk úgy foglalkozni az úttörőkkel, mint a Magyar Szocialista Munkáspárt gyermekszerve­zetével, amely a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség közvetlen politikai irá­nyításával működik. Szüksé­ges, hogy a KlSZ-alapszer- zetek .még szorosabbra fűz­zék kapcsolataikat az úttö­rőcsapatokkal, segítsék a KISZ-taggá nevelést, a két szervezet közötti átmenetet. A szocialista brigádoktól azt kérjük, hogy szélesítsék a pártolótagok körét olyan munkásokkal, olyan ifjú­kommunistákkal, akik tudá-. suk emberi értékeik legja­vát adják át az úttörőknek. Az úttörőmozgalom megol­dásra váró feladatai kemény munkát, szüntelen szolgála­tot követelnek mindany- nyiunktól. A tanácskozás résztvevői Koszorúzások, ünnepségek, megemlékezések a megyében

Next

/
Thumbnails
Contents