Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-29 / 256. szám

1983. OKTÓBER 29. 15 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP Hétvégi események Szombat ATLÉTIKA. November 7 A múlté a szajoli féligazság Erőlködni nem hiábavaló Ha az elnök a pálya szélén topog Eddig húsz év, de nincs vége Kupaverseny tíz nagykunsá­gi középfokú iskolának, Kis­újszállás, sporttelep 9. KARATE. Szolnok Kupa knock down nemzetközi ver­seny, Szolnok, tiszaligeti sportcsarnok 16. KÉZILABDA. Megyei baj­nokság, férfi: Karcag—Zagy- varékas 15.30. Megyei közép- iskolás kupadöntők, fiúk lá­nyok, Szolnok, Tiszaliget 9. KOSÁRLABDA. NB II. Női: SZMÁV MTE—Szarvasi FSC, Szolnok, Véső u. 17. RÖPLABDA. NB II. Férfi: Sz. Titász—Hejőcsabai Ce­ment, Szolnok, dr. Csanádi u. isk. 11. TEKE. NB II. Férfi: SZMÁV MTE—Egri Agria, Szolnok, Munkásőr u. 9. VÍZILABDA. Osztályozó mérkőzések, Szolnok, Dam­janich uszoda: Medicor OSC —Hódmezővásárhely 11, KSI —Hódmezővásárhely 17. Komjádi Kupa: Szolnoki Vízügy SE—Szentes 15.30. LABDARŰGÁS. Megyei bajnokság: Szajol—Középti­szai Medosz 13.30 (Békés me­gyéből). NB-s bajnokság: Mezőtúri Honvéd—DVTK, Mezőtúr, ifjúsági 13.30 Aczél, serdülő 12. IDEGENBEN SZEREPEL­NEK: asztaliteniszezőknél a férfi NB I-ben a HKFSE Bu­dapesten a BVSC, az NB II- ben a Szolnoki Spartacus a 2. sz. Építők ellen, a Lehel Békéscsabán, nőknél a HKFSE a fővárosban a Gam­ma ellen, a női kézilabda NB I B-ben a Lehel Szente­sen, a női kosárlabda NB II- ben Törökszentmiklós Nyír­egyházán, a Szolnoki KVFSE Egerben a női röplabda NB I-ben a Szolnoki Vegyimű­vek a fővárosban a BVSC el­len, az NB II-ben férfiaknál az Sz. Vegyiművek Debre­cenben, Kunhegyes Gyön­gyösön, az SZMÁV MTE ser­dülő és ifjúsági vívói Szege­den, kardozói a fővárosban. Vasárnap KÉZILABDA. Megyei baj­nokság, női: Jászberényi Le­hel II—Törökszentmiklós 9, Túrkeve—Mezőtúri AFC 10, Karcag—Kunszentmárton 9.30, Fegyvernek—Szolnoki Spartacus 10, Jászárokszállás —Jászladány 10, KVFSE Szolnok—Tisza Cipő SE 9. Férfi: Jászberényi Lehel— Törökszentmiklós 11, Karcag —Kunszentmárton 10.30. KOSÁRLABDA. NB I. Fér­fi: Alföldi Olajbányász—Pé­csi VSK, Szolnok, tiszaligeti sportcsarnok 11. Simó, Ger­da'. VÍZILABDA. Osztályozó mérkőzés: KSI—Medicor OSC, Szolnok, Damjanich uszoda 11. LABDARŰGÁS. NB II: Mezőtúri Honvéd—Eger SE, Mezőtúr 13.30 Horváth Gy. Területi bajnokság, Tisza csoport: Jászkisér—Jászbe­rényi Lehel, Jászkisér 13.30 Veres. Megyei bajnokság: Szolnoki Cukorgyár—Mező­túri FSE 10 Ritter, Kunhe­gyes—Törökszentmiklós 13.30 (Heves megyéből), Tiszaföld- vár—Jászfényszaru 13.30 Ju­hász, Kunmadaras—Szolnoki MÁV MTE junior 13.30 Amb- láczky, Jászjákóhalma— Szászberek 13.30 Cziczás, Túrkeve—Tiszafüred 13.30 dr. Botka, Szolnoki Vegyi­művek—Karcag 13.30 Boros, Jászárokszállás—Kunszent­márton 13.30 Pálinkás. IDEGENBEN SZEREPEL­NEK: a női röplabda NB II- ben a Jászberényi Lehel a fővárosban, a Tipográfia el­len, a vízilabda Komjádi Ku­pában az SZVSE Szegeden, az SZMÁV MTE atlétái a fő­városban, az országos mara­toni bajnokságon, vívói juni­or tőrválogatón, a labdarúgó NB II-ben a Szolnoki MÁV MTE Siófokon, a területi baj­nokságban Rákóczifalva Haj­dúszoboszlón: a Tisza Cipő SE Szegeden a VSE ellen. Lehet gimnasztikázni A Szolnoki Lakóterületi TSE november elsejétől Szolnokon, a Beloiannisz úti Általános Is­kolában 6—fl éves lányoknak és fiúknak modern sportgimnaszti- ka tanfolyamot szervez. Jelent­kezni lehet a helyszínen 18 óra­kor. Tiszaföldváron a Lenin TSZ SE megyei bojnokság- ban játszó férfi kézilabda- csapata október 2-ig leját­szotta bajnoki mérkőzéseit, négy pont előnnyel" végzett a második Túrkeve előtt, s mindezt azért, hogy zavar­talanul készülhessen az NB II-be jutásért rendezett osz- tályozóra. A januárban átadott zöld iskola sztóp, barátságos, 18x38 méteres, de nem ké­zilabda szabványméretű tor­natermében gyülekeznek es­ténként a játékosok és Dan- ku Sándor, játékos-edző irá­nyításával készülnek fel a november végi osztályozóra. Stiegler Attila egyesületi és Balogh Gábor szakosztály- elnök bábáskodik a csapat körül, s eltökélt szándékuk, hogy a földvári hagyomá­nyokat folytatva, vissza kell jutni az NB ,II-be. — Csapatunk tíz évi sze­replés után 1981-ben esett ki a másodosztályból, de azonnal megíbgalmazódott|: vissza kell kerülni — je­gyezte meg Stiegler Attila. — A kiesés után kevés játé­kos maradt, nehezen szed­tük össze a csapatot. Négyen jöttek a Tisza Cipő meg­szüntetett szakosztályából, három ifjúsági felnőtt korú lett, és a tavalyi osztályozón mindössze egy góllal marad­tunk le. Akkor sokat ta­nultunk. — Tiszaföldváron jobban szeretik a kézilabdát, mint a labdarúgást. Honnan ered ez a hagyomány? Jó lenne hinni, hogy min­den féligazságot előbb-utóbb megcáfol az idő. Ügy, ahogy azt Szajol sportjában tette. Az a lehangoló tény, hogy a faluban a sportéletet egy ve­getáló labdarúgócsapat szim­bolizálta, a község vezetői részéről sokáig egy kikezd- hetetlennek tűnő ideológiá­val volt „alátámasztva”. Szívesen hangoztatták azok, akik felelősek voltak a falu sportjáért, hogy Szolnok kö­zelsége miatt nem lehet egyetlen sportággal sem pró­bálkozni Szajolban. Akit ér­dekel valamilyen sportese­mény, az buszra, vonatra ül, és percek múlva a megye- székhelyen szurkolhat ked­venceinek. Aztán: ha egy fia­tal tehetségesnek tűnik, má­ris viszik Törökszentmiklós- ra, Szolnokra — egyszóval két város vonzásában feles­leges minden erőlködés. S egyszer csak győztek, győzögettek a futballisták. A sikerekkel egyenes arányban mind több nézője lett a mér­kőzéseknek, a csapat végül feljutott a megyeibe, s csa­lódtak azok, akik az egyik kiesőjelöltet látták benne. Az első évben rutint szereztek, az idén pedig már a legjob­baknak is méltó ellenfeleik lettek. Az utóbbi hetekben éppen Törökszentmiklósi fektették kétvállra, majd Kunhegyesről értek haza ér­tékes bajnoki ponttal. Jelen­leg a hatodik helyen állnak, és ennél lejjebb már nem is kívánnak kerülni. A féligazság pedig, hogy Szajolban kár erőlködni, már is szétpukkant, akár a szappanbuborék .. . Szabó Zsigmond tanácsel­nök, elmaradhatatlan részt­vevője a csapat mérkőzései­nek. Nemcsak a hazai össze­csapásokon topog a pálya — Nálunk, már a felsza­badulás előtt is komoly el­ső osztályú nagypályás csa­pat volt, s ez a felszabadu­lás után is megmaradt. Az­tán G. Papp Imre testneve­lő példás nevelőmunkája nyomán szerepeltünk az él­vonalban, az ő tevékenysé­gét pedig Nagy József foly­tatta. Aztán a tízéves NB 11- es szereplés is vonzerőt jelentett). A Magyar Nép­köztársasági Kupában az Özd elleni mérkőzésen 1450 fizető néző volt. — Az M:NK-ban bravúro­san szerepelt Tiszaföldvár. — Legyőztük Kazincbarci­ka és Gara megyei bajnok­ságban játszó, az Alföldi Olajbányász és Üjkígyós NB IJ-es, a TFSE NB I—B-s csapatát és az NB I-es Özd ellen az utolsó percben ka­pott két góllal maradtunk alul. A csapat három hete ala­pozik, és kidolgozták már az osztályozó előtti programot is. November 6-án Túr kévén Kunhegyes, Törökszentmik­lós és a hazai gárda társa­ságában November 7. Ku­pán indulnak. November 12— 13-án Lajosmizsén az osztályozóhoz hasonló sor­solás alapján a Ceglédi Köz­gép, a Dutép, Lajosmizse és egy fővárosi csapat részvéte­lével rendezett tornán vesz­nek részt. Hét közben edző­mérkőzéseket játszanak az Alföldi Olajbányász és Szarvas gárdájával, az osz­tályozó előtti héten pedig, úgy döntöttek a játékosok, szélén, de idegenbeli mécs­eseire is elkíséri a fiúkat. Véleménye szerint így van ez rendjén:'meglátszik a já­tékosok „hozzáállásán”, ha a falu vezetőinek szeme rajtuk van. Hogy mi a siker magyará­zata? Az elnök véleménye szerint az eredményt sem könnyebb megmagyarázni, mint a kudarcot. Talán ak­kor kezdődött el egy jóízű fuvallat, amikor Somogyvári József személyében olyan ed­ző került a községbe, aki nem érte be azzal, hogy csak a szakvezetői díj megin- doklásáért járjon ki a pá­lyára. Elmagyarázta a fiúk­nak, hogy a futballt csak tel­jes szívvel érdemes csinálni — és fogékony tanítványokra talált. A tanácselnök szerint, úgy lehetett egyre könnyeb­ben támogatókat találni, ahogy következtek a sikerek. Az ÁFOR, az Állami Köz- raktározási Központ, az Épí­tőipari Vállalat, a Tigáz a csapat mögé állt, s ha nem is dúskálnak a földi javak­ban a sportolók, azért jó hangulatban tudnak elutazni valamennyi idegenbeli mér­kőzésre. — Csak ennyit tudunk ne­kik adni, de ezeknek a fiúk­nak ennyi is elég. Ügy lá­tom, ők egymásért futbal­loznak — mondja Szabó Zsigmond. Aztán látva kétel­kedésemet, az egyik játékos családi házának építkezésé­hez vezet. A látvány meg­hökkentő: Godó Zoltán hát­véd házának alapozásán hét futballista végez éppen tár­sadalmi munkát. Miként a pályán, úgy a ház alapozásánál is a 35 éves Fenyves Miska a szellemi irányító. Nem kevesebb, mint 20 évet töltött el eddig hogy egy hét szabadságot vesznek ki. — Mire számítanak a köz­ismerten rázós osztályozón? — Kedvezőnek tartjuk a sorsolást, mert mindkét na­pon másodikként kezdünk, előtte felmérhetjük ellenfe­leink tudását — vélekedett az egyesület elnöke. — A Lenin Tsz vezetését ma­gunk mögött érezzük, a csa­patban jó az összhang, egészséges a hangulat. Dan- ku Sándor edző a doboz­üzem anyagraktárosa saját- nevelésű játékos, végtelenül lelkes. Jó erőfelmérés volt az MNK, az osztályozó előtt önbizalmat adott a csapat­nak és növelte a tekintélyt. Ha az osztályozóra is úgy sikerül ráhangolni a játéko­sokat mint a kupára, akkor nem félünk. A bajnokságban a követ­kező játékosok szerepeltek: Ferenczi Károly és Farkas Árpád kapusok, Fekecs Já­nos, Mudrák János, Fehér István, Vincze Tamás, Vin- cze Attila, Csorba Ferenc, Vereb János, Nagy Zoltán, Lipka András, Tóth László, Ökrös László, Gazsó Lajos és Danku Sándor játékos­edző. Az osztályozót november 28-án és 29-én rendezik Ta­tán, Tiszaföldvár ellenfelei Nagyatád, Balassagyarmat, a PEAC és Heves megye baj­noka. (pataki) a futballpályán, ám téved aki azt hiszi, hogy a vissza­vonulás gondolatát forgatja a fejében. Szolnokról jár ki he­tente négy alkalommal ed­zésre, mérkőzésre, de még az útiköltségre sem tart igényt. Hogy mi a jelenlegi sikercsa­pat titka? Nemcsak a játék­tudás . . . — Volt egy régi gárda, úgy húsz évvel ezelőtt: Tö­rök Tamás, Tandi Lajos, He­gedűs Sanyi, Veréb Tóni, Szöllősi Jóska, Rocsa Jóska, Szőke Béla — nagyszerű já­tékosok voltgk valamennyi­en. Jó edzőnk is volt, Pod- maniczki Józsi bácsi. Még­sem vittük túl sokra — mondja. Azért, mert nem tudtunk úgy küzdeni egymá­sért, mint a maiak. Szerencsésnek tartja azt is, hogy amikor Somogyvári József Rákóczifalvára távo­zott, helyette B. Nagy Mihály személyében ismét nagysze­rű szakember került az együttes mellé. Edzenek igaz „orrvérzésig”, de a csapat erőssége, éppen a kikezdhe­tetlen erőnléte. Ehhez jön az oly sokáig hiányolt törődés. Jó, először nekik kellett bi­zonyítani, de mióta letették a „voksukat” — bejutottak a megyei bajnokságba — Sza­bó Zsigmondék egyik szeme állandóan rajtuk van. A népszerű „Huzat” sport- szeretete legendás. Látták már Miskát a pályán begip­szelt karral, volt úgy, hogy elhatározta hirtelen felindu­lásában, befejezi a játékot, aztán elég volt néhány vere­ség, hogy megmásítsa elhatá­rozását. Bár időközben Szolnokra költötzött család­jával, ma is szajolinak érzi magát. Ezt a ragaszkodását méltányolta a Hazafias Nép­front községi bizottsága, amikor társadalmi munkáért kitüntetésre terjesztette fel. A tanács vezetői egyetérte­nek a javaslattal, így első­ként gratulálhatunk Fenyves Mihálynak a futballpályán megszolgált elismeréshez. Röplabda Izgalmas mérkőzés NB I. Női: Szolnoki Ve­gyiművek—BVSC 3:2 (—6, —10, 5, 3, 8). Tiszaligeti sportcsarnok 200 n. v.: Ju­hász, ifj. Kiss. Sz. Vegyi­művek: Vargáné, Sipos. Mé- szárosné, Sülyösné, Kolláth, Vasicsek. Csere: Sápi. Ed­ző: Vasicsek János. „Nem lesznek idegesek a lányok” — jelentette ki a mérkőzés előtt Vasicsek edző. Aztán kiderült, hogy mégsem tel­jesen nyugodtak, mert sok bosszantó hibát vétettek. Keveset mozogtak, nyitáso­kat rontottak, kapkodtak, nem láttunk épkézláb ak­ciót és a BVSC pontjait szorgalmasan gyűjtögetve megnyerte az első két játsz­mát. Már mindenki csoma­golni látszott, hogy hazafe­lé tart. a Vegyiművek já­tékosai azonban másként gondolkodtak. A harmadik játszmában viharos lendü­lettel kezdtek. oroszlán módjára küzdöttek, energi­kus, életteli ragyogó játék­kal állva hagyták ellenfelü­ket. Élményszámba mentek Kolláth és Sipos nyitásai, Sülyösné és Vargáné ütései, Mészárosné és Vasicsek a mezőnyben hangyaszorga­lommal dolgozott s ez meg­hozta az eredményt. Része­se a győzelemnek a ferge­tegesen biztató közönség is. Az ilyenre mondják, hogy száznyolcvan fokos fordulat! A fordulatokban bővelkedő, hallatlanul izgalmas mér­kőzésen 0:2 után kitettek magukért a Vegyiművek já­tékosai és ezért valamennyit a legteljesebb dicséret illeti. — Pb — Szorgalmas készülődés az osztályozóra nTiszaföldváron ismét az NB II a cél

Next

/
Thumbnails
Contents