Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-29 / 256. szám
1983. OKTÓBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kutatás és gyakorlat együtt Ma befejeződik a fogorvosok vándorgyűlése szolgáltató iroda Jászberényben Fél évvel ezelőtt, április elején egy újfajta lakossági szolgáltatás kezdődött Jászberényben. A Lehel vezér téren a Jászsági Építőipari Szövetkezet lakásépítési szolgáltató irodát nyitott. Hosszú az út az építési szándéktól a beköltözésig. Először is telek kell, azután tervező, a saját pénz mellé építési kölcsön, építési, kezdési, lakhatási engedély, mellékletek, dokumentumok. Közben a tanácsnál is, az OTP-nél is számtalanszor megfordul az építtető. Ha kevés a pénz, akkor a család összefog, úgy épül a ház, természetesen felelős műszaki vezető irányításával. Ebben az esetben általában hiányzik a betonkeverő, kevés a zsaluzóanyag, szakszerűtlen az állvány. Ilyen és még sók felsorolhatatlan gond előtt áll az éppíttető. Ezért sokan évekig fontolgatják: várjanak-e állami lakásra, vagy belefogjanak az építkezésbe. A város hatodik ötéves tervében összesen 1 300 lakás építése szerepelt, az 540 magánerős lakóépülettel együtt. A beruházási stop következtében csökkent az állami lakásépítések aránya, ugyanakkor a megváltozott OTP hitelfeltételek a magánerős házépítésnek kedveznek. Megnőtt a lakosság családi- ház-építési kedve, ezzel együtt a tanácsnál felhalmozódtak az építési ügyek. Érthető tehát, hogy az iroda a legjobbkor kezdte meg a tevékenységét. Az elmúlt félév tapasztalatai kedvezőek, mind az építtetők, mind a tanács részéről. ÍJjfajta szolgáltatásukat örömmel fogadták a környező községekben is. Az előkészítés és az építés minden fázisában lehet hozzájuk fordulni.Tájé- koztatnak építési lehetőségekről, azok feltételeiről, beszerzik az építési és lakhatási engedélyt a szükséges mellékletekkel együtt, vállalnak épület kitűzést, műszaki vezetést, építési kölcsönök intézését. A szövetkezet tulajdonában lévő építőipari kisgépeik, és építési segéd- szerkezetek kölcsönzésével is jelentős segítséget nyújtott már a lakosságnak az iroda. iKétszázi négyzetméternyi zsaluzóanyagukat kezről- kézre adták az építkezők, de kölcsönözni lehet betonkeverőt, vakológépet, csörlőt,szállítószalagot, vibrátort, kompresszort, keretes fémcső állványt is. Informálnak kisiparosokról, építőanyagok! beszerzési lehetőségeiről, díjmentesen adnak tanácsot műszaki és hatósági ügyben egyaránt. A városi tanács hatósági ifiunkáját az iroda jelentősen segíti, munkájával gyorsabb az ügyintézés, kevesebb az ügyfél. Mindemellett a szövetkezetnek eddig 260 ezer forint bevételt hoztak dolgozói. Szolgáltatásuk bővítésének egy nagyon fontos területe lenne a tervezés. Ha az Építési és Városfejlesztési Minisztériumtól az iroda a tervezési jogosultságot megkapja, megszűnik végre Jászberényben a magántervefcői „kapacitás” hiánya is. Jövő év tavaszán megkezdődik az Érparti lakótelepen a lakásépítés, ahol 2 esztendő alatt 230 magánerős családi ház felépítésével számol a városi tanács. Ebben a munkában és ezzel együtt a lakásépítési terv teljesítésében fontos szerepet vállal magára a Magánlakásépítési Szolgáltató Iroda Jászberényben. Lukácsi Pál Vízminőségvédelmi bázishálézat Vízminőségvédelmi bázisok hálózatát alakítják ki a Balatonnál. Az első ilyen megfigyelőállomást Balatonkenesén létesítették. Itta gyorsvizsgálatra alkalmas laboratórium mellett hajóval, csónakkal, védőanyagokkal felszerelt osztag áll készenlétben az esetleges vízkárosodás — például olaj- szennyezés — megszüntetésére. A napokban készült el a balatonszéplaki partőrház, amelyben még az ősszel gyorsvizsgálatra alkalmas laboratóriumot is berendeznek. Mint arról korábbi lapszámainkban beszámoltunk, külföldi résztvevőkkel Szolnokon tartották a VI. paro- dontológiai vándorgyűlést. A tanácskozáson megjelent szakemberek közül néhányat arról kérdeztünk, hogy várakozásaiknak mennyiben felelt meg a szolnoki tanácskozás. Dr. Alexander A. Pro- koncsukov professzor, a moszkvai központi fogorvosi tudományos és kíDr. E. Szymaniak Dr. Alexander A. Prokoncsukov Dr. H. Nossek Dr. I. Velmgos nénk, ha többet publikálnának a lengyel szaksajtóban. Hazai gyakorlatunkra csak annyit: Lengyelországban már parodontológia szakorvosok is vannak. Dr. H. Nossek, az NDK delegációjának vezetője: — Nyolc éve működünk együtt magyar szakemberekkel Azóta mindegyik itteni vándorgyűlésen részt vettem Egyenletes fejlődést tapasztalok. Ügy vélem, a világ- színvonal eléréséhez a szocialista országok parodonto- lógiai szakembereinek további céltudatos kutatómunkára van szükségük. A szolnoki eszmecserén híd létesült az elméleti kutatás és a gyakorlat között. A mi helyzetünkről csak annyit: parodontológiai szakorvosaink nincsenek, mégis nagy gondot fordítunk erre a szakterületre. A fogorvosok ilyen irányú, rendszeres továbbképzése mellett meg említeném, hogy az egyetem elvégzése után ötévre minden fogorvosnak be kell számolnia arról,- hogyan kezelt fogágybetegségben szenvedőket, és milyen eredményt ért el. Felügyeleti kontrollt is jelent ez. Két hét múlva egyébként újra jövök Magyarországra. Arról tartok majd előadást, hogy az NDK-ban hogyan érvényesül az egyetemen szerzett tudás a parodontológiai gyakorlatban. Dr Orsós Sándor, a Magyar Fogorvosok Egyesületének elnöke: — A szolnokiak tradíciója minden szakember által ismert, hiszen a hat vándorgyűlés közül hármat ők szerveztek. A mostani tanácskozás is bizonyság arra, hogy a parodontológiai szekció rendszeres műhelymunkát végez. Beszámolhatunk erről az Egtászségügyi Világszervezet jövő évi tanácskozásán, amely a szocialista országok parodontológiai helyzetével foglalkozik majd .egyhetes szemináriumon. A szolnoki vándorgyűlést seregszemlének is tekinthetjük ehhez. Dr. Sugár László, a parodontológiai szekció örökös elnöke: — Az ilyen tanácskozásokra azért is szükség van, mert a fogágybetegség elterjedése nagy, a kezelés meglehetősen drága, és a betegek is nehezen szánják magukat az orvos felkeresésére. A szolnoki tanácskozás egyik tanulsága: mindenekelőtt az ifjúsággal kell foglalkoznunk. Dr. Dénes József, a Magyar Fogorvosok Egyesületének főtitkára: — Külön aláhúzom, hogy először hívtak ilyen tanácskozásra egyetemistákat. A fiatal szakemberekkel a foglalkozás azért is fontos, mert a magyar fogorvosi állomány 70 százaléka 35 éven aluli. Támogatásuk egyértleműen bizonyított ezen a rendezvényen. Azért is örülök ennek, mert dékánhelyettes is vagyok, és hallgatóim igen jó néven vették a szolnoki meghívást. S. B. sérleti egyetem pathophysio- lógiai tanszékének vezetője: — Azzal a reménnyel érkeztünk Szolnokra, hogy érdekes adatokkal ismerkedünk meg és ezáltal is teljesebb lesz a parodontológiai információcsere. 1976-tól kezdve többször találkoztunk magyar kollégákkal rendszeresen figyelemmel kísérjük a magyar szakirodalmat. Nagyra értékeljük az itteni szakemberek eredményeit. A I. Ribakov akadémikus, az összszövetségi parodontológiai társaság elnöke is szorgalnrazza kapcsolataink erősítését. Közismert, .hogy a Szovjetunióban nagy sikereket értünk el a fogszuvasodás megelőzésében. Remélhetően ugyanilyen eredményeket tudunk majd felmutatni az idősebb korosztály íny- és fogágybetegségének leküzdésében. Hiszem, hogy a szocialista országok szakemberei ugyanolyan eredményeket érnek majd el. A szolnokihoz hasonló nemzetközi tanácskozások ezt segítik elő. A kísérletek tapasztalatai ismertetésének köszönhetően nem kell minden szocialista országban minden — a parodontológia témakörébe vágó — kutatást elölről kezdeni. Mivel a parodontológia széles néprétegek javát, a gyógyítás mellett az íny- és fogágybetegségek megelőzését is szolgálja, fontos állami feladatnak tekinthető a szocialista országokban. Véleményem szerint ezért a parodontológiai hálózat fejlesztésénél nem a befektetés mérlegelése, hanem az eredmény a fontos. Dr. I. Velmgos, a szlovák delegáció vezetője: — Véleményem szerint a szolnoki tanácskozás jól előkészített és jól szervezett. Érdekes a vita, szívesen hallgatja az ember. Színvonalas szimpózium. Megfelel annak a célkitűzésnek, hogy tanuljanak egymástól a fogorvosok. Sok a külföldi résztvevő, jó előadásokat hallháttunk. Van összehasonlítási alapom, hogy ilyeneket mondjak, hiszen több nemzetközi tanácskozáson és világkongresszuson is vettem már részt. Kimagasló a a szolnokiak vendégszeretete. Nem udvariasságból mondom ezt, több külföldi delegáció vezetőjével beszélgettem erről, és ők is osztoztak véleményemben. Dr. E. Szymaniak, a lengyel delegáció vezetője: Az előadásokat mind a szakemberek, mind az egyetemisták jól hasznosíthatják. Érdekes, életszerű a tanácskozás vitája. A külföldiek megismerhetik a Magyarországon alkalmazott gyógyítási módszereket, kiválogathatják közülük azokat, amelyeket otthon is hasznosíthatnak. Jó tapasztalatokkal szolgál ez a kongresszus a jövőre Lengyelországban tartandó ugyanilyen tanácskozáshoz. Sajnos nyelvi nehézségek miatt a magyar szakemberek ‘ munkájáról viszonylag keveset tudunk. A magyar szakirodalomhoz is nehezen jutunk. Ezért szívesen venVélemé nyék a tanácskozásról Várhatóan hamarosan átadják a forgalomnak a jászberényi Zagyva-hidat. A Közúti Igazgatóság dolgozói már festik az útburkolatot Építési szándéktól a beköltözésig A Takarékossági Világnap elé A magunk és a köz javára takarékossággal úgy van valahogy, mint a tánccal: nem csak szeretni kell, hanem tudni is. Mert takarékoskodni csaknem mindenki szeret vagy legalábbis szeretne. Azt viszont, hogy hogyan kell takarékoskodni nem mindenki tudja. S nem árt, ha időnként felhívják rá a figyelmét. Erre is jó a takarékossági világnap. Minden év októberének utolsó napján, világszerte megemlékeznek arról, hogy 1924-ben a hűvös október végén, Milánóban 28 ország 354 képviselője határozta el, hogy ezt a napot a takarékosság ünnepévé avatják. Sok minden történt azóta, s az emberiség ismételten bebizonyította, hogy — úgy egészében, általánosságban — egyáltalán nem takarékos: pazarol a nyersanyagokkal, a munkaerővel, a pénzzel, sőt, az embertelen költekezésnek legszélsőségesebb formája a fegyverkezés. Takarékoskodni csak békében lehet igazán, s megfordítva is áll a tétel: a takarékosság nagyon békés tevékenység. Aki lakásra, gépkocsira, lakberendezésre, kiskertre, gyermekének kiháza- sítására, vagy akár valamilyen hobbijának, kedvtelésének minél jobb kilégítésére takarékoskodik — az a békére számít. Sokszorosan igaz ez ma, amikor emlekedő árak és költségek mellett, olykor hosszas mérlegelés után, de mégis takarékoskodik. Ezt bizonyítják a számok: az idei Takarékossági Világnap előtt, már közel 188 milliárd forint az Országos Takarékpénztárnál levő lakossági betétállomány. Nagyon szép summa ez, különösen akkor, ha hozzászámítjuk: nem is mindenki tartja pénzét takarékpénztárban, noha az OTP jelmondata csakúgy erre hív fel, mint a személyes 'érdek. Különösen azóta, hogy megemelték a takarék- levelek kamatlábát. Mindez azonban csak részletkérdésnek látszik a nagy, országos érdek mellett. Takarékoskodnunk kell! A Takarékossági Világnap ugyanis arra hív fel mindenkit, hogy takarékoskodjék az otthon és a köz számára egyaránt. Mindenütt addig, ameddig ésszerű. Az otthoni takarékosságnak akkor van értelme, ha valami olyan célt tűzünk magunk elé, amely majd kamatostól fizeti vissza áldozatvállalásainkat. Ha majd felépül a ház, meglesz a kiskert vagy az új gépkocsi — már elfelejteni is hajlandók leszünk, hogy milyen nehezen raktuk félre mindezekre a forintokat. Áll ez a köz, a népgazdaság értékeivel való takarékosságra is. Ha a nagyértékű gép jövőre még többet termelhet, mert vigyáztunk rá, s ez megmutatkozik a keresetben, nyereségrészesedésben is — kiderül ismét, hogy érdemes volt takarékoskodni. S ha nem az utcát fűtjük, hanem takarékosan bánunk a tüzelővel, a fűtőtest szabályozójával: ha a közhasználatú tárgyakkal úgy bánunk, mintha az saját tulajdonunk lenne — hosszú távon az is megtérül. El is gondolkoztál a takarékossági nap. gondolkozhatunk arról, hogy a következő hónapokban, években hogyan tudjuk takarékosabbra állítani gazdálkodásunkat, mennyire tudjuk előre tervezni életünket. Ezért is van különösen nagy szerepe a ia- karékossági mozgalomban a fiatalságnak, amit alátámaszt az is, hogy az idei Takarékossági Világnap ünnepségeinek szervezői között mindjárt az OTP után első helyen* a KISZ szerepel. Megjutalmazzák most is, mint minden évben a takarékosságban kitűnt megyei, üzemi, intézményi KISZ-bi- zottságokat és szervezeteket, a szocialista és ifjúsági brigádokat. Érdemes a megju- talmazottakra figyelni: hogyan csinálják, mit tettek és tesznek a takarékosság érdekében, hátha lehet követni példáikat. iszen kétségtelen: ma nem könnyű takarékoskodni. De érdemes. Megtanulni a legjobb módszereket, követni azokat akik már régebben kezdték, s eredményeket értek el a takarékosság terén. Hiszen, aki takarékoskodik, az bízik a jövőben. A mai nehéz helyzetben pedig sokszoros szükség van arra, hogy ne csak a jelent, a mai napot tartsuk szem előtt, hanem a jövőt is. Sajátunkat és gyermekeinkét. Várkonyi Endre