Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-27 / 254. szám

1983. OKTÓBER 27. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 5 Az ötlet méfe 1976-ban pat­tant ki a fejekből, bár azok közül akik az elképzelést ak­kor hallották, jónéhányan legyintettek: nem lesz abból semmi, csak szájuk van ezeknek a gyerekeknek, de ha a lapát, ásó nyelét meg kell fogni, rögtön mindnek más elfoglaltsága adódik. A történet megértéséhez hozzátartozik, hogy a KISZ városi bizottsága ebben az évben az önálló otthonnal nem rendelkező huszonéve­seknek, harmincasoknak nagyarányú lakásépítési ak­ciót kezdeményezett. Sőt, védnökséget is vállalt az építkezések felett, amely az Alkotó Ifjúság lakótelep ne­vet kapta. Az elképzeléseket felkarolták a város vezetői is, olyannyira, hogy a telke­ket például az OTP igen pl- csón — lakásonként 7—10 ezer forintért — adta tartós használatba az egykori 4-es főútvonal mentén a Kisföl- deken. A tervek szerint a három-, illetve kétszintes sorházakból nyolcvan lakás épül egymás mellé, azzal a feltétellel, hogy a fészekala­pítók fiatalok, azaz 35 év alattiak, és lehetőleg KISZ- tagok legyének. A védnökség egyúttal azt jelentette, hogy a KISZ városi bizottsága magára vállalta a koordiná­lást: szervezte az építkező­ket, biztosította a munkála­tok műszaki ellenőrzését, de segített a hivatalos iratok elintézésében, és az anyagbe­szerzésben is. A gyakorlatban mindez úgy történt, hogy amikor négy építkező, azaz házaspár megvolt, és úgy döntöttek, hogy a lakásaik egymás mel­lett lesznek, közösen megvá­sárolták az alapokhoz szük­séges sódert, cementet, és összefogva együtt készítették el a lábazatot. Mindezek be­fejezése után az akkori hi­telfeltételek mellett megkap­hatták a kölcsönt, és afféle családi, rokoni, munkatársi alapon tetszés szerint végez­hették — a korábban megvá­sárolt téglákból — a fala­zást, illetve később a tető- szerkezet elkészítést, már ahogy a pénztárcájuk enged­te. Holtidő nem volt, hiszen az építkezés úgy haladt, aho­gyan a családi létszám, költ­ségvetés győzte. Természete­sen megfelelő műszaki szak­ember ellenőrzése mellett folyt a munka. A kalákában végzett építkezést könnyítet­te az is, hogy számtalan, sok­féle szakmához értő akadt az otthonteremtők között, akik afféle jószomszédi alapon kölcsönösen kisegítették egy­mást. Az első házak háromszin­tesek voltak százegy négy­zetméteres területtel, ame­lyekhez hét esztendeje a be­ugró összeg potom 25 ezer forintba került. Ezeknek az otthonoknak az első minta- példányai három év múlva lettek készen, és a költségük sem emelkedett a csillagos égig, — 350—400 ezer forint­ba kerültek. Nem jártak ilyen jól azok, akik valamilyen oknál fogva később kapcsolódtak be ebbe az előnyös, lakásépítési ak­cióba. A különböző áremelé­sek következtében alaposan megdrágultak a költségek. A nyolcvan tervezett lakás kö­zül ötvenhat már teljesen elkészült, de a többi is épül. Aki például tavalyelőtt kezd­te ezt a munkát, annak már 50 ezer forint indulótőkét kellett befizetnie. Ha azon­ban nem kapott semmiféle vállalati támogatást, köl­csönt, ez az összeg a 150 ezer forintot is elérhette. Persze még így is érdemes volt nekifogni, mivel a mos­tani 84 négyzetméter alapte­rületű otthonok költsége 550—600 ezer forint körüli. Plusz a kalákában vállalt és végzett kétkezi szakipari és segédmunka. Ebben az az ol­csó, hogy a négyzetméteren­kénti költség még mindig nem éri el a nyolcezer forin­tot, ami a jelenlegi építkezé­si árakat ismerve jónak mondható. Mivel az elképzelések sze­rint egy, legkésőbb két év múlva mind a nyolcvan ház­ba beköltöznek a fiatalok, a lakótelep védnökségéről a KISZ városi bizottsága szeptemberben lemondott. Erre ugyanis gyakorlatilag már nem volt szükség, hi­szen mind az anyagbeszer­zés, mind a külső-belső épít­kezések menete jól haladt, illetve halad. Helyette a te­lepülésen élő fiatalok, ifjú­kommunisták más területe­ken segítik a várospolitikai elképzelések megvalósítását. Sokat dolgoztak a Zádor úti iskola tavalyelőtt elkészült sportudvarán, a tavaly át­adott városi, MHSZ lőtér munkálatainál, és az idén is három, új tantermet építet­tek a kiskulcsosi iskolánál. Jövőre pedig egy új tornate­rem építkezésénél segítkez- nek. Egyszóval feladat van, és ezek a tizen- meg huszon­évesek újólag igazolták, és minden bizonnyal igazolni is fogják: ha értelmes, konk­rét célok megvalósításához kérik őket, nemcsak szavak­ban értenek egyet, hanem tettekben is számíthatnak rájuk. A fenti képünkön a lakó­telep látható, amelynek fű­tését vezetékes gáz biztosítja majd. Az épületekhez a ga­rázsokon kívül úgynevezett) hátsó udvar, zöld terület is tartozik. D. Szabó Miklós Visszahódítják az olvasókat Központi vasutaskönyvtár Barátságvonatok november 7. alkalmából Immár hosszú ideje hagyo­mány, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulója, november 7. alkal­mából szovjet fiatalok népes csoportja látogat Magyaror­szágra, a magyar KISZ-esek pedig a Szovjetunió nagyvá­rosaival ismerkednek. Az Express Ifjúsági és Di­ák Utazási Iroda idén mint­egy 300 szovjet komszomolis- tát lát vendégül. Az első cso­port — a Bajkál—Amúr va­sútvonal fiatal építői — ok­tóber 28-án érkeznek, s a november 7-i ünnepségek mellett különböző politikai és kulturális rendezvényeken is részt vesznek, városnéző sétákon ismerkednek ha­zánkkal. A fiatalok utazási irodája november 7-e alkalmából nemcsak fogad, hanem indít is különvonatokat. Idén 300 magyar fiatal látogat el Ki- jevbe, Leningrádba és Moszk­vába. A KISZ-esek színházi előadásokat, múzeumokat, képtárakat tekintenek meg, találkoznak szovjet fiatalok­kal, és részt vesznek a no­vember 7-i ünnepségeken. A vasutas szakszervezeti könyvtárak kölcsönzőinek száma egy év alatt több mint háromezerrel fogyatko­zott meg. A szakszervezet megvizsgálta az okokat és úgy határozott: egyéb intéz­kedések mellett központi könyvtárat hoz létre az olva­sók visszahódítására, a szín­vonalasabb könyvtárszolgá­lati munka megteremtésére. Az országban jelenleg 41 könyvtárat tart fenn a vasút, ezen kívül 220 helyen úgyne­vezett letéti könyvtárak áll­nak a vasutasok rendelkezé­sére. A könyvtárosok több­ségükben igyekeznek ébren tartani az olvasók érdeklő­dését : vetélkedőket, olvasó­pályázatokat hirdetnek, rendhagyó irodalomórákat tartanak, bekapcsolódnak az országos akciókba. Ám erő­feszítéseik ellenére csökken az olvasók száma, ami a szakszervezeti elemzés sze­rint részben a könyvtárak mai állapotával magyaráz­ható, a szűkös anyagi lehető­ségek miatt ugyanis jórészük nem felel meg a követelmé­nyeknek. Nagy a zsúfoltság, kevés könyvtárban lehet helyben is olvasni. Nem megfelelő a selejtezés, sok az elavult könyv. Gondot okoz az is, hogy — főként a ki­sebb könyvtárakban — keve­sen rendelkeznek megfelelő képzettséggel. A szakszervezet arra tö­rekszik, hogy a rendelkezés­re álló anyagiakat ne forgá­csolják szét, az olvasók több­ségét vonzó nagyobb könyv­tárak fejlesztésére koncent­rálják. Képzéssel, tovább­képzéssel javítják a könyv­tárosi munka színvonalát. A szakszervezet központi könyvtára látja majd el a vasutas könyvtárhálózat módszertani irányítását. Gaz­dasági szempontból is indo­kolt a központi könyvtár lét­rehozása, így válik lehetővé, hogy a drága, illetve ritkáb­ban keresett könyvek beszer­zésétől mentesüljenek a töb­bi könyvtárak. Tankönyvkészitők munkaversenye Ünnepélyes díjkiosztás A tankönyvet előállító nyomdák munkaversenyének ünnepélyes eredményhirde­tését tegnap tartották meg a Művelődési Minisztérium­ban. Hárai Tibor, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgo­zói Szakszervezetének titká­ra megnyitó beszédében ki­emelte: ez a verseny az évek során tradícióvá vált; s a nyomdák az idén is mindent megtettek azért, hogy ne le­gyen fennakadás a tankönyv- kiadásban. Kiemelkedő teljesítményé­ért tíz nyomdát részesített — összesen 770 ezer forint — jutalomban a Tankönyvki­adó, s négy nyomda kapott — együttesen 130 ezer forin­tos — anyagi elismerést a szakkiadóktól. A legjobbak közül is kimagaslott az Al­földi Nyomda, valamint a Dabasi Nyomda teljesítmé­nye. Minden tankönyvet ha­táridőre, vagy korábban szál­lítottak le. Himnusz és Szózat aranylemezen H százezredik példány elölt Még ebben az évben eléri a százezredik példányt, s ez­zel aranylemezzé válik a Himnuszt és a Szózatot tar­talmazó album, amelyet más­fél évvel ezelőtt jelentetett meg a Hazafias Népfront és a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat. Új posta épül Jászárokszálláson. Az építési munkálatokat a tanács költségvetési üze­me végzi. A 320 négyzetméter alapterületű épület 4,5 millió forintba kerül Kevesebb feketézőé, vadkempingezés, gyorshajtás Pihenni, túrázni jönnél a külföldiek Az esztendő első felében több mint százezer külföldi turista járt megyénkben. Az idegenforgalom lassan, de észrevehetően nő. A megye .turistacsábító” pihenőhe­lyeinek száma is gyarapodott a kiskörei víztározó megnyi­tásával. A vendéglátó helyek — ez esetben megyénk — nemcsak az idegenforgalom anyagi hasznát élvezik, meg kell küzdeniük a turizmus árnyoldalaival is. Erről be­szélgettünk Pacsek János rendőr alezredessel, a Szol­nok megyei Rendőr-főkapi­tányság vezető helyettesével. — Sajátságos-e Szolnok megye idegenforgalma? — Nálunk viszonylag ke­vés az üdülőhely, a látniva­ló. Leginkább CSerkeszőlő, Berekfürdő vonzza az ide- jövőket, vagy a szenttamási rendezvényekre látogatnak, az utóbbi időben pedig Abádszalók lett „felkapott” hely. Ami igazán jellemző a megyére, ez az átutazó ide­genforgalom. — A hetekig itt tartózkodó vagy csak a megye útjain áthajtó turista egyaránt szembekerülhet a törvény­nyel. Milyen bűncselekmé­nyeket, vétségeket követnek el az idegenek? — Különösen a nyugati turisták között . akadnak olyanok, akik autójukkal túllépik a megengedett se­bességet, vagy ittasan ülnek a volán mellé. Ilyen vétsége­kért az idén eddig 800 eset­ben szabtunk ki helyszíni bírságot. A felelőtlenül köz­lekedők balesetet okoznak. Előfordul a feketézés, vagy az, hogy kipakolják az árui­kat. Az idén megyénkben nyolc külföldi ellen indult büntetőeljárás közlekedési baleset okozása és devizagaz­dálkodás megsértése miatt. — Apropó, árukipakolás. Néhány évvel ezelőtt igen sok külföldi megfordult a városban, az ócskapiacon, ez hasonlóképpen az idegenfor­galom árnyoldalai közé tar­tozott. Mi újság, ahogyan a köznyelvek mondják, a „len­gyel piacon”? — A használtcikkeket áru­sító helyet azóta körbekerí­tették, zárt terület lett, így a rendőrségi razziák elől nem lehet elmenekülni. Ez azonban nemcsak emiatt ve­szített a népszerűségéből. Az ott vásárlókat gyakran be­csapták, hibás árut sóztak a nyakukba. Hogy csak egy példát említsek, a kvarcórák elemei gyakran elhasználtak voltak. Az ott keresett cik­keket most már boltjainkban is lehet kapni. Sok vásárló rájött arra, hogy nem érde­mes kockáztatni, mert azt a pénzt, amit nyerhet, itt el­veszti, sőt, még rá is fizet, ha hibás árut vesz. Az ócs­kapiac iránt nincs már ér­deklődés, kereslet a váro­sunkban. A korábbi évekhez viszonyítva kevés a gon­dunk vele. __ — Mit tesznek a vadkem­pingezés ellen? — Az erdőn, mezőn, víz­parton szabályellenesen sát­rat verők különösen azóta je­lentek meg a megyében, amióta a kiskörei Víztározó megnyílt a turisták előtt. Az üdülési lehetőséget az illeté­kesek meghirdették, de ar­ra nem gondoltak, hogy az ideérkezőket nem tudják el­helyezni. Egy-egy forró nyá­ri hétvégén bizony 3—400 sátor is állt a vízparton. Mit lehetett tenni? A rendőr odament, és elmagyarázta, hogy itt nem lehet kempin- gezni. Mire a válasz az volt: „Uram, mutasson egy szállo­dát vagy kempinget.” Azóta Abádszalókon megnyitották a kempinget és ezzel a prob­léma — egyelőre — meg­szűnt. A megye más terüle­tein pedig nem jellemző az illegális sátorverés. — Mi a helyzet a belföldi turistákkal? — Problémáink szinte ki­zárólag Szolnokon vannak, amikor valamelyik menő együttes koncertet ad a vá­rosban. Nem is annyira a koncerten van rendbontás, hanem előtte vagy utána. Az együttessel érkező slepp tag­jai isznak, felborogatják a kukákat az utcákon, beleköt­nek a járókelőkbe. De a kon­cert után ez a társaság elvo­nul a városból. — Nem alszanak a parkok­ban a fiatalok? — Nem. Szolnoknak jó a vasúti, közúti összeköttetése más városokkal, falvakkal, a fiatalok nem töltik a szabad­ban az éjszakát, elutaznak. — Az eddigiekből az de­rült ki, hogy a rendőrségnek egyre kevesebb gondot okoz­nak a külföldi és magyar tu­risták. Talán tisztelettudób- bak lettek? — Én inkább úgy monda­nám, hogy mostanában csak azok jönnek ide, akiket iga­zán a táj, a pihenés, a ki- kapcsolódás érdekel. Drágul­tak az utazási feltételek, s ez eleve sok kétes elemet ki­zár az utazásból.. Szigorúb­bak lettek a vámszabályok, nincs lehetőség, és nem is éri meg, hogy üzleteljenek. Akik idejönnek, azok általában fe­gyelmezett, törvénytisztelő, rendezett körülmények kö­zött élő emberek. Paulina Éva

Next

/
Thumbnails
Contents