Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-22 / 250. szám
10 Barangolás a megyében 1983. OKTÓBER 22. Nagyközség a Körös partján a helyi Körösmenti Tsz elnökével és Szamecz Lászlóval, önkormányzati elnök- helyettessel beszéltem, ők nem szólhattak arról, hogy most valarpivel is segíthetik a nagyközség fejlesztésót. Gondjaik óriásiak. — Az aszály miatti kiesésünk 60 millió forint. Az egyik legtöbb kárt szenvedett szövetkezet a miénk a megyében. Képzelje csak el: búzából 46 mázsa helyett csak 32 termett hektáronEgy, a több mint tizenegy- ezer kunszentmártoni ember közül, de akire az egész nagyközség büszke: Katona Józsi bácsi, a fafaragó. Hadirokkant, de csonkolt kezével egész nap faragja megálmodott figuráit bölcsőde is koordinációval és társadalmi összefogással készült, pedig 4 millió forintba került. Talán egyszer valóság lesz az a vágy is, amit csak súgva mernek még kimondani Kunszentmárton- ban: kellene az iskolának egy tanmedence az úszásoktatáshoz. Mindenesetre — amint értesültem róla, — egy előkészítő bizottságot már létrehoztak. És ami már nem vágy, hanem napjainkban megvalósuló feladat: épül az új postahivatal — 27 milliós a költségvetése — és 1985-ben megnyílik az új gyógyszer- tár, itt az épület emeletén 19 lakást is építenek. Ez is 12—13 millió forintba kerül. A község főterén pedig majd szolgáltatóház magasodik, remélik, hogy nem is olyan sokára. Amikor Gyulai Lajossal, pőgyár, a település fejlődéséhez már nagyon sok segítséget adott. Kétmilló forintot fizetett óvoda-, bölcsődeépítésre, a nemrég elkészült bölcsőde teljes berendezését megvásárolta, és a dolgozók minden évben kommunista műszakok bérét adják a település fejlesztésére. — Tessék jönni, megmutatom a birodalmunkat, — invitált Bíró Istvánná bölcsődevezető. Itt a Killián lakótelepen idén július 26-án készült el az új negyvenszemélyes bölcsőde. A Béke utcai bölcsőde költözött ide, mert azt most felújítják. Mivel ott ötven kisgyereket gondoznak, hát természetesen valamennyi itt kapott második otthont, és mivel a Killián lakótelepi mamák közül is sokan türelmetlenkedtek már, hogy mikor veszik föl bölcsődébe a gyereket, hiszen dolgozni szeretnének, hát a negyven helyett hetvenkét kisgyerek pihen, játszik itt. Óriási feladatra vállalkoztak a gondozónők. Persze még kopár az udvar, nem díszesek a termek. Ha mi visszaköltözünk a régi helyünkre, akkor úgy csinosítják majd az intézményt az itt dolgozók, ahogyan ők szeretik. Meg, gondolom, kapnak társadalmi segítséget is hozzá. Tavaly 16 millió forint értéket dolgoztak a kunszentmártoniak településükért, de ezzel az eredménnyel őszintén szólva nem kerültek „dobogós” helyre a megyében. Egy lakosra ebből 1238 forint jut, másutt, hasonló János vezetésével a községházát is elfoglalták a nyomorgók, de lázadásukat leverték az ellenük kivezényelt katonák ... Vajon élnek-e Ipacs János leszármazottai, s ha igen, mivel foglalkoznak? És vajon tudnak-e minderről ezek a vidáman kacarászó bakfisok, akik itt a főtéri autó- buszmegállóban oly elmélyül ten beszélgetnek? Hol van már a régi Kunszent- márton? Hol a munkám).kü- liség? Hiszen éppen azt hallottam, hogy több munkáskézre lenne szüksége az itteni ipari üzemeknek. A vidéki ipartelepítés alaposan megváltoztatta e nagyközség arculatát is. Az ide települt három nagyüzem — a BVM, a Pannónia és a Tisza Cipőgyár — több mint kétezer embert foglalkoztát, a további hét üzem — mint például a kenyérgyár, az Uniszöv, stb —' egyenként száznál is több embernek nyújt munkát, kenyérkereseti lehetőséget. — Amikor mi ideköltöztünk, pusztaság volt erre, — magyarázta Felföldi Antal gyárvezető, amikor bekopogtattam hozzá, hogy munkájukról érdeklődjem. — Most pedig a város két külső területén egész ipartelepek jöttek létre. — Itt a cipőgyárban hányán dolgoznak? — A létszámunk négyszáz- hatvan, de most is- hetvenötén vannak gyesen. Szükség lenne még körülbelül 150— 200 nőre, de nincs munkaerő, így azután nem célszerű továbbfejleszteni ezt a Ezen az Agroláng szárítón pgy óra alatt 30 tonna szemesterményt lehet megszántam. És «mi fő: 12 ezer tonna mezőgazdasági mellékterméket „eszik meg” egy év alatt, ez pedig azt jelenti, hogy 4 millió forinttal kevesebb tüzelőolajat kelt vásárolnia a Körösmenti Xsz-nek szennyvízcsatorna társulat szervezése is... Mert nagy esemény történt Kunszentmárton életében idén szeptember 30-án. Megtörtént a napi 1130 köbméter kapacitású szennyvíz- tisztító műszaki átadása. Az üzempróba fél évig tart, azután dolgozik teljes teljesítménnyel. A 12 kilométeres szennyvízcsatorna már kiépült, mindez 36 millió forintba került. És itt ismét bizonyították a vállalatok, hogy Kunszentmártonhoz tartoznak: 26 millió forintot adtak össze, hogy a szennyvízelvezetés . megoldódjon a településen, és ez a szép fekvésű nagyközség megindulhasson a még dinamikusabb fejlődés útján. nagyságú, adottságú nagyközségben ez az összeg már 2000 forint körül van. És mitagadás, rá is férne Kun- szentmártonra az eddiginél sokkal több munka, hogy szebbek, tetszetősebbek legyenek az új lakótelepek, az Azt most hirtelenjében nehéz lenne felsorolni, mi épült itt az. elmúlt években, amihez, a helyi üzemek, szövetkezetek, vállalatok letették a maguk „névjegyét”. Csak néhány példa: 1980-ban 100 személyes óvoda készült el 9,6 millió forint költséggel, amelyhez az állami támogatás mindössze 600 ezer forint volt; 1981-ben 12 tantermes általános iskola épült, ennek alapozását a helyi vállalatok végezték; az új íme a Killián lakótelep... bizony lehetne fásabb, virágosabb, gondozottabb is, és a most kialakulóban levő Nádor úti lakótelep, a képen előtérben Szamecz Béláék háza utcák, a parkok. Például rendezettebb lehetne a Killián lakótelep, virágosabbak lehetnének az utcák szerte a településen. És mennyi munkára van szükség még ahhoz, hogy kialakuljon az új, a Nádor úti lakótelep végleges arca! Ezen az új lakótelepen építette fel a család otthonát Szamecz Béla és felesége. Takaros kis ház, három szobás, étkezős. — Körülbelül 600 ezer forintba van, de .nagyon sok rajta a saját munka is. A család, a barátok segítségével mi parkettáztuk, vezettük a villanyt, tapétáztunk — magyarázta a házigazda új otthonuk bemutatása közben. — Az anyagbeszerzés könnyen ment? — Hát azt nem mondhatnám, 10 kilót fogytam az építkezés idején. Tavaly egész télen fólia volt a tetőszerkezet, mert nem kaptunk cserepet. Tégláért Mezőtúrra, áthidalóért Kecskemétre kellett menni. De fontos, hogy végre beköltöztünk ... Tudja, nagy itt a kereslet építőanyag után, rengeteg új ház épül... Évente 40—50 építési és ugyanennyi lakáshasználatbavételi engedélyt ad ki a nagyközségi tanács. Egyre több telekre van szükség. Éppen ezért, 1984-ben megkezdődik az Öcsödi úti lakótelep építése is. A terület Jdisajíájtytása már befejeződött, a villany- és a vízvezetékre megvan a pénze a tanácsnak, elkészült a beépítési és a közműkiviteli terv is, sőt az idén a közművesítés meg is kezdődik. így azután újabb 160 családi hajléknak lesz hely a cipőgyárral szemben levő területen. Aztán megkezdődhet a Munkaidőben p Tisza Cipőgyár felsőrészkészítő műhelyében ként, és a tervezett kukoricatermésnek, a hektáronkénti 60 mázsának is csak mintegy a fele lett meg, már ahol nem kellett lesilózni. Persze ez a veszteség 11—14 millió forinttal még több lenne, ha idejében nem intézkedünk, nem takarékoskodunk még jobban a költségekkel, nem hasznosítjuk a melléktermékeket, nem öntözünk, nem ügyelünk az állattenyésztésre, hogy lehetőség szerint többet jövedelmezzen. — Ráadásul vásárolnunk kellett eddig 160 vagon kukoricát, de jövőre még 340— 360 vagon szemesterményt kell vennünk, hogy az új termésig el tudjuk látni az állatállományt. — Szerencsére a központi intézkedések hatására nem kell szanálni szövetkezetünket, de nagyon keményen kell dolgoznunk, ha azt akarjuk, hogy előbbre jussunk. — Fiatal vezetők vagyunk. Amikor idekerültünk, azt terveztük, hogy egy lendületesebb fejlesztéshez fogunk: új állattenyésztő telepeket építünk, meliorációs beruházásokat hajtunk végre. Ez a terv most szerte- tfoszlott. Ka-Hyb telepünk bővítése az idén azért befejeződik, a termelés így megkétszereződik, de a dolgozók szociális ellátásának korszerűsítésére nincs pénzünk ... Sétálok Kunszentmárton főterén, nézem a körülöttem nyüzsgő-zajló életet. Milyenek a kunszentmártoni emberek, — tűnődök magamban? Szorgalmasak? Ragaszkodnak az otthonukhoz? Képesek áldozatokra is ha a sors úgy hozza? Szerintem erre mind igen a felelet! Ezt bizonyítja a nagyközség egész élete, történelme. Varga Viktória Fotó: T. Katona László Szemmel láthatóan jól érzik magukat a gyerekek rz új bölcsődében Kellemes a kora őszi napsütés. Sétálok a nagyközség főutcáján, figyelem a körülöttem nyüzsgő-zajló életet, a hétköznapok megszokott forgatagát. Amikor először jártam erre, kis poros, álmos település volt Kunszentmárton. Ahol most a modem Körös Étterem áll, ha jól emlékszem, a faipari szövetkezet elavult, rozoga műhelyei voltak. És a mai nagyáruház helyén? A düle- dező kis épületekben kezdett munkához a napjainkban több százmillió forint értéket előállító Pannónia Szőrmekonfekció Vállalat? Vajon írja-e valaki ennek a szépen fejlődő nagyközségnek a történetét? Örzik-e Valahol egy fiók mélyén a régi Kun- szentmártonról készült fény- iképekitt, hogyi utódaiknak megmutathassák: lám innen indultunk? Pontosabban honnan? Ezt_ a területet már körülbelül kétezer éve lakják emberek. A honfoglalás idején itt és a környéken szláv és bolgár népek éltek, amelyek aztán Ond törzsének tagjaival keveredve magyarokká lettek. Arról is olvastam, hogy a település a Buda-Lippa közötti kereskedeüni hadiút vonalán feküdt, így azután a török hódoltság idején többször elpusztították, feldúlták, de az itt élő emberek, mindig újra építették otthonaikat. Gazdag a település történelme! E század elején, ahogyan terjedtek az országban a szocialista eszmék, munkáskörök szerveződtek Kunszentmártoniban is, és aratósztrájkot szerveztek a nincstelenek. A munkanélküliség elleni tiltakozás során Ipacs gyárat. Pontosabban a fejlődés útja, hogy olyan célgépeket állítsunk majd munkába, amelyek nagyobb termelékenységgel dolgoznak. — Csak cipőfelsőrészt készítenek itt? — Nem. Van szabászatunk, tűzödénk, de gyártunk férfi utcai és szábadidő cipőket, évente 38 ezer párat, és 1,5 millió pár cipőfelsőrészt 220 millió forint értékben. Tetszetősök, szépek a gyár termékei, feltételezem, hogy szívesen vásárolják — vagy vásárolnák? — őket, különösen a szabadidő cipőket a fiatalabb korosztály. — Arra még nem gondoltak, hogy saját üzletet nyissanak a nagyközségben? — kérdeztem. — Eddig még nem volt rá lehetőség — hangzott a válasz. Bár az is igaz, ha üzletet nem is nyitott még Kun- szentmártonbap a Tisza CiÚjsághír: a Kunszent mártoni Nagyközségi Közös Tanács kérte a település várossá nyilvánítását.
