Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-18 / 246. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 1983. OKTÓBER 18. Színikritikusok Díja A legjobb új magyar dráma: Vak Béla király A legjobb férfialakítás: Bán János A tavalyi nyári színházi évad kiemelkedő eseménye volt Székely János Maros- vásárhelyen élő magyar író Vak Béla király című drámájának bemutatója a Gyulai Várban. A dráma a csillagszínház után kőszínházat is kapott, a Vígszínház nagy sikerrel játszotta a gyönyörű nyelvezetű, mély gondolatokat hordozó darabot. Mindezt azért elevenítjük fel, mert közönség és kritikus véleménye régen esett annyira egybe, mint Székely János drámájának megítélésekor. A Színikritikusok Díját ugyanis — „a legjobb új magyar dráma” megjelöléssel — Székely János Vak Béla király című darabjának ítélték oda — szavazás útján — a kritikusok. örvendetes, hogy a legjobb férfialakításért járó elismerést Bán János kapta, a szolnoki Szigligeti Színházban bemutatott Vonó Ignác című Fejes Endre drámájában nyújtott alakításáért. A legjobb nőj alakítás a kritikusok szerint Tö- rőcsik Marihoz (A régi nyár) és a volt szolnoki színésznőhöz Tímár Évához (Agónia, Peer Gynt) fűződik. A legjobb előadásnak a fővárosi Katona József Színházban bemutatott Cse- hov-darab, a Manó minősült. A színikritikusok a legjobb női mellékszereplő díját Csonka Ibolyának a Manóban, a legjobb férfi mellék- szereplő díját öze Lajosnak a Volpone várszínházi előadásában nyújtott alakításáért ítélték oda. A legjobb díszletért járó díjat Szlávik István nyerte el a miskolci Nemzeti Színház Peer Gynt előadásaihoz, a legjobb jelmezért járó díjat Szakács Györgyi a kaposvári Csiky Gergely Színház A revizor és a Búcsúelőadás című produkciókhoz, valamint a miskolci Agónia és Peer Gynt előadásokhoz készített terveivel. A különdíjat a pesti Katona József Színház a Stílus- gyakorlat című előadásáért kapta meg. A fővárosi Fészek Művészklubban a Színikritikusok Díját tegnap délután adták át a kitüntetett művészeknek. Magánélet — Klute Világsikerek a filmvásznon Többi mint 30 új magyar és külföldi játékfilmet mutatnak be az év végéig a filmszínházak. A produkciók között több világsikert aratott film is szerepel. Novemberben kerül a mozik programjára az „Excalibur” című ír alkotás. John Boor- mann rendező egy középkori eredetű mítoszt dolgoz fel: az Arthur király legendát. Novemberben és decemberben több igen értékes filmet láthat a közönség. Közülük kiemelkedik a „Magánélet” című szovjet film, afne- lyet Jurij Rajzman rendezett. Nagy sikerre számíthat az amerikai Alan J. Pakula „Klute” című filmje, Jane Fondával a főszerepben. Munszentmárton és a Tiszazug diszitfimiivészete A hétvégén — október 21— 22 — rendezik meg Kun- szentmártonban azt a honismereti tanácskozást, amelynek témája a Tiszaug és a vendéglátó nagyközség díszítőművészete lesz.. A rendezvényen számos előadás hangzik majd el, dr. Szabó László kandidátus Egy alföldi kistáj népművészeti kutatása címmel értekezik, dr. Bellon Tibor múzeumigazgató Munkaeszközök és használati tárgyak, mint alkotások címmel tart előadást, — de a különböző tématerületeken dolgozó kutatók is beszámolnak a vessző-gyé- kényfonás, a hímzés, helyi j el legzetességei ről. A honismereti tanácskozáshoz kapcsolódva nyitják meg A Tiszaug kisipara és díszítőművészete című kiállítást. Tehetségkutató verseny „Nyílik a rózsa...” címmel — 16 évvel a televízió első magyarnóta-versenye után — újabb tehetségkutató versenyt hirdet a Magyar Rádió és a Magyar Televízió. Erre a magyarnóta énekléséhez kedvet és tehetséget érző, 18 —30 év közötti fiatalok jelentkezését várják. A versenyen zenei élökép- zettségtől, foglalkozástól függetlenül bárki részt vehet, s a hivatásos előadóművészi engedéllyel rendelkezők is indulhatnak. Az első meghallgatáson — legfeljebb öt percnyi időben — „hallgatóból ', „lassú és friss csárdásból" összeállított nótacsokrot kell előadni. Jelentkezni levélben lehet a név, a foglalkozás, az életkor és a pontos lakcím feltüntetésével a Magyar Rádió (Budapest 1800), vagy a Magyar Televízió (Budapest 1810) címén. A borítékra írják rá: „Nyílik a rózsa. . ." A jelentkezés határideje: 1983. november IS. Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsáigi Központban vasárnap délelőtt nyílt meg az országos kosár- és fonottáru-pályázat díjnyertes munkáiból rendezett (kiállítás. A megnyitón részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára is. Az országos pályázatot a Népi Iparművészeti Tanács, az Artex Külkereskedelmi Vállalat, a megyei tanács és a megyei múzeumi szervezet hirdette meg. A rendezők nevében Sípos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese mondott megnyitót és értékelte a pályázat eredményeit. E sajátos népművészeti ág gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza hazánkban. A vízpartok természetes anyagait, a sást. a nádat, a fűzvesszőt ősidők óta felhasználják az emberek mindennapi használati eszközeik elkészítésére. A paraszti hagyományokból mára virágró iparág fejlődött ki. A háziipari szövetkezetek, a kisiparosok a Hiszöv, a Népi Iparművészeti Tanács szakmai támogatásával végzik munkájukat. Népművészeti hagyományainkra támaszkodva. azokat továbbfejlesztve nemcsak itthon, de külföldön is keresett — a hazai termékek 50 százalékát exportálják — ülőbútorok, különböző dísztárgyak és használati eszközök kerülnek ki e műhelyekből. Az idei pályázat tapasztalataiból azonban az is leszűrhető, hogy a szövetkezeteknek, kisiparosoknak még inkább törekedniük kell a hagyomá tés volt, hogy — megnyerő magyar kiejtéssel és hibátlan zeneiséggel — két magyar népdal is elhangzott. A táncokat lírai és humoros jelenetek váltogatták, egymást. Különösen megragadó volt az Éjszakai ünnep a Csu-palotában című klasz- szikus tánc és a Tavaszi tánc című szólószám, amelynek hajlékony táncosnője még az ujja mozgatásával is tükrözte, úgyszólván megszólaltatta mindazt, ami a zenében kifejeződött. A nagy sikerű műsort a Vidám élet Szecsu- ánban című táncösszeállítás zárta, amelyben az együttes valamennyi táncosa, zenésze, szólistája szerepelt, egy-egy jelenetben felvillantva Sze- csuán. tánc, zene- és énekhagyományainak sokféleségét, gazdagságát. nyok, s az új formák ösz- szehangolására, a népművészetben jártas, ugyanakkor a ma emberének igényeit is ismerő szakemberekkel, formatervezőkkel való együttműködésre. A pályázatot két kategóriában — bútorok, illetve apróbb használati tárgyak — írták ki. A fentiekre figyelmeztet az is, hogy a bútor- kategóriában az első dijat nem adták ki, a második kategória legjobbjait pedig csak munkajutalommal díjazták. A díjakat Nagy László, a Népi Iparművészeti Tanács Nagy sikerrel szerepelt vasárnap este Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a Szeesuáni Ének- és Táncegyüttes. Az ötven tagú kínai együttes franciaországi és NDK-beli turnéja után érkezett Magyarországra. Műsorukkal sikert arattak Budapesten és több vidéki nagyvárosunkban is felléptek, illetve fellépnek ezekben a napokban. II Szeesuáni Enek- és Táncegyüttes műsora lírai láncok, _ különleges hangszerek, humoros jelenetek Az 1953-ban alakult együttes ma a Kínai Népköztársaság egyik legkiemelkedőbb művészcsoportja. Műsora a kínai ének, zene, és táncművészet évezredes és máig élő hagyományaiból adott ízelítőt. Az európai szemnek talán szokatlan, sajátos kultúrájú művészetüket kitűnő összehangoltságban, meg- komponáltan és magas színvonalon mutatták be a közönségnek. A táncok — amelyek sajátos szimbólum- rendszerre épülnek, pantomim-elemeket tartalmaznak — mellett megszólaltak a kínai népzene sajátos hangszerei; a pipa-lant, az erhur- csőhegedű, a szeesuáni cimbalom, fuvola és citera. Kitűnő előadásban énekszólókat is hallhattunk. Meglepeelnöke adta át. A második díjat és az Artex nyugati tanulmányúját Varga Károly, a békési Fontex Háziipari Szövetkezet dolgozója vehette át. Ugyancsak második díjat (kapott Vajda Sándor, a budapesti Egyesült Fonottáru Háziipari Szövetkezet munkatársa. Harmadik díjban öten részesültek, munkajutalmat pedig heten kaptak, köztük Magyar Józsefné tiszafüredi kosárfonó. A kiállítást november 8- ig tekinthetik meg az érdek lődők. Képünkön néhány szép tárgy a bemutatóról. Kosár- ós fonottáru-kiáttítás Szolnokon Embermesék Lengyel Nagy Anna egyébként színes, érdekes, népszerű műsorsorozata ezúttal csalódást okozott a hallgatóknak. Az Embermesék eddigi adásaiban csupa olyan megélt történet hangzott el, amelynek szereplői rendkívüli egyéniségek voltak, akiknek akaratereje szinte határtalan, jelleme hibátlan. Csakis ilyen emberekkel történhetnek meg ugyanis rendkívüli, meseszerű dolgok, amelyekben a szó legnemesebb értelmében emberként viselkednek. A legutóbbi péntek esti adásban kevésbé szimpatikus emberek majdhogynem érdektelen meséit hallhattuk. Fi évelem remél tó a korábbi műsorok színvonalához hasonló csupán az utolsó beszélgetés volt, amelyben Hegedűs Géza emlékezett visz- sza a siralomházban töltött napjára. A második világháború idején a zsidó származású emberek bújtatásáért, szöktetéséért ugyanis a „fel- koncolandók” listájára került az író. Valóban mesébe illő módon menekült meg a haláltól, jó volt hallani, hogy ezúttal a sors igazságot szolgáltatott. Színes, érdekes, tartalmas, szórakoztató riportokból állította össze Rádai Eszter a Szombat délelőtt című magazinműsort. Meghökkentő volt Fodor Csilla „Színházjegy csúszópénzért” című riportja. íme a borravaló terjed a kultúra ágazataiban is. Még mondja valaki, hogy kátyúban van a közművelődés szekere. Lám mit nem adnak az emberek egy-egy, egyébként önmagában igen olcsó színházjegy mellé. Ám mindez csak első hallásra ötlik fel a hallgatóban. A valóságban arról van szó, hogy a budapesti üzemi közönség- szervezők kisebb-nagyobb ajándékért, csúszópénzért tudják csak beszerezni a jegyirodáktól a sikerdarabokra szóló belépőket. Ellenkező esetben megvetetik velük, illetve a vállalatokkal, üzemekkel az érdeklődésre kevésbé számot tartó előadások jegyeit is. Az üzemi közönségszervezők természetesen — ám egyáltalán nem szimpatikus módon — név és munkahely nélkül mondták el panaszukat a riporternek. így aztán érthető, hogy Fodor Csilla nem tudott igazságot tenni az ügyben. A mendemonda szintű panasszal megkereste a jegyirodák felügyelőjét, aki már- már egyetértett a korrumpálható pénztárosokkal, mondván a sikerdarabok mellett számos a hazai és a világirodalom klasszikusainak műveit bemutató előadásokat is érdemes megnézni az üzemek, vállalatok dolgozóinak. Való igaz a színházak műsortervében szép számmal akadnak ilyen művek, csakhogy egy jól megírt drámából még nem biztos. hogv hasonló jó színvonalú előadás kerekedik ki. Ez a fajta ái'ukapcsolás a kultúra területén úgy látszik nem megy. SzerelemcsUtörtök Egy válófélben lévő házaspár civakodását hallgathattuk vasárnap este egy órán keresztül a Húszas Stúdió legutóbbi adásában. Hogy mivel érdemelte ki a hallgató Kovalik Márta szerkesztőtől, és Juszt László riportertől ezt a hosszú színvonal nélküli műsort nem tudni. Két, noha egymást szuperintelligensnek tituláló ember valójában primitív párbeszéde, magánügyeinek kiteregetése aligha kívánkozik a nagyközönség elé. Ha a műsor gazdái a családi életforma érdekében akartak valamit tenni, akkor ez az adás aligha érte el a célját. Sokkal inkább taszító, mint vonzó képet festett a családi együttélésről. — tg — Tetszetős tárgyak, kevesebb új forma
