Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-18 / 246. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. OKTÓBER 18. ( lKommen-1 kárunk I SzAfíai írvek A NATO 1979-ben hoz­ta meg nevezetes „ket­tős határozatát” arról, hogy ha az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió között nem jön létre a megállapodás az európai közép-hatótávolságú atomeszközök egyensú­lyáról, akkor az északat­lanti szervezet idén de­cemberiben új atomfegy­verek rendszerbe állítá­sát kezdi meg. A „kettős határozat” — legalábbis a NATO sze­rint — egyenlő hang­súlyt helyezett a tárgya­lásokra és a telepítésre. De ez az egyenlő hang­súly és maga a kettős határozat is eleve egyen­lőtlenségből született. A kiinduló pont hibája az, amely ma is akadályoz­za a megállapodást Géni­ben. A NATO-nak az amerikai atomfegyverei, előretolt nukleáris esz­közei — legyenek bár közepes hatótávolságúak a Szovjetunióra nézve hadászati fenyegetést je­lentenek, míg a Szovjet­uniónak nincs olyan kö­zepes hatótávolságú esz­köze, amely az Egyesült Államok területére állan­dó ilyen fenyegetést je­lentene. S még nem esett szó a „nemzeti” francia és brit atomerőkről. Amíg ezt az egyenlőtlen­séget nyugati részről „egyenlőségnek” tüntetik fel. addig Genfben nyil­vánvalóan nem lesz megegyezés. Szófiában a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei éppen ezért helyezték a hang­súlyt arra, hogy a tár­gyalásokat! a NATO maga által megjelölt határide­je után is folytatni kell, mert bíznak benne, hogy ezt a viszonylag egysze­rű érvelést nyugaton is megértik, érvekre nem fegyverrel válaszolnak és elfogadják például azt is, hogy a Szovjetunió nem tehet úgy, »mintha nem léteznének a fran­cia és brit atomeszközök. Szófiában ezért a tár­gyalások folytatásának gondolata állt közép­pontban : folytatás — egy feltétellel: a NATO elhalasztja a telepítés megkezdését. Ezzel ugyanis nyomban felbil­lenne az egyensúly. Szó­fiában — mint nyugati lapok írják, — nem esett szó „válaszlépések­ről”. Bizonyára azért nem, mert már esett és mert természetes, hogy ha a biztonság forog kockán, akkor az ellen­lépések elkerülhetetle­nek. A Varsói Szerződés szeretné ezt elkerülni. A szófiai tanácskozás feltett még egy kérdést a Nyugatnak: hol a vá­lasz azokra a nemzetkö­zi jelentőségű javasla­tokra, amelyeket a Szov­jetunió, a szocialista or­szágok sorozatban ter­jesztenek elő? A nagy kérdések megoldása után könnyebb lenne a kiseb­beket is megoldani: rész­letkérdésekben félreve- zetőek a washingtoni „új kezdeményezések” ha az alapkérdés meg­oldatlan. Nyugati szakértők azt jósolták, hogy Szófia „csakúgy szórni fogja a villámokat”, nem szór­ta, mert a végcél a megállapodás. A világ szűkében van a . válasz­tási lehetőségeknek. Fodor György Ma kezdődik a KGST 37. ülésszaka Berlinben (Folytatás az 1. oldalról) államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István mi­niszterelnök-helyettes, dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter, Bajnok Zsolt állam­titkár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának elnö­ke és több más állami vezető búcsúztatta. A magyar küldöttség délu­tán megérkezett Berlinbe, ahol a schönefeldi repülőte­rén megjelent Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának el­nöke, továbbá Paul Verner, az NSZEP KB titkára, a Po­litikai Bizottság tagja, Ger­hard Schürer, miniszterel­nök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, Ger­hard Weiss miniszterelnök­helyettes, az NDK állandó képviselője a KGST-ben, to­vábbá az NDK több más ve­zetője. Mint a KGST titkárságá­nak képviselője tegnapi saj­tókonferenciáján közölte, az ülésszak napirendjén három kérdés szerepel. A Végrehaj­tó Bizottság beszámolót ter­jeszt a Tanács elé a legutób­bi, Budapesten megtartott ülésszak óta végzett munká­ról. Ezen túl a küldöttségek megvitatják azt az előter­jesztést, amelynek témája: a KGST-tagállamok együttmű­ködésének kibővítése a fűtő­anyag-, energetikai és nyers­anyag-erőforrások takarékos és ésszerű felhasználása te­rén. Ugyancsak az ülésszak elé kerül egy beszámoló azokról a komplex együttműködési intézkedésekről, amelyeket a KGST-tagállamok lakossága élelmiszerellátásának javítá­sa érdekében kívánnak meg­valósítani. Az ülésszakot Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke nyitja meg. Még ma beterjesztik a beszámolókat a napirendi kérdésekről, s ezt követik majd a küldött­ségvezetők felszólalásai, köz­tük Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének, a magyar küldöttség vezetőjé­nek felszólalása. Tegnap délután megérke­zett Berlinbe az ülésszakon résztvevő többi küldöttség is. A bolgár küldöttséget Gri- sa Filipov, a Minisztertanács elnöke, a csehszlovák kül­döttséget Lubomir Strougal, a Minisztertanács elnöke, a kubai küldöttséget Carlos Rafael Rodriguez, az Állam­tanács és a Minisztertanács elnökhelyettese, a lengyel küldöttséget Wojciech Jaru­zelski, a Minisztertanács el­nöke, a mongol küldöttséget Zsambin Batmönh, a Minisz­tertanács elnöke, a román küldöttséget Constantin Das- calescu, a kormány első mi­nisztere, a szovjet küldöttsé­get Nyikolaj Tyihonov, a Minisztertanács elnöke, a vi­etnami küldöttséget To Huu, a Minisztertanács elnökhe­lyettese vezeti. Ugyancsak megérkezett Berlinbe a jugoszláv küldött­ség, amely a KGST és Jugo­szláv SZSZK közötti megál­lapodás értelmében részt vesz az ülésszak munkájá­ban. A delegáció vezetője Boriszlav Szrebrics, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács alelnöke. Az NDK fővárosába érkez­tek azok a küldöttségek is, amelyek meghívott megfigye­lőként részt vesznek a mun­kában. A küldöttségeket Willi Stoph, az NDK Miniszterta­nácsának elnöke, valamint az NSZEP és az NDK más ve­zetői köszöntötték. Jelen volt az érkezéseknél Nyikolaj Fagyejev, a KGST titkára. Az NSZK-ban a hét végén egymást érték a rakétatelepítés elleni tüntetések. A képen Bremerhavenben rendőrök állják el a tüntetők útját, egy amerikai katonai bázis előtt Béketüntetések E héten Franciaországban is nagyszabású béketünteté- sök lesznek, tiltakozásul az amerikai rakétatelepítések ellen. Tizenkét francia városból „békekaravánok” indulnak Genfbe, hogy átnyújtsák az ott tárgyaló szovjet és ame­rikai küldöttségeknek azo­kat a beadványokat, ame­lyek aláírói mielőbbi meg­egyezést sürgetnek a fegy­verkezési verseny újabb esz­kalációjának elhárítására. Szombaton délután Párizs­ban és öt nagy vidéki város­ban felvonulásokat rendez­nek az emberiség jövőjét fe­nyegető fegyverkezési haj­sza ellen. A felvonulásokon a nukleáris fegyverzetek befagyasztását, újabb raké­tatelepítések megakadályo­zását követelik majd, vala­mint azt, hogy Genfben ad­dig folytatódjanak tovább a tárgyalások, míg nem jön létre megegyezés. Tegnap Norvégiában or­szágos leszerelési akcióhét kezdődött. A nukleáris fegy­verkezés. az új amerikai kö­zéphatótávolságú rakéták te­lepítése elleni tiltakozó ak­ciósorozatot a „Nemet az atomfegyverekre” elnevezé­sű norvég békemozgalom kezdeményezte. Gromiko—Genscher találkozó Ellentétes álláspontok A szovjet rádió és televí­zió, valamint a Pravda teg­nap reggeli száma részletes beszámolót közölt Andrej Gromiko szovjet és Hans- Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminiszter hétvégi bécsi tárgyalásairól, A TASZSZ hírügynökség jelentése alapján a szovjet tömegtájékoztatási eszközök felhívják rá a figyelmet, hogy a nyílt légkörű megbe­szélésen különösen nagy fi­gyelmet szenteltek az európai nukleáris fegyverzetek kor­látozásának. Idézték Andrej Gromikót, aki megerősítette: a Szovjetunió e rendkívül súlyos problémának válto­zatlanul olyan megoldását kívánja, amely egyik fél biztonságát sem károsítaná, ugyanakkor lényegesen csök­kentené az európai nukleáris szembenállás szintjét. Éppen e célt szolgálják a Szovjet­unió konkrét javaslatai, ame­lyek lehetővé teszik, hogy kölcsönösen elfogadható megállapodás szülessen a genfi szovjet-amerikai tár­gyalásokon. Mint az a moszkvai jelen­tésekből kitűnik, a szovjet Szocialista párti miniszterelnökök Baráti beszélgetésből heves vita Athénban A tervezett „kötetlen bará­ti beszélgetésből” heves vita lett azon a találkozón, ame­lyet öt nyugat-európai szoci­alista párti kormányfő egy Athén közelében lévő szállo­dában tartott vasárnap és tegnap. A megbeszélés részt­vevői ugyanis nem tudtak közös nevezőre jutni a nyu­gat-európai rakétatelepítés, valamint Spanyolország és Portugália közöspiaci belépé­sének ügyében. Mint a hírügynökségek je­lentették, egyedül- Felipe González spanyol miniszter- elnök mutatott „megértést” a vendéglátó Andreasz Pa­pandreu azon régebbi javas­lata iránt, hogy a genfi tár­gyalások sikertelensége ese­tén halasszák el hat hónap­pal a Pershing rakéták és a manőverező robotrepülőgé­pek telepítését. Bettino Craxi olasz, Pierre Mauroy fran­cia és Mario Soares portugál kormányfő elutasította, illet­ve egyoldalú szovjet enged­ményekhez kötötte a telepí­tés megkezdéséről való le­mondást. A rakétatelepitések után Kohl: További tárgyalások Brandt: Jégkorszak Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke a ZDF televízió- állomásának vasárnap este adott nyilatkozatukban egy­aránt úgy ítélték meg, hogy az európai közép-hatótávol­ságú fegyverek korlátozásá­ról folyó genfi tárgyalásokon már nem lehet eredményre számítani. A kancellár szerint „biztos, hogy az NSZK és a Szovjet­unió egy esetleges nyugati telepítés után is folytatni fogja a párbeszédet”. Ezzel szemben Willy Brandt azt a véleményét hangsúlyozta, hogy a hibás számításra épü­lő telepítés megkezdése után a tárgyalások meg fognak szakadni és „jégkorszak” kö­szönt be a kelet—nyugati vi­szonyban. Az út Ciprus Jirr siába kö­rülbelül egy óráig tart. E körülményes utazást egyet­len külföldi sem kerülheti el, akinék a ciprusi fővá­ros megismerése a célja. Ni­cosia repülőtere ugyanis immár 9 éve nem fogad és nem indít gépeket, területén mindmáig az ENSZ béke- fenntartó csapatai állomá­soznak, ügyelve, hogy a lé­gikikötő két oldalán levő görög és török fegyverek ne dördüljenek el. Magát a fő­várost is szinte ketté szeli a „zöld vonal”, a megosztott­ság jelképe, talpukra állí­tott olajoshordók, deszkából emelt palánkok, feszesre ki­húzott szögesdrót hálók for­májában. Mindez az 1947-es, az athéni fasiszta rendszer által kirobbantott puccskísérlet és az ezt követő török ka­tonai partraszállás máig ha­tó következménye. A török csapatok körülbelül Ciprus egyharmadát foglalták el. Az akkori harcok okoztak sebek még ma sem gyógyultak be, annak ellenére, hogy a gö­rög oldal aránylag gyorsan rendezte sorait. Gazdasági n megosztott sziget fellendülésüket elősegíti a sziget déli részének kiegyen­súlyozott politikai helyzete, bár a nyugati üzletembere­ket némileg megriasztotta^ hogy az AKEL (a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja) nagy mértékben növelte be­folyását. A kommunisták az 1981-es parlamenti választá­sokon a szavazatok egyhar­madát kapták és ezzel a legerősebb párttá váltak: AKEL az idén szövetségre lépett a Demokratikus Párt­tal Szpirosz Kiprianu ismé­telt államfővé választása ér­dekében. Ezzel sikerült a kommunistáknak megakadá­lyozniuk, hogy a jobboldal jelöltje. Kleridesz kerüljön az elnöki székbe. A ciprusi probléma rende­zetlenségét jelzi ugyanakkor, hogy a török és görög nép­közösség eddigi tárgyalásai nem hoztak konkrét ered­ményeket. Az előrehaladást gátolja az is, hogy 1975-ben Ciprus északi részén a tö­rökök egyoldalúan autonóm államot kiáltottak ki. Ök az újraegyesítést egy konfö- deratív államszövetség kere­tében képzelik el, ahol a központi kormány szerepe ■ csekély, „észak és dél” egy­mástól függetlenül intézné belső ügyeit. A Kiprianu-íé- le elképzelés ennek épp az ellenkezője: a két népközös­ség együttélését egy olyan föderatív állam keretében tervezi, ahol a központi kor­mánynak erős hatalma len­ne. E két elgondolás bizo­nyos fokú ötvözetét adja Pérez de Cuellar ENSZ-fő- titkár nemrég előterjesztett javaslata, amely a ciprusi helyzet igazságos és tartós rendezését célozza. Hazánk jó kapcsolatokat tart fenn a következetesen aktív el nem kötelezett kül­politikát folytató Ciprusi Köztársasággal. Magyaror­szág síkraszáll a Ciprus egész népének javára szol­gáló megoldásért, amely csak a vonatkozó ENSZ-ha- tározatokkal összhangban, a sziget függetlensége, szuve­renitása, területi integritá­sa, egysége, és el nem köte­lezett politikája, valamint minden ciprusi ember alap­vető szabadságjogainak tisz­teletben tartása alapján ke­reshető. Országaink politikusai több ízben kölcsönös látogatáso­kon találkoztak. 1966-ban a magyar miniszterelnök láto­gatott Nicosiába. Három év­vel ezelőtt, amikor Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke afrikai országokba uta­zott* találkozott és rövid megbeszélést folytatott Kip­rianu elnökkel, aki két évvel, ezelőtt tett hazánkban hiva­talos látogatást, és tavaly külügyminiszteri konzultá­ciókra került sor. A megbe­szélések eredményeként a két ország megállapodást írt alá a polgári és bűnügyi jogsegélyegyezményről, va­lamint a kettős adóztatás elkerüléséről. A két fél meg­állapodott a diplomata és szolgálati útlevelek vízum­kényszerének megszüntetésé­ről. Az akkori tárgyalásokról kiadott közös közlemény hangsúlyozza, hogy még je­lentős lehetőségek vannak gazdasági kapcsolataink fej­lesztésére. Az együttműköJ dés kiszélesítésének minden bizonnval új távlatait nyújt­ja Losonczi Pál most sorra kerülő ciprusi látogatása. g. f. P. külügyminiszter arra is fel­hívta tárgyalópartnere figyel­mét, hogy az Egyesült Álla­mok kormányzata ezzel hom­lokegyenest ellentétes maga­tartást tanúsít, és továbbra is egyoldalú előnyök elérésé­re törekszik. Ezt támasztják alá a legújabb amerikai ja­vaslatok is, amelyek legcse­kélyebb jelét sem adják an­nak, hogy az Egyesült Álla­mok igazságos megállapodást akar, s kész volna számal- ni a Szovjetunió és szövetsé­gesei jogos érdekeivel. E ja­vaslatok rendeltetése mind­össze annyi, hogy az ameri­kai rugalmasság hamis lát­szatát keltve félrevezessék a közvéleményt, eltereljék fi­gyelmét arról az amerikai szándékról, hogy bármibe kerüljön is, Nyugat-Európá- ba, s elsősorban az NSZK-ba telepítsék az új rakétákat. Az Egyesült Államoktól és a NATO egészétől függ te­hát. hogy lesz-e megállapo­dás a genfi tárgyalásokon — idézi a szovjet hírközlés Andrej Gromiko szavait. Andrej Gromiko tegnap Bécsből Berlinbe, az NDK fővárosába utazott. GENF Tegnap Genfben találko­zót tartottak a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folyó szovjet —amerikai tárgyalások kül­döttségvezetői. MOSZKVA Tegnap a szovjet minisz­tertanács meghívására Moszkvába érkezett Nguyen Co Thach, a Vietnami Kom­munista párt KB PB póttagja, külügyminiszter. BECS Súlyos további teher lenne Európa számára, ha a genfi rakétaikorlátozási tárgyalá­sok nem járnának sikerrel — jelentette ki az osztrák kül­ügyminiszter. Erwin Lánc tegnap rádiónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Ausztriát akkor is veszélyezteti a há­ború, ha függetlenségét tisz­teletben tartják. PÁRIZS Mitterrand elnök tegnap megbeszélést folytatott Sa- moira Machel mozambiki el­nökkel, aki európai körútja során kétnapos hivatalos lá­togatást tesz Franciaország­ban, majd ebédet adott a mozambiki államfő tisztele­tére. HELSINKI A leszerelés, az enyhülés és a nemzetközi kerekedelmi- gazdasági együttműködés kérdéseiről folytattak megbe­szélést az európai liberális, centrista, és parasztpártok, valamint más Szervezetek képviselői Helsinkiben. A találkozón 25 ország — köz­tük több szocialista ország — 80 küldötte vett részt. Az elfogadott közlemény a nuk­leáris arzenál radikális csök­kentésének szükségességét hangsúlyozza és sürgeti, hogy a tárgyaló felek konkrét eredményeket érjenek el a genfi szovjet— amerikai tár­gyalásokon. TOKIÓ A dél-koreai hadsereg öt­napos nagyszabású hadgya­korlatot kezdett Szöul tér­ségében — jelentette a Kyo- do japán hírügynökség. A „Két Sárkány 83” elnevezé­sű hadgyakorlaton mintegy húszezer katona és tiszt va­lamint nagyszámú műszaki egység vesz részt. KINGSTON George Bush amerikai al- elnök kétnapos látogatásán Jamaicában megbeszéléseket folytatott Edward Seaga mi­niszterelnökkel, és Michael Manley-vel, az ellenzéki né­pi nemzeti párt elnökével.

Next

/
Thumbnails
Contents