Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-16 / 245. szám
1983. OKTÓBER 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 3 Tizenkét arany, 30 ezüst- és 41 bronzérmet ítélt oda a megyei bíráló bizottság iMájustói október 1-ig tartott az őzbak vadászati szezon, de a hivatásos, a sport- valamint bérvadászok e tervszerűen folytatott akciójának végét lényegében az elejtett bakok fejdíszének elbírálása jelenti. A Magyar Vadászok Országos Szövetsége megyei intéző bizottságának Millér-parti bázisán hétfőn kezdte meg a megyei tanács mezőgazdasági. és élelmezésügyi osztályának, a MAVOSZ és az erdőfelügyelőség szakembereiből álló megyei trófea- bíráló bizottság a 32 vadásztársaságtól beérkezett agancsok zsűrizését. — Milyen volt az idei „termés”? — tudakoltuk Ábel Bélától, a megyei tanács vadászati — halászati felügyelőjétől. — A tavaszi vadállománybecslés alapján mintegy 13 ezer őzet tartottunk nyilván azon a 520 ezer hektáron, amelyen a megye kétezer hivatásos és sportvadásza tevékenykedik. Az őzállománynak mintegy 10 százalékát tette ki azoknak a golyóérett, selejt vagy beteg bakoknak a száma, amelyeket az idei szezonban puskavégre kaptak. A megközelítőleg 1300 agancsból csaknem nyolcszázat itt bíráltunk el három nap alatt Szolnokon. A többit, elsősorban a külföldi bérvadászok által elejtett őzbakok fej díszeit, az Országos Trófeabíráló Bizottság minősíti. Ott a szezonban bánmikor bemutathatja szerzeményét a külföldi vadász, és természetesen mindjárt nyúlhat is a pénztárcájáért. — Mit hoz a vadásztársaságoknak egy-egy. a külföldi puskások által lőtt trófea? — Az agancsok súlyával arányosan nő a tarifa, kétezer forinttól 200 ezerig. Egy aranyérmes, mondjuk 500 grammos trófeáért például 60 ezer forintot kap a társaság. A népgazdaságnak is jó bevétel a bér-vadász- tatás, mert a MAVAD árjegyzéke szerint ugyanaz a trófea 5000 márkájába kerül egy NSZK-beli vadásznak. Ezért is nem mindegy, hogy milyen őzállománnyal rendelkezik, egy-egy társaság a maga vadászterületén. Megtudtuk a felügyelőtől azt is, hogy a megye őzállományát nemcsak a vadászok gyérítik a tervszerű kilövések során. — Tavaly például 700-nál több elhullott őzet jelentettek a vadásztársaságok. A legtöbb jószág gyomor- és bélgyulladásban pusztult el. Ez a szám megdöbbentő! Csaknem a háromszorosa az 1979. évi elhullásnak. Többek között az Állategészségügyi Intézet, a MAVOSZ és a Vadvédelmi és Vadbiológiai Állomás szakemberei vizsgálják az idén is számottevő vadpusztulás okát. Munkácsi István megyei fővadász gyakorlott mozdulatokkal illesztgeti a mérőszalagot az agancsok ágaihoz. Tőle kaptunk szakszerű magyarázatot arra, milyen szempontok alapján bírál a bizottság egy-egy trófeát. — Centire, súlyra, térfogatra és szemre — hogy úgymondjam — mérik az agancsokat. A pontozásnál a legmérvadóbb az agancs hossza, a súlya a kiskopo- nyával együtt, és az anélkül mért térfogata. Az utóbbit Archimedes törvényét alkalmazva állapítjuk meg: vízbe lógatjuk a trófeát úgy, hogy a koponyacsont ne merüljön alá. Meghatározó még az úgynevezett szépségre, azaz az agancsok formájára, színére, gyön- gyözötitségére, a rózsa minőségére, a szárak terpeszté- sére és az ágvégek csiszolt- ságára adható pontszámok összessége. Munkában a megyei fővadász: ezt a trófeát a hosszúsága alapján már aranyéremmel jutalmazná Munkácsi István Hány pontot kell „szereznie” egy őzttrófeának, hogy a bizottság éremmel jutalmazza? — Százharminc ponton felüli trófeáért :ka.p a vadász aranyéremről szóló oklevelet. Az ennél kevesebbre minősített agancs 115 pont felett ezüstérmes, 105 és 115 pont között pedig bronzérmes. Bizony előfordul, hogy egy szép agancs a bíráló bizottság pontszámai alapján aranyérmet kap, de mivel a jó örökletes tulajdonságokkal bíró vadat idejekorán elejtette a vadász, elmarasztaljuk. Lehet tehát az őzvadászaton átvitt értelemben is bakot lőni. És bármilyen furcsa, ahogy Ábel Béla vadászat; halászati felügyelő elmondta, az elejtett őzek trófeái vallanak az élő vadállomány minőségéről is. — A trófeabírálat során, az agancsok minősége alapján számontartjuk, melyik vadászterületről kerülitek ki a legszebb folyóérett vadak. Ott a következő vadászszezonban is jó állománnyal számolhatunk, mert a nagy tenyészértékű őzbakok bizonyára egészséges utódokat hagytak hátra, A most véget ért háromnapos zsűrizés eredményei e tekintetben biztatóak: a minősített csaknem 800 trófeából 12 kapott arany. 30 ezüst és 41 bronzérmet. A „dobogós” őzbaktrófeán^k ezzel, az országosnál lényegesen jobb arányával négy év óta első helyen áll Szolnok megye. Temesközi Minden vízbe mártott test... így mérik meg az agancsok térfogatát Termel az íj pezsgőgyár Befejeződött az országos gázipari konferencia Már az első termékével BNV-díjat nyert az új pécsi pezsgőgyár. Ez év tavaszán elkészült tankpezsgőgyártó üzemben — amelyet gazdasági társulás formájában hozott létre a Villány- Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát és a Szekszárdi Állami Gazdaság — már az idén több mint négymillió palackot töltenek meg a nemes itallal, ennek majdnem kilencven százalékát exportálják. A százmillió forintos beruházás elsődleges célja az. hogy növeljék az export- misőségű tankpezsgő gyártását. Sopronban tegnap befejeződött az országos gázipari konferencia. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület ezúttal 23. alkalommal rendezte meg a tanácskozást. A három napos összejövetelen mintegy félezel szakember vitatta meg az energiamegtakarítás lehetőségeit a gázszolgáltatásban. Az előadásokban beszámoltak az utóbbi évek kutatási eredményeiről, szóltak a földgáz- és a pb-gáz-terme- lésnek a hazai energiaellátásban betöltött szerepéről és a fogyasztói földgázigényekkel összefüggő bányászati fejlesztésekről. A szekcióüléseken szó esett a gázvezeték-építés korszerű technológiai eljárásairól, a hálózati rekonstrukció újszerű megoldásairól és a háztartási gázfelhasználó berendezések korszerűsítéséről, A tanácskozáson elhangzott, hogy az energiaipari struktúrában a földgáz-felhasználás fejlődik a legdinamikusabban, s az energia- politikai stratégia egyik legfontosabb forrása, mivel a szükséges mennyiség mintegy 65 százaléka hazai eredetű. Alkalom szüli a tolvajt Régi népi bölcsesség szerint, alkalom szüli a tolvajt — mégis kevesen okulnak belőle. A társadalmi tulajdon védelmére hozott minisztertanácsi rendeletek, rendőri figyelmeztetések hatáséra történtek ugyan érdemi intézkedések, de mint tudjuk az éremnek két oldala van. És ebben az esetben a másik oldal nagyon elgondolkoztató. Biztonságosabb lett például a pénz szállítása és őrzése. Sok helyen szereztek be korszerű páncélszekrényeket, — de több esetben mellette, a „lábtörlő alatt” hagyták annak kulcsát. Az országban két év alatt ki- lencvenháromszor ezért nyitották ki a betörők játszi könnyedséggel a „mackókat”, s jutottak igen tetemes ösz- szegekhez. Hosszú sora van az ilyen példáknak, pedig nem kicsi a tét. 1982-ben például országosan 1,6 milliárd forint (— az öt évvel korábbinak négyszerese —) volt a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűnesetek kárértéke. Az összbűnözésnek mintegy hatvan százaléka a társadalmi tulajdont érinti. Nemcsak hazai, nemzetközi jelenség egyébként ez. Táptalaja az, hogy egyes társadalmi csoportok morális színvonala elmarad a követelményektől. Köreikben a harácsolás, az önzés természetesnek számít. Országosan tapasztalható, hogy bővült a nem dolgozók köre. Életmódjuk szükségszerűen bűncselekményekhez vezet.- Summa summárum: nagyon ideje, hogy a társadalmi tulajdon védelmét ne csak rendőri, hanem mindenkire vonatkozó állampolgári feladatnak tekintsük, s érvényesítsük az ide vonatkozó minisztertanácsi rendeleteket. Ma még ugyanis a védelemmel megbízott egyéneknek — mindenekelőtt a gazdasági vezetőknek — sem mindegyikénél tudatosul, hogy az egész társadalom érdekét szolgálják a vállalat, üzem vagyonának védelmével. Szűkebb pátriánkban is bőven van tennivaló ezért, hogy a köz erőfeszítésével megtermelt javak ne legyenek ingyenélők könnyű prédái. Hangsúlyozni kell ezt akkor is, ha megyénkben a korábbinál szervezettebbé vált a vagyonvédelem, és az eredményesebb, alaposabb ellenőrzés következtében javult a számviteli és a pénzügyi fegyelem. Ennek tudható be, hogy 1982. második felét és az idei első félévet tekintve megyénkben a társadalmi tulajdonban okozott kár értéke ötven százalékkal csökkeni, és a kár megtérülése 23,8 százalékról 45,8 százalékra emelkedett. A bűncselekmények megelőzése azonban még koránt- sincs a kívánt szinten, pedig a rendőri szervek propagandamunkával, a gazdasági szerveknek küldött évi többszáz figyelmeztető, a helyi hiányosságokra rámutató levéllel, biztonságtechnikai eszközök kiállításával, stb. mindent megtesz a megelőzés érdekében. Ennek ellenére még sok helyen tapasztalható mérhetetlen közömbösség az értékek védelme iránt. Megtörtént például, hogy egy betörő két napig „munkálkodott” fúrógépével az egyik páncélszekrényen, és az ott dolgozók nem vet- vék ezt észre. Voltaképpen a közömbösségnek tudható be az is, hogy az őrzési-biztonsági feltételeket sok helyen nem biztosítják kellően, nem szerelik fel a vagyonvédelmi jelző-riasztó készülékeket. Mondhatnánk ezt úgy is, hogy a gazdasági vezetők egy része ebben a tekintetben nem tart lépést a fejlődéssel. A bűnözők viszont alkalmazkodnak a helyzethez. Továbbra is nagy gond a raktározás. Az anyagkezelés szabályainak megszegése az ellenőrzés hiányosságaira vezethető vissza. Az építőiparban a terület nyitottsága, a munkahelyek széttagoltsága okoz gondot. A társadalmi tulajdon védelmében tennivaló itt elsősorban a szállításban, az anyag- kezelésben, a bizonylati fegyelem szilárdításában van. .Elgondolkodtató az, amit egy elfogott betöröbanda tagjai mondtak: Számukra azért célpont a mezőgazdaság, mert a gazdaságokba könnyű betörni. Többnyire régi páncélszekrényekben, félreeső irodákban tartják a pénzt. Ha van éjjeli őr, az is öreg, könnyű vele elbánni. A mezőgazdaságban egyébként mind a számszerűséget, mind a kárértéket tekintve emelkedő tendenciájú a lopás, a sikkasztás és a csalás. Az elkövetett bűncselekmények hetven százalékát a lopás teszi ki. A termelés és a házi „szükséglet” jellegéből adódik ez. Könnyen lába kél a tápnak, a terménynek, az állatnak, a gépnek, az al- katrézsnek és a műtrágyának. A vasúti szállításoknál — főleg a szolnoki csomóponton — a jogtalan dézsma említendő, ami a sorozatos mulasztások következménye. A vonatok átvétele sok esetban formális. Felügyeleti hiányosságok is tapasztalhatók. Előfordul, hogy elmarad a mérés és a számlálás. Nem megfelelő a kocsik lezárása. A kíméletlen tolatásnál gyakran megsérülnek a kocsik, adott a lehetőség az áru dézsmálására. A közúti szállításnál széles körben elterjedt a valótlan fuvarteljesítmények elszámolása és az indokor latlan túlfogyasztás, a feketefuvar. A bűncselekmények szempontjából még mindig a kereskedelem a legfertőzöttebb terület. A bűncselekmények 35—40 százaléka ott történik. Főleg a lopások és a betörések a jellemzőek. Jó ellenlépések is tapasztalhatók. A nagyobb kereskedelmi egységeknél például társadalmi rendészet alakult. A gazdasági vezetők anyagi elismerésben részesítik a lopást felfedező bolti dolgozókat. Elsősorban a szövetkezeti kereskedelem jeleskedik az új üzleteknél a biztonsági berendezések felszereléséével. Ebben a tekintetben nagy az előrelépés, de ugyanakkor nagy a lemaradás is. Sok bolt még védőráccsal, külső megvilágítással sem rendelkezik. Elgondolkodtató az is, hogy a kereskedelemben a korábbinál több a leltárhiány. A mostani szankciók — úgy tűnik — nem riasztók, ezért változtatni kellene rajtuk. A korábbinál erőteljesebb a boltvezetők és az anyagbeszerzők közötti összejátszás' is, sok a fiktív számla. Más területekről is sorolhatnánk példákat annak bizonyítására, hogy a gazdasági életben tág terük van a bűncselekmények lehetőségeinek. Nyilvánvaló, hogy a társadalmi tulajdon herda>-> lói és hűtlen kezelői viszont végső soron mindannyiónkat károsítanak. Ezért kell velük szemben a saját munka- területén lehetőség szerint fellépni mindenkinek. Ne engedjük, hogy a „tolvaj megszületéséhez” mi magunk szolgáltassuk az alkalmat. Simon Béla Harmincán már dolgoznak Csökkent munkaképességűeket foglalkoztatnak Jászárokszálláson Nyitnak az árudák Kezdődik az őszi gvömöleslelepités Folyamatosan megnyílik a facsemete és a szaporítóanyag mintegy 50 százalékát forgalmazó KERTFORG KFT több, mint 200 árudája, lerakata, szerte az országban. A vállalat gazdag kínálatot biztosít, összességében 3,8 millió facsemetét, 8—9 millió bogyósgyümölcsöt adót, és további 14 millió szőlőszaporító-anyagot kínálnak eladásra. Jónéhány újdonság is szerepel a gazdag választékban. Az előzetes piacfelmérés szerint a lakosság körében élénkül a kereslet a facsemeték iránt, a hobbi-kertek számának növekedése nyomán mind többen ültetnek gyümölcsfát. Különösen gazdag a kínálat csonthéjas gyümölcsöt adó fákból. Amíg tavaly az igényeknél kevesebb volt kajsziból és meggyből, addig most ebből is megfelelő mennyiségben árulnak, közöttük olyan keresett fajtákat. mint az öntermékeny Meteor, és az érdi bőtermő meggy. 15 fajta szilva- és ringlófa között választhatnak e gyümölcsök kedvelői; kapni a korán érő, nagyszemű termést adó Sermina és a mézédes Almhann ringlót is. Az egyik mankójára, a másik a fényesre koptatott görbebotjára támaszkodva biceg be az üzembe. Olyan fiatalember is dolgozik a jászárokszállási szociális foglalkoztató részlegnél, akinek lábát paralízis támadta meg és most édesanyja segítségével tolókocsin érkezik munkahelyére. Harmincán vannak, a legfiatalabb alig múlt 20 éves, az idősebbek túl vannak a hatvanon. A nagy korkülönbséget az a közös vonás feledteti, hogy valamennyien csökkent munkaképességűek. Közös örömük is van. Néhány hete — azóta, hogy dolgozhatnak — életük legszebb napjait töltik. Hasznos munkájuk bizonyítja, hogy valahol szükség van rájuk. A szociális foglalkoztató részleget a Jászsági Építőipari Szövetkezet hozta létre. A jászárokszállási építés- vezetőség volt székházát alakította át és rendezte be műhelynek. A helyi munkaerő helyzet felmérése után megállapodott a tiszafüredi Háziipari Szövetkezettel, s bérmunkában „Békés” típusú gyermek foteleket fonat vesszőből. A szövetkezet a jászárokszállási részleg dolgozóit a két hónapig tartó betanítási idő alatt órabérrel, utána teljesítménybérrel fizeti. A szorgalmas munka ígéret arra, hogy teljesítménybérben is jól keresnek majd. A szövetkezet nyolc és öt órás munkaidővel, a munkakezdéssel is igazodik a dolgozók munkabírásához, bejárási lehetőségeihez. A Jászsági Építőipari Szövetkezet emberiességről tanúskodó dicséretes kezdeményezéssel egy hasznos folyamatot indított el Jászárok száll ásón. A sor most a jászárokszállásiakon, a helyi társadalmi, gazdasági szervezeteken van. Az adott lehetőségek kihasználásával, a szövetkezet épületének bővítésével, korszerűsítésével, új megrendelők keresésével ők is tehetnének valamit azért, hogy a nagyközségben élő szociális foglalkoztatásra szoruló emberek munkához jutva jogosan érezzék, hogy hasznos tagjai lehetnek társadalmunknak. — illés —
