Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-16 / 245. szám

NSZK n béke akcióhete A nyugatnémet békemoz­galom tegnap megkezdte or­szágos „akcióhetét”, amely- lyel az amerikai rakéták ter­vezett, NSZK-beli telepítése ellen kíván tiltakozni. Bremerhavenben mintegy 30 ébren vonultak fel az ot­tani amerikai laktanya köré, követelve a telepítésről való lemondást. Bonnban több ezer részt­vevővel „emberláncot” ké­peztek az Egyesült Államok és a Szovjetunió nagykövet­sége között. A tüntetők sür­gették a fegyverkezési ver­seny befejezését. Baden-Württemberg tarto­mányban Heidelbergben blo­kád alá veszik a békemozga­lom tagjai az amerikai had­sereg európai főparancsnok­ságát. A rajnavidék-pfalzi Rams- teinben a rendőrség mintegy száz személyt vett őrizetbe azok közül a tüntetők közül, akik az ottani amerikai légi- támaszpontot próbálták meg körülzárni. Négy órán át tárgyalt teg­nap Bécsben Andrej Gromi- ko szovjet és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter. A bonni szó­vivő közlése szerint Gens­cher változatlanul a NATO ismert álláspontját terjesz­tette a szovjet fél elé, ugyan­akkor hangsúlyozta a szovjet —nyugatnémet kapcsolatok nagy jelentőségét. A szovjet nagykövetség/ épületében, a munkaebéden, s az azt követő tárgyaláso­kon összesen négy órát töl­tött együtt a két külügymi­niszter. A bonni szóvivő sze­rint Genscher hosszan, rész­letesen fejtette ki kormánya álláspontját a genfi rakéta­tárgyalások kérdésében. E változatlan álláspont szerint a brit ée a francia nukleáris erőket nem kell figyelembe venni, továbbá Bonn úgy véli: nem rendelkezvén ma­ga nukleáris fegyverrel, joga van amerikai „védelmet” kérni, mert fenyegetettnek érzi magát. Genscher ugyanakkor nyo­matékosan hangsúlyozta, hogy Bonn változatlanul ér­dekelt a Szovjetunióhoz, a szocialista országokhoz fű­ződő jó kapcsolatokban, mert azokat — különösen a szov­jet—nyugatnémet gazdasági gyüttműködést — fontos sta­bilizáló tényezőként tartja a kelet—nyugati kapcsolatok­ban általában. Andrej Gromiko értesülé­sek szerint ugyancsak részle­tesen kifejtette a Szovjetunió álláspontját a kétoldalú kapcsolatokról és a rakéta­kérdésről a mindkét fél által komolynak, tárgyszerűnek ítélt tárgyalásokon. Az esti fordulón először a szovjet külügyminiszter folytatta érvelését. A megbeszélések ma reggel, a tervezettnél fél órával korábban folytatód­nak az NSZK nagykövet­ségén. Zöldség, gyümölcs Megyei termékek az országhatáron túlra flrchimedes és az őztréfeák Milyen volt az idei „agancs termés” ? 3. oldal Tangó helyett széki csárdás Látogatóban a jászapáti táncegyüttesnél 5. oldaL Az országos kosár- és fonottáru-pályázat díjnyertes munkái­ból nyílik ma délelőtt H órakor kiállítás Szolnokon, a Me­gyei'Művelődési és Ifjúsági Központ galériáján. Ugyanekkor kerül sor a pályázat díjkiosztó ünnepségére is. A közönség fonott bútorokat, használati és dísztárgyakat láthat a novem­ber 8-ig nyitva tartó bemutatón Gromiko—Genscher Bécsben Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. éri. 245. sz. 1983. okt. 16., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Hungarofruct és a gazdaságok együttműködése Kihasználják a szép őszidöt Éjjel-nappal szántanak Héken Új bor forr a tiszaugi pincében A szokásosnál előbbre tartó őszi munkák finisében jól kihasználják a kedvező időjárást a megye mezőgazdasá­gi nagyüzemei. A Héki Állami Gazdaság legnagyobb, háromezer hektáros héki kerületében például éjjel-nap­pal szántanak — most, a hét végén is — a tavasziak "vetésére kijelölt területeken. Három géppel, napi „száz­hektáros ütemben” vetik a kenyérnekvalót, s ennek a munkának a félidejénél tartanak. összesen 900 hektáron ke­rül földbe a kerületben a búza-vetőmag, kétszáz hek­tárral nagyobb területen, mint amennyiről a nyáron takarították be kalászos ga­bonatermését, A búza vetés- területének növelésére az ad lehetőséget, hogy jövőre ki­sebb területen termelnek majd silót fővetésben, he­lyette másodvetéssel bizto­sítják a tömegtakarmányt. ként a nyáron betakarított- nál mintegy 8 százalékkal nagyobb területen kerül földbe az őszi kalászosok ve­tőmagja. Jól kihasználták a téeszbeliek a nyári betakarí­táskor nyert mintegy kéthe­tes lépéselőnyt a talajmun­káknál is, a hat nagytelje­sítményű gépnek mindössze 800 hektáron kell még pl­munkálnia a táblákat. A 241 hektár termő szőlő­ben a beérett fürtök kéthar­madát már leszüretelték a Tiszamenti Tsz-ben. A tőkék között szorgoskodó kétszáz- egynéhány szövetkezeti tag munkáját ugyanannyi közép- iskolás, a tiszaugi Furák Te­réz építőtábor lakói segítik. Az eddig leszedett 1200 ton­na bornakvaló felét szőlőként értékesítették, a többit a gazdaság tavaly felépített sa­ját feldolgozó üzemében préselték ki. összesen mint­egy hatezer hektoliter bort tárol az idei termésből a szö­vetkezet a tiszaugi és tisza- sasi pincéiben, aminek het­ven százalékát minőségi sző­lőfajtákból, rizlingszilváni­ból, hárslevelűből, kékfran­kosból és olaszrizlingből ké­szítik. Alma és hagyma — e két termék külföldre szállítása ad munkát az év hátralévő hónapjaiban a Hungarofruct Külkereskedelmi Vállalat megyei kirendeltségének. Az értékesítő vállalat megyeha­táron belül működő területi irodájának hat dolgozója a piaci igények felmérését, a zöldség és gyümölcs felvásár­lását és továbbítását végzi. Munkájuk kiterjed a minő­ség vizsgálatára, az admi­nisztratív ügyek intézésére és a vagonok rendelésére. Szerződések biztosítják az évente külföldre jutó friss zöldség gyümölcs mennyisé­gét. Szolnok megyében hét termelőszövetkezettel, két állami gazdasággal, a TSZKER-rel, valamint a me­gyei Zöldérttel állnak kap­csolatban. A címkétől a zsákig — igények szerint — a Hungarofruct göngyöleggel és csomagolóanyaggal is el­látja az árút szállító mező- gazdasági nagyüzemeket. Az értékesítési szezon má­jusban kezdődött a zöldbor­sóval, majd folytatódott a cseresznyével és a megy- gyel. A Szolnok megyéből el­szállított zöldség és gyümölcs Európa szinte minden orszá­gába eljut, Csehszlovákiától egészen Izlandig. Az elmúlt esztendőben megyénktől 12 és félezer tonna zöldség, va­lamint 5 ezer tonna gyümölcs „utazott” külföldre, és ezzel mintegy 100 millió forint ér­tékű áru került a külföldi piacokra a Hungarofruct bo­nyolításában. Az idén az aszály okozta terméskiesések miatt a tava­lyinál kevesebb gyümölcsöt — többek között szilvát, dinnyét — adhattunk el ex­portra. Azonban fordított a helyzet hagymánál, míg ta­valy az 1982. évi tárolással együtt 6422 tonnát, az idén már eddig 8 ezer tonnát szál­lítottak a külföldi piacokra. Várhatóan 1982-ban 10 és félezer tonna hagymát érté­kesítenek a Hungaroíructon keresztül. E mennyiség 90 százaléka tőkés exportra ke­rül. A külkereskedelmi vállalat és a külpiacra termelő gaz­daságok közösen Export Al­matársaságot hoztak létre annak érdekében, hogy megszervezzék és megköny- nyítsék e híres termékünk külföldre szállítását. Szerző­désükben a termésbecsléstől a bonyolításig átfogják az összes gyakorlati műveletet. A társaság szervezi meg a ‘gyümölcs átadását is, ösz- szefogva ezzel az ország al­matermelőit. A részletes bo­nyolítási tervekben még a tehergépjárművek üresen fu­tásával is foglalkoznak. A jó minőségű áruval, a pontos ütemezéssel és az időbeni szállításokkal — amely nemcsak a vállalaton múlik — a magyar zöldség és gyümölcs ezentúl is ott lehet a külföldi vásárlók asz­talán. A Hungarofruct a jobb együttműködés érdekében partnereinek havonta meg­küldi a zöldség- és gyümölcs­tájékoztatót, amelyből érte­sülhetnek az árakról és a külföldi piac jelenlegi álla­potáról. Félidejénél tart a kerület­ben a 400 hektárnyi cukorré­pa betakarítása is. Az ipari növény meghálálta, hogy az egész területen öntözték, mert az aszályos időjárás el­lenére is a tavalyihoz hason­ló, hektáronkénti 50 tonna gyökeret szed fel a három Herriau gépsor. Ugyancsak a rendszeres öntözés hatására az idén re­kordtermést, szénaértékben számolva hektáronként 13 tonna szálastakarmányt ta­karítottak be a kerületben, a 300 hektárnyi terület négy­szeri kaszálásával. Ez lehető­vé tete, hogy 84 hektáron a harmadik növedéket meg­hagyják magnak. A csépai, a tiszaugi és a tiszasasi határt művelő szö­vetkezeti gazdák nem bosz- szankodtak a hét eleji csapa­dék miatt: egyik legnagyobb őszi munkájukat, a szőlőszü­retet csak rövid időre hát­ráltatta, a- 300 hektáron el­vetett őszi búzára viszont jól jött az eső. Zavartalanul be tudták fejezni a héten az összesen 921 hektáron ter-i mett kukorica betakarítását is. A takarmánygabona ter­mésével elégedettek, a saját szükségleteik fedezésére tá­rolt mennyiségen felül még értékesíteni is tudtak belő­le. A közös gazdaságban a jövő héten is hat géppel ve­tik a kenyérnekvalót, mint­egy nyolcszáz hektáron kell még elvégezni ezt a munkát. A Tiszamenti Tsz-ben egyéb­A MÄV Építőgépjavító jász- kiséri üzemében a 94 millió forintos rekonstrukcióval szociális épületek, műhely- csarnokok épülnek. Felújít­ják a hőenergia-központot is. Képünk a hőközpont szere­lési munkálatairól készült Üzemi hétköznapok Jászkiséren Szabari Miklós a Phante- rendszerü lefejtő fogazó gé­pen úgynevezett ferde foga- zatú fogaskerekeket gyárt. Ez vasúti aljtömörito hajtó­műházának fontos alkatrésze lesz Fotó: T. Z. A kovácsműhelyben a 450 kp-os erejű légkalapács segítségé­vel fogaskerék-előgyártmányokat készít Kishonti Tivadar ve­zető kovács (balról) és segítője, Hamza Miklós Az üzemnek jelenleg 66 tanulója van, akikből erősáramú villanyszerelők, forgácsolók és géplakatosok lesznek. Képün­kön Antal Miklós szakoktató a másodéveseknek tart előadást

Next

/
Thumbnails
Contents