Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-15 / 244. szám

1983. OKTÓBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 Nyáridézés az abádszalóki őszben Kora őszi szél kóstolgatja az abádszalóki tározó tó vi­zét. Nyáron csilingelő aranypénzeket szór a tó, most tom­pafény, ónérmék villannak fel néha-néha a tükrén. Közeli még az élmény, amikor vitorlások, szörfök színes rongyda­rabjai foltozták az öböl zöldesszürke drapériáját és a kem­ping melletti söröző vendégei kígyózó sorokban vártak jó­sorsukra. S mert közeli az élmény, az őszi látvány túlzot­tan nem is lehangoló Milyen volt — és milyen lesz a nyár? A történé­sek e fet dimenziója ma még egyenlő súllyal esik a mérlegelő latba. A közön­ség az idei esztendőben fe­dezte fel Abádszalókot, ta­lán jobban is, mint aminő érdeklődésre a házigazdák felkészültek. Egy-egy hét végéin természetimádó za­rándokok lökésszerű hullá­ma árasztotta el a partot. Hogy mi vonzotta ide az embereket, azt többször el­mondottuk: a környékbeli­eket a „majdnem Balaton” közelsége, aztán a romanti­ka, aztán az, hogy itt még lehetett dübörgő motorcsó­nakkal szántani a vizet- Az­tán itt még valósághoz kö­zeli legendákat mesélnek egy-egy horgászzsákmányról. Aztán a kíváncsiság, a táj meghittsége — és vonzotta az érdeklődőket a helyi pat­rióták igyekezete, akik ren­dezvényeikkel a szórakozta­tás jó átlagát tudták bizto­sítani az idelátogatóknak. Ünnepet rontani hálátlan dolog, mégis el kell mon­dani — mert hát ismét lesz nyár —. hogy a tó partján feltűnően kevés volt a fia­tal. Persze, hogy eljöttek egy-egy fürdőzésre, diszkóra a környéken lakók, de ú£y istenigazából sem a KISZ, sem az úttörőszervezet nem fedezte még fel e ragyogó kirándulóhelyet, ahol a ví­zi sport kísértésének ellen­állni szinte nem is lehet. Az Ezermester Vállalat tétova kezdeményezése egy köl­csönző megnyitásáig terjedt, ugyancsak ad vízijárművet tagjainak a Vízügy SE is, ám jócskán van forgalma an­nak a maszeknak is. aki idő­ben kapcsolt, és szezoncik­keket bocsát a sportolni vá­gyók rendelkezésére. Vass Lajos, a KISZ megyebizott­ságának titkára elmondta, hogy valóban késik az ifjú­ság honfoglalása a megye e víziparadicsomában, de ami késik, az nem múlik. A ’84- es programiban országjáró diákok találkozója szerepel, aztán bonyolítani kell az olimpiai ötpróba versenyszá­mait: áprilisban a kerékpár- túrát. júniusban a vízitúrát, júliusban az úszók távver- senyét, aztán egy kerékpá- ros-gyalogos-vízi vándortú­rát is szerveznek, és a vég­cél miért ne lehetne a tó? Mindez persze nem volt több hangos gondolkodásnál, ám már az is valami, ha a jövő évi tervkészítés idő­szakában valakinek Abád- szalók jut az eszébe. A megyei úttörőelnökség képzésfelelőse, Sári Béla vi­szont csokorba szedte azo­kat a problémákat, ami mi­att a legfiatalabbak egyelő­re idegenkednek a népsze- rűsödő fürdőhelytől. Véle­ménye szerint a kemping ahhoz képest amit nyújtani tud, drága. Ha a Tiszaliget Vagy Berékfürdő nívóján szolgáltatna a szalóki kem­ping. minden bizonnyal han­gosabb lenne nyaranta a gyermekzsivaj is- Aztán túl­zottan drága a víziélet: egy négyszemélyes túra kenu 14 ezer forint, egy tízszemé­lyes őrsi hajó 60 ezer, és még jó, ha találnak mestert, aki ennyiért is megépíti. Persze, aki mégis Abádsza- Lók mellett dönt, az felve­heti a kapcsolatot a nagy­község általános iskolájával, ahol egy-két tantermet min­den bizonnyal szívesen bo­csátanak a gyerekek rendel­kezésére. Mindezzel együtt a megyei elnökség javasolta Abádszalók felvételét az or­szágos táborhely gyűjte­ménybe. A Tiszatúr prognózisa jö­vőre: 500 személyesre bővül a kemping, teniszpálya épí­tését tervezik, egyszóval ha lassan is. de egyre lakályo­sabb lesz a tározó tó kör­nyéke. És hogy lehetne „sporto­sabb” is? Igen: egy szörftan- folyamra, vitorláskurzusra, néhány lovasleckére aligha lenne nehéz toborzni híve­ket. Meg aztán tanulni a ki­sebbik tónak a nagyobb test­vérétől nem szégyen. Így a Balaton mintájára vízi­labda-mérkőzéseket rendez­hetnének kötólkordonnal ki­alakított pályán, akár női együttesek részvételével is. Ugyancsak nem ördöngösség bólyasort kirakni az öböl egy nyugalmas szakaszán és az úttörő-olimpia kajak-ke­nu versenyét tarthatnák itt a rendezők. No és mi lenne, ha a Szolnokon kihunyt ví­zi karneváli fények esetleg az öbölben villannának fel újra? Arról nem is szólva, hogy a vitorlásversenyek rangját is lehetne emelni. Igaz, a következő idény valahol még ott ködlik a kiskörei vízlépcső elektromos traverzein túl, egy dologgal azonban máris lehet barát­kozni- Nevezetesen azzal, hogy jóllehet az ember és a természet e közös produk­tuma egy nagyközség hatá­rában hullámzik, mégis mindannyiunké. Palágyi Béla Itt még dübörögnek a motorcsónakok HÉTVÉGI ESEMÉNYEK BIRKÖZÁS. Tisza Kupa országos úttörő B-kategóriás szabadfogású verseny, Szol­nok, tiszaligeti sportcsarnok 14. KÉZILABDA. NB II. Fér­fi: KESE—Kondoros, Kun­hegyes 15.30. Ifjúsági: KESE —Tiszaföldvár 14. Megyei bajnokság, női: Jászberényi Lehel II—KVFSE Szolnok 10. Férfi ifjúsági: Alföldi Olajbányász—Túrkeve, Ti­szaliget 14. KOSÁRLABDA. NB II. Női: SZMÁV MTE—Békés­csabai Áfész, Szolnok, Véső u. 10.30. RÖPLABDA. NB I. Női: Szolnoki Vegyiművek—Eger, Szolnok, tiszaligeti sport- csarnok 10, Huszti, Korim. NB II. Férfi: Sz. Titász— Borsodi Bányász, Szolnok, dr. Csanádi u. 10. TEKE. £JB II. Férfi: SZMÁV MTE—Hajdúnánás, Szolnok, Munkásőr u. 10. ŰSZÁS. Országos meghí­vásos utánpótlás verseny, Szolnok, Damjanich uszoda 10.30, LABDARÚGÁS. NB-s if­júsági bajnokság: Mezőtúri Honvéd—SZEOL AK, Me­zőtúr 11. Oravecz. Vasárnap KÉZILABDA. Megyei baj­nokság, női: Mezőtúri AFC —Törökszentmiklós 9.30, Karcag—Túrkeve 9.30, Kun­szentmárton—Jászberényi Lehel II 9.30, ' Jászladány,— Szolnoki Spartacus 10.30, KVFSE Szolnok—Jászárok- szállás 9, Tisza Cipő SE— Fegyvernek 10. Férfi: Mező­túri AFC—Törökszentmiklós 10.30, Karcag—Túrkeve 10,30, Kunszentmárton—Jászberé­nyi Lehel 11.30. BIRKÓZÁS. Tisza Kupa or­szágos úttörő B-kategóriás szabadfogású verseny, Szol­nok, tiszaligeti sportcsar­nok 9. KOSÁRLABDA. NB II. Férfi: Karcag—Miskolci EAFC Karcag, gimnázium 11. ASZTALITENISZ. Szolnok város ifjúsági Tízek bajnok­sága, lányok Tiszaparti Gim­názium, fiúk Killián Főis­kola, 17. TEKE. Ifjúsági csapattor­na, Szolnok, Munkásőr u. 9. VÍVÁS. Megyei ifjúsági és serdülő csapatverseny, Szol­nok, Véső u. 8. LABDARÚGÁS. NB II. Mezőtúri Honvéd—Debreceni MVSC, Mezőtúr 13.30, Var­ga J. Területi bajnokság, Ti- sza-csoport: Jászkisér—Bak- talórántháza, Jászkisér 13.30, Pataki. Rákóczifalva—Raka- maz, Rákóczifalva 13.30 Sza­bó J. Körös-csoport: Tisza Cipő SE—Szentes, Martfű 13. Megyei bajnokság: Szajol— Törökszentmiklós 13.30, dir. Botka. Tiszaföldvár—Kunhe­gyes 13.30, Kökény, Kunma­daras—Középtiszai Medosz 13.30 Hossó, Jászjákóhalma —Jászfényszaru 13.30, Csé- nyi, Túrkeve—Szolnoki MÁV MTE junior, 13.30 (Békés me­gyéből), Szolnoki Vegyimű­vek—Szászberek 13.30 (He­ves megyéből), Szolnoki Cu­korgyár—Tiszafüred 13.30,t Sándor, Jászárokszállás— Karcag 13.30 Balogh, Kun­szentmárton—Mezőtúri FSE 13.30 -Abonyi. Bronzérmes vízilabdázók Fegyelmezett csapatjáték eredménye a harmadik hely A bronzérmes csapat, felső sor balról jobbra: Pintér I., Kuczora, Bors, Lengyel, Tóth I., Hasznos, Hegyvári Gy., alsó sor: Cseh, Sóskúti, Pintér F„ Takó, Bogdán, Rekita. Játszott még Baranyi és Dudás ' Szolnok sikersportága a vízilabda. Három olimpiai bajnok, hat magyar bajnok­ság, két MNK-győzelem, megszámlálhatatlan váloga­tottság, több előkelő bajnoki helyezés és egyéb trófea so­rakozik1 a képzeletbeli dicső­ségtáblán, s ezt gazdagítja most az idei OB I-ben meg­szerzett harmadik hellyel já­ró bronzérem. Ez utóbbinak az értékét növeli, hogy nem beérett klasszisokkal teletűz­delt, hanem egy fiatal, fej­lődő, ígéretes jövő előtt álló, egységes csapat érte el. Az OB I. április 2-án kez­dődött rajtjánál a Medicor OSC elleni két döntetlen után még nem lehetett sejte­ni, hogy a Szolnoki Vízügy SE lesz a bajnokság megle­petéscsapata. Aztán az FTC, majd a SZEOL AK elleni két-két győzelem már sejtet­ni engedte, hogy Babarczy Roland vezető edző egy fi­zikailag és pszichikailag ki­tűnően felkészített gárdát küld hétről hétre a meden­cébe. Ebben a sorozatban még a bajnokság kétfelé osz­tott mezőnye játszott egy­mással, a tavalyi legjobb hét csapat — ebbe tartozott a Szolnok is — az alsóházzal mérkőzött. Az április 24-én Egerben játszott mérkőzést a Világ Kupa miatt héthetes szünet követte, innen kellett ráhangolni ismét a játékoso­kat az újabb összecsapások­ra. Babarczynak ez is sike­rült! A továbbiakban a Bp. Spartacus elleni hazai dön­tetlen után győztek az Eger, a Spartacus, majd kétszer a Volán és a KSI ellen. Ebből a sorozatból nyolc­vanszázalékos teljesítmény­nyel került ki a Vízügy, a Bp. Honvédet egy ponttal megelőzve a harmadik he­lyen végzett — veretlenül! Ebből a pozícióból kellett folytatni a küzdelmet, de már a legjobb hét között. Le­szerelt és a Bp. Honvédből visszatért Pintér István, aki kétségkívül erősítést jelen­tett. Némi előny volt, hogy a csapat fokozatosan kapta a nehéz ellenfeleket. A Tata­bányát Szolnokon és idegen­ben is legyőzte, s ezzel meg­szakadt ellene a hagyomá­nyos ötvenszázalékos soro­zat. Az Újpesti Dózsát Szol­nokon remek taktikai csatá­ban verte a Vízügy, az ezt követő tíz nap szünet viszont nem tett jót a csapatnak: a visszavágón Budapesten ki­kapott, és ezzel elvesztette veretlenségét. A Tungsram ellen következett a második, a BVSC ellen a harmadik vereség, de a vasutasok elle­ni visszavágón, a Damjanich uszodában, talán az idény legjobb játékával, 7:6-ra nyert a Szolnok, megfosztva veretlenségétől az addig százszázalékos vasutasokat, szinte feltéve a koronát a harmadik hely megszerzésé­re. A Vasassal nem voltak egy súlycsoportban, a Bp. Honvéd elleni szolnoki dön­tetlen pedig bebiztosította a harmadik helyet. Ami a csapat játékát ille­ti, az eléggé hullámzó volt. Sok mérkőzésen szemre is szép, könnyed, olykor ele­gáns játékkal három, négy, sőt öt góllal is elhúzott ellen­felétől, aztán kiengedett, és végül fogcsikorgatva szoros eredménnyel nyert. Idegen­ben viszont bravúroskodott, a legnehezebb helyzetben is helyén volt a játékosok szí­ve, átvészeltek kritikus idő­szakokat, mint Sízegeden vagy Egerben, sőt újítani is tudtak, ha kellett. Babarczy Roland vezető edző az ide­genbeli sikerekről így véle­kedett: —• Sikerült elhitetni a já­tékosokkal, hogy ők sem tud­nak kevesebbet, mint az el­lenfél. Ez a pszichikai rá­hangolás hosszú távra, már a bajnokság előtti kupákban megkezdődött. Akkor nem az eredmény volt a fontos, ha­nem felmértem, hogy mire képes a csapat. Azért is mentünk annyit idegenbe, hogy szokják a légkört, a' já­tékvezetést, jómagam pedig elemeztem nemcsak a saját csapatom, hanem az ellenfél játékát is. — A fogcsikorgatva szüle­tett győzelmek mire vezethe­tők vissza? — Év közben sok gondot okozott a betegség, a sérü­lés és az érdemi cserejátéko­sok hiánya. A cserék nem érezték át szerepük fontossá­gát, kevésbé voltak hadra- foghatók, nem sikerült kellő második vonalat kialakítani. Lengyel kiesését például Sós- kutival megoldottuk, de Sós­kútit már nem tudtuk he­lyettesíteni. Aztán a hosz- szabb, négyszer hétperces já­tékidőre nem tudott átállni még mindenki, egy-egy játé­kosra nagyobb teher hárul, ezeket máról holnapra nem lehet áthidalni. — A harmadik hely meg­szerzésében végül is mi volt a döntő? Milyen tényezők ját­szottak közre, minek tulajdo­nítható a jó szereplés, a szép eredmény? — Elsősorban az, hogy elő­reléptünk a védekezésben. A kulcsfontosságú mérkőzése­ket tudatos, fegyelmezett, jó védekezéssel nyertük meg. Tatabányán a sok hátrányos helyzet ellenére is győzni tudtunk, idehaza az Újpesti Dózsa és a BVSC elleni mér­kőzéseken kevés góllal is nyertünk, és a Honvédet is meglepte ez a szisztéma. En­nek ellentmond ugyan a sok kapott gól, de a kulcsmér­kőzéseken elért siker az el­mondottakat igazolja. Csak a Vasas ellen nem sikerült. A szolnoki vízipólósok 1970-ben értek e] utoljára dobogós helyezést; akkor Ka­nizsa Tivadar vezetésével a második helyen végeztek. A tavalyi ötödik hely után az idén ismét sikerült előbbre lépni. örvendetes, hogy a csapatból Hasznos, Tóth és Pintér I. felnőtt, Lengyel és Bors utánpótlás, Sóskúti pe­dig junior válogatott keret­tag. Pataki István Röplabda Kezdődik az NB l-es bajnokság Háromszor a kínaiak ellen Hosszú idő után ismét Ma­gyarországon vendégesked­nek majd a kínai asztaliteni­szezők. November 11—13. kö­zött Miskolcon résztvesznek a nemzetközi bajnokságon, majd ezt követően három hi­vatalos férfi és női találkozó lesz a távol-keletiekkel. Végleges, hogy november 15-én Pécsett, 17-én Buda­pesten a Nemzeti Sportcsar­nokban, majd 19-én Győrött állnak asztalhoz a válogatott csapatok. Bérezik Zoltán, a magyar válogatett vezetőed­zője közölte, hogy az élvo­nal valamennyi tagjának já­téklehetőséget biztosít. Második évét kezdi az NB I-ben a Szolnoki Vegyimű­vek női röplabda-csapata. Tavaly várakozáson felüli jó teljesítménnyel biztosította helyét a legjobbak között to­vábbra is, és most egy év tapasztalataival gazdagab­ban, több nemzetközi mérkő­zést játszva kezdi az újabb pontvadászatot. A csapat összetételében nem történt változás, ugyanazok a játé­kosok állnak Visicsek János edző rendelkezésére, akik tavaly. — Célunk, hogy az első tíz között végezzünk — jelentet­te ki a bajnokság előtt az. ed­ző. — Tavaly az esélytelenek nyugalmával játszottunk, most viszont már nehezebb lesz, mert sokan pályáznak a „skalpunkra”. A csapat a mérkőzéseit változatlanul a tiszaligeti sportcsarnokban játsza, ma délelőtt az Eger ellen mutat­kozik be a közönségnek. Az egyesület elnöksége úgy dön­tött, hogy a diákok és a kato­nák igazolvány felmutatása mellett ingyen látogathatják a női és a férfi csapat mér­kőzéseit.

Next

/
Thumbnails
Contents