Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-15 / 244. szám

1983. OKTÓBER 15.

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

KÖZLEMÉNY

a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri

bizottságának üléséről

A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak Külügyminiszteri Bizottsága 1983. október 13—14-én ülést tartott Szófiában.

Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Herbert Kroli- kowski államtitkár, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének első helyettese, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjetunió külügyminisztere.

A miniszterek a Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé prágai ülésén, 1983. január 5-én elfogadott politikai nyilatkozatában és a hét szocialista állam párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozóján, 1983. június 28-án elfogadott közös nyilatkozatában megfogalmazott értékelések és következtetések alapján áttekintették az európai helyzet további fejlődésével kapcsolatos kérdéseket, összefüggésben a nemzetközi események általános alakulásával.

Az ülés résztvevői megállapították, hogy ezek az események teljes mértékben megerősítik a prágai és a moszkvai legfelsőbb szintű találkozón elfogadott dokumentumok értékeléseit és következtetéseit, és államaik nevében kifejezésre juttatják aggodalmukat és nyugtalanságukat amiatt, hogy a helyzet még feszültebbé és veszélyesebbé vált.

Az Egyesült Államok és egyes szövetségesei újabb, a nukleáris katasztrófa veszélyét növelő lépéseket tesznek a fegyverkezési hajsza fokozására. Mint azt a moszkvai közös nyilatkozat hangsúlyozza. ők maguk sem titkolják, hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére törekszenek.

Egyre kíméletlenebbé válik az erőnek és a diktátumnak, a „befolyási övezetek” megszilárdításának és újrafelosztásának, a katonai erő államok és népek elleni közvetlen alkalmazásénak az imperialista, politikája, kiéleződnek a régi fegyveres kon-' fliktusok és új feszültség,gócok keletkeznek. A politikai konfrontáció további élezésére irányuló akciókat hajtanak végre, gyakoribbá válnak az államok belügyeibe való beavatkozási kísérletek. Erősödik, a katonai-ipari komplexum és a legreakció- sabb militarista erők befolyása, militarista szellemet szítanak.

Olyan kijelentések hangzanak el, amelyekben kétségbe vonják a második, világháború és a háború utáni fejlődés területi—politikai eredményeit. Üjabb akadályokat gördítenek az időszerű nemzetközi kérdésekben való megállapodások elérése és az egyenjogú, bármilyen diszkriminációs korlátozástól mentes gazdasági kapcsolatok fejlesztése elé. Tovább mélyül az államok, gazdasági fejlettsége közötti szakadék, romlik a fejlődő országok gazdasági helyzete.

Ugyanakkor az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy mind nagyobb méreteket ölt a népek, az összes haladó és békeszerető erő harca a nukleáris háború veszélyének elhárításáért, a fegyverkezési hajsza megállításáért; valamint azért, hogy biztosítsák minden állam fejlődését. a béke és a biztonság feltételei között és következetesen megtartsák az európai és a világhelyzet békés alakulását meghatározó államközi szerződéseket és egyezményeket.

Erősödik az a követelés, hogy a kapcsolatok valamennyi állam között a függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartásán, az, erő alkalmazásáról vagy az erővel való fenyegetésről történő lemondáson, a határok sérthetetlenségén, a viták békés rendezésén, a bel- ügyekbe való be nem avatkozáson, az egyenjogúságon és az államközi kapcsolatok más alapvető elvein alapuljanak.

Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy a jelenlegi helyzetben különösen időszerűek és fontosak azok a javaslatok és kezdeményezések amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai tettek a nukleáris háború megakadályozására, az enyhülési folyamat továbbvitelére és elmélyítésére, a fegyverkezési, különösen a nukleáris fegyverkezési verseny beszüntetésére és a leszerelésre való áttérésire, a biztonság megszilárdítására és az együttműködés bővítésére Európában és az egész világon. Kinyilvánították államaik eltökéltségét, hogy minden erőfeszítést megtesznek e javaslatok és kezdeményezések megvalósításáért.

2. Az ülésen különösen nagy hangsúlyt kapott az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítésének megakadályozása, az európai kontinensnek mind a közép-hatótávolságú, mind a harcászati nukleáris fegyverektől való teljes megszabadítása érdekében teendő további erőfeszítések kérdése. Az ülés résztvevői ezzel kapcsolatban abból indultak ki, hogy az európai nukleáris fegyverkezési verseny új fordulója, ha azt nem sikerül megakadályozni, elkerülhetetlenül az európai és az egész nemzetközi helyzet je»- lentős rosszabbodásához, a népekre katasztrofális következményekkel járó nukleáris háború veszélyének növekedéséhez vezet. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták azoknak a szándékoknak a rendkívüli veszélyességét, hogy a közeljövőben elkezdik az új amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéta^ rendszerek egyes nyugateurópai NATO-tagállamok- ban történő telepítését, aminek gyakorlati előkészítésé már folyik. Ezzel összefüggésben növekvő aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy nincs előrehaladás az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalásokon. Az ülésen ismét kinyilvánították: a Varsói

Szerződés tagállamai határozottan síkraszállnak azért, hogy ezeken a döntő szakaszba lépett tárgyalásokon mielőbb megállapodás jöjjön létre. Megerősítve az e kérdés lényegével kapcsolatos, az 1983. június 28-i moszkvai találkozón elfogadott közös nyilatkozatban kifejtett álláspontjukat, úgy vélik, hogy az ilyen megállapodásnak elő kell irányoznia az új középhatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítéséről való lemondást és a már meglévő közép-hatótávolságú nukleáris eszközök megfelelő mértékű csökkentését úgy, ahogy a Szovjetunió már javasolta is: a csökkentés által érintett ralcéták megsemmisítésre kerülnek. Az európai közép-hatótávolságú nukleáris eszközökre vonatkozó megállapodásnak az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén kell alapulnia, s elő kell segítenie a katonai-stratégiai helyzet stabilitását és az erőegyensúlyt. Ennek az egyensúlynak nem a nukleáris fegyverek növelésén, hanem azok egyre alacsonyabb szintre történő csökkentésén kell alapulnia.

Az ülés résztvevői kifejezték meggyőződésüket, hogy a genfi tárgyalásokon még mindig van lehetőség a népek érdekeinek megfelelő megállapodás elérésére. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy ha az év végéig nem jön létre megállapodás a tárgyalásokon, akkor folytatni kell a tárgyalásokat a megállapodás elérése céljából, azzal a feltétellel. hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetsége- sei lemondanak az új kö- zpphatótávolságú nukleáris rakéták telepítésére saját maguk által kitűzött határidőről. Ezzel összefüggésben felhívták a figyelmet arra, hogy a tárgyalások sikeres befejezése előfeltételeinek megteremtéséhez fontos hozzájárulást jelent a Szovjetuniónak az a készsége, hogy ilyen feltételek mellett továbbra is fenntartja a területe európai részén telepített középhatótávolságú rakétaeszközei egyoldalú befagyasztását és folytatja azok egyoldalú csökkentését, amelyet e befagyasztás bevezetésével együtt kezdett meg.

A Varsói Szerződés tagállamai abból kiindulva, hogy rendkívül fontos az európai nukleáris összecsapás veszélyének elhárítása, nyomatékos felhívással fordulnak va- Hamennyi NATO-tagállam- hoz, hogy erőfeszítéseiket az új középhatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítésének megakadályozására és a kontinensen már meglevő középhatótávolságú nukleáris eszközök csökkentésére összpontosítsák. Felhívják az összes többi európai államot is. hogy minden lehetséges módon segítsék elő ennek a veszélynek az elhárítását, s hogy aktívan járuljanak hozzá az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalások sikeréhez. Egyetlen lehetőséget sem szabad elszalasztani, hogy valamennyi nép érdekeinek megfelelő megállapodás jöjjön létre.

Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy az új középhatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítése ellen. a nukleáris háború veszélyének elhárításáért és a leszerelésért bátran, határozottan és következetesen fellépnek a tömeges béké- mozgalmak.

Ugyanakkor az ülés résztvevői felhívták a figyelmet arra. hogy valamennyi néppel szemben súlyos felelősséget vállalnának magukra az Európa békéjét és nyugalmát érintő következményekért azok az államok, amelyek engedélyeznék az új középhatótávolságú nukleáris rakéták területükön történő telepítését, mivel ez új szakaszt nyitna az európai nukleáris fegyverkezési versenyben.

Az ülésen képviselt államok meg vannak győződve arról is, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a stratégiai fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó, a népek békéje és biztonsága szempontjából nagy jelentőségű tárgyalásokon is van lehetőség az előrehaladásra, de egyelőre ezek a tárgyalások sem eredményesek- Az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú megtartásával ezeken a tárgyalásokon kölcsönösen elfogadható megoldások érhetők el.

A miniszterek ismételten megerősítették, hogy államaik soha sem törekedtek és nem törekednek katonai fölény megszerzésére és emlékeztettek az 1983. június 28-i moszkvai találkozón részt vett államok nyilatkozatára azzal kapcsolatban, hogy spmmi esetre sem engedik meg katonai fölény megszerzését velük szemben. A NATO tagállamainak kormányai súlyos hibát követnének el. ha lebecsülnék a szocialista országok nyilatkozatának jelentőségét, s nem adnának pozitív választ arra a felhívásukra, hogy segítsék elő a béke és a biztonság megszilárdítását a fegyverzetek mind alacsonyabb szintjén megvalósuló erő- egyensúly alapján.

Az ülésen hangsúlyozták, hogy a Varsói Szerződés tagállamai a prágai politikai nyilatkozatban, majd azt követően más közös és egyéni megnyilatkozásaikban a nukleáris katasztrófa alternatívájaként nagy számú, átfogó javaslatot tettek, amelyek a nukleáris háború veszélyének elhárítását, a fegyverkezési hajsza megszüntetését, a leszerelést és az enyhülést célozzák, beleértve az európai béke és biztonság számos fontos kérdéséről a NATO-tagországok- kal folytatandó közvetlen tárgyalásokra vonatkozó javaslatokat is. A Varsói Szerződés tagállamainak javaslatai széles körű, kedvező visszhangot váltottak ki sok ország politikai és társadalmi köreiben, különösen Európában.

Ezzel együtt azonban, elemezve a NATO-tagországok kormányainak viszonyát a Varsói Szerződés tagállamai által előterjesztett javaslatokhoz, a miniszterek többek között megállapították, hogy e kormányok részéről mindeddig nem érkezett válasz arra a konkrét, már közeli időponttal kapcsolatos javaslatra, hogy 1984. január 1-től ne növeljék a katonai kiadásokat, majd pedig térjenek át azok kölcsönös, gyakorlati csökkentésére, s ennek érdekében haladéktalanul kezdjék meg a közvetlen tárgyalásokat.

Hangsúlyozták továbbá annak fontosságát, hogy mihamarabb adjanak pozitív választ a Varsói Szerződés tagállamainak olyan halaszthatatlan jellegű javaslataira, mint:

— Minden olyan nukleáris! hatalom, amely ezt eddig még nem tette meg, vállaljon kötelezettséget, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert;

— Az összes nukleáris hatalom, mindenekelőtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok birtokában levő nukleáris fegyverek egyidejű mennyiségi és minőségi befagyasztása ;

— A nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltása;

— A világűr militarizálá- sának, az erő világűrben és a világűrből a Föld ellen való alkalmazásának megtiltása;

— Európa mentesítése a vegyi fegyverektől, ami lépés lenne e fegyverek világméretű, teljes, betiltása és megsemmisítése irányában;

— A közép-európai fegyveres erők lés fegyverzetek csökkentése kérdésének megoldási útjai.

Kifejezve nyugtalanságukat amiatt, hogy ezekre a javaslatokra mindeddig nem történt pozitív reagálás, az ülésen képviselt államok emlékeztetnek arra, hogy továbbra is várják a konstruktív választ.

Ez teljes egészében vonatkozik arra a javaslatra is, hogy kössenek a világ valamennyi állama számára nyitott szerződést a Varsói Szerződés tagállamai és az Észak-atlanti Szerződés tagállamai között a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Figyelembe véve az erre a javaslatra kapott reagálások jellegét, az ülés résztvevői megerősítik államaik készségét, hogy folytassák a véleménycserét a NATO- tagállamokkal és az összes

többi országgal a javaslat különböző vonatkozásairól, s hogy hozzákezdjenek annak közös, érdemi megvizsgálásához. Kifejezik meggyőződésüket, hogy a mostani bonyolult nemzetközi helyzetben különösen nagy jelentőségű lenne az előrehaladás a szerződés megkötésével kapcsolatos kérdések pozitív

megoldásában.

Az ülésen ugyancsak megerősítették az' atomfegyver- mentes övezetek megteremtésének fontosságát Európa

északi részén, a Balkánon és az európai kontinens más térségeiben.

Az ülésen képviselt államok — mint mindig — készek az érintkezésre és a párbeszédre az általuk tett minden javaslatról. Változatlanul készek megvizsgálni más államok javaslatait, amelyek — a nukleáris háború veszélyének elhárítására. a fegyverkezési hajsza megfékezésére és megszüntetésére, valamint a leszerelésre irányulnak.

4. Az ülésen hangsúlyozták a Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződését, hogy tárgyalások útján még a bonyolult, kiélezett nemzetközi helyzetben is megoldást lehet találni az államok közötti kapcsolatokban felmerülő minden problémára, ha politikai akaratról, megfontolt és konstruktív szemléletről és együttműködési készségről tesznek tanúbizonyságot, s ha figyelembe veszik a népek létérdekeit, a békében és a biztonságban való érdekeltségét.

Az ülésen képviselt államok elégedettségüket fejezték ki amiatt, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselőinek madridi találkozója sikeresen befejeződött. Ez a bonyolult, nehéz és hosszan tartó tárgyalások eredményeként elért sikert a Helsinkiben megkezdett összeurópai folyamat életerejéről tanúskodik és a helsinki záróokmány szilárd alapján biztosítja annak folyamatosságát. A Varsói Szerződés tagállamai, amelyek hozzájárultak a madridi találkozó sikeréhez, e folyamat továbbvitelének és elmélyítésének meggy öződéses hívei.

Az ülésen megerősítették valamennyi képviselt állam azon elhatározását, hogy a madridi találkozón egyeztetett, s annak záródokumentumában foglalt megállapodásokat — az enyhülés és az együttműködés fejlesztése érdekében — valóra váltják. E megállapodások megvalósítása — szigorú összhangban a záróokmány, mint kerek egész elveivel és rendelkezéseivel — természetesen az európai biztonsági és együttműködési értekezlet minden résztvevőjétől erőfeszítéseket követel.

Az ülésen képviselt államok hangsúlyozták, hogy nagy fontosságú az a madridi megállapodás, amelynek értelmében 1984. január 17-én Stockholmban összeül az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia. Abból indulnak ki, hogy ez a konferencia arra hivatott, hogy az európai kontinensen tapasztalható feszültség enyhítésének, a katonai szembenállás veszélye csökkentésének és az európai leszerelés elérésének fontos tényezőjévé váljék. Hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a konferencia sikere érdekében valamennyi résztvevő maximális erőfeszítéseket tegyen.

Qc Az ülés résztvevői úgy vélik, hogy az ENSZ- közgyűlés mostani. 38. ülésszakának a világhelyzet alapvető kérdéseiről folytatott vitája is amellett szól, hogy van lehetőség a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi veszélyes szakaszán való túljutásra. Ez a vita a népeknek a nemzetközi feszültség növekedése miatt érzett mélységes aggodalmát tükrözi.

Az ENSZ-közgyűlésen elhangzó felszólalásokban kifejezésre jut az az összes állammal szembeni követelés, hogy aktívan és a legnagyobb felelősséggel járuljanak hozzá a nukleáris háború veszélyének elhárítását, a fegyverkezési, különösen a nukleáris fegyverkezési verseny megfékezését célzó lépésekhez, s hogy segítsék elő a leszerelésre való áttérést, az államok közötti konfliktusok tárgyalásos rendezését, a kolonializ- mus, a neokolonializmus és a faji megkülönböztetés teljes felszámolását, az egyenjogú gazdasági kapcsolatok fejlesztését és az igazságos világgazdasági rend megteremtését.

Éppen erről tanúskodik az ülésszakon elhangzott számos felszólalás, amelyek a nukleáris háború megakadályozásához. a nukleáris fegyverkezési hajsza beszüntetéséhez, e fegyverek csökkentéséhez és megsemmisítéséhez vezető konkrét intézkedések megvalósításáért szállnak síkra. Ezeknek a reményeknek felelne meg a nukleáris háború határozott, feltétel nélküli és végleges elítélése, mint ami az emberiség ellen elkövethető legsúlyosabb bűntett és a legelemibb emberi jog, az élethéz való jog legdurvább megsértése.

Általános az a felismerés, hogy a nukleáris háború a civilizáció és a földi élet létét fenyegeti. Ezt a veszélyt csökkentené, ha az ilyen fegyverrel rendelkező államok mennyiségileg és minőségileg befagyasztanák nukleáris fegyverzeteiket. Ezzel kapcsolatban az ülés résztvevői kiemelték a Szovjetunió készségét, hogy a befagyasztásra vonatkozó kötelezettségek elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok számára lépjenek érvénybe kétoldalú alapon, s ezzel példát nyújthatnának más nukleáris államok számára, hogy a lehető legrövidebb időn belül tegyenek hasonló lépéseket.

A népeknek az erőpolitika és az erőszakkal való fenyegetés politikája valamennyi megnyilvánulásának határozott elutasítására irányuló szilárd akaratát tükrözik az ENSZ-közgyűlésen több állam képviselője részéről elhangzott felszólalások, amelyekben kifejezésre jutott, hogy ragaszkodnak a meglévő háborús tűzfészkek felszámolásához és az újabbak kialakulásának megakadályozásához, valamint a hadüzenet nélküli háborúk imperialista politikájának beszüntetéséhez. Ezzel kapcsolatban az ülésen képviselt államok megerősítették szolidaritásukat azokkal a népekkel, amelyek — akár Ázsiában, Afrikában vagy Latin-Amerikában — szabadságukért és függetlenségükért,. valamint azért a jogukért küzdenek, hogy önállóan, békés feltételek között és külső beavatkozástól mentesen határozhassák meg fejlődésük irányát.

Az ülésen képviselt államok támogatják a közgyűlés ülésszakán előterjesztett azon követeléseket is, amelyek az ENSZ határozataival összhangban a legfontosabb gazdasági problémákra, a fejlett és a fejlődő országok közötti együttműködés elmélyítésére, az összes nép fejlődése és előrehaladása érdekében a bizalom légkörének az államok közötti gazdasági kapcsolatokban való megtermetésére irányuló, világméretű tárgyalások mielőbbi megkezdését célozzák. Meggyőződésük, hogy a fegyverkezési hajsza megszüntetése és a leszerelésre való áttérés elősegítené sok olyan gazdasági probléma megoldását, amelyek a világ országaira, köztük a fejlődő országokra várnak.

* * *

A külügyminiszteri bizottság ülése a kölcsönös egyetértés és az elvtársi együttműködés légkörében ment végbe.

A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának következő ülését 1984. áprilisban Budapesten tartják meg.