Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-14 / 243. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 1983. OKTÓBER 14. A cél a szocialista nevelőiskola Javaslat a közoktatás fejlesztésére Fekete fazekak mestere Karda Imre szülőföldjé­nek, Korondnak fazekas hagyományait folytatja siófoki otthonában. Az idős mester 50 éve ké­szíti az erdélyi mintás, feketére égetett cserép­edényeket, dísztárgyakat. 99 Hegyek-völgyek” az utakon Közlekedésbiztonsági akci­ók, előadások, ötletesen meg­tervezett plakátok, újságcik­kek, rádió- és tévéműsorok figyelmeztetik naponta a járművezetőket, hogy vezes­senek óvatosan, figyelmesen! Ahhoz azonban, hogy a bal­eseteket elkerüljük, nemelég a volán mellett ülők figyel­messége, óvatossága, jó utak is kellenek. Megfelelnek-e útjaink a közlekedési köve­telményeknek? Gulyás An­tal rendőr főhadnaggyal, a Szolnok megyei Rendőr-fő­kapitányság közbiztonsági és közlekedési osztálya közle­kedési alosztályának forga­lomszervezési főelőadójával jártuk Szolnok város útjait. A Rudas László utca Thö­köly út felőli végén megáll­tunk a Stop táblánál. Balra fák és bokrok takarták el a kilátást, jobbra pedig egy oszlop. Amikor — szabály­talanul — előbbre megyünk, már „csak” a fák takarnak. Gödrök a burkolatban A Mátyás király útról a Liget útra térünk. Az út­burkolat egyenletes lenne, ha ... A vízlevezető- és csa- tomarácsok még véletlenül sincsenek egy szintben az úttal, jókora gödröket ké­peznek az aszfaltban. — Ha este autóval jön er­re valaki, aki nem ismeri a környéket, és netán még egy féltengelytörés is „össze­jön”, kész a baleset — ma­gyarázza Gulyás Antal. A szó szoros értelmében végigdöcögünk a Bercsényi úton. A burkolat hepehu­pás, gödrös egészen a Mik­száth útig, ugyanilyen a Már­tírok útja, amelyik ráadá­sul szűk is. — A gödrök, a toldozga- tások többnyire az útfelbon­tásokból maradtak itt. Ha csőtörés történt, vagy föld­alatti vezetéket javítanak, feltörik az aszfaltot, de azzal már keveset törődnek, hogy a javított rész egyenletesen, szépen simuljon a többihez. A Tisza Szállóba tartó Terekre, utcákra Virágok kerestetnek A Kertészeti Egyesülés, amely a hazai városi kerté­szetek összefogó szerve, érde­kes megbízást adott a Gyü­mölcs- és Dísznövényter­mesztési Fejlesztő Vállalat­nak; a köztereken és az ut­cákon lévő, kőedényekben tenyésző virágegyütteseket kell a szakembereknek fe­lülvizsgálniuk, és szakszerű javaslatot adni arra, milyen fajokkal, illetve azok kom­binációjával lehetne felolda­ni a jelenlegi szürkeséget, egyhangúságot, kedélytelfcn- séget. autós megszenved, amíg a toldozott-foldozott Költői úton végigkocsikázik. Gulyás főhadnagy negyvennel hajt, a kocsi mégis ugrál az asz­falton. — Képzelje el, hogy este eay motoros végighajt itt. Ha egy kicsit „nekiereszti” a járművet, nagyot eshet. Az F. Bede úton már messziről látjuk az újabb buktatót, egy hatalmas mé­lyedést a burkolatban, a mé­lyedés alján ott az aknafe­dő rács. A rácsokkal, csa­tornafedőkkel szinte minde­nütt baj van: ahol nincse­nek lesüllyedve, ott általá­ban kiemelkednek az útfél- színéből. Elégedetlen autósok — Az autósok nem tesz­nek bejelentéseket a rend­őrségen, hogy rosszak az utak? — Érkeznek hozzánk be­jelentések, de az utak egy része tanácsi fennhatóság alatt áll, a másik részére a KPM felügyel. Ez nem je­lenti azt. hogy semmi bele­szólásunk nincs abba, hogy milyenek az utak. Az útügyi szervek bevonják munkájuk­ba a rendőrséget is, de mi csak tanácsot adunk. Nem­csak velük dolgozunk együtt a kifogástalanabb utakért, hanem például a Volán 7. sz. Vállalattal is. A válla­lat úgynevezett „észlelőla­pokat” adott gépkocsiveze­tőinek, hogy arra írják fel panaszaikat. Sok olyan ész­revétel érkezett hozzánk a buszsofőröktől, hogy a par­koló autóktól sokszor alig lehet beállni a megállóba. Ilyenkor a mi feladatunk „megtisztítani” ezektől a kocsiktól az utat. Hogyan vélekednek az utak állapotáról azok, akik na­ponta a volán mellett ül­nek? Vadas Attila gépkocsive­zető: — Sokáig elhúzódnak az útfelbontással járó munkák, A Balassagyarmati Fém­ipari Vállalat osztrák licenc alapján az idén 140 ezer alu- míniumradiátort gyárt, az igény azonban ennek több­szöröse. Annál is inkább, mert a kereskedelem másfaj­ta radiátorokból sem tudja kielégíteni az igényeket. Az alumíniumradiátorok beszer­zését az is nehezíti, hogy — mivel igen sokfajta igényt elégítenek ki — nagyon szé­les méret- és színválaszték­ban, felületkezeléssel gyárt­ják. Ezeknek teljes választé­kát nem tudják az üzletek­ben tartani. Az Alumíniumipari Ke­reskedelmi Vállalat bevezet­te — elsőként október 1-től Budapesten a Keresztúri úti és az ilyenkor szokásos út­lezárások. Ráadásul akkor is találkozunk félpályás útle­zárással, amikor újra festik az átjelzéseket. Nem lehet­ne éjjel festeni, hogy a nap­pali forgalmat ne tartsák fel? Steinberger György mű­szaki ellenőr, aki tíz évig autóvezetést tanított: — Jobban meg kellene szervezni a forgalmat. Mire gondolok? Például elkelne egy közlekedési lámpa a „Fe­hérkereszt” patika előtti ke­reszteződésnél. Vagy egy másik probléma: ha az em­ber a Bercsényi utcából a Rákóczi útra hajt, semmit nem lát a Rákóczi útból; eltakarják a fák. Nem va­gyok megelégedve az útbur­kolattal sem. Meg kell néz- hi. milyen például a Tisza Szálló előtt. Vagy menjünk végig az Ady Endre úton! A rossz utakon is járnak Hőnyi István több mint 30 éve vezet vállalati gépko­csit: Bejártam az egész orszá­got, de egyetlen megyeszék­helyen sincsenek ilyen rossz utak. Nézze meg á Költői utat vagy az 1-es élelmi­szerbolt előtti parkolót! Hul­lámos, gödrös az aszfalt. Nincs megoldva az utakviz- elvezetése sem. Ha esik egy kiadós eső, napokig tócsák­ban áll a víz az utakon. Rá­adásul kevés Szolnokon a burkolt út, különösen a vá­rosszéli részeken. A város főútjainak álla­pota jó, a közlekedési táb­lák, burkolatjelek jól lát­hatóan tájékoztatják az autó­sokat. Ha azonban letérünk a négyesről, rögtön megvál­tozik a kép. Az alárendelt utak állapota egyes helye­ken már tarthatatlan. A járműveknek azonban min­denféle úton járniuk kell. A döcögős, hepehupás, rossz utakon is. Paulina Éva Könnyűfém Áruházban — az előjegyzéses vásárlást, hogy a boltba már a vásárlók igé­nyeinek megfelelő választék kerüljön. Megrendeléskor megmondják a vevőnek, mi­kor számíthat a szállítmány­ra, s garanciát vállalnak a kívánt szín- és méretválasz­tékra is. E hónap végéig az ALUKER öt vidéki — győri, zalaegerszegi, miskolci, deb­receni és szabadbattyáni — iparcikk kereskedelmi vál­lalattal közös üzletében is bevezetik az előjegyzéses rendszert. A vásárlóktól megrendelést azonban csak addig fogadnak el, amíg a gyár a szállítást mintegy hat hónapon belül garantálni tudja. A szocialista iskolának változatlanul , ki­emelkedően fontos feladata az önállóan gondolkozó, el­kötelezett, aktív, kezdemé­nyező és alkotó személyiségek nevelése; a széles és szilárd alapműveltségen nyugvó tu­dás kialakítása; a szocialis­ta társadalom fejlődése szempontjából kívánatos mo­bilitás, mindenekelőtt a fi­zikai dolgozók gyermekei to­vábbtanulásának segítése szociális és pedagógiai esz­közökkel. Ezt hangsúlyozza, a Művelődési Minisztérium­nak a közoktatás fejlesztésé­re kidolgozott javaslata, amelyet ezekben a napokban széles körű szakmai eszmiel- cserén vitattak-vitatnak meg. A dokumentum alapját a hosszú távú — ezredfordu­lóig tartó — népgazdasági tervkonceDció adja; így a tervezet is erre az időszakra fogalmazza meg a feladato­kat. Megállapítja, hogy az (iskolarendszer Snk fejleszté­se, az iskola lránt támasz­tott társadalmi igények ru­galmasabb és hatékonyabb kielégítése nem teszi szüksé­gessé az iskola mai alapszer­kezetének gyökeres átalakí­tását. A közoktatás fejlesztési irányainak meghatározása­kor abból indultak ki, hogy a társadalmi, gazdasági vál­tozások, a társadalom fejlő­dése minőségi és tartalmi változást igényel a ma isko­lájától. A tudományok elő­rehaladása, az új ismeretek bővülése és felhalmozódása időről időre szükségessé te­szi az iskolarendszer által közvetített műveltségi anyag, az általános és szakmai mű­veltség tartalmának és szer­kezetének korszerűsítését, belső arányainak módosítá­sát. A javaslat szerint az elkövetkezendő években méginkább biztosítani kell, hogy az iskola valamennyi alapvető funkciója harmoni­kusan, egymást kölcsönösen kiegészítve érvényesüljön: létrejöjjön a szocialista ne­velőiskola. Ennek a folyamatnak a legfontosabb eleme a tartal­mi fejlesztés, amely feltéte­lezi az iskolai nevelés egészé­nek, az iskola belső világá­nak, tevékenység- és kapcso­latrendszerének folyamatos megújítását; azt, hogy az ok­tatás nyitottá váljon a társa­dalomra. Alapításának 25. évfordu­lóját ünnepli a jászberényi Paiotásy János Zeneiskola. Ez alkalomból 4 előadásra szóló jubileumi hangverseny­bérletet bocsátottak ki. Telt ház előtt zajlott október 10- én este a koncert a Hűtőgép­gyár Munkás és Ifjúsági Há­zában. A közreműködők mind­nyájan a jászberényi zeneis­kola növendékei voltak egy­kor. Elsőként Oláh Veronika lépett színpadra, aki jelen­leg a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola debreceni tagozatának harmadéves fu­vola-szakos hallgatója. Mo­zart: D-dur fuvolaversenyé­nek első két tételét hallhat­tuk előadásában. Sajnáltuk, hogy a lassú tétellel kezdett, mert ez okozhatta intonáci­ós problémáit. Tehetségét a telt hangú, nagy dallamívek megszólaltatásával bizonyí­totta. Zongorán Nyitó Zsu­zsanna kísérte, aki a Jászbe­rényi Tanítóképző Főiskola másodéves hallgatója. Az est kiemelkedő egyéni­sége Gulyás István zongora- művész volt, az Országos Fil­harmónia fiatal ösztöndíja­sa, aki első zongoraleckéjét édesanyjától kapta. Bemu­tatkozásként Schumann: Pil­langók című zongoraciklusát szólaltatta meg. Mint tud­juk, Schumann munkásságá­nak középpontjában zongora­művei és dalai állnak. Kor­Az elképzelések szerint a végrehajtandó módosítások feladata lesz, hogy pontosab­ban meghatározna a tantár­gyi célokat, újra értelmezze és határozottabbá tegye a követelményeket, a tantár­gyak tartalmát; s jobban hangolja össze az óvodai programot, az általános is­kolai és a középiskolai neve­lési-oktatási terveket, tan­anyagokat. A dokumentum kitér az intézménytípusok korszerű­sítésére is. Hangsúlyozza, hogy az óvodának nagy sze­repe van a hátrányos hely­zetű családok gyermekei el­maradásának csökkentésé­ben, az óvodások kapcsolat­teremtő képességének kiala­kításában, személyiségük olyan fejlesztésében, amely­nek révén jobban be tudnak majd illeszkedni az iskolai munkába. El kell érni, hogy minden gyermek, akinek a szülője igényli, óvodai neve­lésben részesülhessen. Az óvodai hálózatot ennek ér­dekében a hetedik és a nyol­cadik ötéves terv folyamán teljessé kell tenni; óvodát kell létesíteni minden olyan településen, ahol az óvodás­korúak száma eléri a tízet. Az elképzelések szerint az általános iskolai tankötelezettség a jövőben is változatlanul a hatodik évtől a 16 éves életkorig tartana. Azonban az eredményesebb oktatás, a korai kudarcok megelőzése érdekében indo­kolt a tankötelezettség kez­detét jobban a gyermek fej­lettségéhez igazítani, s dif­ferenciált iskolakezdést to­vábbfejleszteni. A közoktatá­si tervezet korszerű modellt nyújt a háromszakaszos álta­lános iskolai képzésre, mely­nek továbbfejlesztését úgy tervezik, hogy ne legyenek nagyobb zökkenők az egyes szakok között. A családok terheinek eny­hítése érdekében változatla­nul indokolt a tanulók szo­ciális ellátásának — a nap­közi otthon, az étkeztetés, indokolt esetben a diákott­honi elhelyezés — továbbfej­lesztése. A tanítási órán kí­vül szervezeti formák szol­gálják a tehetséggondozást, az elmaradók segítését, de ne jelentsenek olyan kötele­zettséget, amely indokolatla­nul elvonja a gyermeket a családi körből — fogalmaz­za meg a tervezet. társaihoz hasonlóan őt is el­ragadják a kalapács-zongora akkor felfedezett új lehető­ségei, addig soha nem hal­lott hanghatásai iránt érzett lelkesedés. A zeneköltők eb­ben az időben egymással versengve igyekeznek a hangszer lehetőségeit mind jobban kiaknázni. Gulyás István legnagyobb erénye­ként tarthatjuk számon, hogy a rendelkezésére álló kifogásolható minőségű hangszerből is csodálatos hangszíneket volt képes lét­rehozni. Zenei fogalmazása, formai építkezése tökélete­sen érthető és világos. Gál Zoltán a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola első éves brácsa­szakos hallgatója, testvére aongorakíséretével lépett színpadra. Gál Tamás ugyan­csak a budapesti Zeneművé­szeti Főiskolán tanul, végzős karvezetés-szakos hallgató. Kreisler: Szerelmi bánat cí­mű művével kezdték műso­rukat. A darab legnagyobb buktatója, hogy könnyen édes­késsé, szirupossá válik köze­pes tehetségű művész előadá­sában. Nagy öröm volt, hogy Gál Zoltán mértéktartó, mély érzésekről tanúskodó előadásával elkerülte ezt a csapdát. Maradéktalanul él­vezhettük a szólóhangszer­ként ritkán hallható brá­csa meleg, bársonyos hang­ját. A javaslat egyik lényeges megállapítása szerint a kö­zépfokú oktatást indokolt ön­álló iskolafokozatként meg­őrizni, és fokozatosan el kell érni, hogy csaknem tel­jes körűvé váljék a középfo­kú végzettség megszerzése. Fontos, hogy a gimnázium és a szakközépiskola az álta­lános műveltség követel­ményrendszerében, törzsa­nyagában közeledjék egy­máshoz. Mindkét középisko­lában tartalmasabbá,: telje­sebbé kell tenni a szocialis­ta nevelést, az ifjúság érték- orientációjának formálását. A dokumentum célul tűzi a hátrányok hatásos enyhíté­sét, a képességek differenci­ált fejlesztését, a két intéz­ménytípus közötti könnyebb átlépést. A szakmunkáskép­ző iskola — mint iskolatí­pus — várhatóan az ezred­fordulóig fennmarad, ezért szükséges ennek az alkotási formának a korszerűsítése is melynek ütemezésére a ja­vaslat két változatot bocsáj- tott vitára. Alternatívákat kínál vitá­ra a dokumentum a közokta­tás irányításáról is, olyan részterületekre térve ki, mint az iskolai demokratizmMs, az iskolafenntartás, a meghatá­rozott időre szóló igazgatói kinevezés, a tanács és az is­kola kapcsolatának kérdései. A tanulók és szüleik eddigi részvétele az isikolai „köz­élet” formálásában nem te­kinthető kielégítőnek. A ja­vaslat szerint olyan feltéte­lek kialakítására van szük­ség, amelyek a szülők társa­dalmát érdekeltté teszi az is­kolával történő együttmű­ködésben, segíti felelősségé­nek és pedagógiai kultúrájá­nak fokozását. A tanulói érdekképviselet megteremtése az általános iskolában alapvető pedagó­giai feladat, amelyet a közé­leti nevelés keretében kell az intézményekben megoldani. A középiskolában az osztály-diákbizottságok és a diákparlamentek meglévő kereteit továbbépítve olyan valóságos önkormányzathoz kell eljutni, amelyben a di­ákok eredményesen képvisel­hetik társaik igényeit, elkép­zeléseit — hangsúlyozza egyebek között a következő évtizedek iskolájának ké­pét körvonalazó dokumen­tum. A szünet után következett Horti Gábor, a debreceni Ko­dály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola továbbkép­zés, nagybőgő-szakos hall­gatója. Friba G-dur szóló­szvitjéből a Gavette, és Ku- sowiczkij: Chanson Triste című műve hangzott el elő­adásában. A nagybőgő zene­kari hangszer, nem minden­napi élményt jelentett tehát szólóhangszerként hallani. Horti Gábor hangszerszere- tetéről, muzikalitásáról tett tanúbizonyságot. Ezután is­mét Gulyás István lépett a közönség elé. Liszt: Vándor­évek című sorozatának első kötetéből csendült fel a Teli Vilmos kápolnája címet vise­lő darab. A Liszt-művet négy Chopin Nocturne kö­vette. Chopint egyik legje­lesebb életrajzírója, Peur- talés, joggal nevezi a zon­gora poétájának. Úgyszólván kizárólag erre a hangszerre írt. A háromszakaszos dal­formában komponált lírai darabok virtuóz mutatványo­kat nem kívánnak. Gulyás István rendkívüli hangszín- érzékkel, muzikalitással ad­ta elő a műveket. Két Cho- pin-etüdöt hallhattunk zárás­ként: a Gesz-durt, és a „Forradalmi etűd” címen is­mertté vált darabot. A szó­lista méltán aratott nagy sikert magas művészi fokú interpretációjával. Túri Márta Radiátor-vásárlás előjegyzéssel Egykori növendékek a pódiumon Jubileumi koncert Jászberényben

Next

/
Thumbnails
Contents