Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-10 / 214. szám

Nemzetközi körkép 6 1983. SZEPTEMBER 10. Bulgária Szuperhadgyakorlat Közép-Amerikóban Nagyarányú építkezések Épül az ország leghosszabb pillérhídja a szófiai repülőtérre vezető utón. A híd hosszúsága 2115 méter, a szélessége 20 méter lesz Bulgáriában az idén külö­nös figyelmet fordítanak a beruházások összpontosításá­ra; az állóeszközök gyors használatba vételére, a befe­jezetlen építkezések számá­nak csökkentésére. A múlt év utolsó napjai­ban került átadásra a kcxzlo- duji atomerőmű 440 mega­wattos. negyedik reaktorra. Jelenleg ez az erőmű szol­gáltatja az ország villamos­energia szükségletének egy­negyedét Az idén folytató­dik az erőmű bővítése. Épül az 1000 megawattos reaktor, amely évente annyi villamos energiát ad majd, mint amennyit 1961-ben az egész országban állítottak élő. To­vább folytatódik Bulgária másik nagy energetikai léte­sítményének, a Marica-Iztok Hőerőműnek a bővítése is; ahol — bolgár technológia alapján — igen alacsony ka­lóriája szénből nyerik majd a villamos energiát. Gyors ü lemben folyik Bulgária legnagyobb kohá­szati központjának, a Kre- mikovci Leonyid Iljics Brezs- nyev Kombinátnak, valamint a vaskohászat és a színes fémkohászat többi nagy léte­sítményeinek a felújítása és korszerűsítése. A Burgasz megyei Debeletben tovább épül a legújabb kohászati központ. Ebben az évben is külö­nös figyelmet kap a gépgyár­tás. Kétszer annyi állóesz­közt helyeznek üzembe, mint tavaly. A radomiri nehéz- gépgyárban mintegy 45 ezer tonna gép és berendezés ke­rül fölszerelésre. Befejeződik a legkorszerűbb kemencék (60, 25 és 15 tonnás) és. saj- tológépek (1600 és 3600 ton­nás), valamint a villamos hegesztő üzem harmadik egy­ségének szerelése. A ruszei nehézgépgyártó kombinát építésével egyidejűleg meg­kezdődött a gyártás is. Elké­Koreai gazdaság A világgazdasági akadá­lyok, a külső feltételek rom­lása és különböző belső ne­hézségek ellenére a népi Korea továbbra is. a gyors ütemű fejlődés útját járja. Ez derült ki a törvényhozás áprilisban megtartott ülésé­nek vitájából, amelynek so­rán megtárgyalták az elmúlt év gazdasági teljesítményét és jóváhagyták az idei tervet és költségvetést. A résztve­vők, köztük a szocialista Ko­rea legmagasabb rangú ve­zetői ezúttal is síkra száll­tak az önerőre támaszkodás1 elve mellett. A pénzügyminiszteri be­számoló adatai szerint meg­lehetősen eltérő volt az alap­vető ágazatok tavalyi telje­sítménye. így a gyors ütem elsősorban az ipart jellemez­te, amely nem kevesebb, mint 16,8 százalékkal növel­te termelését az előző évhez képest. Rendkívül nehéz és bonyolult évet zárt viszont a mezőgazdaság, amelyet a szokatlanul kemény és hosz- szantartó hideg után száraz­ság és trópusi viharok soro­zata gyötört. így a 9,5 millió tonnás tavalyi gabonatermés figyelemre méltó eredmény, habár jelzi azt is: komoly erőfeszítéseket kell még ten­ni, hogy az évtized végére teljesüljön a tervezett 15 millió tonnás szint. Az idei tervek középpont­jában, nem utolsósorban a fokozott jelentőségű export­szempontokat figyelembe véve, a nyersanyagkitermelő ágazatok, főleg pedig a szén­bányászat fejlesztése áll. Csaknem 30 százalékkal nö­velik az ágazatra jutó beru­házások mennyiségét. Fo­kozni kívánják az energia­termelés növekedési ütemét, a fémkohászat kapacitásának bővülését is. Végső cél, hogy a folyamatban levő második hároméves terv nagyratörő előirányzatai határidőre, vagy szült az első bolgár marótár­csás kotrógép, amely 15 ezer alkatrészből áll. 87 tonna, két gépkezelő működteti és az óránkénti teljesítménye 250 köbméter, Jákorudában és Batakban famegmuinkáló gépgyártó üzemeket helyeznek üzembe, Sztara Zagorában pedig fel­épül a Beroje Robotkutató és -gyártókombinát. A terv sze­rint az idén befejezik a síu- meni Madara Teherautó Kombinát, valamint a botev- grádi Csavdar Autóbusz Kombinát és a Félvezető­technikai Kombinát felújítá­sát és korszerűsítését. A vracai, a sztara zagorai valamint a dimitravgrádi vegyikombinát felújítása és korszerűsítése után a jelen­legi termelés két és félsze­resével növekszik. Folytatódik az egész or­szágot átölelő autóutak: épí­tése: a Hemus Észak-Bulgá- rián keresztül köti össze Szó­fiát Várnával; a Trákia Szó­előtte teljesüljenek. Mind ta­valy, mind az idén a költ­ségvetés nagyjából 15 száza­lékát, azaz jelentős összeget kénytelen fordítani a népi Korea védelmi képessége fo­lyamatos erősítésére, megszi­lárdítására. A gazdasági fejlődést ser­kentheti az a sokmillió dol­láros beruházási program is, amelyet az ENSZ fejlesztési szervezete (UNDP) készül megvalósítani Koreában. (En. nek történelmi érdekessége abban áll, hogy annak ide­jén az amerikaiak ENSZ- zászló alatt hajtották végre koreai inváziójukat, aminek következtében Phenjan és a világszervezet között, né­hány tanácskozástól eltekint­ve nem volt semmiféle kap­csolat. Most megtörni látszik a jég. (Az UNDP) koreai tár­gyalásairól kiadott jelentés tanulságos megállapításokkal szolgált. Eszerint kitűnt az a phenjani törekvés, hogy előbbre kívánnak lépni az fiától Dél-Bulgárdán keresz­tül Burgaszig vezet; a Cser- no-more a Fekete-tenger partvidékén, Burgasz és Vár­na között zárja be a gyűrűt; a Marica, a Trákiától elágaz­va, Törökországgal és a Kö­zel-Kelettel teremt kapcso­latot. A főútvonalakból álló gyűrű hosszúsága 1100 kilo­méter és több évig tart az építése. Sok híd, felüljáró, támaszfal, alagút és viadukt kész,ül. Nemrég újabb jellegzetes­séggel gyarapodott Szófia lát­képe. Az egész városból lát­ható az épülő rádió- és televíziós torony, amely 140 méter magas lesz. A turisták számára 78 méter magasság­ban kilátót építenek. A nagyarányú ipari építé­sek mellett kultúrhózakat, iskolákat, óvodákat és böl­csődéket, üzleteket, kórháza­kat, üdülőket és. 73 ezer új lakást is építenek ebben az évben. export szerkezetének alakí­tásában, fel akarják váltani az egyszerű nyersanyagot technológiailag összetettebb ipari termékekkel. A világszervezet gazdasági szakértőinek megfigyelése szerint a népi Korea elsőbb­séget kíván biztosítani az elektronikai iparágak fej­lesztésének, széles körű auto­matizálást akar elindítani. A jelentés szerint segítséget várnak az UNDP-től kis szá­mítógépek alkalmazásának el­sajátításában, az automati­zált ipari termelés techno­lógiájának kialakításában. Mindamellett a világszerve­zet képviselői is úgy talál­ták. hogy az iparfejlesztési tervek súlypontját változat­lanul a hagyományos, nehéz­ipari ágazatok, mindenek­előtt a szén és az acélter­melés alkotja. Győri Sándor és az elektronika Az ENSZ fejlesztési alapja segítségével fokozzák a kis számí­tógépek gyártásának bővítését Nagy fenyő — másodszor *­Amerikai katonák szállnak helikopterre a San Pedro Sula-i támaszponton a hadgyakorlat egyik bevetésén Amerikai katonai szakértő segíti a kiképzést a somozlsta el­lenforradalmárok egyik hondurasi bázisán Az eddigi legnagyobb sza­bású közép-amerikai had­gyakorlat kezdődött meg augusztusban Honduras bán. Már a harci alakulatok fel­vonulása is hosszú heteket vett igénybe, maguk a manő­verek pedig jó fél évig el­húzódnak és csak 1984 elején fejeződnek be. A páratlan knéretjű erődefnonstrúcióban 6 ezer hondurasi és — a leg­utolsó adatok szerint — mintegy 10 ezer amerikai ka­tona vesz részt. Az amerikai vezetés már a hadgyakorlat kezdetekor megfélemlítő flot­tafelvonulást rendezett. A Ranger repülőgép-anyaha­jéval az élen hét másik ha­dihajó, egy cirkáló, három romboló, egy fregatt, egy gyorsnaszád és egy üzem­anyagtöltő hajó sorakozott fel Nicaragua csendes-óceá­ni parti vizeinek határán. A hadgyakorlatra a Karib-ten- gerre rendelték földközi­tengeri bázisáról a Coral Sea anyahajót is. Tucatnyi kísé­rőjéhez csatlakoznak a hon­durasi flotta kisebb hajói. A földön, vízen, levegőben fo­lyó összehangolt hadmozdu­latok ürügyén amerikai szak­értők felügyelete alatt a leg­modernebb katonai infra­struktúra épül ki az ország több körzetében, köztük utak, távközlési hálózat, radar- rendszer, leszállópályák. Reagan amerikai elnök be­szédeiben ugyanakkor igye­kezett csökkenteni az erőfi­togtatás jelentőségét. Nor­mális méraljű „rutingyakor­latként’’ emlegette a „Nagy fenyő—2” fedőnevű manő­versorozatot. Holott már a februárban megrendezett „Big Pine—1” is hatalmas erőket mozgatott meg, pedig akkor „mindössze” 7 ezer amerikai zöldsapkást irányí­tottak a térségbe. Ügy tűnik, a hagyományo­san kiemelten kezelt Pana­ma-csatorna övezete mellett az Egyesült Államok egyre inkább kulcsszerepet szán Hondurasnak közép-amerikai stratégiai terveiben. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy az ország Nicaragua és Sal­vador között, vagyis a rob­banásveszélyes válsággóc kö­zéppontjában fekszik. Kiváló felvonulási terepnek kínál­kozik) tehát egy esetleges Nicaragua-ejlenes agresszió­ra — nem véletlen az sem, hogy épp e hosszú és nehezen ellenőrtjzírető határvidéken építették ki a somozista el­lenforradalmárok is bázisai­kat. Innen a térség összes katonai mozgása nyomon kö­vethető, legfőképp az, ér­keznek-e fegyverszállítmá­nyok Nicaraguából a salva- dori gerillák számára. Honduras politikai példát is kínál arra, hogyan kelle­ne kinéznie Washington szája íze szerint egy közép­amerikai demokráciának. Hiszen Tegucigalpában 1981- ben választásokat tartottak, s a fegyveres erők visszavo­nultak a kaszárnyákba. Igaz, a polgári elnök, Roberto Suazo Córdova és a nemzet- gyűlés azóta is csak másod­lagos szerepet játszik a szá­lakat a háttérből mozgató hadseregvezetés mellett. A polgári politikusok, még ha egyes esetekben nem nézik Is jó szemmel, hogyan válik az ország szinte megerősített katonai bázissá, végül min­dig meghajolnak a táborno­kok érvei előtt. A végered­mény; az USA-nagykövet- ség, a CIA-kirendeltség és a duzzadó létszámú tanácsadói gárda befolyása egyre nő, s lassan a panamai főparancs­noksággal vetekedő központ épül ki Köaép-Amerika Hai­ti után legszegényebb álla­mában. Washington a karibi térség Kuba mellett fő veszélyfor­rásának 'kikiáltott Nicaragua megfélemlítését szolgáló gya­korlattal egyidőben igyek­szik néha békülési hajlandó­ságát is demonstrálni. ízért indult többször is tárgyaló- kőrútra Richard Stone, az el­nök különmegbízottja. S á Kissinber-bizottság fontos diplomáciai eseményként be­harangozott kinevezésére is nagyjából a hadgyakorlatok kezdetét jelző flottafelvonu­láskor került sor. Az egyko­ri külpolitikamágus vezetésé­vel alakult csoport feladata egy hosszú távú és követke­zetes közép-amerikai politi­ka kidolgozása lenne. A Reagan-adminisztráció hangadói úgy állítják be a (dolgokat! hogy erőfitogtatás nélkül lehetetlen haladást el­érni a tárgyalóasztal mel­lett lehetetlen Nicaraguát, Kubát és a Salvadort gerillá­kat rákényszeríteni a párbe­szédre. Közép-amerikai meg­figyelők szerint viszont ép­pen ellenkezőleg, a közmon­dásos „furkósbot” meglenge- tése jelzi a washingtoni kor­mányzat valódi szándékait, vagyis azt, hogy lehetőleg katonai megoldást kénysze- ritsen ki a térségben. I fő cél mellett a tárgyalási pró­bálkozások szerepe csupán a figyelem elterelése, a tör­vényhozásban és az amerikai közvéleményben a fokozódó karibi elkötelezettség miatt jelentkező aggodalom csilla­pítása. .Nemcsak Nicaragua, de a térség békéjének megőr­zésében érdekelt más orszá­gok, így a Contadora-csoport tagjai is figyelmeztetnek azonban, hogy a „Nagy fe­nyő” provokatív hádmozdu- latai veszélyes közelségbe hozhatják egy konfliktus ki­robbanását Nicaragua és Honduras között, amely az­tán ürügyet teremthet az USA közvetlen katonai be­avatkozására. Elekes Éva Összeállította: Majnár József Nicaragua foglyulejtése — ahogy a New Times karikatúris- tája a valódi amerikai célokat látja

Next

/
Thumbnails
Contents