Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-29 / 230. szám
1983. SZEPTEMBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Partvédelem, amíg nem késő Tizenkét ember dolgozik négy műszakban, szombaton és vasárnap is, Tiszaörvény- nél a Tiszán. A Középtisza-. Vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei nagy munkába fogtak tavaly, melynek előzményei a következők: az ottani folyószakasz elzátonyo- sodásának megelőzésére, 1937-ben három terméskősarkantyút építettek a Tisza jobb partján, hogy a bal parti szivattyútelephez tereljék a vizet A kiskörei tározó megépítésével ezek funkciója megszűnt, ezért 1980-ban kirobbantották a sarkantyúkat, maradványaik viszont lejjebb vándoroltak, és — másodlagos hatásként — változatlanul á bal part felé terelték az áramló vizet. A A Master típusú holland úszókotró és a hozzátartozó csővezeték, melyen keresztül a felkavart iszapot a környező partszakaszra szivattyúzzák folyó egyre mélyebben mosta alá a partot, míg a jobb oldalon a hordalék erősen felrakódott, szűkületet okozva. A bal part veszélyességének csökkentésére és a hajózási feltételek biztosítása érdekében a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 1982- ben tervet készített a tisza- örvényi partszakasz rendezésére. A munkálatok megkezdődtek, és az előzetes bal parti, * támasztó kőszórás után, most a jobb parti ki- szögellést vágják le. Utána a Kötivizignél kifejlesztett KMZ-rács beépítésével kialakítják a bal parti rézsűt, ami megakadályozza annak további rongálódását. A több, mint 13 millió forintos beruházást még az idén befejezik. A gép víz alatti részét, a kotrófejet gyakran kell tisztítani, mert a sűrű gyökérzeten fennakad Fotó: TKL Békési Galéria Jászberény Jubilál a zeneiskola Kiállítás, hangversenyek A jászberényi Palotásy János Zeneiskola az idén ünnepli megalakulásának huszonötödik évfordulóját. Ebből az alkalomból október 1- én, szombaton délután két órakor nyitják meg az intézményben az iskola történetét bemutató kiállítást. Két nappal később Sziklai Erika énekművész és Syermán István hegedűművész, a jubiláló iskola volt tanárai adnak hangversenyt. A .• Hűtőgépgyár Munkás- és Ifjúsági Házának színház- termében az intézmény egykori növendékei október 10- én szerepelnek, míg egy héttel később ugyanott tanári hangversenyt tartanak. Október 29-én a Déryné Művelődési Központban kerül sor a Jászberényi kamarazenekar hangversenyére. A negyed- százados jubileum ünnepség- sorozatának záróakkordjára, a Szolnoki szimfonikus zenekar hangversenyére november 14-én a Déryné Művelődési Központban várják a komoly zene kedvelőit Szombaton avatják a Békési Galériát, a Körös-parti kisváros új kulturális intézményét. A múzeumi hónap megyei megnyitóján felavatandó Békési Galériában egész sor kiállítás kap helyet. Szép összeállítás készül a Magyar Nemzeti Galéria 19. századi gyűjteményéből, és „Szuronyainkon őszirózsa” címmel nyílik további képzőművészeti kiállítás. A Békési Galériában jut otthonhoz Veress A magyar és a finn akadémia közötti együttműködés keretében szeptember 26—28. között a Finn Akadémia delegációja — Elisabeth Helander kutatási igazgató vezetésével — Budapesten tárgyalt. Az MTA delegációját Láng István, az MTA főtitkárhelyettese vezette. A megbeszélés során jóváhagyták a két akadémia közi» — 29 finn és magyar szerző által készített — összehasonlító tudománypolitikai taEndre történész emlékszobája, október 28-tól pedig a város történetét bemutató kiállítást is láthatnak az érdeklődők az újjávarázsolt épületben. A múlt században bérháznak épített emeletes épület az 1978-as földrengésig művelődési háznak adott helyt, akkor súlyosan megrongálódott. Most — sok millióba kerülő felújítás után — a város múzeumi hálózatát gyarapítja. nulmányának kéziratát. Ez a munka — párhuzamos magyar és finn fejezetekben — a két ország tudomány- és műszaki politikáját elemzi, és a nemzeti tapasztalatok alapján következtetéseket fogalmaz meg. Az összehasonlító tanulmány szerkesztője és előszavának írója Pál Lénárd akadémikus, az MTA főtitkára és Kai Otto Donner professzor, a Finn Akadémia elnöke. Akadémiai együttműködés Megkérdeztek 425 diplomást Fiatal értelmiségiek helyzete Szolnok megyében Napjainkban különösen sokakat érint és érdekel a fiatal értelmiség helyzete és problémája. Természetes is, hiszen pl. Szói iok megyében 1980-ban a 30 éven aluli diplomások száma 4300 volt. A megfelelő korú népességen belüli arányuk 6,4 százalék, mely kissé elmaradt az országostól, az alföldi megyék közül azonban Csongrád rfiegye után — Hajdú megyével párhuzamosan — a második helyen állunk. A pályakezdő fiatal diplomások aktív részvétele fontos tényező a társadalmi életben, a gazdasági folyamatok kialakításában. Nem közömbös tehát, hogy milyen alapokról indulnak, milyen társadalmi, anyagi megbecsülésben részesülnek. E társadalmi réteg bér- és jövedelemhelyzetének vizsgálatára a Központi Statisztikai Hivatal a KISZ Központi Bizottsága és az Állami Ifjúsági Bizottság megbízásából 1982. novemberében reprezentatív felmérést végzett. A felmérés során a megyében 425 diplomás helyzetét vizsgálták meg. A megkérdezettek több mint kétharmada főiskolai, a többi egyetemi végzettségű. Kiemelkedő továbbá a műszaki, valamint az oktatási jellegű végzettséggel rendelkezők aránya. A fiatalok kétötöde — a munkalehetőségek területi eloszlásának megfelelően — a megyeszékhelyen, csaknem egynegyede pedig a megye többi városában dolgozik. Az anyagi ágak közül legtöbb fiatal diplomást az ipar, illetve a mezőgazdaság foglalkoztat. A nem anyagi ágak közül az egészségügy és az oktatás jár élen, itt foglalkoztatják az összes megkérdezett 35 százalékát. A megfigyelés szerint a nők aránya — 53 százalék — meghaladja a férfiakét és az országoshoz hasonlóan alakul. Ez különösen kiemelkedő a kereskedelemben és az oktatásban, ahol a nők száma négyszer illetve hétszer több a férfiakénál. A megkérdezett fiatal diplomások körében igen alacsony — 7,3 százalék — a vezetők aránya. A megszerzett végzettségük ellenére a vezetők között a nők alig több, mint egynegyed részt képviselnek. Meg kell jegyezni azonban, hogy előbbre jutásukat az anyaság, a gyermeknevelés nem elhanyagolható mértékben gátolja. A fiatalok kétharmada a diploma megszerzése óta jelenlegi munkahelyén dolgozik, a további egyharmada pedig egy vagy több esetben is változtatott munkahelyet. A munkahely-változtatás csaknem minden esetben magasabb kereseti lehetőséggel, ritkán lakáshoz jutással párosult. A felmérés eredményei alapján a legmagasabb átlagbérrel — a többi alföldi megyéhez hasonlóan — a mezőgazdasági jellegű végzettségűek rendelkeznek. A legalacsonyabb bért viszont az oktatási, tudományos jellegű végzettségűek kapják. E tekintetben az alföldi megyék közül Pest, Csongrád, Békés megye után a negyedik helyen állunk. A fiatal diplomások közül csaknem minden negyedik folytatott jövedelemkiegészítő tevékenységet, mellyel átlagosan havi 850,— Ft többletjövedelemhez jutottak. A másodállással és mellékfoglalkozással rendelkezők — különösen az építőiparban és az oktatásban — főként főállásuknak megfelelő munkát végeztek. Szülői támogatásban az év folyamán a megkérdezettek egyharmada részesült, mely támogatás összege átlagosan 790,— Ft volt, nagysága azonban kétszáz és 5 ezer Ft között szóródott. A felmérés eredményei szerint a megkérdezettek több, mint kétharmada házas. E családok 64 százalékában van gyermek, amelyből a két vagy ennél több gyermekesek aránya alig több mint egyharmad. A havi ösz- szes pénzbevételből a megkérdezett és vele egy háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme átlagosan meghaladja a háromezer forintot. Ez az átlag néhány népgazdasági ág kivételével (pl. kereskedelem, vízgazdálkodás) hasonlóan alakul. A megkérdezettek közül 121 saját lakással rendelkezik, arányuk 29 százalék. Főbérleti és szolgálati lakásokban a fiatal diplomások alig több, mint egynegyede él, több mint kétötödük azonban családtagként vagy _ egyéb szálláshelyen lakik. Érdekes megjegyezni, hogy a saját lakással rendelkezők esetében a nemek közötti arányokban nincs különbség. A lakástulajdonosok arányát figyelembe véve az alföldi megyék közül Bács, Csongrád megye után a harmadik helyen állunk. A saját lakáshoz jutás tekintetében igen nagy a jelentősége a szülői támogatásnak. A pedagógusok lakás- építési kedvéhez pedig lényegesen hozzájárult a kedvezményes építési kölcsön, amelyet sajnos csak 1982. év végéig folyósítottak. A szolgálati lakásoknak csaknem a felét a pedagógusok lakják, mely intézkedéssel a szakemberellátást kívánják biztosítani. A feszültségek enyhítésére szükség van például az iskolázottság és a népgazdaság munkaerő-szükségletének nagyobb összhangjára, valamint a pályakezdő fiatalok — a jelenlegi viszonylag korlátozott anyagi lehetőségek ellenére — eddiginél nagyobb mértékű anyagi támogatására. Ezzel elkerülhető lenne az a jelenleg meglévő különbség, hogy a felsőfokú végzettségű fiatalok több éves munkaviszony után érik el rétegük életszínvonalát. Földi Istvánná Lakásigények és pontok A számítógép rangsorol Szeptember 30-án lezárják a listát £ szolnoki lakásigénylők sorrendjét több, mint tiz éve számítógép állapítja meg. A dakósdgénylő lap kérdéseire adott válaszokat és a különböző rubrikákba kerülő adatokat a gép nyelvére, fordítják le, azaz pontozzák. A kérdések az igénylőnek azokra a családi, szociális, vagyoni. lakás- és egyéb személyi 'körülményeire vonatkoznak, amelyeket alapvetően figyelembe kell venni a jogosultság megállapításánál. Hogy hány pontot érnek a kérelmező helyzetét jellemző adatok, azt a lakásgazdálkodás. a lakáselosztás elvei alapján dolgozzák ki. A pontrendszernek tehát mindig összhangban kell lennie az alapelvekkel. Kialakításának joga a tanácsi végrehajtó bizottságé. Szolnokon eddig kétszer, 1972- ben és 1981-ben, a tanácsrendeletek módosítását követően, korrigálták a pont- rendszert. A harmadik változásra az idén került sor. Közismert előzménye az új lakásügyi jogszabályok életbe lépése, majd a városi tanács lakásrendelete volt. Mi változott a szolnoki pontrendszerben? A lakásigénylés idejének értékelése módosult a legszembetűnőbben. Az első kérelem benyújtásának ideje mindig meghatározó volt. Elsősorban a régi igénylők miatt, de nem annyira, mint most. A tízéves várakozási idő eddig 60 pontot ért, most már 200-at. és minden újabb év 50 pontot jelent. Az 5 évnél régebbi állandó szolnoki lakóhely is pontokban kifejeződő előnyt ad. Korábban ilyen megkülönböztetés nem volt. Ettől az évtől kezdve az 5 éve Szolnokon élő kérelmező 10 pontot kap, s a pontszám 10 évig évenként tízzel emelkedik. A szolnoki munkahelyet több pontra értékelik, mint korábban, amikor az 5 éves munkaviszony 4 pontot ért, most pedig 25-öt, és 6-tól 10 évig évenként 10 ponttal emelkedik. (A 6 éves munkaviszony 30 pontot jelent.) Korábban a természetes munkaerőmozgást és a szükségszerű átcsoportosításokat figyelmen kívül hagyva pontokhoz juthatott az igénylő, ha kitartott egy munkahelyen, és pontot veszíthetett, ha munkahelyet változtatott. Ettől az évtől kezdve csak az 5 éven belüli „kilépett” munkakönyvi bejegyzés következménye 10 pont veszteség. Sokat nyomhat a latban, ha az igénylő tanácsi bérlakását saját költségén korszerűsítette (50 pont), vagy alakította ki (100 pont). A pontrendszer egyéb részleteiben nem történt lényeges módosítás. Változatlan a szocialista brigádtagság, az elnyert cím(ek), a társadalmi megbízatások, különböző kitüntetések, a családi állapot, a betegségek, az átlagjövedelem, a lakásban tartózkodás jogcíme, az egy főre jutó lakóterület, a lakás állapota, és az igénylő foglalkozásának pontokban kifejeződő értékelése. Részben módosult, és csak a négynél több eltartottról gondoskodó 'kérelmezőt érinti a változás, amely szerint ha háromnál több eltartott van a családban (80 pont), minden további eltartott esetében a pontszám 20-al emelkedik. A vagyoni helyzet pontozásának változása pedig a 100 és a 150 ezer forint értékű vagyonnal rendelkezőket érinti. Korábban nem kaptak pontot, most kapnak (10-et). Az igénylők sorrendjét október 1-től az új pont- rendszer szerint döntik el. ^ Szeptember 30-án lezárják* a lakáskérelmek idei listáját, amelyen valamivel több, mint 4 ezer 200 név szerepel. A számítógépes feldolgozás október végéig, november elejéig tart. Ezt követően minden érintett érdeklődő megtudhatja, hogy hányadik a sorban. Aki szeptember 30-a utón nyújtja be szolnoki lakáskérelmét csak egy év múlva kerül a listára. K. K.
