Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-24 / 226. szám

1983. SZEPTEMBER 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Mindennapi dolgaink CKecses manökenek, „nehéz” hölgyek és csattogó ollók Szaktanácsadás, sikerrel A manökenek kecsesen lépkednek, perdülnek, for­dulnak, arcúikon mosoly. A ruhák szépeik, praktikusak, csupa olyan holmi, amely ősszel és télen elkél a tizem- és huszonévesek ruhatárá­ban. Ha a mama pénztár­cája bírja, vagy futja a fia­talok fizetéséből, télen „Spi- dó” melegítőben, bélelt, step­pelt síöltözékben indulhat­nak túrára, hegyvidéki üdü­lésre. Minden kapható, a Sztárból tetőtől talpig fel­öltözhet az ifjúság, legalább is a bemutatott kollekció erre enged következtetni. Kis ötlettel, leleménnyel a ruhadarabok variálhatók, egy jól megválasztott öv vagy sál pedig a legegysze­rűbb fazonú ruhát is „fel­dobja”. Nagyon vigyázzunk a színek összeállítására! Egy öltözéken hét-három színnél sose legyen több! A mini­szoknyát pedig isten őrizz, hogy teltebb alakú hölgyek is magukra öltsék! Ezeket, meg még sok egye­bet megtudhattunk Szolno­kon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ tegnap vé­get ért. háromnapos rendez­vénysorozatán, amely a „Mindennapi dolgaink” cí­met kapta. A szaktanácsadó szolgálat ezúttal a fiatalok őszi-téli divatjáról, az egész­séges öltözködésről — a ma­nökennek alkalmazott diák­lányok még a legmodernebb aerobik „szereléseket” is fel­vonultatták — tájékoztatta az érdeklődőket. Varrónők álltak készenlétben, kérésre szabásmintákat másoltak, az orvos is készséggel felelt, volt kiállítás sportfelszerelé­sekből, s elvileg az utazási, kirándulási lehetőségekről is informálódhatott. aki akart, bár csütörtökön ez a szolgáltatás elmaradt. Dr. Kanyó Márta, a Köjál élel­mezés- és táplálkozás-egész­ségügyi osztályának vezető főorvosa viszont készséggel várta az érdeklődőket. — Nem először veszek részt a művelődési központ hasonló rendezvényén — mondja. — Rendkívül hasz­nosnak tartom az ötletet, fontos, hogy minél több al­kalmat teremtsünk az em­berek tájékoztatására, le­gyen szó öltözködésről, di­vatról avagy a korszerű táp­lálkozásról. Hát igen. A hölgyek akik itt megmérettettek, nem mindig találtattak könnyű­nek. Ettől aztán gyakran úgy megriadtak, hogy pánik­szerűen menekültek a dok­tornő tanácsai elől. — Pedig nem Jetit volna haszontalan, ha végighall­gatnak. Azt hiszem persze, hogy a nagy tömeg, a nyil­vánosság zavarba ejti az embereket, ha orvossal áll­nak szemben. — No, de mostani té­mánknál maradva: divat vaígy egészség kérdése a ru­házkodás? — Azt hiszem mindkettő fontos szerepet játszik öl­tözködésünkben. Mégis, a ruházkodással elsősorban az időjárás viszontagságai ellen védekezünk. A szakemberek gyakran felhívták már a fi.­gyelmet a réteges öltözkö­dés előnyeire. Ez minden évszakban ajánlatos, dé ősz­szel és télen különösen. Nem mindegy, hogy ruhadarabja­ink milyen alapanyagból ké­szülnek. A műanyag olcsó­sága és könnyen kezelhető­sége ellenére egészségtelen. A természetes anyagokat, a gyapjút, a pamutot, a lent, a vászont ajánlom. — Ezek viszont meglehe­tősen drágák. — Sajnos igen, mégis leg­alább az alsóruházat össze­állításánál érdemes erre fi­gyelni. Ügy tűnik a divatterve­zők, a gyártók és a kereske­dők is egyre inkább szem előtt tartják egészségünket A Sztár áruházban kapható, most bemutatott kollekció­ban a blúzok, szoknyák, ru­hák csaknem mindegyike pa­mut alapanyagból készült. A sportruhák is — noha mű­anyagból varrták őket — béleltek és jól lehet alájuk öltözni. A divatbemutatót egyéb­ként három napon át dél­után 4 órától este 8-ig órán­ként megismételték. Emesz Éva ruhaipari üzemmérnök, a jászberényi Szakmunkásképző Intézet ta­nára „konferálta” a bemu­tatókat. Miközben a lányok felvonultatták a divatos hol­mikat. ő hasznos tudnivalók­kal szolgált. — Kezdettől fogva részt veszek a művelődési központ ilyen rendezvényein — mondja. — Még sohasem ta­pasztaltaim, hogy érdektele­nek maradtak volna az em­berek, ha mindennapi éle­tüket érintő dolgokról esett szó. Az első napon például harmincan-negyvenen keres­tek meg kérdéseikkel. Több­nyire arra voltak kíváncsi­ak. hogy alakjukra, terme­tükre milyen szabású, fazo­nú ruhák illenek, bizonyos fajta anyagokból mi varrha­tó, ünnepi alkalmakra mi­lyen öltözéket ajánlanék és még sorolhatnám ... A Május 1. Ruhagyár var­rónői úgyszólván egy percet sem pihenhettek. Mindig so­kan állták körül a szabász­asztalt, csattogtak az ollók. — Hoztunk különböző di­vatlapokat, s a kiválasztott modellek szabásmintáit el­készítjük az érdeklődőknek — tájékoztat Duchaj István­ná, a gyár meó osztályának vezetője. — Nem először ve­szünk részt hasonló rendez­vényen. A művelődési köz­ponttal akkor kezdődött a kapcsolatunk, amikor egy hónapig „házigazdák” vol­tunk itt, bemutattuk az üzem életiét, termékeit. Nem csoda, hogy manap­ság szabni, varrni tanulnak lányok és asszonyok. Diva­tosan járni nem olcsó mu­latság. Igény viszont úgy tűnik, van erre, mint ahogy sok más. a mindennapokat szebbé, kellemesebbé. köz­érzetünket jobbá tevő tud­nivalóra is. — Tulajdonképpen ebből a felismerésből indultunk ki. amikor három éve először vállalkoztunk a szaktanács- adó szolgálat megszervezé­sére — mondja Nagy Lajos, a művelődési központ cso­portvezetője. — A rendez­vénynek a „Mindennapi dol­gaink” címet adtuk, mert az a célunk, hogy a min­dennapok kultúrájában iga­zítsuk el az embereket. A lakásépítés lehetőségeitől a lakberendezésig, a helyes táplálkozástól az öltözködé­sig, egyszóval látszólag csu­pa apróságban. Mindig igyek­szünk évszakokhoz, esemé­nyekhez alkalmazkodni. A művelődési központ kez­deményezése sikert aratott. A „Mindennapi dolgaink” rendezvényein 4—5 ezer em- b^r fordul meg egy-egy al­kalommal. Lehet, hogy a számok önmagukban keve­set mondanak, az igényt, az érdéklődést viszont jelzik. Az sem mellékes, hogy eb­ben a közművelődési „akció­ban” vállalatok, intézmé­nyek munkatársadnak sora vesz részt, amint tapasztal­hattuk, örömmel, kicsit a „házigazda” tudatával is. — török — Készülnek a szabásminták Meggyes László festő­művész kiállítását teg­nap délután nyitották meg a szolnoki Helyőr­ségi Művelődési Otthon második emeleti nagy­termében. A tárlat szép nyitá­nyaként Csiszár György (fuvola) és Nagy Tamás (zongora) a Killián György Repülő Műszaki Főiskola fúvószenekará­nak tagjai A. Casella: SiciUenne et Burlesque című művét adták elő. A kiállítás megnyitó­ját Tálas László, a me­gyei múzeumi szervezet igazgatója tartotta. Felvételünk az ünne­pélyes megnyitón ké­szült. Bemutató a Szobaszínházban Az évad első premierje: Pisti a vérzivatarban A szolnoki Szobaszínházban csütörtökön este bemutatták Örkény István színdarab­ját, ami egyben az idei évad első előadása. Főbb szerepeit Nagy Sándor Tamás, Egri Kati, Takács Gyula, Jeney István és Turza Irén alakítja; rendezte Jeney István. Képünkön jelenet az előadásból; előtér­ben Nagy Sándor Tamás és Takács Gyula. Fotó: Dede Géza DALOSOKKAL KOLOZSVÁRON Köszöntés virággal, dallal Egy defekt, egy cseppkőbarlang Hangverseny és baráti találkozó Beszélgetés a román kórus tagjaival a hangverseny után a művelődési ház előtt A legszebben szóló hang­szer az emberi hang. Különö­sen így van ez, ha egyszerre többen, kórusban szólaltat­ják meg. A tisztán csengő ének felüdülés a hallgató számára, de talán még na­gyobb élmény annak, aki játszik a hangszeren, aki da­lol. Nem csoda, hogy a dal­szerető emberek könnyeb­ben megtalálják egymás ba­rátságát; általában az ének­karok jó közösségek is egy­ben. Az együttesek pedig keresik és meg is lelik a kapcsolatot más kórusokkal. Országhatár, nyelvi kü­lönbség sem lehet akadály, hiszen a zene nyelvén való „beszélgetéshez” nincs szük­ség tolmácsra. Bizonyítja ezt a kolozsvári, jászberényi és tiszaföldvári dalosok között kialakult baráti viszony is. A romániai vasutaskórus jú­niusban szerepelt a megyé­ben. A látogatást a két kó­rus, a kolozsváriak meghívá­sának eleget téve, az elmúlt héten viszonozta. Mi sem természetesebb, mint hogy egy énekkar nó­taszóval, jó hangulatban utazzék. A Jászberényi Ap­rítógépgyár autóbusza szor­galmasan rótta a kilométe­reket az országhatár felé, miközben utasai, a Vasas Munkáskórus tagjai, ízelítőt adtak repertoárjukból. Az alkalmi szólistáknak külö­nösen nagy sikerük volt. A határ átlépése mindig izgalmakkal jár. Feleslegei aggódások sora: jó-e a pe­csét az útlevélben, nem ma­radt-e otthon, átvihető-e' az ajándékba hozott Miska kan­csó? A feszültség oldódotc. amikor a csíkos sorompó másik oldalán már integetett a kolozsvári együttes kül­döttsége, élükön a robusztus termetű, mindig jókedvű karnaggyal, Breazu Mircea- val. Az útlevél- és vámvizs­gálat a vártnál gyorsabban lezajlott. A sorompón túl a román házigazdák virággal köszöntötték a magyar kó­rusokat. A viszonzás dal­ban történt. Az ismerősök örömmel szorították meg egymás kezét, együtt száll­tak be az autóbuszba. A Nagyváradon elfogyasz­tott ebéd után a társaság kirándulásra indult a Biha­ri-hegységbe. Nem is igazi utazás az, amelyiknek rögtön az elején nem történik va­lami baj a járművel. A föld­vári busz defektes kerekét azonban pillanatok alatt ki­cserélték, és a medvebarlang csodálatos cseppköveiben gyönyörködve már senkinek sem jutott eszébe az apró bosszúság. Az ugyancsak ka­nyargós és meredek hegyi utakon lassan haladtunk. Mi­korra Kolozsvár fényei elő­tűntek, már éjfél is elmúlt. A szállást elfoglalva, percek alatt elaludt mindenki. Szükség volt a pihenésre, mert délután pódiumra kel­lett állni. A hangversenyt az egye­temi hallgatók kolozsvári művelődési házában tartot­ták. Az ezerszemélyes né­zőtéren több száz diák és felnőtt várta a három együt­tes koncertjét. Először a jászberényi együttes szere­pelt. Bedőné Bakki Katalain vezényletével. A vegyeskar színesen összeállított, szín­vonalasan előadott műso­rát lelkes tapssal köszönte meg a közönség. Az ércesebb hangzásokkal,- Kodály-mű­vek sorának értő tolmácso­lásával aratott sikert a Jor­dán Antal vezette tiszaföld­vári férfikar. Az utolsóként fellépő há­zigazdák operabetétekkel lepték meg a jelenlévőket. A változatos, végig színvo­nalas produkciókból álló hangverseny a közönségnek és az egymást meghallgató kórustagoknak is szép él­ményt nyújtott. A nap programja este fe­hér asztal mellett, remek hangulatú baráti találkozó­val fejeződött be. A három kórus tagjai kölcsönösen megajándékozták egymást a találkozó emlékéül. Fekete Sándor Következik: Esős túra Ka- lotaszegen

Next

/
Thumbnails
Contents