Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-23 / 225. szám
1983. SZEPTEMBER 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 dj modellek a szőrmepiacon önálló külkereskedelmi jogot kapott az idén a Pannónia Szőrmekikészítő, Konfekció és Kereskedelmi Vállalat. Vevőköre bővítése érdekében az évenként rendezett nemzetközi szőrmekiállításokon túl, ősszel önálló termékbemutatót is rendeznek. Az idén, mintegy 150— 200 új modellt fognak bemutatni a meghívott külföldi kereskedelmi szakembereknek. A modellek közül jó néhány a kunszentmártoni gyárban készül. A divattervező álma a szabászasztalon valósul meg A közelmúltban új gépet vásárolt a gyár. A „bunda- frissítőnek” nevezett berendezés vegyszert permetez a Egy új modell: farkasprém bunda szőrszálak közé és ezáltal még sűrűbb tapintású lesz * — dán megrendelésre a prém Zsák fólia haszon? Ötlet hulladékhasznosításra A másodlagos nyersanyagfeldolgozás, azaz a hulladékok újra történő hasznosítása ma már nemcsak néhány megszállott közgazdász és környezetvédő rögeszméje — a gazdasági helyzet hazánkat is rászorította, hogy mindezt vegyük komolyan. Így van ez a mezőgazdaságban is. Egyes mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek (szalma, kukoricaháncs, stb.) újrahasznosítása már sokhelyütt megoldódott, a mezőgazdasági műanyaghulladékok újrafelhasználásáról viszont eddig keveset hallottunk. Pedig ez nem csekély mennyiség, hiszen az 1979-es adatok szerint a fóliás növénytermesztésnél egy év alatt 12—15 ezer tonna, a kiürített és eldobott műanyag zsákok révén további 8—8 és fél ezer tonna műanyaghulladék keletkezik és csúfítja a környezetet. A hulladékokból — figye- lembevéve, hogy a fóliát takarmány- vagy terményta- karásra, a zsákok egy részét mész, kőpor, föld, takarmány és hasonlók tárolására felhasználják, továbbá a hulladék visszagyűjtése gazdaságosan csak üzemi méretekben valósítható egyelőre meg — mintegy évi 7800—8800 tonna, a keletkező hulladék 40 százaléka lenne Összegyűjthető. Külföldi országokban (például Ausztriában, az NSZK- ban) szigorúan tilos a környezetet szennyező elégetése, ezért a hulladékgyűjtő vállalat által biztosított két köbméteres konténerek állnak a falvak rendelkezésére, ahol az ilyen műanyagmaradékok összegyűjthetők. Bulgáriában akkor kap valaki új agrofóliát, ha a régi leadását az ottani hulladékgyűjtő vállalat igazolja. Van mód a hulladék szervezett gyűjtésére nálunk is. Egyes megyéinkben (Pest, Bács, Baranya, Szolnok) a MÉH gyűjt agrofóliát is, amelyet papírbálázógéppel préselve tőkés exportra értékesít. Az egyik megvalósítható javaslat: a MÉH vagy más hulladékgyűjtéssel foglalkozó szervezet vásároljon kézi bálázógépeket, ezt adja ki a mezőgazdasági üzemeknek hasznosításra. A mezőgazda- sági üzemben báláznák és tárolnák az üresl zsákokat, amíg a MÉH kocsit nem küld érte, és a továbbfeldolgozó helyre nem szállítja. (Egy másik ötlet szerint a 8—10 ezer forintos bálázógépet a gazdaságok is megvehetik). A fóliával hasonló a helyzet, azt hajtogatni és összekötözni kézzel is lehet. A mezőgazdasági üzemek ilyen jellegű többlet- munkáját kilogrammonként 2.50—5 forinttal a környezet- védelmi támogatásból lehetne fedezni. Idáig rendben is lenne. A fólia, a hulladék-zsák mondjuk a MÉH-bez kerül. És onnan hová? Hogyan lehet újrahasznosítani? A kőolajár-robbanás a hetvenes években végre felvetette a sokak által már régebben is szorgalmazott ötletet: használjuk fel újra műanyaggyártáshoz, ha ez technológiailag lehetséges, a műanyaghulladékot is,' hiszen ezzel az alapanyagul használt szénhidrogénekből lehet tetemes mennyiséget megtakarítani! Hőbontással ( pirolízissel) a nagymolekulájú műanyag- hulladék kis molekulákká bomlik, és ez újra használható a polimerizáláshoz. Mechanikai módon, aprítással is elérhető hasonló eredmény. Fóliafúváshoz, fröccsöntéshez az így kapott nyersanyag adalékanyagként, vágyj filacsonyabtí (igénybevételre tervezett termékeknél önmagában is felhasználható. Az újra granulált (szem- csézett) regenerálási módszerrel kapott regranulátum még jobb hatásfokkal hasznosítható hagyományos műanyagfeldolgozási technológiák esetében. Mindezek megvalósításához szükséges az is, hogy a gazdaságoknak ne kerüljön pénzbe a hulladék összegyűjtése. Szó esett arról, hogy átvételi ár helyett a mezőgazdasági üzemek költségeit a Környezetvédelmi Alapból térítsék vissza. Mivel azonban az állam sem vállalhat többletkiadásokat magára, a fóliák a zsákok fogyasztói árába kellene beépíteni 5— 10 százalékos újrahasznosítási költségtényezőt, amely a Környezetvédelmi Alapba kerülne. így a folyamat teljessé válik: a környezetet nem szennyezi az eldobott vagy elégetett Hulladék, s amennyivel többe kerül a gazdaságnak a zsák vagy a fólia megvételkor, azt nagyjából visszatéríti a begyűjtött hulladékért kapott ösz- szeg. Szatmári Jenő István Félidei számvetés Több figyelmet az emberi tényezőkre Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa. A szakszervezetek XXIV. kongresszusa óta végzett munkáról, az írásban beterjesztett beszámolóhoz szóbeli kiegészítést Árvái István, az SZMT vezető titkára mondott. A szám- vizsgáló bizottság szóbeli jelentését az SZMT pénzügyigazdasági jellegű munkájáról Perge Tamásné terjesztette a testület elé. A tanácskozáson részt vett Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a SZOT főtitkárhelyettese; Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára; Barta László, a megyei tanács elnöke; Sándor László, a HNF megyei bizottságának titkára és Ivan- csik Imre, a! KISZ megyei bizottságának titkára. Tanácskozási joggal meghívták a számvizsgáló bizottság tagjait, a nagyüzemek szakszervezeti bizottságainak titkárait és a szakmaközi bizottságok képviselőit. A vitában tizenketten vettek részt — köztük Jakab Sándor, aki bevezetőül azt fejtegette, hogy a tanácskozás egésze színvonalasan végzett munkát tükröz. Bizonyságul szolgál arra, hogy az SZMT jól politizáló irányító testület, alkalmas arra. hogy eleget tegyen az élet felvetette követelményeknek. Hangsúlyozta, hogy a továbbiakban, a gazdasági szervező munka közben a szakszem vezetéknek nagyobb figyelmet kell fordítaniok az emberi tényezőkre. A termelési ágazatokban ugyanis sok minden (pénzhiány, különböző szabályozók) nehezíti az irányítást. Számottevő tartalék van viszont az emberi tényezőkben. Szerepük ezért megnövekedett. És nemcsak a mérnökökre, közgazdászokra, hanem a munkásokra is gondolva. Említett néhány adatot is. Így például azt, hogy ha egy százalékkal sikerülne csökkenteni a táp(jlést tartott az SZMT pénzes állományt, akkor 320 millió forintot lehetne megtakarítani. Háromszázalékos anyagmegtakarításból fel lehetne építeni az új Nemzeti Színházat. Hangsúlyozta az újítómozgalom fontosságát. Külön aláhúzta azt, hogy a rendelkezésre álló kevés pénz miatt nem mondhatunk le a műszaki fejlesztésről. Az emberi tényezőkkel ösz- szefüggő kérdéscsoportba sorolta a teljesítményelven nyugvó bérrendszer kidolgozását és a munkaverseny mozgalom segítését. Befejezésül arról szólt, hogy a szakszervezeteknek nemcsak érdekvédelmi feladataik vannak, ezért jobb politikai ne- vélőmunkával kell hivatásuk teljességét képviselniük. Mind a beszámoló, mind a felszólalók okfejtése és az állásfoglalás tervezete egybehangzóan azt tükrözte, hogy a szakszervezetek XXIV. kongresszusa óta a megyében dolgozó szakszervezetek — figyelembe véve a XII. párt- kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatait — eredményesen munkálkodtak, tevékeny segítői, cselekvő részesei voltak a megyei politika alakításának, a terület- politikai célok megvalósításának. Jól éltek a gazdasági, társadalmi feladatok megoldásának számukra biztosított lehetőségekkel. Termelést, gazdálkodást segítő tevékenységük, az érdekvédelem és az érdekképviselet hatékonyabbá válása, a munkahelyi demokrácia fejlesztése, valamint a lehetőségekkel összhangban az élet- és munkakörülmények javítása erősítette a szervezett dol- . gozók szocialista társadalmunkba vetett hitét. Tovább fejlődött az SZMT, valamint az iparági-ágazati megyei bizottságok munkastílusa és munkamódszere is. Ezeknek is betudható, hogy a szervezett dolgozók megértik és támogatják a gazdasági egyensúly és az életszínvonal megtartására irányuló tevékenységet. Sok szó esett ezen a tanácskozáson a tömeges mun- (kamozgalmalki • Segítésérőfgi melyek jelentőségéről csak annyit-, a beszámolási időszakban végzett, 840 millió forint értékű ■ társadalmi munkának több mint a felét a szocialista brigádok végezték el. Az elfogadott újítási javaslatok haszna eléri a félmilliárd forintot. A megye fejlesztési és gazdasági eredményeinek summázása közben megállapította a testület azt is, hogy a nehezebbé vált gazdasági helyzetben is érvényesül a dolgozókról való sbkoldalú gondoskodás. A munkavédelemben a korábbinál határozottabban éltek jogaikkal a szakszervezeti szervek. Ennek is köszönhető, hogy csökkent a balesetek száma. Többen kifejtették, hogy tartalmasabbá és szélesebbé vált a szakszervezetek politikai nevelőmunkája. Erősödött a munkahelyi demokrácia. Ilyen tények is hozzájárultak ahhoz, hogy megyénkben nyugodt politikai légkör uralkodik. A tanácskozáson a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapóit az, hogy a szakszervezeteknek nemcsak az ágazati munkával, hanem — együttműködve az állami és egyéb szervekkel — a lakóterületek fejlesztésével is kell törődniük. Egészében véve az eddigi szakszervezeti munkát jónak, tervszerűnek ítélte a a testület, és a szakszervezeti élet minden fontosabb területét érintő határozatot hozott a további feladatokról. S. B. Másodszorra szüretelik a szegedi paprikát A 4000 hektáros szegedi tájkörzet paprikaültetvényein már másodszorra szüretelnek. Most már a diákok is segítenek a szedésben. Tegnap a kedvező napfényes időjárást kihasználva több mint 4000 diák szorgoskodott a pirosló táblákon. Megkezdődött a komló szüretelése a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban. — A melegigényes növényből igen jó termés várható őszi öntözés a földeken Kell a csapadék a másodvetéseknek, a kikelő növénynek Kedvezmények a gazdaságoknak A Közép-Tisza vidékén befejeződött a Tisza II. vízlépcső térségében levő öntözőrendszer vízkivételi műveinek, fő és mellékcsatomái- nak hagyományos őszi felülvizsgálata. A vízügyi szakemberek öt napon keresztül vették szemügyre a létesítmények állapotát, és mérlegelték az idei kihasználtságát. Közismert, hogy 1983. az utóbbi évtizedek egyik legaszályosabb esztendeje volt, augusztus végéig a területi átlagcsapadékhoz képest 176 milliméterrel kevesebb csapadék hullott. Voltak olyan területek, ahol ennél lényegesen nagyobb volt a vízhiány, szinte minden tartalék kiszáradt a talajból. A mezőgazdasági üzemek a rendkívüli helyzet ellenére is csak részben használták ki öntözési lehetőségeiket, együttesen körülbelül 38—39 ezer hektár növényi kultúra kapott vizet, jóval kevesebb mint amit az öntözőkapacitás lehetővé tett volna. Jellemző például, hogy a vészes csapadékhiány és az állandó magas hőmérsékleti értékek ellenére augusztusban az öntözőművek teljesítőképességének még az egyharmadát sem használták ki. Hellyel- közzel voltak olyan gazdaságok, amelyek a 24. órában határoztak úgy, hogy a termés mentése érdekében öntöznek, de a késedelem már nem mindenütt hozta meg a kívánt eredményt. Pedig a gazdaságok a harmadik negyedévben vízdíj kedvezményben is részesültek. Mint ismeretes, központi intézkedésre október 30-ig, vagyis a szokásosnál egy hónappal megtoldották az öntözési idényt. A gabona korai betakarítása után a Szolnok megyei mezőgazdasági üzemek több ezer hektáron alkalmaztak másodvetést. A száraz talajba került rövid tenyészidejű kukorica. tömegtakarmány, zöldbab, jóformán csak ott kelt ki és indult fejlődésnek, ahol rendszeresen öntöztek. Cibakházán a vízpótlással a kettős termesztés is jó eredménnyel kecsegtet, öntözik a másodvetésű növényeket, örményesen, Besenyszögön és másutt is. A besenyszögi határban alkalmazott egyszerű árasztásos legelőöntözési módszer is igen hatásos, szeptember második felében üde zöld a legelő, a jószágok bőven találnak táplálékban gazdag zöldtakarmányt. A hallatlan nagy vízhiány, főleg a kemény kötött talajokon, a cukorrépa betakárító- gépek munkáját is kritikus helyzet elé állítja, gyakoriak a géptörések. Nagyréven úgy segítenek ezen az állapoton, hogy futó öntözéssel fellazítják a cukorrépa talaját, és így feszülnek neki a kicsire nőtt répafejek kiszedésének. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság és a más víz- szolgáltató szervezetek október végéig teljes készenlétet tartanak, az öntözőcsatornákat állandóan szinten tartják, mert az őszi vetések kelesztő öntözésére is szükség lesz. Az már most nyilvánvaló, ha eső továbbra sem esik kellő mennyiségben, a vetőágyak mesterséges csapadékpótlására lesz' szükség a búza, az őszi árpa és egyéb őszi kultúrák kelésénél. A vízellátást egyébként az sem gátolja, hogy a folyók medrében majdnem hogy rekord alacsonyságú a vízállás.
