Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-17 / 220. szám
10 Barangolás a megyében 1983. SZEPTEMBER 17. Tíz falu földje Különböző véleményeik hangzanak el történészek, muzeológusok, földrajzkutatóik szójából arról, hogy hol lehet, hol kell megrajzolni a Tiszazug határát; melyek azok a falvak, települések, amelyek e változatos tájelemekből építkező — homokot, löszt; és szikest is találni — területen fekszenek. Feltehetően a leghitelesebb megállapítás : a Tiszaföldvár—Kunszentmárton vasútvonal; a két folyó, a Körös és a Tisza, valamint a megyehatár által metszett Alföld-szelet a Tiszazug, Tíz kisebb-nagyobb község sorakozik szabálytalan, elnyújtott kifli formában. Két végénél, csücskénél, Martfű és Kunszantmárton, s bár a földrajzi határokon kívül esnek, meghatározó szerepük van a Tiszazug és lakóinak életében. A megye déli tájegysége történelmi múltját a természeti viszonyok változásait, gazdasági életének fejlődését dokumentumok, tablók alapján Tiszaföldváron, a Tiszazugi Földrajzi Múzeumban lehet nyomon követni. A gyűjtőmunka, az anyagok kutatása az ’50-es évek elején kezdődött dr.' Varga Lajos, a hdlyi gimnázium takrádának irányításával. Az első önálló kiállításra pedig 1959-ben kerülhetett sor, majd hosszas vándorlás után állandó otthonába költözött a múzeum. Mai vezetője Szlankó István _ tanára munkáját folytatva — az intézmény kialakított profiljának megfelelően arra törekszik, hogy a Tiszazug természeti és gazdasági földrajzát minél alaposabban, sokrétűen feldolgozza, bemutassa. Természetesen a néprajzi leleteket is megőrzik, rendszerezik. Az állandó kiállítás mellett gyakran cserélődnek az időszakiak, de jelentős az intézmény ismeretterjesztő miunkája is, A Tiszazugot megismerni vágyóknak érdemes innen kezdeni felfedező útjukat. Földvár, majdhogynem Martfű lónak számít az utas — panaszkodott Hunyadi Sándor. — Reggel "vittem át egy fiatalasszonyt a bőgi oldalra, őt figyelem, mikor mehetek érte. Nyáron azért jobb, mert nem unatkozott az ember. Akkor volt élet. Sok külföldit szállítottam biciklijével együtt a túlsó partra. Fura hóbortjuk van ezeknek, képesek idáig elfcarikáznd. — Meddig üzemei a csónakos rév ? — Amíg be nem áll a víz. De szeptember végétől mór nem igen éri meg az üzemeltetés a tanácsnak. Sőt, biztos, hogy ráfizetéses. A tiszakürti közös tanácsnak más és komolyabb gondja is akad a deficites révnél. A seéfchelyközség mellett Nagyrév és Tiszainoka üigyes-ibajos dolgait is szem előtt kell tartani. A szolgáltatás javításéiban még nem sikerült zöldágra vergődni az áfésszal, jelenleg akár egy pár cipőért is Kunszentmár- tonba kéll utazni a vásárlóknak, de élelmiszerből sem mindig megfelelő a válaszr fék. Hiányoznak az iparosok, a vízellátás problémája pedig régi panasz Kürtön. — Szerencsére jó hírekkel is szolgálhatok — magyarázta Tóth András tanácselnök. — Olyan terveink vannak, amelyek valóra váltása már részben megkezdődött vagy Szeptember végén már ritkán van utasa a nagyrévi révésznek hamarosan kezdődik. Jelentős; állami támogatással és a lakosság 16 millió forint hozzájárulásával készül a vízmű. Megvásároltunk egy lakást, amiben a szolgáltató- házat, szeretnénk kialakítani, várjuk az iparosokat. Hosz- szabb távon pedig szeretnénk jobban kihasználni ter- Irniélszetil ádottsá gaiinkaj .1 Ügy gondoljuk, a Tisza és környezete, valamint az arborétum kellő vonzerő egy üdülőkörzet kialakításához. A történész tanácselnök A megyébe dél felől érkezőket a tiszazugi híd lábánál a Pegazus fogadó köszönti. Nehéz elmenni a hangulatos környezetben épült étterem és hotel előtt, hogy be ne térjen az ember. Mellette szabadtéri karám van, lovak kapkodják fejüket az érkezők felé. Akinek bátorságé, pénztárcája engedi, felülhet rájuk. A fogadó e szolgáltatása sok vendéget vonz országhatáron kívülről is, így a Tiszazug egyik leglátogatottabb pontjává vált az utóbbi időben. A téli lovaglás, mellyel most kísérleteznek először, nagy érdeklődésre tarthat számot Akik gyakran járják a megyét. már feltérképezték, hol, melyik étteremben érdemes megállni ebédelni. A tiszasa- si a kedveltek közé tartozik, különösen a brassói aprópecsenyéjéről híres. Sokak szerint hét határiban sincsi párja. Készítője, Istenes Károly- né véka alá rejtette tudományának titkát, így kénytelenek voltunk beérni az ízletes étellel, recept nélkül. Szívesen beszélt viszont mesterségéről Molnár László kádár, miközben egy jókora kiszolgált francia kád alját javítgatta. _ Huszonhat éve dolgozom s zülőfalumban. Amikor kezdtem, hárman voltunk kádárok, ma meg, az egész járásban vagyunk ennyien. A kezdet kezdetén még át kellett mennem Kürtre kölcsön kérni két dongát, hogy tudják dolgozni, aztán szezon végén meg már több mázsa fát vehettem magamnak. Persze voltak nehéz évek, amikor nem tudtam megélni a mesterségemből, ekkor sem lettem hozzá hűtlen, inkább eljártam vagont rakni, és1 vártaim a kedvező alkalmat, a megrendelőt. Hál’ istennek ma már bőven van munkám. — És az utánpótlás? — No, azzal van egy kis baj. Nem tudom, ki veszi majd át tőlünk a szerszámot. Régen számtalan mesterember volt Tiszazugban, ma meg alig maradtunk mutatóban. ötven már elmúltam, de még ma is ledolgozom a napi 12 órát. Tiszazug legdélibb csúcskében húzódik meg Csépa. Dr. Botka János, tanácselnök nemcsak a társközségék, Ti- szasas és Tiszazug történetének, de az egész tájegység múltjának jó ismerőse, avatott helytörténésze. — Ezen a vidéken mindig keményen meg kellett küzdeni a megélhetésért. A szorgalom és a kitartás volt az egyetlen módja a közösség boldogulásának. A földet csak kemény munkával lehetett művelni, ezért értéke, becsülete volt minden talpalatnyi területnek. Mindig hogy az ittlakók nagy része így volt, és; ma is így van, eljárt miás vidékre dolgozni. Az óriási kitartás, akarat és szorgalom ma is jellemzője a zugi embereknek, bár jnin- den községnek megvan, a maga sajátos arculata is. — Csépán és a társközségekben is érezhető az elöregedés folyamata. — Az összlakosság száma ötezer-nyolcvankettő, ebből 32 százalék nyugdíj feletti, ráadásul a hetven közelében. Tavaly a születések száma ötvennégy volt, a halálozás éppen a duplája. Ennek ellenére az ideköltözésefc miatt a lakosság csökkenése fokozatosan lelassul. A fiataloknak ugyan nagy vonzerő az olcsó telek, a szülői segítség, csak éppen munkát nem tudnak nekik adni, ezért részben természetes az elvándorlás'. örvendetes viszont, hogy a három községben évente 10—12 ház épül, és sokat felújítanak. Közelebbi és, távolabbi városokból egyre többen érdeklődnek régi házak és eladó telkek iránt. A víz hatalma A tiszakürti arborétum talán ősszel a legszebb Magyarország térképén csupán parányi terület Tiszaföldvár, de a rajta keresztül utazóknak bizonyára a sok kerékpárosról és Itöhb fkábo- méteres főutcájáról végtelen hosszúnak tűnik. A nagyközséget több mint tizenkétezren lakják. — Hol kapnak munkát a földváriak ? — kérdeztük Csatos Imréné tanácselnököt. — Kétezer-háromszázán járnak dolgozni a martfűi cipőgyárba. Soknak tűnhet ez • a szóm, hogy ennyi ember kénytelen utazni, de hozzá kell tenni, Martfű közelebb van hozzánk, mtot a község túlsó vége. A helyi termelőszövetkezetnek a nyugdíjasokkal együtt ezernyolcszáz tagja van. Munkalehetőséget kínál még az áfész és a különböző szövetkezetek. A nők nagy része otthon dolgozik, állatokkal és kerttel foglalatoskodik. Évente 12—13 ezer sertés kerül ki a háztájiból. Az idén különösen jó a szőlőtermés, ennek persze éra is volt, állítólag tizenháromszor kellett permetezni. A pince- gazdaság viszont olyan olcsón vásárolja fel a termést, hogy az embereknek minden kedve elment a szőlészkedéstől. A vegyszerek többe kerültek, — mondják —mint amit a termésért kaptak, és ekkor még saját munkájukat nem is számították. Úgy tűnik, ez most az egész Tiszazugban gond. — Beszélhetnek-e Tiszaföldváron a község megtartó erejéről? _ öt évvel ezelőtt még úgy festett, hogy csökken vagy stagnál a lakosok száma, de az elmúlt egy-két esztendőben kedvező változás történt. Sokan költöztek be tanyáról. Martfűről visz- szatelepültek, házat építettek, és a háztáji, a kert miatt inkább vállalják a bejárást. Egyébként a két település között igen szoros a kapcsolat, nem, léteznénk egymás nélkül. A távlati elképzeléseinket egyeztettük, közösen próbáljuk; megvalósítani. Tavaly kezdtük meg a szennyvízcsatorna építését, ehhez például a cipőgyár 5 millió forinttal járult hozzá. Hamarosan négy és; fél kilométer hosszú vízvezetéket fektetünk a földbe, amit a későbbiekben bővíteni akarunk. (Lám a földrajzi közelség, hogy válik testvéri kapcsolattá ezen a tájon.) Szeretnénk egy „falucentrumot” kialakítani Földváron. Az is valószínű, hogy előbb-utóbb a gáz is eljut a házakhoz. Megújulnak az öreg falvak Nagyrévnél, a Tisza-part- ján az őszies; napsütésben, a szemtelenül hűvös, ing aló bújó szélben csak a révészt találtuk motoros ladikja mellett. Bőven volt ideje a beszélgetésre. — Ilyenkor már fehér hódKádjavitáe közben Molnár László tiszasasi kádármesier Gombamód szaporodnak Cserkeszőlőn a szebbnél-szebb új házak A kitartóbbak, a cserkei fürdőben gyógyulást keresők még ezekben a napokban is élvezik a vizet és a beköszöntő ősz ajándékait. A kempingben még áll néhány sátor, emlékeztetve a nyári vendégseregre. — Nem panaszkodhatunk az érdeklődésre _ állapította meg Boros Lászlóné tanácselnök — idáig kétszázezren fordultak meg nálunk, és ebből száznegyven-százötven ezren a nyári hónapokban. Lényegesen jobbat, többet tudtak nyújtani a vendégeknek a különböző szolgáltatásokban, mint az elmúlt években, de a színvonalon még mindig lehet, sőt kell javítani. Cserkeszőlőn a többi tiszazugi községgel ellentétben nagy az építkezési kedv, a fiatalok szívesen telepednek le itt — A külterületünk elöregedik, de a község belterületén építkezési láz tört ki. Óriási a telekiigiény. Nemcsak helyiek telepednek le, máshonnan is ide költöznek. Meg kell vallani, hogy Cser- keszőlő ma mór nem kimondottan falusias jellegű település, talán ezért is. nagy az érdeklődés. Természetesen a lakosság növekedésével párhuzamosan nekünk mindenből többet kell nyújtanunk. Bővítésre szorul az iskola, égetően szükséges egy szolgáltatóhóz, és feltétlen lendítenünk kell a kulturális életen. Csendélet a földvári ABC előtt A Tiszazugi Földrajzi Múzeum egy részlete Kunszentmárton szívóhatása, a munkahelyek kínálta lehetőségek a Tiszazug minden településéről vonzzák a dolgozókat. A régi földműveléssel, gyümölcstermesztéssel kapcsolatos mesterségek valóban kihalóban vannak, helyettük az ipar szakmái kerültek előtérbe. Érezhető egy természetszerű életforma-változás, -váltós a' községekben is. A gyökerek megőrzése azonban változatlanul nagyon, fontos. Ezt segítendő, kezdték meg megyei és megyén kívüli szakemberek — muzeológusok, népzenekutatók, történészek — bevonásával 12 esztendővel ezelőtt a Tiszazug kutatását. Ez a nagyszabású munka kiterjed a nyelvjárások vizsgálatára, népszokások, hiedelmek felkutatására, a régészeti ásatásokra. Évente tanácskoznak Kunszentmártoniban a munkálatokban részt vevők, beszámolnak az eredményekről. A következő találkozón, egy hónap múlva, a Tiszazug díszítő művészetét elemzik. A kutatások eredményeinek közzététele a Tiszaugban élőkkel való megismertetése is segítséget nyújt ahhoz, hogy a települések lakói jobban megismerve a tájegység hagyományait, történelmét, kultúráját móginkább kötődjenek szűkebib hazájukhoz. Fekete Sándor Fotó: Hargitai Lajos
