Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-02 / 207. szám
1983. SZEPTEMBER 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nem mellékes a melléktevékenység Tetszetős és hasznos dísztárgyakat készítenek természetes bőrhulladékokból a jászdózsai Tarnamenti Tsz bedolgozói Cipőfelsőrész, bőrdíszmű és gépalkatrész a jászdózsai téeszekből Az ötéves terv első esztendejének utóján határozta el a jászdózsai Tarnamenti Termelőszövetkezet vezetősége, hogy az időjárástól független melléktevékenységet folytató üzemágat hoz létre a gazdálkodás biztonságának fokozására. A munkaerő adott volt, hiszen sok korábban háztartásbeli asszony és lány vállalt szívesen munkát helyben. Bérmunka után nézve pedig a jászberényi Cipőipari Vállalatban talált jó partnerre a téesz. Az 1981. októberében létrehozott cipőfelsőrész üzemben harmincöt községbelinek tudtak rendszeres munkát biztosítani, akik az első teljes esztendőben, 1982- ben már 1,8 millió forint értékben 200 ezer pár felsőrészt készítettek női szandálokhoz. A jászberényi vállalat elégedett a téeszbeliek munkájával, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a szövetkezeti melléküzemágnak már a jövő évi teljes kapacitását is lekötötték. Ebben az évben 220 ezer pár felsőrész készítésére vállalkoztak a téeszben, amelynek jóval több mint a felét le is szállították már az első félévben. Megegyezve ugyanis a munkát adó vállalattal, az év első hat hónapjában úgymond előre dolgoztak, hogy a harmadik negyedévben az üzem dolgozói segíthessenek szőlőt szüretelni. Az első melléküzemág létrehoziását tavaly januárban követte egy újabb vállalkozás: Jász- árokszálláson tizenöt helybelinek munkát adva, fémipari részleget alakítottak ki. Kétmillió forint értékű gépalkatrészt gyártottak ott tavaly — annyit fognak ebben az évben is — a Gödöllői Gépgyár részére. Az újabb tevékenységből származó bevétel tizenhat százalékát nyereségként könyvelhette el a téesz. Az idén tovább bővítették a jászdózsaiak az alaptevékenységen kívüli vállalkozások körét, létrehoztak egy bőrdíszmű üzemet. Megvásárolták természetes bőrhulladékok színezésének, ragasztásának, egyéb módon történő megmunkálásának licen- cét, amelynek alapján a MÉH vállalattól és a jászsági Cipőipari Szövetkezettől vásárolt hulladékokból dísztárgyakat készítenek. Egyelőre tíz községbelit foglalkoztatnak bedolgozói rendszerben fali díszek, díszdobozok, virág-, szalvéta-, gyertyatartók és még sokféle bőráru készítésével, ötvenezer forint értékű bőrhulladékból eddig — termelői áron számolva — 350 ezer forint értékű terméket gyártottak a bedolgozók, amelynek az értékesítés-szervezésével egy gazdasági munkaközösséget bízott meg a téesz. Sopronban egy átalánydíjas saját üzletük, Szegeden, Budapesten és a Balatonnál egy-egy bizományosuk árusítja a jászdózsai téesz bőrdíszmű áruit, és kaphatók azok a helyi áfész áruházban, a Jászberényben nemrégen megnyitott lakberendezési boltban is. Az együttes hatvan jászdózsai és jászárokszállási lakosnak helyi munka- és kereseti lehetőséget biztosít három melléküzemág nem mellékes a gazdálkodás szempontjából. Mintegy ötmillió forint árbevételt hoznak ugyanis 1983-ban a szövetkezetnek, aminek 12—13 százaléka a közös gazdaság nyereségét növeli. Jóllehet ez sokkal kevesebb az alaptevékenységet folytató ágazatokból származó jövedelemnél, de a melléktevékenységek egész évben folyamatos árbevételi forrásnak számítanak. Éppen ezért nagy a jelentőségük például az idei aszályos esífendőben, mert a termeléskiesések ellensúlyozására, a gazdálkodás folyamatosságának biztosítására kevesebb nagy kamattal terhelt üzemviteli hitelt kell igénybe venni a gazdaságnak. t. r. Pontosan határidőre Hazai berendezések szovjet áruházakba A Transelektro Külkereskedelmi Vállalat és a Ker- ipar Kereskedelmi Berendezéseket és Képeket Gyártó Vállalat számos versenytársat megelőzve modern áruházi üzletberendezések szállítására és felszerelésére vállalkozott á Szovjetunióban. A moszkvai Komszomolszka- ja téren novemberben megnyíló nagyáruház berendezéseit pontos ütemterv szerint, több mint 160 vasúti konténerben indították útnak, az utolsó tétel ezekben a napokban hagyja el az országot. A Transelektro alig több mint fél éve foglalkozik ilyen üzletberendezések értékesítésével, és máris jelentős üzle- íi sikereket könyvelhet el. Az említett üzletberendezéseken túl újabb félmillió rubeles megállapodást kötöttek a minszki ©UM és CUM áruházakkal. Az egyik áruházban még az idén, a másikba jövőre szállítják a berendezéseket. A napokban tárgyalások kezdődnek a moszkvai GUM áruház képviselőivel is, a magyar ajánlat szerint á Keriparral részt vállalnának az áruházi kiszolgáló rendszer korszerűsítésében. Szó van több más moszkvai, ezenkívül örmény városok üzletközpontjainak magyar berendezésekkel való felszereléséről is. Magyar kemenceépítök Hollandiában A Hőtechnika Építő és Szigetelő Vállalat szakemberei két, egyenként 36 kamrás kokszolókemencét építenek Hollandiában összesen mintegy 3,7 millió nyugatnémet márka értékben. A kemencéket NSZK-beli és holland tervek alapján tűz- és kopásálló anyagokból építik fel. Ez igen gondos munkát igényel, mert a kemencék falazatának kialakításakor egy milliméteres hézagot sem hagyhatnak. A berendezéseknek 30 évig zavartalanul, leállás nélkül kell működniük. A Hőtechnika szakemberei nemrégiben fejezték be az első kemence falazását, a másodikkal pedig szeptember közepéig végeznek. Munkájukkal a megrendelők elégedettek, s újabb kemencék építésére kaptak ajánlatot NSZK-beli partnereiktől. Egyiptomi vendégekkel Tfldományos konferencia Gödöllőn Az állattenyésztés genetikai, tartástechnológiai, takarmányozási és közgazdasági kérdéseivel foglalkozó magyar—egyiptomi tudományos konferenciát rendeznek szeptember 5—10. között a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A tanácskozáson százhúsz magyar és hatvan egyiptomi szakember vesz részt, 125 — az állattenyésztési kutatások legújabb eredményeit ismertető — előadás hangzik el. A gödöllői és az egyiptomi alexandriai egyetem munkatársait csaknem egy évtizedes együttműködés fűzi ösz- sze. A két ország szakemberei öt éve kormányközi megállapodás alapján vizsgálják a mezőgazdasági fejlődés biológiai, műszaki és közgazdasági kérdéseit. A jelenlegi konferencia résztvevői több mezőgazda- sági nagyüzembe is ellátogatnak. összecsukható, áttelepíthető Konténer-hűtőház Megkezdték a salgótarjáni Karancshú's Szövetkezeti Vállalat tízvagonos konténer rendszerű hűtőházának kipróbálását. A freongáz hűtőközeggel működő létesítmény a berakodást követően rövidesen elérte a szavatolt 0—5 fok hőmérsékletet. A hűtőház, speciális csuklórendszere segítségével, szabályszerűen összecsukható, vontatóra emelhető és tetszés szerinti helyre átszállítható, s ott egy hét alatt összeszerelhető és üzembe helyezhető. A több mint száz négyzetméter alapterületű, tíz vagon befogadóképességű „kockából” szükség esetén több is egymás mellé telepíthető, s akár össze is nyitható. A konténer-hűtőház — nagyobb teljesítményű aggregét felszerelésével — képes a belső hőmérséklet mínusz huszonöt fokon tartására. A jászberényi Cipőipari Vállalat az idén 560 ezer pár női szandált gyárt. A termékek 85 százalékát exportálja a Szovjetunióba, az NDK-ba. Kisebb mennyiséget már Belgiumban értékesített a lábbelikből H központi fejlesztési programokról Hz öt KFP, és hasznuk z utóbbi időben megélénkültek a viták a központi fejlesztési programokról, vagy — ahogy az ipari körökben rövidítik — a KFP-kről. Amint ismert, ma öt KFP-nk van érvényben, nagyobb részüket 1971 —81 között fogadta el és erősítette meg a kormány, közülük többet azt követően, hogy a párt Központi Bizottsága 1978-ban határozatot hozott iparunk termelési, illetve termékszerkezetének korszerűsítéséről. Ennek szellemében döntöttek olyképpen, hogy Magyarországon mindenekelőtt a petrolkémiai iparágat (a kőolaj és földgáz vegyi feldolgozása, műanyagelőállítás és -feldolgozás), az alumíniumipart, a gyógyszer-, a növényvédőszer- és intermedier-gyártást (az intermedierek alatt a gyógyszer, illetve növényvédőszer készítéséhez szükséges közbenső termékeket értik), az elektronikai alkatrész- és részegység-gyártást, valamint a számítástechnikát kell kiemelten fejleszteni. Az utóbbi, vagyis a számítástechnikai KFP sajátossága, hogy ennél elsősorban nem a komputerek hazai előállítása a cél (bár ez is fontos), hanem mindenekelőtt az, hogy — a világ élvonalával lépést tartva — az elektronikus számítógépek alkalmazása nálunk is széles körben elterjedjen. Az öt KFP-ről folyó vita két téma köré összpontosul: Beváltották-e idáig a hozzájuk fűzött reményeket, végtére is igen sok pénzt költött rájuk az ország, továbbá, hogy a hetedik ötéves tervre gondolva nem túl kockázatos-e ennyire favorizálni néhány kiemelt iparágat? Ami az első kérdést illeti, az értékelések meglehetősen egyértelműek. Ha nem is láthattuk kielégítően, hogy mi minden történik a világgazdaságban és világpiacon 1978 után, ha nem is tudhattuk, hogy milyen mély, tartós, egyben sajátságos lesz a tőkés gazdasági válság, mai szemmel nézve is jól döntöttünk, amikor a felsorolt öt iparág kiemelt fejlesztését határoztuk el. Ez még akkor is igaz, ha időközben olyan helyzet állt elő — az alumíniumipari termékek nyomott ára külföldön, a pvc-por gazdaságos értékesítésének korlátái még 1982-ben stb. —, hogy nem volt ésszerű időarányosan is teljesíteni minden KFP-nk valamennyi rész-célkitűzését. Az ésszerűség, a gazdaságosság amellett szólt, hogy időnként és helyenként lassítani kell az eredeti előirányzatokhoz képest egyes programok végrehajtását. Ennek ellenére is a KFP- knek köszönhető, hogy új bauxitbányákat adtunk át, olyan korszerű üzemeink vannak, mint például a székesfehérvári Könnyűfémmű hengerműve, a leninvárosi TVK polipropilén üzeme, a kazincbarcikai BVK pvc- gyára, s a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat több új részlege. Az elektronikai KFP szülötte a még fiatal, ma is szerveződő, de nagy jövő előtt álló Mikroelektronikai Vállalat is. Mélyebbre tekintve nemcsak egyszerűen új gyárak, üzemek sokaságáról van szó, hanem arról, hogy az öt említett iparág ma lényegesen nagyobb mértékben vesz részt a nemzeti jövedelem termelésében, az exportban, mint korábban. Az átlagember élete ma már elképzelhetetlen volna a KFP-k léte, eredményei nélkül. A gyógyszer, növényvédőszer és intermedier KFP- nek például kiemelkedő szerepe van abban, hogy oly sok kitűnő, magyar gyógyszerhez tudunk hozzájutni a patikákban (egy főre számítva a világ egyik legnagyobb gyógyszertermelője és -exportőre vagyunk), hogy maholnap se szeri, se száma a hazai növényvédőszereknek. A petrolkémiai KFP-t dicséri, hogy az egy főre eső műanyagfogyasztásunk elérte a 35 kilót (1960-ban csak a töredékénél tartottunk), hogy kitűnő minőségű hazai műanyagokat használhatunk fel csomagolásra, beleértve például a műanyagból készült üdítőital palackokat is. Ugyanennek a KFP-nek köszönhető a pvc-csövek széles választéka, a műanyagfóliás kertészet és így tovább. Az alumíniumipari KFP eredményeit is érzékeljük, amikor a közkedvelt Ikarus autóbuszainkon utazunk. Ami pedig a számítástechnikát illeti, az idei tavaszi BNV minden látogató számára meggyőzően bizonyította, hogy — ha a világ élvonalához mérten elkésetten is, de — nálunk is tért hódítanak, gyorsan terjednek a különböző nagyságú komputerek. A cikkünk elején feltett második kérdésre térve (nem túl kockázatos-e ennyire favorizálni néhány kiemelt iparágat?), az elmúlt évek tapasztalatai után óvatosabbak a kormányzati fórumok, a szakemberek. Mert bár senki sem kételkedik a magyar ezüst jövőjében (külföldön sem kétlik, hogy ennek a könnyűfémnek mindig piaca lesz), azért mégis hátrányosak a népgazdaság számára az időnkénti, átmeneti nyomott árak. S minthogy az előrelátás lehetőségei is korlátozottak (nem tudjuk elég megbízhatóan prognosztizálni, hogy miképpen alakul egyes termékeknél mondjuk öt év múlva a világpiaci kereslet), ezért Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese is így nyilatkozott: „A sokféle bizonytalansági hatás közepette mértéktelenül nagy kockázatot jelentene a túlzott erőforrás-összpontosítás.” Nem kérdőjelezte meg az áttörés típusú fejlesztéseket (ezek közé tartozik az öt KFP is), sőt, kiemelte, hogy a jövőben is szükség lehet a húzó jellegű tevékenységek prioritására, de ha reálisan akarunk tervezni — márpedig csak úgy tervezhetünk —, akkor viszonylag szélesebb sávban kell megvizsgálni: mi a versenyképes és mi lesz a jövőben az . . . 0 —> lyen felismerések je- ■ I gyében készül a hete- I dik ötéves terv, köz- ® I tűk az iparfejlesztés —I stratégiája. Meggyőződésünk, hogy jó stratégia lesz, hiszen csaknem három és fél évtizedes tapasztalat birtokában tervezzük a jövőt. S ahhoz, hogy ma többet tudjunk, felkészültebbek legyünk, hozzásegített bennünket az öt központi fejlesztési program is. Magyar László Nemzetközi gyepgazdíl kodásitanácskozás Hazánkban 1,3 millió hektár művelhető gyepterület van, amelynek mintegy felén — megfelelő gazdálkodással — jelentős mértékben növelni lehetne á fű-, illetve szénahozamot. Ennek megvalósításához kíván segítséget nyújtani az a nemzetközi tudományos gyepgazdálkodási konferencia, amelyet szeptember 5-től 9- ig tartanak Debrecenben — közölték tegnap á sajtó képviselőivel a MTESZ budapesti székházéban. A tanácskozáson, amelyre fóbb mint kétszáz résztvevőt, köztük 17 országból mintegy 60 szakembert várnak, négy szekcióban folyik majd a munka, áttekintve az ökológiái, a termesztés, a hasznosítás és a műszaki-gazdasági témák legfontosabb kérdéseit, továbbá szakmai bemutatókat is tartanak majd.
