Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-02 / 207. szám

1983. SZEPTEMBER 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nem mellékes a melléktevékenység Tetszetős és hasznos dísztárgyakat készítenek természetes bőrhulladékokból a jászdózsai Tarnamenti Tsz bedolgozói Cipőfelsőrész, bőrdíszmű és gépalkatrész a jászdózsai téeszekből Az ötéves terv első eszten­dejének utóján határozta el a jászdózsai Tarnamenti Ter­melőszövetkezet vezetősége, hogy az időjárástól független melléktevékenységet folytató üzemágat hoz létre a gazdál­kodás biztonságának fokozá­sára. A munkaerő adott volt, hiszen sok korábban háztar­tásbeli asszony és lány vál­lalt szívesen munkát hely­ben. Bérmunka után nézve pedig a jászberényi Cipőipari Vállalatban talált jó partner­re a téesz. Az 1981. októbe­rében létrehozott cipőfelső­rész üzemben harmincöt köz­ségbelinek tudtak rendszeres munkát biztosítani, akik az első teljes esztendőben, 1982- ben már 1,8 millió forint ér­tékben 200 ezer pár felsőrészt készítettek női szandálokhoz. A jászberényi vállalat elé­gedett a téeszbeliek munká­jával, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a szövet­kezeti melléküzemágnak már a jövő évi teljes kapacitását is lekötötték. Ebben az év­ben 220 ezer pár felsőrész készítésére vállalkoztak a téeszben, amelynek jóval több mint a felét le is szállí­tották már az első félévben. Megegyezve ugyanis a mun­kát adó vállalattal, az év első hat hónapjában úgy­mond előre dolgoztak, hogy a harmadik negyedévben az üzem dolgozói segíthessenek szőlőt szüretelni. Az első melléküzemág létrehoziását tavaly januárban követte egy újabb vállalkozás: Jász- árokszálláson tizenöt helybe­linek munkát adva, fémipari részleget alakítottak ki. Két­millió forint értékű gépal­katrészt gyártottak ott ta­valy — annyit fognak ebben az évben is — a Gödöllői Gépgyár részére. Az újabb tevékenységből származó be­vétel tizenhat százalékát nye­reségként könyvelhette el a téesz. Az idén tovább bővítették a jászdózsaiak az alaptevé­kenységen kívüli vállalkozá­sok körét, létrehoztak egy bőrdíszmű üzemet. Megvásá­rolták természetes bőrhulla­dékok színezésének, ragasztá­sának, egyéb módon törté­nő megmunkálásának licen- cét, amelynek alapján a MÉH vállalattól és a jászsá­gi Cipőipari Szövetkezettől vásárolt hulladékokból dísz­tárgyakat készítenek. Egye­lőre tíz községbelit foglal­koztatnak bedolgozói rend­szerben fali díszek, díszdobo­zok, virág-, szalvéta-, gyer­tyatartók és még sokféle bőr­áru készítésével, ötvenezer forint értékű bőrhulladékból eddig — termelői áron szá­molva — 350 ezer forint ér­tékű terméket gyártottak a bedolgozók, amelynek az ér­tékesítés-szervezésével egy gazdasági munkaközösséget bízott meg a téesz. Sopron­ban egy átalánydíjas saját üzletük, Szegeden, Budapes­ten és a Balatonnál egy-egy bizományosuk árusítja a jászdózsai téesz bőrdíszmű áruit, és kaphatók azok a helyi áfész áruházban, a Jászberényben nemrégen megnyitott lakberendezési boltban is. Az együttes hatvan jászdó­zsai és jászárokszállási la­kosnak helyi munka- és ke­reseti lehetőséget biztosít há­rom melléküzemág nem mel­lékes a gazdálkodás szem­pontjából. Mintegy ötmillió forint árbevételt hoznak ugyanis 1983-ban a szövetke­zetnek, aminek 12—13 szá­zaléka a közös gazdaság nye­reségét növeli. Jóllehet ez sokkal kevesebb az alapte­vékenységet folytató ágaza­tokból származó jövedelem­nél, de a melléktevékenysé­gek egész évben folyamatos árbevételi forrásnak számí­tanak. Éppen ezért nagy a jelentőségük például az idei aszályos esífendőben, mert a termeléskiesések ellensú­lyozására, a gazdálkodás fo­lyamatosságának biztosításá­ra kevesebb nagy kamattal terhelt üzemviteli hitelt kell igénybe venni a gazdaságnak. t. r. Pontosan határidőre Hazai berendezések szovjet áruházakba A Transelektro Külkeres­kedelmi Vállalat és a Ker- ipar Kereskedelmi Berende­zéseket és Képeket Gyártó Vállalat számos versenytár­sat megelőzve modern áru­házi üzletberendezések szál­lítására és felszerelésére vál­lalkozott á Szovjetunióban. A moszkvai Komszomolszka- ja téren novemberben meg­nyíló nagyáruház berendezé­seit pontos ütemterv szerint, több mint 160 vasúti konté­nerben indították útnak, az utolsó tétel ezekben a na­pokban hagyja el az orszá­got. A Transelektro alig több mint fél éve foglalkozik ilyen üzletberendezések értékesíté­sével, és máris jelentős üzle- íi sikereket könyvelhet el. Az említett üzletberendezé­seken túl újabb félmillió ru­beles megállapodást kötöttek a minszki ©UM és CUM áru­házakkal. Az egyik áruház­ban még az idén, a másikba jövőre szállítják a berende­zéseket. A napokban tárgya­lások kezdődnek a moszkvai GUM áruház képviselőivel is, a magyar ajánlat szerint á Keriparral részt vállalnának az áruházi kiszolgáló rend­szer korszerűsítésében. Szó van több más moszkvai, ezenkívül örmény városok üzletközpontjainak magyar berendezésekkel való felsze­reléséről is. Magyar kemenceépítök Hollandiában A Hőtechnika Építő és Szi­getelő Vállalat szakemberei két, egyenként 36 kamrás kokszolókemencét építenek Hollandiában összesen mint­egy 3,7 millió nyugatnémet márka értékben. A kemen­céket NSZK-beli és holland tervek alapján tűz- és ko­pásálló anyagokból építik fel. Ez igen gondos munkát igényel, mert a kemencék fa­lazatának kialakításakor egy milliméteres hézagot sem hagyhatnak. A berendezések­nek 30 évig zavartalanul, le­állás nélkül kell működniük. A Hőtechnika szakemberei nemrégiben fejezték be az első kemence falazását, a másodikkal pedig szeptem­ber közepéig végeznek. Mun­kájukkal a megrendelők elé­gedettek, s újabb kemencék építésére kaptak ajánlatot NSZK-beli partnereiktől. Egyiptomi vendégekkel Tfldományos konferencia Gödöllőn Az állattenyésztés geneti­kai, tartástechnológiai, ta­karmányozási és közgazdasá­gi kérdéseivel foglalkozó ma­gyar—egyiptomi tudományos konferenciát rendeznek szep­tember 5—10. között a Gö­döllői Agrártudományi Egye­temen. A tanácskozáson százhúsz magyar és hatvan egyiptomi szakember vesz részt, 125 — az állattenyész­tési kutatások legújabb ered­ményeit ismertető — elő­adás hangzik el. A gödöllői és az egyiptomi alexandriai egyetem munka­társait csaknem egy évtize­des együttműködés fűzi ösz- sze. A két ország szakembe­rei öt éve kormányközi meg­állapodás alapján vizsgálják a mezőgazdasági fejlődés biológiai, műszaki és közgaz­dasági kérdéseit. A jelenlegi konferencia résztvevői több mezőgazda- sági nagyüzembe is ellátogat­nak. összecsukható, áttelepíthető Konténer-hűtőház Megkezdték a salgótarjáni Karancshú's Szövetkezeti Vállalat tízvagonos konténer rendszerű hűtőházának ki­próbálását. A freongáz hű­tőközeggel működő létesít­mény a berakodást követően rövidesen elérte a szavatolt 0—5 fok hőmérsékletet. A hűtőház, speciális csukló­rendszere segítségével, sza­bályszerűen összecsukható, vontatóra emelhető és tet­szés szerinti helyre átszál­lítható, s ott egy hét alatt összeszerelhető és üzembe helyezhető. A több mint száz négyzetméter alapterületű, tíz vagon befogadóképességű „kockából” szükség esetén több is egymás mellé tele­píthető, s akár össze is nyit­ható. A konténer-hűtőház — nagyobb teljesítményű agg­regét felszerelésével — ké­pes a belső hőmérséklet mí­nusz huszonöt fokon tartásá­ra. A jászberényi Cipőipari Vállalat az idén 560 ezer pár női szandált gyárt. A termékek 85 százalékát exportálja a Szovjetunióba, az NDK-ba. Kisebb mennyiséget már Belgiumban értékesített a lábbelikből H központi fejlesztési programokról Hz öt KFP, és hasznuk z utóbbi időben megélénkültek a vi­ták a központi fej­lesztési programok­ról, vagy — ahogy az ipari körökben rövidítik — a KFP-kről. Amint ismert, ma öt KFP-nk van érvény­ben, nagyobb részüket 1971 —81 között fogadta el és erő­sítette meg a kormány, kö­zülük többet azt követően, hogy a párt Központi Bizott­sága 1978-ban határozatot hozott iparunk termelési, il­letve termékszerkezetének korszerűsítéséről. Ennek szellemében döntöttek oly­képpen, hogy Magyarorszá­gon mindenekelőtt a petrol­kémiai iparágat (a kőolaj és földgáz vegyi feldolgozása, műanyagelőállítás és -feldol­gozás), az alumíniumipart, a gyógyszer-, a növényvédő­szer- és intermedier-gyár­tást (az intermedierek alatt a gyógyszer, illetve növény­védőszer készítéséhez szük­séges közbenső termékeket értik), az elektronikai alkat­rész- és részegység-gyártást, valamint a számítástechni­kát kell kiemelten fejleszte­ni. Az utóbbi, vagyis a szá­mítástechnikai KFP sajátos­sága, hogy ennél elsősorban nem a komputerek hazai elő­állítása a cél (bár ez is fon­tos), hanem mindenekelőtt az, hogy — a világ élvonalá­val lépést tartva — az elekt­ronikus számítógépek alkal­mazása nálunk is széles kör­ben elterjedjen. Az öt KFP-ről folyó vita két téma köré összpontosul: Beváltották-e idáig a hozzá­juk fűzött reményeket, vég­tére is igen sok pénzt költött rájuk az ország, továbbá, hogy a hetedik ötéves tervre gondolva nem túl kockáza­tos-e ennyire favorizálni né­hány kiemelt iparágat? Ami az első kérdést illeti, az értékelések meglehetősen egyértelműek. Ha nem is lát­hattuk kielégítően, hogy mi minden történik a világgaz­daságban és világpiacon 1978 után, ha nem is tudhattuk, hogy milyen mély, tartós, egyben sajátságos lesz a tő­kés gazdasági válság, mai szemmel nézve is jól döntöt­tünk, amikor a felsorolt öt iparág kiemelt fejlesztését határoztuk el. Ez még akkor is igaz, ha időközben olyan helyzet állt elő — az alumí­niumipari termékek nyomott ára külföldön, a pvc-por gaz­daságos értékesítésének kor­látái még 1982-ben stb. —, hogy nem volt ésszerű idő­arányosan is teljesíteni min­den KFP-nk valamennyi rész-célkitűzését. Az ésszerű­ség, a gazdaságosság amel­lett szólt, hogy időnként és helyenként lassítani kell az eredeti előirányzatokhoz ké­pest egyes programok végre­hajtását. Ennek ellenére is a KFP- knek köszönhető, hogy új bauxitbányákat adtunk át, olyan korszerű üzemeink vannak, mint például a szé­kesfehérvári Könnyűfémmű hengerműve, a leninvárosi TVK polipropilén üzeme, a kazincbarcikai BVK pvc- gyára, s a Hungária Mű­anyagfeldolgozó Vállalat több új részlege. Az elektro­nikai KFP szülötte a még fiatal, ma is szerveződő, de nagy jövő előtt álló Mikro­elektronikai Vállalat is. Mé­lyebbre tekintve nemcsak egyszerűen új gyárak, üze­mek sokaságáról van szó, ha­nem arról, hogy az öt emlí­tett iparág ma lényegesen nagyobb mértékben vesz részt a nemzeti jövedelem termelésében, az exportban, mint korábban. Az átlagember élete ma már elképzelhetetlen volna a KFP-k léte, eredményei nél­kül. A gyógyszer, növényvé­dőszer és intermedier KFP- nek például kiemelkedő sze­repe van abban, hogy oly sok kitűnő, magyar gyógy­szerhez tudunk hozzájutni a patikákban (egy főre számít­va a világ egyik legnagyobb gyógyszertermelője és -ex­portőre vagyunk), hogy ma­holnap se szeri, se száma a hazai növényvédőszereknek. A petrolkémiai KFP-t dicsé­ri, hogy az egy főre eső mű­anyagfogyasztásunk elérte a 35 kilót (1960-ban csak a tö­redékénél tartottunk), hogy kitűnő minőségű hazai mű­anyagokat használhatunk fel csomagolásra, beleértve pél­dául a műanyagból készült üdítőital palackokat is. Ugyanennek a KFP-nek kö­szönhető a pvc-csövek széles választéka, a műanyagfóliás kertészet és így tovább. Az alumíniumipari KFP ered­ményeit is érzékeljük, ami­kor a közkedvelt Ikarus au­tóbuszainkon utazunk. Ami pedig a számítástechnikát il­leti, az idei tavaszi BNV minden látogató számára meggyőzően bizonyította, hogy — ha a világ élvonalá­hoz mérten elkésetten is, de — nálunk is tért hódítanak, gyorsan terjednek a külön­böző nagyságú komputerek. A cikkünk elején feltett második kérdésre térve (nem túl kockázatos-e ennyire fa­vorizálni néhány kiemelt iparágat?), az elmúlt évek tapasztalatai után óvatosab­bak a kormányzati fórumok, a szakemberek. Mert bár senki sem kételkedik a ma­gyar ezüst jövőjében (külföl­dön sem kétlik, hogy ennek a könnyűfémnek mindig pia­ca lesz), azért mégis hátrá­nyosak a népgazdaság szá­mára az időnkénti, átmeneti nyomott árak. S minthogy az előrelátás lehetőségei is kor­látozottak (nem tudjuk elég megbízhatóan prognosztizál­ni, hogy miképpen alakul egyes termékeknél mondjuk öt év múlva a világpiaci ke­reslet), ezért Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese is így nyilatkozott: „A sokféle bizonytalansági hatás közepette mértéktele­nül nagy kockázatot jelente­ne a túlzott erőforrás-össz­pontosítás.” Nem kérdőjelez­te meg az áttörés típusú fej­lesztéseket (ezek közé tarto­zik az öt KFP is), sőt, ki­emelte, hogy a jövőben is szükség lehet a húzó jellegű tevékenységek prioritására, de ha reálisan akarunk ter­vezni — márpedig csak úgy tervezhetünk —, akkor vi­szonylag szélesebb sávban kell megvizsgálni: mi a ver­senyképes és mi lesz a jövő­ben az . . . 0 —> lyen felismerések je- ■ I gyében készül a hete- I dik ötéves terv, köz- ® I tűk az iparfejlesztés —I stratégiája. Meggyő­ződésünk, hogy jó stratégia lesz, hiszen csaknem három és fél évtizedes tapasztalat birtokában tervezzük a jö­vőt. S ahhoz, hogy ma többet tudjunk, felkészültebbek le­gyünk, hozzásegített bennün­ket az öt központi fejlesztési program is. Magyar László Nemzetközi gyepgazdíl kodásitanácskozás Hazánkban 1,3 millió hek­tár művelhető gyepterület van, amelynek mintegy fe­lén — megfelelő gazdálko­dással — jelentős mértékben növelni lehetne á fű-, illet­ve szénahozamot. Ennek megvalósításához kíván se­gítséget nyújtani az a nem­zetközi tudományos gyep­gazdálkodási konferencia, amelyet szeptember 5-től 9- ig tartanak Debrecenben — közölték tegnap á sajtó kép­viselőivel a MTESZ buda­pesti székházéban. A tanácskozáson, amelyre fóbb mint kétszáz résztvevőt, köztük 17 országból mint­egy 60 szakembert várnak, négy szekcióban folyik majd a munka, áttekintve az öko­lógiái, a termesztés, a hasz­nosítás és a műszaki-gazda­sági témák legfontosabb kérdéseit, továbbá szakmai bemutatókat is tartanak majd.

Next

/
Thumbnails
Contents