Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-13 / 191. szám

1983. AUGUSZTUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy kisüzem rangot szerez magának Munkások Törökszentmiklóson Legutóbbi ülésén tárgyalt a törökszentmiklósi városi pártbizottság a településen élő és dolgozó munkások helyzetéről, a közöttük vég­zett politikai nevelőmunka tapasztalatairól, további fel­adatairól. A jelentés rend­hagyó módon készült: nyolc munkacsoport tanulmányoz­ta — a városi pártbizottság felkérésére — a téma egy- egy részterületét, például a lakosság foglalkoztatási szerkezetében bekövetkezett változásokat, a munkások körében végzett közoktatá­si, közművelődési munkát, a munkásság lakás- és kom­munális helyzetét, közéleti tevékenységét, az üzemi de­mokrácia fórumrendszeré­nek működését stb. Ennyire átfogó elemzési értékelés e témában még nem szerepelt a város ve­Hosszú, alacsony épület- sor. Csűrfélére emlékeztet. Az is volt. Szárítóként üze­melt 1979 áprilisáig, akkor csavarozták föl a kapura az új mesterség „címerét”, egy foghúzó fogót. Azután föl- zúgtak a gépek ... Itt, a hajdani szárítóban rendeztte be a Medicor Mű­vekkel közösen létrehozott szerelőműhelyét a tiszaörsi Petőfi Tsz. És jöttek az em­berek, helybéliek, tiszaiga­Itt, a hajdani nagyiváni szárítóban rendezte be a Me­dicor Művekkel közösen lét­rehozott szerelőműhelyét a tiszaörsi Petőfi Tsz. És jöt­tek az emberek, helybéliek, tiszaigariak, tiszaörsiek a fa­lu első ipari munkahelyére. — Alig negyvenen kezd­tünk — idézi föl a kisüzem históriáját Nyíri József üzemvezető-helyettes —, je­lenleg száztíznél többen dol­gozunk, és lehetnénk még többen, hiszen sokan jelent­keztek munkára. Talán egy bővítés ... Persze nem csupán mun­kalehetőségeket teremtettek az itt élők számára, a szö­vetkezet gazdálkodásának jövedelmezősége is javult. Mert bizony nehezen terem errefelé a föld, nem nagyon hálálja meg a gondoskodást. Persze az első esztendő ter­melése aligha támasztott hiú reményeket. Tizenötezer fog- húzó, 4,2 millió forint terme­lési érték — magyarán vesz­teséggel zártak. A következő két évben azonban a fölfelé ívelés jelei mutatkoztak, a harmadik évben már azt mondták a nagyiváni Medi- cor-üzemre: életképes. Túl­jutva a kezdet nehézségein mind jobb eredményeket ért el, a Medicor is egyre komo­lyabb partnerként kezdte kezelni, amit jól érzékeltet a megrendelések és a követel­mények növekedése. — Ebben az esztendőben — tájékoztat Nyíri József — tizenkétmillió forint meg­teremtését tűztük ki célul1, nyolcvannégyezer (50—60 fajta) foghúzó fogót kell gyártanunk, emellett négy- ötezres tételekben más, a fogtechnikában használatos fogókat, szájterpeszeket, se­bészeti ollókat, kisállatszülé­szeti eszközöket, kasztrálókat is készítünk. Ez év áprilisá­tól új részleggel bővítettük üzemünket: speciális orvosi tűket is gyártunk. Hiánycik­kek voltak eddig, Svájcból importáltuk drága pénzért. És ma már nemcsak a hazai megrendeléseknek tudunk eleget tenni, exportra is jut, a KSST-piacra, vagy éppen Törökországba, Iránba, Nigé­riába. A fogó nyers, sajtolt álla­potban érkezik Debrecenből Elkészült Villányban, a vö­rös borok hazájában az or­szág legkorszerűbb kékszőlő­feldolgozó üzeme. Az idei szüreten már ebben erjesztik a borvidék jellegzetes szőlő­fajtájának, az oportónak a termését. Nyolcvanmillió fo­rintba került az új üzem, a beruházási költségeket az ott készült export minőségű vö­rös bor árából törleszti a borgazdasági kombinát. A fejlesztés eredményeként ugyanis kétszeresére nő a feldolgozóteljesítmény, és to­vább javul a villányi vörös bor minősége. Tekintettel arra, hogy itt­hon és külföldön fokozódik a kereslet a nemes vörös bo­rok iránt, az utóbbi években 250 hektárral gyarapították a gazdaságok kékszőlőültetvé­nyeik területét legdélibb — mediterrán jellegű — bor­vidékünkön, Villányban . és környékén. A szőlőterület növekedése, és az átlagtermés emelkedése tette szükségessé az új üzem létrehozásét, benne nemcsak a kombinát, az üzembe, itt 48—56 műve­letet végeznek el rajta. Az első állomás a forgácsoló. Tizennégy gép sorakozik a műhelyben, „matuzsálemek” zömmel, de automatikus, mindentudó modern maró­gépek is vannak. — Ezeket kiismerni már nehezebb — mondja Magyar Irén —, de azért az egyhóna­pi betanulás elegendőnek bi­zonyult ahhoz, hogy belelen­düljek a munkába, mint új dolgozó. Én két éve járok át Örsről a tsz-busszal. Az ál­talános iskola befejezése után kerültem ide, megtet­szett a forgácsolás — válto­zatos, érdekes munka. Két műszakban dolgozunk. Kere­set? Kettőezerötszáz-négyezer forint között, attól függ, ki hol dolgozik az üzemben .. . Jó, hogy idetelepítették ezt a munkahelyet, nem kell in­gázni másfelé. Igyekszünk is kényelmesebbé, otthonosab­bá tenni a munkahelyünket. Öltözőnk, fürdőnk van, sőt az üzem mellé építettünk egy futballpályát is. Igaz, tanulni is van mit: hiszen csaknem valamennyien elő­ször léptük át ipari üzem kapuját. Anyagmentes bérmunka, Labancz Kálmán: „Nemcsak a műszereket, egymást is csiszoljuk.” hanem a partner tsz-ek ter­mését is feldolgozzák. Az Interinvest külkereske­delmi társulás nagy összegű fejlesztési kölcsönnel járult hozzá a villányi beruházás­hoz. A kombinát ennek fe­jében vállalta, hogy 1984-től évi 16 ezer hektoliterrel nö­veli a tőkés országokba irá­nyuló vörösbor-szállítmá­nyait, és ennek ellenértéké­ből fizeti vissza a kölcsönt. Az üzemben olyan új — olasz — technológiát alkal­maznak, amely lehetővé te­szi, hogy az eddiginél rövi- debb idő alatt feldolgozzák a termést, és a színanyag teljes mennyiségét kinyerjék a cef­réből. Az új üzem működése visz- szahat a szüretre; kedvezően befolyásolja a munka szerve­zését. Eddig ugyanis mindig korán meg kellett kezdeni a kék szőlő szedését, mert a régi feldolgozó üzemnek szű­kös volt a teljesítménye, ezentúl viszont a minőség szepontjából legjobb időben szüretelhetnek. exportképes termék — új szavakat sajátítottak el, be­le kellett szokniuk az üzemi menetrendbe, egy újszerű közösségbe. Sokuk azelőtt csak otthon, a ház körüli teendőkkel foglalatoskodott. Most a világpiac követelmé­nyeihez közelítő árut állíta­nak elő. Forgácsolnak, sze­relnek. Az „első fecskék” egyike Labancz Kálmán, a forgácso­lóműhely csoportvezetője. Feleségestül szerződött is. — Mezőgazdasági gépsze­relői szakmát tanultam, ’75- ben jöttem a téeszhez. Ami­kor szervezni kezdték a he­lyi Medicort, „átigazoltam” a műhelyből. Sokan azt mondták, majd jönnétek még vissza ... Nem hittek abban, hogy sikerül. Most megfordult a kocka ... Való igaz, hogy eleinte rögös úton haladtunk. Bejártunk a deb­receni gyárba, öt-hat hónap alatt el kellett sajátítanunk a legfontosabb tudnivalókat. Azóta technikusi minősítést is szereztem. Nemcsak orvo­si műszereket csiszoltunk, hanem egymást is. összerá­zódtunk. Ma már az alapító- tagoik segítik az újonnan be­lépőt. Nálunk is, a műszer­csiszolóban, a kérszregyártó részlegben is jó a hangulat. Mindnyájan elégedettek va­gyunk, elmondhatom a töb­biek nevében is, különösen, ha a bővítés tervei valóra válnak. Ha valamennyi for­gácsológépet idetelepítik, akkor kétszer ennyien dol­gozhatnak! itt, hazajöhetnek a most még ingázók, az asz- szonyok. Szakmai tanfolya­mot is lehetne indítani szá­mukra. Figyelem mosolyát: ra­gaszkodást fejez ki. Neki és az itt dolgozóknak a Medi- cor-üzem és annak közössé­ge jelenti a bizonyosságot. Bányavasút-épitö géplánc a Mecsekben Bányavasút-építő gépláncot fejlesztettek ki a Mecseki Ércbányászati Vállalat föld alatti szállítási üzemegysé­gének szakemberei a hagyo­mányos felszíni vasútépítés­nél is sokkal fárasztóbb fizi­kai munka megkönnyítésére. A vágányfektető, építő, a kavicsaláverő és a vágány­tisztító berendezésből álló gépsort az üzemegység mű­helyében építették meg. A három berendezéssel a vágá­nyok nyomvonalának kiala­kításától, az úgynevezett tü­kör elkészítésétől a sínpárok lehelyezésén, illetve a ka­vicságy tömörítésén át a pá­lya karbantartásáig a mun­kafolyamat szinte minden elemét gépesítették. A vágánytisztító működése műszakonként harminc em­ber munkáját pótolja. A gép­lánc elemei egymástól füg­getlenek, önállóan is üzembe helyezhetők, s a kétkezi mun­kát helyettesítve számotte­vően meggyorsítják a föld alatti vasútépítést. Az elmúlt években lénye­gében megvalósult Török­szentmikióson a teljes fog­lalkoztatottság és folytató­dott a társadalmi átrétege- ződés. Az aktív keresők népgazdasági ágazatonkénti szerkezete a gazdasági lehe­tőségekkel összhangban vál­tozott. Ma a városban nyolc­ezerötszáz körül van a fizi­kai munkások száma — mintegy négyszázai több, mint 1970-ben volt — az összes foglalkoztatott 7S— 74 százaléka. Az iparban je­lenleg háromezerhétszázö.- ven munkás dolgozik, 8.4 százalékkal több, mint 1970- ben, az építőiaparban kö­rülbelül ötszázan tevékeny­kednek. A mezőgazdaság ál­lami szektorában foglalkoz­tatott munkások száma csökkenő, jelenlegi létszá­muk csaknem kétezer, az egyéb ágazatokban dolgozó munkások létszáma növek­szik és közelíti a kétezer­kétszázat. Jelentősen nőtt a munkáslétszám a szállítási és a kereskedelmi ágazat­ban. A város életében megha­tározó a munkások szerepe. Nemcsak azért, mert ők ál­lítják elő az anyagi java­kat. mert közülük kerül ki a társadalmi munkások többsége, akik a város szé­pítését épp úgy segítik, mint az új iskolák, óvodák épí­tését. ök azok, akik közvet­ve. vagy közvetlenül egyre inkább részt vesznek a táv­lati és a napi politikai fel­adatok kialakításában és végrehajtásában. Képvise­lőik ott vannak kellő arány­ban a különböző választott testületekben. A pártbdzott- sági tagok 38, a pártveze­tőségek 41, a pártalapszer- vezetá vezetőségek 51 száza­léka munkás. A városi és a városkörnyéki községek ta­nácsaiban 40, a Hazafias Népfront bizottságaiban 40 —48 százalékos a képvise­leti arányuk. Véleményez­nek, javasolnak, tevékeny részesei a feladatok kidol­gozásának is. Figyelemre méltóan nőtt a szakképzett munkások Nagy gondot jelent és . a munkaerő racionális hasz­nosítását is nehezíti, hogy a város lakóinak — közöt­tük a munkaképes korúak — iskolai végzettsége nagyon alacsony csupán mintegy 50 százalékuk fejezte be az ál­talános iskolát. Jelentős le­maradást kell pótolni pél­dául a Mezőgépnél, ahol százhuszonegy, a baromfifel­dolgozóban, ahol háromszáz­ötvenen nem végezték el az általános iskola 8 osztályát. Tény, hogy ezek között na­gyon sokan vidékiek, bejáró munkások, de ez nem menti fel őket — és az őket fog­lalkoztatókat sem — a fele­lősség alól. Az elmaradást pótolni kell, bár rendkívül nehéz. A párt-végre'najtó- bizottság egyik tagja így fo­galmazott: „akiket a jogsza­bály, a szülői szigor nem bírt rá hogy idejében elvé­gezzék a 8 általánost, azo­kat most a munkaadó ne­hezen tudja rávenni a ta­zető párttestülete előtt. Mindez azt bizonyítja, hogy a várost pártbizottság a pártmunka demokratizmusá­nak erősítéséről, a munka- módszer, munkastílus fej­lesztéséről egy korábbi ülé­sén nemcsak határozott, ha­nem azt igyekszik végrehaj­tani. Másrészt a téma fon­tossága is indokolta — hang­zott el a testület ülésén — az ilyen széles körű, szerte­ágazó tapasztalatgyűjtést, a vélemények és a javaslatok messzemenő figyelembe vé­telét. „A célunk az volt, hogy reális képet adjunk arról, hogy milyen a török­szentmiklósi munkások helyzete, mit kell tenni a különböző területeken azért, hogy eddigi eredményeinket továbbfejlesszük, néhány te­rületen megvédjük.” száma Törökszentmikióson: 1970-hez képest 36-ról 46 százalékra. Természeteién az átlag sok mindent eltakar. van olyan üzem ahol a munka jellege megkövetel., hogy a szakmunkások legye­nek többségben és van, ahol e tekintetben az előrelépés nem annyira számottevő. Ahogyan a pártbizottsági ülés expozéjában is elhang­zott: „a képzettségben be­következett fejlődés elisme­résre méltó, azonban elég­gé differenciált mind az üzemek, mind a nemek kö­zött. A különbségek csök­kentésében kell előbbre lép­nünk. Ehhez pedig az szük­séges, hogy minden terüle­ten javuljanak a szakmun­kásképzés felételei, kerül­jön jobban összhangba a képzés és az üzemek igé­nye. Alapvető követelmény a tanulóképzés feltételeinek javítása, hogy a felnövekvő nemzedékek felnőtt fejjel már csak továbbképezzék magu­kat. Ezért is lényeges, hogy már fiatalon a korszerű ntechnikát. a legújabb is­mereteket sajátítsák el a szakmunkástanulók, hogy majdan képesek legyenek a korszerű technológia betar­tására. A gazdálkodó egy­ségek — a termékszerkezet módosítása miatt — mind több munkást ösztönöznek a szakmunkásképzettség, vagy a második szakma megszer­zésére. Jó partnerük ehhez a 604-es sz. Szakmunkás- képző Intézet, a mezőgazda- sági szakközépiskola. Mind­két intézmény nagy szerepet vállal a felnőttek képzésé­ben. Gyengék viszont a kép­zés objektív feltételei, és nem csökken a hiányszak­mák száma sem. A felszó­lalók véleménye az volt, hogy a lányok számára is meg kell teremteni a vá­rosban a szakma tanulásá­nak lehetőségét (Barecz László, az állami gazdaság szobafestője), hogy a nők­nek is jobban kell érdeklőd­niük a szakma; felkészült­ség. tudás megszerzése .'ránt (Soltész Lajos, a Finomme­chanikai Vállalat pártveze­tőségének titkára). nulásra”. Ez igaz, de ezzel együtt e feladat végrehajtá­sáról nem lehet lemondani — foglalt állást a pártbi­zottság. Meg kell teremteni a közös érdekeltséget — munkáltatóét és munkavál­lalóét — abban, hogy ezek az emberek felnőtt fejjel is vállalkozzanak a tanulásra. Jobban kihasználni azt a „kényszerpályát” is. hogy csak az szerezhet szakmát, aki befejezte általános isko­lai tanulmányait. Az ugyanis tudvalevő, hogy egy képzett szakmun­kás lényegesen magasabb bért kap, mint egy betaní­tott munkás. A pártbizott­sági jelentés szerint a munka szerinti elosztás kö­vetkezetesebb érvényesíté­sét, a szakmunka fokozot­tabb elismerését is jelzi, hogy a vizsgált munkahelye­ken a szakmunkások és a betanított.a segédmunkások keresete közötti különbségek jelentősen nőttek. Például a baromfifeldolgozóban míg tavaly egy férfi szakmun­kás átlagbére 4983 forint volt, addig a betanított munkásé 4370, a segédmun­kásé 3789. Hangsúlyozni kell, hogy férfi szakmunkásokról van szó. A munkacsoportok tapasztalatai ugyanis egyér­telműen bizonyítják, hogy még ma is lényeges a kü­lönbség — több üzemben — a nők és a férfiak bére kö­zött. Az igaz, hogy az elmúlt öt évben a bérek nőknél, férfiaknál egyaránt 25—30 százalékkal emelkedtek (a munkások béremelése álta­lában magasabb volt, mint a nem fizikai dolgozóké), csakhogy a nők és a férfi szakmunkások bére között nagyon jelentősek az elté­rések. A ruhaipari szövet­kezetben például 1500 a GÉJÁ-nál 1400, a baromfi- feldolgozóban 1000, a gabo- naipamál 700, a háziipari szövetkezetben 800 forinttal keresnek többet a férfiak, mint a nők a szakmunkás- kategóriában. Ezek oka el­térő: tény, hogy a nehezebb fiziikai munkát férfiak vég­zik, hogy a családon belüli munkamegosztás szerint ma még inkább a férfi vállal több túlórát, könnyebben vesz részt gazdasági munka- közösségben, kisvállalkozás­ban. És az is tény, hogy a nők a családi az egészség- ügyi és egyéb okok miatt többször esnek ki a folyama­tos munkából, mint a fér­fiak. De nem biztos, hoev elfogadható magyarázatot lehet adni arra, hogy a túl­nyomórészt nőket foglalkoz­tató üzemekben a meósok, a művezetők miért szinte mindannyian férfiak? Ma országosan is egyik leginkább napirenden levő kérdés a bérezés érdekeltsé­gi rendszerének fejlesztése, a bérezési formák tökélete­sítése. Egyértelmű követel­mény, hogy a teljesítmény­hez kötött bérformákban dolgozók arányát kell nö­velni, mert ez visz köze­lebb a munka szerinti elosz­tás elvének következetesebb érvényesítéséhez, amely alapvetően munkásérdek. Az is tény hogy az évenkénti 3—3,5 százalékos béremelési lehetőség mellett megtalálni a módját az igazságosabb elosztásnak nagyon nehéz, de feltétlenül szükséges. Politikai felelősséggel A pártbizottság elé került jelentés részletesen foglalko­zott a munkahelyi körülmé­nyek változásaival, az egész­ségügyi, a kommunális, a szociális ellátás helyzetével is, de ezekre részletesen egy cikk keretében lehetetlen ki­térni. Holott nem kis fel­adat volt például az önt­vénytisztítás korszerűsítésé­vel kiküszöbölni a porártal­mat a Mezőgépnél, a szállí­tás, a rakodás gépesítését, a pótlólagos automatizálást, a munkahelyi klímajavítást megoldani a baromfifeldol­gozóban, komplex technoló­giai átrendezést végrehajta­ni a Finommechanikai Vál­lalatnál, vagy amint arról a Szilikátipari Vállalat bri­gádvezetőnője beszélt: kor­szerűsíteni náluk a száraz­elemgyártást, vagy amiről a GMV rizscsomagolónője szólt: lisztcsomagoló gépsort munkába állítani náluk, szo­ciális létesítményt építeni és most új rizscsomagoló gépsort beszerelni, lisztrak­tárt építeni, amelyekkel lé­nyegében a munkások hely­zetét is könnyíti a vállalat. A pártbizottsági ülés azt állapíthatta meg — termé­szetesen a további tenniva­lók döntése mellett — hogy Törökszentmikióson az ei- elmúlt 10 évben a munká­sok helyzete kedvezően vál­tozott. Az ülésen elfogadott állásfoglalás arra kötelezi a különböző területeken dol­gozó pártszerveket -szerve­zeteket, hogy dolgozzák ki abból adódó tennivalóikat és végrehajtásukért politikai felelősségük tudatában dol­gozzanak. Varga Viktória Sz. Tamár Tibor A nyers, sajtolt állapotban érkező foghúzószerszámok a for­gácsolóműhelybe kerülnek Kékszőlő-feldolgozó Villányban Exportminöségű vörös borral törlesztik az új özem árát A munkások szerepe meghatározó Megteremti a közös érdokeitséget

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents