Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-11 / 189. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. AUGUSZTUS 11. II chilei falevél Augusto Pinochet tá­bornok, Chile elnöke be­jelentette, hogy átala­kítja kormányát. Egy kabinet átalakítása az illető országon túl álta­lában nem kelt érdeklő­dést. Most másképp van. A világsajtó vezető he­lyen közölte Pinochet bejelentését és felhívta a figyelmet annak idő­zítésére. Ez az időzítés a hír kulcsszava. A megfigye­lőket ezúttal nem az érdekli, hogyan alakít­ják át a santiagói kor­mányt, hanem az, hogy miért és miért éppen most? Annyit tudni le­het, hogy a junta polgá­ri politikusok bevonását ígéri. A „miért éppen most”-ra adott válasz egyértelmű: Pinochetet rendkívüli ' mértékben aggasztja az augusztus 11-re, csütörtökre meg­hirdetett immár negye­dik országos tiltakozó nap. Ennek előestéjén megpróbált legalább né­mi szelet kifogni a szá­mára ijesztően növek­vő ellenzék Ihajójának duzzadó vitorlájából. „Jó, ha tudják — mondta pontosan egy esztendővel ezelőtt egy odalátogató francia új­ságírónak a tábornok­elnök —, hogy az én en­gedélyem nélkül egyet­len falevél sem rezdiil- het ebben az ország­ban”. Egy év nagy idő és Chilében a jelek sze­rint különösen nagy. Ma Chilében — hogy Pino­chet hasonlatánál ma­radjunk — nemcsak le­velek rezdültek, hanem az egész erdő zúg, még­hozzá engedély nélkül. Pontosan egy hónap múlva, 1983. szeptember 11-én lesz tíz éve an­nak, hogy az északról ihletett puccs végzett az ország demokratiku­san megválasztott elnö­kével és hatalomra jut­tatta a történelem egyik legbrutálisabb klikkjét. A rezzenetlen csend ez év tavaszán tört szi­lánkokra. Május óta ed­dig háromszor rendez­tek — minden veszély- lyel dacolva — országos tiltakozó napot. A rezsim, mint várha­tó volt, lesújtott. Nyolc embert megölt, több szá­zat letartóztatott. De amikor az olvasó e soro­kat olvassa, már meg­kezdődött a negyedik nagy akció, valószínűleg újabb letartóztatásokkal és sortüzekkel. Ez a ne­gyedik most már Pino­chet lemondását követe­li. A tábornok-elnök csak „az évtized végén” kí­ván visszavonulni. De mivel azt ő is tudja, hogy immár országlása legnagyobb1 kihívásával néz szembe, lassan hát­rálva próbál erőt gyűj­teni. A múlt héten azt ígérte, hogy októberben — persze csak „tanul­mányozásra” — tör­vénytervezetet terjeszt elő a polgári pártok némelyikének (természe­tesen a jobboldaliaknak) majdani visszaállításá­ról. Most pedig itt a kormány átalakítása. Hol van már a tavalyi mozdulatlan félévéi.. .? Harmat Endre Megkezdődött a „Brigiit Star 83” Egyiptom területén teg­nap megkezdődött a „Bright Star 83” (Fényes Csillag) el­nevezésű közös egyiptomi— amerikai hadgyakorlat. Az egy hónapon át tartó had­gyakorlaton az amerikai gyorsan bevethető erők mintegy 5500 katonája, va­lamint az egyiptomi hadse­reg ugyanennyi tagja vesz részt. Semmiféle katonai eszköz nem garantálja a biztonságot (Folytatás az 1. oldalról) gaiba telepítik az új közép­hatótávolságú amerikai nuk­leáris fegyvereket akkor ezek a Szovjetunió számá­ra stratégiai fegyvereket jelentenek. A nyugat-európaj államok egy másfajta illúziót táplál­nak : úgy vélik, hogy az amerikai rakéták telepítése nyomán a Szovjetunió majd engedékenyebb lesz. Ez tel­jesen helytelen felfogás, hi­szen, ha megkezdődik a te­lepítés, akkor mindkét fél, számára politikai téren is nehezebb lesz bármifajta lé­pést tenni. Attól tartok, hogy ha megkezdődik a ra­kéták telepítése, a fegyver­zetkorlátozási tárgyalások folyamata — legalábbis egy időre — megszakad — mondotta Arbatov. A Szovjetuniónak a nuk­leáris fölénnyel kapcsolatos álláspontja ismert: elkép­zelhetetlennek tartjuk an­nak elérését és értelmetlen­nek az arra való törekvést. A Szovjetunió elegendőnek ítéli meg fegyveres erejét, sőt, beleegyezne abba is, hogy sakkal kevesebbel ren­delkezzék, ha sikerülne megállapodást elérni a ha­gyományos és a nukleáris fegyverek korlátozásáról. A Szovjetunió azonban azt nem engedi meg, hogy bár­ki katonai fölényt szerez­zen vele szemben és min­dig ki fogja fejleszteni azo­kat az eszközöket, amelyek­kel ellensúlyozni tudja a szembenálló fél fegyverze­tét — hangoztatta Arbatov. A vitát vezető Olof Palme rámutatott: a nukleáris kor­szak bekövetkeztéig a nyílt konfliktust általában a dip­lomácia folytatásának tekin­tették. és mindig volt mód arra, hogy a konfliktusok­nak tárgyalások útján véget vessenek. A nukleáris fegy­verek megjelenése új tartal­mat adott az olyan fogal­maknak, mint az élet, a bé­ke és a háború. A nukleá­ris háború kirobbanása után ugyanis nincs vissza­térés. Noel Gayler tengernagy leszögezte, hogy a nukleá­ris fegyverek mindannyiunk közös ellenségei. Ezeket a tömegpusztító fegyvereket nem lehet ésszerűen alkal­mazni. Visszafordíthatatla­nul megmérgezik a földet, a vizet a levegőt és az em­beriséget körülvevő egész természetet, minden egyes esetben bumerángént visz- szaütnek arra, aki bevetette őket Egon Bahr azoknak az or­szágoknak a helyzetére utalt, amelyek maguk nem ren­delkeznek nukleáris fegyve­rekkel. Csatlakozott Árba-» tov akadémikus véleményé­hez, amely szerint az em­beriség nem élhet vég nél­kül együtt a nukleáris fegy­verekkel. Ezeknek a fegy­vereknek a megsemmisítésé­re — hangoztatta — az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak kell megten­nie a lépéseket. A vita résztvevői a nuk­leáris elrettentés elméleté­ről szólva azt megállapítot­ták, hogy ez napjainkra vál­ságba került, mivel a fel­halmozott fegyvermennyiség •mellett már igen nehéz len­ne az elrettentés korábbi szintjét tartani. Ezzel a kér­déssel kapcsolatban Arbatov akadémikus leszögezte: sem­miféle katonai eszköz sem képes biztonságot garantál­ni, az egyetlen lehetséges út az, ha a nukleáris elret­tentés doktrínáját az álta­lános biztonság doktrínája váltja fel. .» Bejrutban ismét tűzharc robbant ki a keresztény1 és a druz milícia között. Ennek során húsz rakéta a nemzetközi repü­lőtérre csapódott be. Képünkön: a váratlan tűzharc áldoza­tának, egy nőnek a holttestét szállítják el. (Telefotó — KS) Guetamalai hangok Washington tudott a szervezkedésről Oscar Humberto Mejia Victores, Guatemala új „erős embere” kijelentette, hogy Nicaragua baloldali sandinis­ta kormánya „egész Ameri­kát” fenyegeti. A szélsőjobboldali nézetei­ről, antikommunista meg­szállottságáról hírhedt ejtő­ernyős tiszt sajtóértekezleten beszélt egy nappal azután, hogy katonai államcsínnyel elűzte Rios Montt táborno­kot, aki másfél évvel ezelőtt ugyancsak puccsal került ha­talomra. Korábban megtartotta kor­mányának első ülését, fogad­ta a katolikus egyház képvi­selőit és hosszasan tanácsko­zott Frederick Chappinnel. az Egyesült Államok nagykö­vetével. Az amerikai diplo­mata később újságíróknak A Gukuni Veddei vezette csádi felkelők szerdán el­foglalták az .ország északi felében fekvő Faya-Largeau oázisvárost — közölte a fel­kelők párizsi szóvivője. A bejelentés szerint a város teljes egészében Gukuni Veddei csapatainak ellenőr­zése alatt áll. A párizsi bejelentést köz­vetett módon megerősíteni látszik Szumalia Mahamat csádi tájékoztatási minisz­ter nyilatkozata, amely sze­rint a N’Dzsamenai kormány minden tőle telhetőt meg­tesz az ostromlott Faya-Lar- geau helyőrségének felmen­tésére. Mint a miniszter nyi­elmondotta: megvitatták az új elnök kormányának prog­ramját és Mejiának azt a ki­fejezett óhaját, hogy „szoro­sabb kapcsolatot létesítsen az Egyesült Államok kormá­nyának képviselőivel”. Mejia Victores hatálytala- • nította a rendkívüli állapot­ról szóló rendelkezést. A rendkívüli állapotot még Rios Montt tábornok rendel­te el 40 nappal ezelőtt, mi­után tudomására jutott, hogy 'fiatal tisztek államcsínyre készülődnek ellene. Tapasztalt nyugati diplo­maták tényként könyvelik et hogy az Egyesült Államok­nak tudomása volt a szervez­kedésről. Az amerikai nagy- követség megerősítette, hogy helyettes katonai attaséja a puccs ideje alatt az elnöki palotában tartózkodott. latkozatából is kiderült, a felkelők már napokkal ko­rábban elvágták a kormány­erők visszavonulásának út­ját. Mint N'Dzsamenában kö­zölték, tegnap a szomszédos Kamerun területéről Csad- ba érkezett harminc francia ejtőernyős. Ezek készítik elő annak a mintegy 250 fő­nyi francia egységnek az érkezését, amelyet — mint kedden Párizsban bejelen­tették — „különleges kikép­zési feladatokkal” Csádba küldenek. Párizsi források szerint számukat hamaro­san négyszázra is növelhe­tik. Faluvégi Lajos Mongóliába utazott Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke Dumágin Szodnomnak, a Mongol Népköztársaság mi­niszterelnök-helyettesének, az Állami Tervbizottság el­nökének meghívására teg­nap Mongóliába utazott, A kormány elnökhelyettese tárgyalásokat folytat a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődéséről, az 1986—90. évi népgazdasági tervek egyeztetéséről és a tervezési együttműködés el­mélyítéséről. Békemegmozdulások Tegnap Nyugat-Berlinből békemenet indult útnak a svájci Genf felé. A meg­mozdulásban a legkülönbö­zőbb politikai meggyőződé­sű nyugat-berlini nők vesz­nek részt, így tiltakozva az atomháborús veszély és a nyugat-európai rakétatele­pítés ellen. A menet a ter­vek szerint szeptember 17- én érkezik Genfbe. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár a világszer­vezet székhelyén fogadta a Békemenet—83 résztvevőit, akik a norvég fővárosból keltek útra, hogy New York­on keresztül Washingtonba menjenek. Szaszebo japán városban —■ ahol az egyik legnagyobb amerikai haditengerészeti támaszpont található Ázsiá­ban, — tegnap nemzetközi konferencia kezdődött az atomfegyverkezés ellen. MOSZKVA A Kádár János vezette magyar párt- és kormány- küldöttség 1983. július 18. és 23. közötti szovjetunióbeli hivatalos baráti látogatásá­ról gyűjteményes kötet je­lent meg a szovjet „Polityi- cseszkaja Lityeratura” kiadó gondozásában. A kötet magában foglalja Kádár Jánosnak és Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának. a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének a látogatás idején mondott beszédeit, a tárgyalásokról kiadott közös közleményt s több más dokumentumot. BUDAPEST Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, táviratban üdvözölte Bettino' Craxit, az Olasz Köztársaság minisz­terelnökévé történt kineve­zése alkalmából. Amerikai fegyverek után francia ejtőernyősök Csátiban Kinek a tévéje? Ha az ember arra kíváncsi, hogy mi tör­ténik valójában ma a balol­dali kormányzású Francia- országban, ne a tv-híradókat nézze — mondogatják so­kan a francia baloldalon. 1981-ben — Mitterrand elnökké választása, majd a szocialisták elsöprő vá­lasztási győzelme után min­denki, a jobboldalt is bele­értve azt várta, hogy az új kormány nagyarányú tiszto­gatást hajt végre a jobbol­dali érdekeket támogató tö­megkommunikációban. Ez azonban nem történt meg. Leváltották ugyan két tv-álilomás vezérigazgatóját, menesztettek néhány , közis­merten szélsőjobboldali kommentátort — mint pél­dául Jean-Pierre Elkab- bach-t — de a híradókban túlnyomó többségben ugyan­azokat lehet . ma is látni, akiket 1981 májusa előtt. A jobboldali propaganda- hadjárat első számú területe a gazdaság. Az ország va­lóban súlyos gazdasági, el­sősorban pénzügyi gondok­kal küzd, amelyeket súlyos­bítja *a dollár valószínűtle- nül magas árfolyama. A te­levízió ma azt érzékelteti, hogy a kormány nem is ké­pes úrrá lenni a nehézsé­geken. Minden elbocsátási ügyet, vagy erre vonatkozó tervet nagydobra vernek. 1981 előtt aligha készítettek volna tv-interjút egy har­minc év után elbocsátott porcelángyári munkással. Politikai téren a fő irány­vonal a baloldali kormány egységének szétzúzására va­ló törekvés. Ha bármilyen szocialista-kommunista el­lentétnek még csak a látsza­ta is felbukkan, abban a pillanatban elhangzanak a kommunisták kilépésére vo­natkozó jóslások — sőt, kö­vetelések. A kommunistaellenes fi- lippikák két atyja az ellen­zék vezéreként fellépő Jachques Chirak, az RPR (tö­mörülés a köztársaságért) élnöke és a hírhedten atlan- tista Jean Lecanuet, az UDF (unió a francia de­mokráciáért) vezetője; ők még strandolás közben is arról nyilatkoznak, hogy a kommunistáknak távozniuk 'kell a kormányból. A baloldali politikusokba — ha meghívják őket egy- egy tévéadásba — ma ugyanúgy belefojtják a szót, vagy kiforgatják a monda­nivalójukat, mint amikor ellenzékben voltak. így a közvélemény rosszabb képet kap a kormány tevékenysé­géről, mint amilyen az a valóságban. A híradók híranyaga is egyoldalú, franciacentrikus. Külpolitikában a továbbra is napirenden tartott „len­gyel kérdés” mellett első­sorban a majdnem francia belügyként kezelt Csád sze­repel a képernyőn. Ellenben július 24-ig a félórás mű­sorból minden nap legalább tíz percet elvett a Tour de France, a kerékpáros kör­verseny, később pedig a nagy sztár, a négyszeres győztes Bemard Hinault sé­rült térdét állították a kö­zéppontba. A baloldali kormánynak nincsen hivatalos lapja. A kdrmány álláspontját leg- objektívebben a kommunista L’ Humanité tükrözi. A szo­cialistáknak napilapjuk sin­csen. Ezzel szemben a jobb­oldal több, nagy példány- számú lapot mondhat ma­gáénak, így a dühödten an­tikommunista Quotidien de Paris-t. vagy a tekintélyes Figarót, melynek tulajdono­sa Robert Hersant, francia sajtócézár, még azzal is ki­fejezte a kormány semmibe­vételét. hogy a napilapárak befagyasztásáról szóló ren­delet ellenére • felemelte a Le Figaro árát. Érezhetően k-ritikusabbá vált az egyik legszínvonalasabb nyugati polgári napilap, a Le Monde is. 0 kormány kezdi felismerni, hogy hibát kö­vetett el, amikor nem ol­dotta meg jól a tömegkom­munikáció problémáit a bal­oldal győzelmekor. Nagy az elégedetlenség ezzel kapcso­latban a szocialista pártban is. Éppen ezért nem vélet­len, hogy az október végén Bourg-en-Bresse-ben tar­tandó pártkongresszuson ezt a kérdést is napirendre tű­zik és a jövő év elejére egy szocialista napilap beindítá­sát tervezik. Göbölyös László Az U&A-légierő egyik amerikai támaszpontján berakodnak a katonák, hogy a távoli Egyiptomba induljanak — hadgya­korlatra. (Telefotó — KS) SANTIAGO DE CHILE Augusto Pinochet, a chi­lei rendszer tábornok-elnö­ke kedden, az újabb nemze­ti tiltakozási nap előestéjén átalakította kormányát. Az új kabinet összetételét nem közölték, de a rezsim szó­vivői jelezték, hogy Pino­chet nagyobb szerepet kíván szánni a polgári politikusok­nak. Erre látszik utalni az a kiszivárgott értesülés, hogy ezentúl Sergio Onofre Járná, a korábbi argentínai nagykövet tölti be a bel­ügyminiszteri tisztet. BELFAST Az észak-írországi zavar­gások során egy brit katona megölt egy 22 éves fegy­vertelen tüntetőt. Thomas Reillyt, Belfast katolikus negyedében a gyújtogató fi­atalok és a biztonsági erők közötti összecsapás során egy lövés mellén találta és a kórházban belehalt sérü­lésébe. FIRENZE Firenze közelében pokol­gép robbant egy olasz expresszyonat alatt. Két vasutas megsebesült és ki­sebb anyagi kár keletkezett. A merényletet a Fekete Rend elnevezésű fasiszta terrorszervezet vállalta ma­gára. 1974-ben ugyanezen a vasútvonalon merénylet kö­vetkeztében egy vonat tizen­két utasa életét vesztette.

Next

/
Thumbnails
Contents