Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-10 / 188. szám
1983. AUGUSZTUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A vezetékes rádióval kezdődött Nemcsak a fizetésért... Harmincesztendős a szolnoki stúdió Javuló technikai feltételek, gazdagabb tartalom Pásztor László a Magyar Rádió elnöksége nevében köszönti a stúdió munkatársait „A megyei rádióállomás — első ünnepélyes adását augusztus 9-én 20 órakor szolgáltatja — megyénk hét városának és a jászapáti és kunhegyesi járásoknak vezetékes rádióhálózatát lesz hivatva erősíteni. Nyolcezer- kétszázhuszonhárom dolgozónak vezetékes rádiója válik az eddiginél erősebbé, hangosabbá. A megyei stúdió minden este húsz és huszonegy óra között megyei anyagot sugároz...” — adta hírül 1953. augusztus 5-i számában a Szolnok megyei Néplap. Tegnap volt 30 esztendeje, hogy a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója megkezdte működését. Az eltelt három évtized során a körzeti stúdió népes hallgatói táborra tett szert az alföldi megyékben, az adókörzet határáig. Sokan ülnek rendszeresen, késő délutánonként a készülék előtt, és várják, hogy felcsendüljön az ismert szignál. A jubileum alkalmából tegnap délután Szolnokon, a stúdió épületében ünnepséget rendeztek, melyen megjelent Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, Jaka- tics Árpád, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Pásztor László, a Magyar Rádió körzeti és nemzetiségi adása főszerkesztőségének vezetője, a stúdió egykori és1 jelenlegi munkatársai. A jelenlévőket Palatínus István stúdióvezető köszöntötte, majd felelevenítette a három évtized krónikáját. Az első jelentkezéskor még csupán négyen — a szerkesztő, a két riporter és a technikus — alkották "a stúdió személyzetét, amely igen nehéz körülmények között dolgozott, munkája révén azonban lehetőség nyílt arra, hogy a Kossuth és a Petőfi adó műsora mellett — akinek vezetékes rádiója volt — napi fél órában híreket hallgasson szűkebb hazájából. A körzeti stúdió történetének nagy eseménye, hogy 1956. november 4-én innen hangzott el a forradalmi munkás-paraszt kormány felhívása a rend helyreállítására és a szocialista demokrácia megteremtésére. Archív szalagok őrzik Kádár János és Dobi István Kisújszálláson mondott beszédét, és még sorolhatnánk az emlékezetes eseményeket a stúdió történetéből. Az elmúlt három évtizedben a technikai színvonal fejlődése lehetővé tette a tartalmi munka gazdagodását is. A mai adásidő 13 óra hetenként, négyszerese a harminc év előttinek. Három éve a stúdió román nyelvű nemzetiségi műsort is sugároz. A hallgatók számára minden bizonnyal öröm lenne, ha a jövőben a vételi lehetőségek javulnának. A stúdióvezető beszédét követően Pásztor László a Magyar Rádió elnöksége nevében megköszönte a megye, a város párt-, állami és társadalmi szerveinek segítségét, a jó együttműködést, a stúdió kollektívájának munkáját, további sikereket kívánt, majd a kiemelkedő munkát végzőknek jutalmakat adott át. A jubileumi ünnepség irodalmi műsorral ért véget. A hallgatók a stúdió tegnap esti műsorában közel egyórás válogatást hallhattak az elmúlt három évtized műsoraiból. — f. s. — Amikor az Alumínium- árugyár tiszafüredi gyárának pártalapszervezete tavaly saját munkamódszerének továbbfejlesztéséről tárgyalt, a taggyűlés beszámolójában elhangzott: „a párttagok általában eleget tesznek vállalt kötelezettségeiknek, teljesítik pártmegbízatásaikat. Van azonban néhány párttagunk, akiknek még nem sikerült képességüknek megfelelő, testre szabott megbízatást találni, ezen a jövőben közös erővel segíteni kell... Nagyobb figyelmet kell fordítani a megbízatások folyamatos értékelésére is.” Jáger Ilona az alapszervezet titkárának helyettese — hivatailj munkája programozó — amikor e témáról beszélgetünk kijelenti: náluk a pártmegbízatások adásának, értékelésének letéteményesei a pártcsoportok. És ezek a kis közösségek nagyon komolyan veszik a feladatukat. Később, amikor három pártcsoportbizalmi is csatlakozik hozzánk — Mi- haicsik János, a tmk szerszámkészítője, Bartók Károly és Szendrei Zoltán, az edény üzem beállító lakatosai — közelebbről is megtudom, milyen tevékenységeket takar kijelentése. Mindig pluszt jelent Szendrei Zoltán: — A pártmunka mindig többlet- feladatot, többetvállallást jelent, szolgálatot. Az én pártcsoportomban tizenhármán vagyunk és mindenkinek van állandó pártmegbízatása. Hatan munkásőrök, van közöttük járási pártbizottsági tag, járási KISZ- bizottsági tag, vöröskeresztes aktíva Természetesen a munkájukat rendszeresen értékeljük, mert szerintem az jelentősen befolyásolja a tevékenységet ha az ember tudja, hogy vállalásának teljesítését számon tartják. És elmondhatom, hogy nálunk nagyon reálisan értékeljük mindenki munkáját. — Tulajdonképpen így van ez mind az öt pártcsoportunkban, amelyben alap- szervezetünk hetvenegy tagja dolgozik — teszi hozzá Jáger Ilona. — Kapnak-e a párttagok ebben a gyáregységben olyan Észt vendégek Jászkiséren A napokban négytagú delegáció járt a jászkiséri Lenin Termelőszövetkezetben. A vendégek az edasi kolhozból, az észtországi pámui járásból érkeztek Tomas Ott főállattenyésztő és Szírje Morozova járási pártbizottsági előadó vezetésével Jászkisérre. Egyebek között megismerkedtek a Lenin Tsz tevékenységével, majd kirándultak a fővárosba, a Balatonhoz és Nagyvázsonyba. A két gazdaság vezetői megegyeztek abban, hogy kölcsönösen vendégül látnak szakmunkásokat, és megkezdik a csereüdültetést is. Diagnosztikai gazdasági társaság alakult Diagnosztikai gazdasági társaság alakult a kunmadaras! Kplssuth Tsz-ben. Az alapító okmányt a -házigazdákon kívül az abádszaló- ki Lenin, a tiszafüredi Há- mán Kató, a tiszaörsi Petőfi, és a tiszaszőlősi Petőfi Tsz képviselői írták alá. Az alapítók pénzügyi alapjához a Teszöv is hozzájárult. A közös erőforrásból kiszélesítik a Kossuth Tsz által már korábban is üzemeltetett mobil műhely szolgáltatását, és az alapító üzemeken kívül a szabad kapacitásból más gazdaságoknak is végeznek diagnosztikai méréseket. A gépkocsira szerelt mozgó műhely műszereivel rendszeresen ellenőrzik a közúti járművek, nagy értékű erőgépek, traktorok fogyasztását, elektronikai egységeit, motorpróbát végeznek, vizsgáztatják a, fékberendezéseket, egyszóval minden szükséges ellenőrzést megejtenek. A gazdasági társaság diagnosztikai szolgáltató egysége intenzíven bekapcsolódik a téli gépjavításba: pontos műszeres mérésekkel hitelesíti a kijavított gépek üzem- képességét, biztonságát, fogyasztását. Terveik szerint a jövőben a műszerparkot tovább korszerűsítik: olyan műszereket vásárolnak, amelyek kiválóan alkalmasak a korszerű, n,agy traktorok, univerzális gépek jellemzőinek mérésére is. Befejeződött a dohánytörés az érsekvadkerti Magyar—Cseh Barátság Tsz-ben. A 40 hektárról szedett dohányleveleket nagy teljesítményű géppel szárítják speciális feladatokat — személyekre szóló, vagy csoportos megbízatást — amelyekkel az üzem előtt álló gazdasági feladatok végrehajtását segítik? Például a gyárban most folyó rekonstrukcióval kapcsolatban? Pillanatnyi csend a válasz, majd Mihalcsik János mondja: —Konkrétan senki nem kapott olyan pártmegbízatást, hogy a rekonstrukció során iyen címen mii kell tennie Bár minden fórumon elég sokat beszéltünk erről a nagy feladatról — Mit fed az. hogy nagy feladat? — A rekonstrukció tudomásunk szerint a gyárnak 80 millió forintjába kerül, ebből 50 milliót tesznek ki azok a nyugatnémet, holland, svájci, angol gépek, amelyeket most szereltünk, illetve szerelünk fel. Mindannyian tudjuk, nem mindegy, hogyan állítjuk be ezeket. Amit tudtunk mindent elkövettünk ennek érdekében — így Mihalcsik János. Jáger Ilona magyarázólag hozzáfűzi: annak idején a törzsgyári pártbizottsággal együtt tárgyalt alapszervezeti vezetőségünk a rekonstrukcióról, aztán természetesen alapszervezeti taggyűlésen is megbeszélték a feladatokat. Igaz: személyre szólóan senki nem kapott a rekonstrukcióval kapcsolatosan pártfeladatot, de minden kommunistától példamutató munkát kértek. És mindkettőre szükség is volt. Bartók Károly így beszél erről. — A rekonstrukció nemcsak új gépek beszerelését jelentette, hanem , azt is, hogy a munkálatok során a termelő, régi gépeket kétszer-háromszor át kellett telepíteni újabb és újabb helyre, mert a gyár nem állt le egyetlen napra sem. Kellett a példamutatás, hogy senki se háborogjon. ne szítsa a kedélyeket, mert bizony előfordult, hogy a munkás szögelte az edényt, mellette meg légkalapáes- csal dolgoztak, készítették elő a helyet az új berendezéseknek. Nagyobb felelősségérzet A pártiroda — ahol beszélgetünk — nyitott ablakán beszűrődnek a megszokott gyári „zajok”. Beszélgetőpartnereim megjegyzik: most már vizsonylag nyugalom van, befejezéséhez közeledik a nagy munka. Később, amikor csatlakozik hozzánk Szalui István, a gyár igazgatója és megtudja miről folyik az eszmecsere. kijelenti: — Valóban nem fogalmazódott még meg közöttünk így, hogy gazdasági jellegű pórtfeladatot is kapjanak alapszervezetünk kommunistái. Valahogyan természetesnek vettük, hogy a fizetésért mindenkinek meg kell dolgoznia. Viszont az is igaz, így utólag látom, nagyobb lehet az erkölcsi felelősségérzet egy feladatért. ha az illető tudja, hogy pártszervezete is számon kéri tőle, elvárja, a maximális helytállást. — Igen, ezen érdemes gondolkodnunk — teszi hozzá Jáger Ilona. Ám az ezt követő beszélgetésből kiderül: nagyon sok pluszfeladatot vállaltak már eddig is a gyár dolgozói, párttagok és pártonki- vüliek. Szalai István sorolja: — Tavaly december 20- án tudtuk meg hogy december 31-én éjfélig ki kell szállítani 57 vagon árut tőkés exportra. Nálunk a gyorsszolgálati szövetkezet végzi a csomagolást, a szállítást, de azt mondták, ilyen rövid idő alatt képtelenek ennyi árut becsomagolni. M; viszont nem tehettünk mást, hiszen- a tőkés partnertől december 20-án kaptuk az expozíciót. Dolgozóink még karácsonykor is csomagoltak, vagont pakoltak, pedig senki nem tudta, kapnak-e ezért a munkáért valamit. De mondhatok más példát is: egy délután váratlanul beérkezett 7 vagon acél, azonnal ki kellett pakolni. Kérdeztem a KlSZ-titkárunkat, Dósa Imrét, tudnak-e segíteni a fiatalok? Egy órán belül megvolt a hét ember, köztük a KISZ-titkárunk >s a kirakodáshoz. Azt akarom ezzel mondani: dolgozóink többsége már magáénak vallja ezt a gyárat, s ha szükséges és kérjük őket, a plusz munkára is vállalkoznak. Az igazgatóval a többiek is egyetértenek, de Bartók Károlyt láthatóan nem hagyja nyugodni a gondolat: — Azért meg lehetne oldani, sőt szükség is lenne gazdaság. jellegű pártfelada - tok adására. Persze ehhez gyorsabb információra is szükség lenne. Például, hogy idejében megtudjuk, mit fogunk gyártani a következő hónapokban. Azért akad tennivaló Jáger Ilona közbeveti: — Ez nem olyan egyszerű. Június végén mindenki kézhez kapta a gyárban a III. negyedévi termelési programot. De július elején már 20 értesítés érkezett a külföldi megrendelőktől, amelyekben közölték, hogy megváltoztatták korábbi megrendeléseiket. Például a franciák ötféle termék szállítására kötöttek megállapodást, közte több tízezer tej- forra-lóra, és most értesítettek: jelenleg nem kérik az edényeket. Tehát át kell programozni a termelési. Ha a külföldi partner is ilyen rapszodikus. ami a jelen világpiaci helyzetben tulajdonképpen érthető, akkor hogyan tudjuk mi „gyorsabban”, előre tájékoztatni a dolgozókat a várható feladatokról? — Ez igaz — veti közbe Mihalcsik János. — De lehetne más területen is módot találni a feladatadásra. Például az újításoknál. Elég sokan vagyunk — közte párttagok is — akik szívesen foglalkozunk újításokkal. Milyen jó lenne, ha lenne egy kommunista mérnök, egy műszaki állományhoz tartozó, akinek az lenne a pártfeladata, hogy időközönként konzultáljon velünk. Nem arra gondolok, hogy helyettünk oldjon meg problémákat, de tudásánál fogva felhívhatja u figyelmünket egy-egy újabo megoldás keresésére... — Általában sok probléma van az újítások körül — szól Szalai István. — Az itteni újításokat is a budapesti törzsgyárban bírálják el. Emiatt nem egy elfogadása elhúzódik. Erről már taggyűlésen is tárgyaltunk. Ha pedig nem fogadnak el egy újítást, azt nem indokolják kellően. És ez nem nyugtatja meg kellően azi embereket, sőt megkérdőjelezik: érdemes-e egyáltalán újításokkal foglalkozni? — Annyit írnak rendszerint, hogy a műszaki színvonala nem megfelelő — vet; közbe Szendrei Zoltán. Az Alumínium-árugvár tiszafüredi gyáregysége az idén 219 millió forint értékű terméket állít elő. Milyen minőségben? Mennyire gazdaságosan? Ez nem mellékes. Társaságunk tagjai egyetértenek: pártfeladatok adásával is segíteni kell, hogy a gyár a gazdasági követelményeknek megfeleljen Varga Viktória
