Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-05 / 184. szám

1983. AUGUSZTUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nincsen már cigánybíró Karcagon Határozat a Volán Trö megszüntetéséről II kormánybizottság jelentése a bányaszerencsétlenségek okairól (Folytatás az 1. oldalról) A jelentés megállapítja, hogy a 37 bányász halálát és 17 sérülését okozó szerencsét­lenséget súlyos emberi mu­lasztások idézték elő. A bá­nyaüzem — nemzetközi mér­cével mérve is magas színvo­nalú — felszereltségét, kor­szerű és működőképes biz­tonsági rendszerét nem meg­felelően vették igénybe, il­letve hibásan kezelték, a munkavégzés szabályait nem tartották be. A bányaüzem külszíni transzformátor-állomása két vezetéken kaphat folyamato­san áramot az országos háló­zatról. Az állomás ugyancsak két kábelen látja el villa­mosenergiával a földalatti üzemrészeket. Június 22-én éjjel vihar volt. Villámcsapás következtében néhány má­sodperces üzemzavar kelet­kezett az országos hálózat­ban, amely kikapcsolta a bá­nyakábeleket. így a bánya — a földalatti főszellőztető- vel együtt — áram nélkül maradt. A két bányakábel közül az egyik kis idő elteltével is­mét feszültség alá került. Erről a földalatti főszellőzte- tőt, az egyéb gépeket és be­rendezéseket zavartalanul üzemeltethették volna. To­vábbá annak se lett volna akadálya, hogy a földalatti főszellőztető azonos teljesít­ményű külszíni tartalékát bekapcsolják. E két lehetőség közül azonban egyikkel sem éltek E mulasztások miatt a bá­nyaszellőztetés mintegy 75 percig szünetelt. Ez idő alatt olyan mennyiségű metángáz gyűlt fel á bánya egyes ré­szeiben, amely robbanóké­pessé tette a levegőt. Fokoz­ta a veszélyt, hogy az előírt metánmérést is elmulasztot­ták, és nem intézkedtek ide­jében arról, hogy a bányá­szokat kivonják a veszélyez­tetett területről. A sújtólégrobbanást sza­bálytalanul végrehajtott munkahelyi robbantás, illet­ve ezzel gyakorlatilag egy­idejűleg az áramszolgáltatás helyreállítására tett szabály­talan kísérletezéskor kelet­kezett elektromos szikra okozta. A vizsgálat minden egyéb gyújtó okot egyértel­műen kizárt. A kormánybizottság meg­állapításai alapján az illeté­kes felügyeleti szervek sza­bálysértési eljárást indítot­tak a vállalatnál öt vezető beosztású dolgozó ellen. A mulasztást közvetlenül elkö­vető 9 személy ellen bünte­tőeljárás indult. A kormánybizottság elren­delte, hogy szigorítsák meg és fokozott eréllyel tartassák be a sújtólég elleni védeke­zés rendjét. Ugyanakkor az ország valamennyi bányájára vonatkozóan is rendelkezett, hogy fokozottan ellenőrizzék az üzemzavar-elhárítási, a robbantási, a szellőztetési és a biztosítás technológiai elő­írások betartását. Intézke­dett a márkushegyi bánya­üzem helyreállítási munkála­tairól, a termelés újraindítá­sához szükséges feltételek megteremtéséről is. A kormánybizottság je­lentést tett azokról a vdzsr gálatokról is, amelyeket a területileg illetékes szervek folytattak le a 'közelmúltban történt másik három 'bá­nyaszerencsétlenség okainak feltárására. Szabálytalan munkavégzés idézte elő a Mecseki Szén­bányák Béta bányaüzemében június 14-én történt sujtó- légrobbaná&t, amelynek kö­vetkeztében nyolc bányász életét vesztette, nyolc pedig súlyos sérülést szenvedett. A vizsgálat megállapította, hogy robbanóképes környe­zetben, a fejtés csapolónyílá­sát elzáró meddőközet eltá­volítására egy robbantásra nem jogosított személy — előzetes sujtólégvizsgálat nélkül — szabálytalan rob­bantást végzett. Erre a mun­kahely műszaki felügyeletét ellátó két személy szabály- ellenes magatartása adott módot. A mulasztók ellen az Országos Bányaműszaki Fel­ügyelőség büntető feljelen­tést tett. A szabályzati, valamint az üzemi utasításban foglalt előírások megsértése okozta a Nógrádi Szénbányák ká- nyásd bányaüzemében június 22-én történt kőzetomlást, ahol két bányász életét vesz­tette. egy pedig könnyebb sérülést szenvedett. A vizsr- gálat öt személy mulasztá­sát állapította meg. Közülük három ellen a kerületi Bá­nyaműszaki Felügyelőség büntető feljelentést tett, ket­tő ellen pedig szabálysértési eljárást indított. A Dorogi Szénbányák új- ebszőnyi bányájában június 27-én kamrafejtési munka­helyen történt, egy dolgozó halálát és egy sérülését oko­zó kőzetomlás vizsgálata so­rán a balesettel összefüggő emberi mulasztást nem le­hetett megállapítani. A bányahatóságok vala­mennyi vizsgálat során in­tézkedtek a munka biztonsá­gos folytatásához szükséges feltételek megteremtésére, s az előírások fegyelmezettebb végrehajtása érdekében ha­tékonyabb munfeairányítást, fokozottabb ellenőrzést, szín­vonalasabb munka- és üzem- szervezést rendeltek el A Minisztertanács a kor­mánybizottság jelentését tu­domásul vette. Két perc alatt — hatszáz tiszta tojás Gépi mosók Palotásról — Csehszlovák kivitelre gyártanak A nagykun város úgyne­vezett északi újtelepének néhány utcájában mintegy 800 cigány él. A zömmel a hetvenes években épített, szorosan egymás mögé hú­zódott egyszobás lakásokhoz apró porták tartoznak. Ifjú Kis Kórolyék háza az utca közepe táján található. A családfő a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat helyi kirendeltségén dolgo­zik, így otthon a gyerekeken kívül csak a feleség, Juli­anna asszony van. — Igen, az uram apja, az én apósom volt a cigány­vajda utóda, a cigánybíró. Ez azt jelentette, ha valaki ellen panasz merült fel, ő is ment az elöljárósággal, nála a szobában oltották a telepi gyerekeket, de ő si­mította el a viszálykodáso­kat, tett igazságot a perleke­dők között is. — Hallgattak rá? — Általában igen. Tanács­tag volt, és része van abban, hogy járda, villany lett a környéken. Kiséfcnél hat gyerek van, Károly a legidősebb, 18 esz­tendős, és a HAGE üzemben zsákol. Nős, sőt már van egy vasgyúró kinézetű kis­fia is. Károtlyék az anyósáék- nál laknak, de bizony a má­sik ötre még elkel a forint, az egy kereset. Szép bútort vásároltak részletre, ez is havi ezer forint, a lakástör- lesztést is fizetni kell. és bi­zony a hat és tel ezer forint havi bevétel még szűkösen sem elég. Igaz, főzni azért naponta szoktak: például most egy nagy fazék papri­kás 'krumpli rotyog a tűzön. Jóska, a mindenes .Jöttünkre összesereglik a környék apraja, nagyja, alig férünk a kis szobában. A legérdekesebb egyéniség köz­tük a 32 éves Budai József. Érdeklődő, tájékozott a vi­lág kis és nagy dolgaiban. Korábban Pesten dolgozott, most pedig itthon Karcagion zsákól havi négyezerért. Af­féle jópofa, színes meseszö­vésű elbeszélő. Szinte hihe­tetlen, amikor bevallja: sem írni. sem olvasni nem tud. Házas, összeköltözött egy kétgyerekes asszonnyal. — Ügy hírlik, maga ezer­mester. — Megcsinálok én min­dent, ami jön. Tornácot, la­kást, ólat, kerítést, zárat, ablakát. Csak egyet nem: gyereket. — Beleírhatom? — Nyugodtan. Nem szé­gyen az. Egyébként azért iparkodom, foglalkozom any- nyi mindennel, mert ki sze­retném magam tornázni a „rezervátumból”. Itt az egyik visszahúzza a másikat. Be akarok kerülni a városba, valahová. — Nem jó itt? Hiszen ma­ga népszerű ember a tele­pen. —> Kicsi a ház: parányi a szoba, a konyha, és még vil­lany sincs, egy 11-es petró­leumlámpa adja a fényt es­ténként. Amiért én népszerű vagyok, annak az az oka, hogy aíd jószívvel fogad, az­zal megtalálom a hangot. Csak az a baj, hogy* mi ci­gányok indulatosak vagyunk, néha semmiségeken összeka­punk és felmegy a pumpa. Az órájára pillant, és fel­pattan. — Jaj nekem is mindjárt felmegy a pumpára, mert ne­gyed kettő, és kettő előtt blokkolásra vár az óra a céginél — búcsúzik és távo­zik nagy derültség, nevetés közepette. Kerékpárral jár ki a vállalathoz, mint mond­ja, jó jármű, mert olajválság ide, áremelés oda, a masiná­nak két deci ebből a folya­dékból egy esztendőre untig elég. Budai J Ó6kának neveit gye­reke van, de bizony errefe­lé nem ritka az öt-hat, sőt a nyolc-tíz apróság sem. A 60 éves Bakó Istvánékmak a Pacsirta út 16-ban 13 gyere­kük született. Egy meghalt, de a hót lány és az öt fiú makkegészséges. Pista bá­csinak nehéz sora volt: cse- lédeskedett, majd a legfogö- sabb. legnehezebb munkák­nál kereste a kenyeret. Rók- kantnyugíjas. Szoba-komy- hás lakásának egyetlen szo­bájában még ma is tizan- ketten laknak. Szépen be­rendezettek a helyiségek, van tv, rádió, sőt egy olyan faragott, vitrines könyvtar­tó is, amely ma tízezreket ér. A családból a 20 éves nagyfiú keres, illetve egy lány ment férjhez. — Tudja, kapunk mi ne­velési segélyt, családi pótlé­kot is, de naponta csak ke­nyérből hajt kiló, zsírból öt­ven deka fogy. Minden té­len vágunk egy, de legtöbb­ször két hízót. Sok az éhes száj. Higgye el, eldugom a bödönt. be a szóbába, az asíztal allé, hogy tovább tart­son a zsír. Most is vannak tyúkok, kacsák, két süldő, de úgy képzelje, ha két tyúkot levágok, nekem csak a kör­me meg a feje jut —mond­ja Róza néni, Pista bácsi élete pórja, aikät majd elfúj a szél, mindössze 33 kiló. Nagy család, nagy gond — Mire a legbüszkébbek? — Hogy á gyerekek több­re viszik majd. Mind rende­sen járja az iskolát, a Jóska kivételével, de azóta őneki is megvari a nyolc osztálya. De azt is leírhatja, hogy még most is nehéz a so­runk. Dolgozni ennyi apró­ságtól nem tudok, és noha rend, tisztaság van, bizony akad olyan nap, hogy egy szelet kenyér az ebéd. Nagy a drágaság, és ami véle­ménnyel küszködöm a ház előtt, azt is megeszi lassan az aszály. Változatlanul nagy gond, hogy a cigányság egy része ma sem végzi el az általános iskolát, alig van közöttük olyan, aki szakmunkás. Rendszerint olyan munkát vállalnák, amit a szabadiban, kötetlen formában lehet vé­gezni (építkezés, úttisztítás^ parkfenntartás stJb.), Karca­gon például az iparban és az építkezéseknél 293-an, a me­zőgazdaságban 53-an. a ke­reskedelemben 43-an dolgoz­nak. A tanács illetékeseit tavaly 53 cigány — közöttük 43 nő — kereste fel, hogy valahol dolgozni szeretne. Igen ám, de a sok gyerek miatt a legtöbb inkább jog­viszonyt akar, minit helyet, mert a bőséges gyermekáldás szinte a szülőképes kor fel­ső határáig, 35—40 évig tart. A férjek rendszerint jól ke­resnek, a családi pótlók sem kevés, de sajnos, még ma ebből nagyon sokat elnyel a kocsma. Hasonló a véleménye Hor­váth Jánosnak, a KÁTISZ betanított munkásának. Já­nos 30 éves, befejezte az ál­talános iskolát, folyamato­san dolgozik és négy fia van. Munkásőr is. ­Beosztani nehezebb — Nézze, én úgy látom, hogy az egyik fő baj az, hogy sok cigány, ha meg­kapja a keresetét, annak a nagy részét egy hét ailátt otthagyja a kocsmában. Mert ezt látta a szüleitől, meg an­nak a szüleitől is. Én pedig dolgozom keményen, de akár hiszi, akár nem. 6—8 üveg sörnél többet nem engedek meg havonta. Havi három és fél ezer forint a keresetem, a családi pótlék pedig kót- ezer-hétszáz, de vagyunk rá hatan. Ráadásul a legna­gyobb fiam mainkéval jár, őt havonta hordjuk Pestre, a klinikára, és bizony erre sem elég egy Ady. Aztán bú­tort vásároltunk OTP-re, ez is havi 960 forint, a tévé­részlet 350, a lakásba 260-at fizetünk havonta, és a vál­lalatnak is adom. vissza 120 forintonként a segélyt. Ez ösz- szesen egyezer-hétszáz fo­rint. Márad hatunknak éle­lemre, tüzelőre, ruhanemű­re négy és fél ezer. Bizony, fáj a fejünk sokadikén. — Lát kiutat? — Az egyik az iskola, a tanulás, főleg a szakmatanu­lás. A másik az, hogy az én fiaim remélem, már beoszt­ják a pénzüket, mivel ezt látják otthon. Szegény fele­ségem néha estékbe nyúlóan számol: jusson is, maradjon is a legszükségesebbekre'. — Ez a legnehezebb? — Igen, meg a 'közvéle­mény ... Miszerint 'ha már cigány, akkor az mind egy­forma. Pedig láthatja, a ci- gánysoran is elkezdődött va­lami. Ha bemegy, sok olyan szobát, berendezést talál, ahol nyugodtan leülhet, szét­nézhet, mert naponta takarí­tanak. Igazat adók Horváth Já­nosnak. Akkor is, ha tudom, érzem, látom, a változás, a beilleszkedés, a munkába ál­lás nehezen megy. Hiszen az apáról fiiúra szálló évszáza­dos hagyományokat 35 esz­tendő alatt nehéz gyökeres­től átalakítani, kigyomlálni. A legújabb statisztikánk sze­rint a korábbi húszegyné­hány százalék helyett a ci­gányság a saját szükséglete, az anyagi javai 53 százalékát már megtermeli. A többit segély, támogatás, pótlók, ilyen-olyan juttatás formá­jában kapják. A cél miJ le­hetne más, mint az, hogy ezt az arányt tovább kell ja­vítani. D. Szabó Miklós Kétperc alatt hatszáz tisz­ta tojás! Elsősorban kacsa­tojást mos és fertőtlenít (egy százalékos klórlúgoldattal) ez a gép. De más területen is alkalmazható, például a cuk­rászok által használt tojás­porhoz is képes létojást elő­állítani. Egy négyszáz literes tar­tály, melynek alján négy ko­sár helyezhető el, mindegyik­be százötven tojás fér; két villanymotor, amelyek mű­ködtetik a gépet; hat ezer­négyszáz wattos bojlerfűtő­test a vízmelegítéshez és egy fémlemezből készült váz — ezek a tojásmosó gép „kellé­kei”. A víz keresztáramolta­tásával tisztítják a tojáso­kat, a megfelelő hőmérséklet­re automata hőfokszabályozó Rügyei”. A technológiai fo­lyamathoz igazodva adagol­ják a klórlúgot. Két perc múltán a berendezés auto­matikusan kikapcsol. A gépet az angol Cherr— Yvalley céggel kötött licenc- vásárlási és együttműködési szerződés alapján fejlesztet­ték ki, illetve adaptálták a helyi adottságokhoz a Palo- tási Állami gazdaság ipari melléküzemágának univerzá­lis szakemberei. A gyártás­hoz hazai és nem dollár el­számolású importból szár­mazó alkatrészeket használ­nak föl. Sajnos, a présgéphez szükséges célszerszám és az alapanyagként használt mű­anyag hiánya — a honi hát­téripar fölkészületlenségéből Jól halad a posta fejlesz­tési programja, amelynek ke­retében az idén több mint ezer új nyilvános telefonál­lomást létesítenek; három­százat a fővárosban, hét- százhetvenhetet a vidéki te­lepüléseken. Az első félévben időará­nyosan teljesítették a fejlesz­tési előirányzatokat; több mint 500 nyilvános állomást adtak át. fakadóan — egyelőre nehe­zíti a folyamatos, nagyobb szériájú gyártást. A tojásmosó olcsó, egysze­rű, bárhol fölszerelhető. A géppel történt tojástisztítás, illetve — fertőtlenítés ezed- dig megoldatlan volt (jólle­het, számos külföldi berende­zéssel és vegyszerrel kísérle­teztek már), ezért ennek a gépnek várhatóan nagy ke­letje lesz a piacon. Máris so­kan érdeklődnek iránta. Az állami gazdaság mel­léküzemága ez év márciusá­ban vágott bele ebbe a vál­lalkozásba. A Konsumex közvetítésével csehszlovák exportra készíti a tojásmo­sókat, hármat már elszállí­tottak, további tizenhét most készül a szomszédos ország megrendelésére. Emellett a Palotási Állami Gazdaság és a szolnoki Agroker most végzi a piackutatást, hogy fölmérjék a hazai igényeket. Sz. T. T. A hatodik ötéves terv idő­szakában másfélszeresére bő­vült az országos nyilvános telefonhálózat, összesen 369 millió forintot költenek a nyilvános állomások rekonst­rukciójára, illetve a terve­zett 4100 új (1200 budapesti és 2900 vidéki) telefonállo­más létesítésére, a program keretében. Ezernél több Új nyilvános telefonállomások A cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet T.8-as, 84 hektáros tábláján folyik a lucerna­betakarítás

Next

/
Thumbnails
Contents