Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-30 / 204. szám
1983. AUGUSZTUS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Három napig Debrecenben Fórumok, versenyek, bálok Debrecen igazi házigazdaként fogadta azt a több mint kétezer fiatalt, akik augusztus 26-án érkeztek a városba a Dolgozó Fiatalok Országos Találkozójának háromnapos rendezvénysorozatára. Nemcsak a verőfényes nyári égbolt mosolygott, hanem a debreceniek is. valahányszor a találkozó emblémáját viselő fiatalokkal találkoztak. Az első nap délutánján Hajdú-Bihar megye harminckét — elsősorban Debrecen környéki — ipari és mezőgazdasági üzeme várta a delegációkat. Hogy csak a legismertebbeket említsem közülük: Magyar Gördülőcsapágy Művek, MEDICOR Művek, Hajdúsági Iparművek, nádudvari Vörös Csillag Tsz. Az üzemlátogatásokkal párhuzamosan megnyitották az ötlet ’83 kiállítást. És e program volt az egyike azoknak, amely érzésem szerint háttérbe szorult. Pedig a kiállítás szakmai színvonala igen magas volt, a hozzáértő közönség számára minden bizonnyal rengeteg újjal szolgált. Estére irány a Nagyerdő. A híres debreceni nagyerdei strand, ahol éjfélig tartó, többhelyszínes medencebál szolgálta a szórakozást. Volt vízi ügyességi vetélkedő a megyék csapatai között, játék a játékért, amelyben minden lényeges volt. csak éppen az eredmény másodlagos. Azután zene és tánc éjfélig. A discó-műfaj ugyanúgy magához szólította kedvelőit, mint a zenei nosztalgia-est, az Old Boys együttessel. És érdekes volt — vagy talán nem is annyira? —. hogy mennyien megálltak még. s mennyien táncoltak a régi jó Shadows és Beatles zenéjére. • • • Szombaton a délelőttöt az ágazati fórumok (ipari, közlekedési, kereskedelmi, építőipari, mezőgazdasági és kisiparos) uralták. És hogy az országos szervek menynyire komolyan vették a debreceni találkozót, azt mi sem mutatja jobban, mint a fórum vendégeinek névsora: Pullai Árpád, a közlekedési tárca vezetője, Ábrahám Kálmán építési és városfejlesztési miniszter. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Selmeczi Lajosné belkereskedelmi miniszterhelyettes. A szakmai fórumokkal egyidőben ifjúságpolitikai fórumokat is tartottak, amelyeket Fejti György, a KISZ A szálláshely előtt a Szolnok megyeiek egy csoportja A harmadik nap már csak kötetlen, szórakoztató programot tartogatott: kirándulást a Hortobágyra. A szokásos lovasbemutató mellett kirakodóvásár, táncház, country-műsor szolgálta a szép és felejthetetlen búcsút. Délután a Zala megyeiek kezdték az elvonulást, hiszen ők nagyon messziről, az ország másik végéből jöttek. A búcsúzás visszatérő motívuma a „viszontlátásra” volt. ami azt hiszem, hogy kellő biztosítékot nyújt a következő ilyen találkozók sikeréhez is. KB első titkára. Nagy Sándor, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára, illetve — egy másik helyszínen — Juhász András, a KISZ KB titkára vezetett. • * * A Szolnok megyei küldöttség — nyolcvan tagú volt — legnépesebb csoportját a mezőgazdasági üzemek fiataljai adták. Ezért is, és Szolnok megye mezőgazdaságának az aszálykár okozta aktuális problémái miatt is, a mezőgazdasági ágazati fórumhoz. majd annak a pályakezdő fiatalok helyzetét megvitató csoportjához csatlakoztam. A fórumot vezető miniszterhelyettes igazán partnerként kezelte a fiatalokat, őszinte és kritikus tájékoztatót tartott. És azt hiszem, meglepődött azon, hogy mennyi kérdést tettek fel a résztvevők, részben az előadással, részben pedig az egész magyar mezőgazdaság jelenével, s jövőjével kapcsolatban. A kérdések többsége az aszály következményeivel, és a szükséges intézkedésekkel kapcsolatban hangzott el. A szekció vitája a pályakezdő fiatalok helyzetéről, az idő rövidsége miatt, nem tudott igazán kibontakozni. Ahhoz azonban, hogy a főbb problémák felszínre kerüljenek, ez a rövid idő is elégségesnek bizonyult. Egy dolog mindenképpen elgondolkoztató. Mégpedig az, hogy a pályakezdő szakmunkások és a pályakezdő értelmiségiek között e vitában mennyire szembetűnő volt az egymásra mutogatás, a másik réteg valódi vagy vélt előnyeire való hivatkozás. Ami — és ez nem kétséges — könnyen vakvágányra viheti e polémiát. A délután a sporté, a játéké volt. Este békegyűlésen vettünk részt. A nagyerdei DMVSC sportcentrumban — a „Löki pólyán” — mindenki kikapcsolódhatott a délelőtti. jó értelemben vett politikus feszültség után. A sport- versenyek két igazán szép eredményt hoztak Szolnok megye számára. Női kézilabda csapatunk első lett a húszcsapatos mezőnyben, a mezőtúri Gyárfás Lajos pedig a 100 méteres síkfutásból, súlylökésből és távolugrásból álló, háromtusaversenyt nyerte meg. mintegy negyven induló közt, igen jó részeredményekkel. * * * A Szolnok megyei küldöttség vezetőjétől. Tokaji Jánostól, a megyei KISZ-bi- zottság titkárától kérdeztem a következőt: — Milyen céllal rendezték meg ezt a debreceni találkozót? — A KISZ Központi Bizottsága a közelmúltban értékelte az ifjúmunkás fórumok tapasztalatait és olyan döntés született, hogy szükség van országos szinten is ilyen fórumokra. Ilyen apropóval került tehát sor erre a rendezvényre, amely végül is azt a célt szolgálja, hogy a megyék által delegált fiatalók szakmai és ifjúságpolitikai kérdésekben olyan információkat kapjanak az országos szervek, illetve a KISZ KB vezetőitől, amelyek a mozgalmi munkában értékesek és hasznosíthatók lehetnek. Ezenfelül persze fontos, hogy olyan rendezvényeken töltsék el a fiatalok azt a néhány óra szabad időt, amivel rendelkeznek, hogy mindenki szép emlékekkel térjen haza Debrecenből. — Mi lehet a találkozó legfőbb értéke a fiatalok, az egyes résztvevők számára? — A szakmai és politikai ismeretszerzés egyszerű tényén túl. szerintem várták a fiatalok, hogy az országos szervek vezetőivel találkozhassanak. Végül is sikerült, hiszen beszélhettek. véleménycserét folytathattak a minisztériumok vezetőivel, közvetlenül megismerhették álláspontjukat és az állami szervek irányításában felmerülő gondokat. A másik lényeges dolog pedig az, hogy aki ide eljött, az szórakozni, ismerkedni is szeretne. Bízom benne, hogy a találkozó ezeknek az elképzeléseknek is eleget tett. A sportversenyek két szép eredményt hoztak,... első helyen végzett női kézilabda csapatunk Szöveg és fotó: Murányi László Találkozó megyei politikai főiskolásokkal Tegnap a megyei pártbizottság székházában Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára időszerű politikai feladatokról tájékoztatta a politikai főiskola Szolnok megyei nappali és levelező tagozatos hallgatóit. Az előadást eszmecsere követte. A találkozón részt vettek a megyei pártbizottság titkárai. GYártmányújdonságokkal Kohászati termékbemutató Kohászati termékeket gyártó és forgalmazó negyven vállalat, több mint száz gyártmányújdonsága látható szeptember 2-ig az Indust- reklám Rákóczi úti bemutatótermében. A kiállítást az Ipari Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés és az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat szervezte meg. A bemutató célja, hogy a felhasználók minél nagyobb köre ismerkedjen meg a vas- és fémkohászat kutató, gyártó és forgalmazó vállalatainak új termékválasztékával. A kiállított anyagok, félkész- és késztermékek, a legutóbbi két esztendő fejlesztési eredményei. Valamennyit vagy tavaly óta gyártják vagy előállításukat az idén kezdték meg. Csupa olyan vas- és fémkohászati termékről van szó, amelyet korábban az iparvállalatoknak konvertibilis piacról kellett importálniuk. IKeddi jegyzetünk I fl társadalombiztosítás adósai Az érdeklődés, a kezdeményező kedv nagy. Havonta átlagosan száznegyvenen kémek s kapnak iparengedélyt a megyében, s dolgoznak tovább mint kisiparosok, magánkereskedők. Az érdeklődők, kezdeményező kedve, türelme hamar alábbhagy. Havonta átlagosan 73 iparengedély megszűnését jelentik be a megyében. A kisiparosokkal, magánkereskedőkkel sok dolga van a társadalombiztosítási igazgatóságnak is. Mint tudvalévő, 1982 január elsejétől a kisiparosok és kiskereskedők jogosultak a társadalombiztosítás minden ellátására. Téhát már nemcsak nyugdíjat kaphatnak idős korukra, hanem táppénz, családi pótlék is megilleti őket, éppúgy, mint az állami, szövetkezeti dolgozókat. Természetesen a jogkiterjesztéssel egyidősben a jövedelem nagyságával arányosan járulékot is kötelesek fizetni. A járulékfizetés feltétele a szolgáltatásoknak, pontosabban, aki a megállapított járulékot nem fizeti, több havi tartozása van, nem kaphat se családi pótlékot, se táppénzt. A társadalombiztosítási igazgatóság 1981 első félévében 10, tavaly a hasonló időszakban 22, az idén pedig már 30 millió forint összegű járulék befizetésére kötelezte a megye kisiparosait és kiskereskedőit. A havi legmagasabb járulék összege 2960 forint. Sajnos, nagyon sokan vannak, aki elfeledkeznek kötelezettségükről, s emiatt hónapról hónapra nő az adósságuk — s az igazgatóság nemcsak nem fizet részükre társadalom- biztosítási járandóságot, hanem arról is gondoskodnia kell, hogy az állam megkapja az őt megillető pénzt, — amiért megfelelő anyagi támogatást is nyújt. Míg 1981-ben alig két, addig tavaly már 4,7, az idén pedig 8,7 millió forinttal tartoztak a kisiparosok, kiskereskedők. A feledékenyeket 6167 felszólításban figyelmeztették, két esetben a tanácshoz fordultak, s szabálysértésért bírságot róttak kj az adósokra. Az illetékes tanácsokhoz különben a társadalombiztosítási igazgatóság iparmegvonási javaslattal is fordulhat. Az év folyamán erre 28 esetben kényszerültek. Az iparmegvonásra olyan kisiparosokat javasoltak, akik 40 000—110 000 forintos tartozást gyűjtöttek össze. Közöttük „vezet” az a martfűi gázszerelő, aki 110 ezer forinttal tartozik, s részletfizetési kedvezményt, fizetési halasztást is kért, s kapott, de egyiknek se tett eleget. A nagy összegű adósok között különben gázszerelők, lakatosok és kőművesek vezetnek, s ugyanők azok is, akik nem részesülhetnek családi pótlékban, táp- pénzben. Vannak, akik főállásuk mellett folytatnak kisipari, magánkereskedői tevékenységet. ök e kiegészítő tevékenység balesetbiztosítási járulékaként havi 250 forint fizetésére kötelezettek. Sajnos, közöttük is vannak feledékenyek- Az idén jogszabály-módosítással mentesítették a járulék fizetése alól az adómenteseket, s akik a kijelölt településeken lakossági szolgáltatást végeznek, valamint az alacsony ösz- szegű nyugdíjasokat. A felszólítások, bírságok, iparmegvonások csak nagyon indokolt helyzetben érvényesíthetők. A társadalombiztosítási igazgatóság sokat levelező munkatársai szívesebben intéznék a pontosan fizető, kötelezettségeiket teljesítők ügyeit, mint eljárnának, a mulasztókkal szemben. Az eddigi esetek nem megnyugtatók. S. J. II csepeli gyárban A tiszaszőlftsi húsüzemben Versenyben a nagyüzemekkel Király Gyulával, a tisza- szőlősi Petőfi Téesz húsüzemének vezetőjével az irodában kezdtük a beszélgetést. — A problémákról később szólnék, lent az üzemben. Ott mindent meg is tudok mutatni. Most inkább arról, mit csinálunk: az üzem évi terve 2000 sertés feldolgozása. Ez egy kicsit sok nekünk, nem is mindig sikerül teljesíteni. A teljesítménybe nagyon beleszól a piac. Akadozó az export, itthon se fogy sok, pedig nagyon számítottunk rá. Ezért van most raktáron a sok szalonna. Sokáig drága volt a paprika, a paradicsom is. Ezek nélkül az emberek nem szeretnek szalonnázni. Lehet, hogy mindez furcsán hangzik, de ez az igazság. .. — A szalámival egészen más a helyzet. Sokkal többet is el tudnánk adni, de akkor mi lesz az egyre szaporodó szalonnával? A szőlős] üzem fő profilja a turistaszalámi. A szabvány lehetőséget nyújt a tájjelleg kialakítására, így aztán mi egy kicsit jobban fűszerezzük. Több fokhagyma, több paprika, és már jobban is szeretik az emberek. Persze gyártunk még kis tételben borsos kolbászt, gyöngyösi májas hurkát, és most kísérletezünk a lecsó- kolbásszal. Nemsokára ez is piacon lesz. Turistából havonta 'ötven mázsát gyártunk. Ezt szerencsére nem kell hűteni. Sajnos, nagyon kicsi az üzem hűtőtérfogata. Éppen ezért nagyon oda kell figyelni, miből mennyit termelünkKözben elindultunk az üzembe. A folyosón Király Gyula a magaspályára mutat: — Ez itt egy modern segédeszköz. Jelentősen megkönnyíti az itt dolgozók munkáját. Csakhogy sajnos a többi géppel sok a baj. Javítgatjuk, toldozgat- juk őket, de hát kutyából nem lesz szalonna. Apropó szalonna! Megmutatom, mennyi van belőle. — Kinyitja az egyik ajtót. Kellemes idő van bent, a hőmérő tanúsága szerint tizenöt fok. — Ez a hűtőkamra, de időnként elromlik. Nagyon kell vigyázni az árura. Még jó, hogy ennyire is hűt A szakmunkásokat figyelem. Beszélgetni nemigen vari idejük, végzik a dolgukat. emelgetik a hússal teli ládákat. Az egyik teremben hataLmas üstben főzik a szalámit- Nagy a hőség, hamar ki támolyog, aki nem szokta. Az üzem vezetője elégedetlen: — Van a megyében egykét modern, jól felszerelt kombinát, ahol egyik végén bemegy a sertés, másik végén kijön a szalámi. Ez bizony ránk nem jellemző. Mi minden oldal szalonnáért, minden rúd kolbászért keményen megdolgozunk. Sajnos, a fejlesztésre nincs pénz, ilyen körülmények között kell jól dol- dolgozni... És ebben nincs is hiba. Panasz még nem volt ránk, kedvelik a termékeinket mindenfelé. Ha többet gyárthatnánk, többet tudnánk eladni. Pedig így is szállítunk a megyébe mihdenfelé, és Kazincbarcikára, Miskolcra is. Mindenképpen versenyben akarunk maradni a nagyüzemekkel, hát jól kell dolgozni.. • Szabó Imre Eredményes átszervezés Egyenletesebbé vált a termelés az elmúlt hónapokban a csepeli Kerékpár és Konfekcióipari Gépgyárban, s ezáltal a vállalatnak a korábbi tetemes veszteségből a tervezettnél is többet sikerült lefaragnia. A gyár termelése és szállításai az év eleje óta ütemesek. A kedvező rendelésállomány miatt egész szériák előállítását összevonhatják, s így megszűnt az a korábbi gyakorlat, hogy a gépsorokat gyakran át kellett állítani más termékek készítésére. Eredményesnek bizonyultak az évközi munka- és munkaerő-átcsoportosítások is, például a járműegység forgácsoló automatáin varrógépek és vasalóberendezések, valamint szabászgépek alkatrészeit is megmunkálják, ha éppen az a kifizetődőbb. A vállalati intézkedések sora kedvezően hatott a legutóbbi években sokat kifogásolt kerékpárgyártásra is. 1983-ban a legfontosabb cél a hazai igények kielégítése, s e feladatnak mindezidáig eleget tettek. Ugyan szűkült a kerékpárválaszték, jelenleg a túra, a sport., a kemping és a gyermek típusokat állítják elő nagyobb sorozatban, a választék csökkentése azonban lehetővé tette az egyes alkatrészek specializá- lását, az önköltség csökkentését, a gazdaságosabb termelést. Jelenleg évi 270—280, ezer kerékpár hagyja el a futószalagokat.
