Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-30 / 204. szám

1983. AUGUSZTUS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Három napig Debrecenben Fórumok, versenyek, bálok Debrecen igazi házigazda­ként fogadta azt a több mint kétezer fiatalt, akik augusztus 26-án érkeztek a városba a Dolgozó Fiatalok Országos Találkozójának há­romnapos rendezvénysoroza­tára. Nemcsak a verőfényes nyári égbolt mosolygott, ha­nem a debreceniek is. vala­hányszor a találkozó emblé­máját viselő fiatalokkal ta­lálkoztak. Az első nap délutánján Hajdú-Bihar megye har­minckét — elsősorban Deb­recen környéki — ipari és mezőgazdasági üzeme várta a delegációkat. Hogy csak a legismertebbeket említsem közülük: Magyar Gördülő­csapágy Művek, MEDICOR Művek, Hajdúsági Iparmű­vek, nádudvari Vörös Csil­lag Tsz. Az üzemlátogatásokkal párhuzamosan megnyitották az ötlet ’83 kiállítást. És e program volt az egyike azoknak, amely érzésem sze­rint háttérbe szorult. Pedig a kiállítás szakmai színvona­la igen magas volt, a hozzá­értő közönség számára min­den bizonnyal rengeteg új­jal szolgált. Estére irány a Nagyerdő. A híres debreceni nagyerdei strand, ahol éjfélig tartó, többhelyszínes medencebál szolgálta a szórakozást. Volt vízi ügyességi vetélkedő a megyék csapatai között, já­ték a játékért, amelyben minden lényeges volt. csak éppen az eredmény másod­lagos. Azután zene és tánc éjfélig. A discó-műfaj ugyan­úgy magához szólította ked­velőit, mint a zenei nosztal­gia-est, az Old Boys együt­tessel. És érdekes volt — vagy talán nem is annyira? —. hogy mennyien megálltak még. s mennyien táncoltak a régi jó Shadows és Beatles zenéjére. • • • Szombaton a délelőttöt az ágazati fórumok (ipari, köz­lekedési, kereskedelmi, épí­tőipari, mezőgazdasági és kisiparos) uralták. És hogy az országos szervek meny­nyire komolyan vették a debreceni találkozót, azt mi sem mutatja jobban, mint a fórum vendégeinek névsora: Pullai Árpád, a közlekedési tárca vezetője, Ábrahám Kálmán építési és városfej­lesztési miniszter. Kovács Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyet­tes. Selmeczi Lajosné belke­reskedelmi miniszterhelyet­tes. A szakmai fórumokkal egyidőben ifjúságpolitikai fórumokat is tartottak, ame­lyeket Fejti György, a KISZ A szálláshely előtt a Szolnok megyeiek egy csoportja A harmadik nap már csak kötetlen, szórakoztató prog­ramot tartogatott: kirándu­lást a Hortobágyra. A szo­kásos lovasbemutató mel­lett kirakodóvásár, táncház, country-műsor szolgálta a szép és felejthetetlen búcsút. Délután a Zala megyeiek kezdték az elvonulást, hi­szen ők nagyon messziről, az ország másik végéből jöttek. A búcsúzás visszatérő motí­vuma a „viszontlátásra” volt. ami azt hiszem, hogy kellő biztosítékot nyújt a következő ilyen találkozók sikeréhez is. KB első titkára. Nagy Sán­dor, az Állami Ifjúsági Bi­zottság titkára, illetve — egy másik helyszínen — Juhász András, a KISZ KB titkára vezetett. • * * A Szolnok megyei küldött­ség — nyolcvan tagú volt — legnépesebb csoportját a mezőgazdasági üzemek fia­taljai adták. Ezért is, és Szolnok megye mezőgazdasá­gának az aszálykár okozta aktuális problémái miatt is, a mezőgazdasági ágazati fó­rumhoz. majd annak a pá­lyakezdő fiatalok helyzetét megvitató csoportjához csat­lakoztam. A fórumot vezető miniszterhelyettes igazán partnerként kezelte a fiata­lokat, őszinte és kritikus tá­jékoztatót tartott. És azt hi­szem, meglepődött azon, hogy mennyi kérdést tettek fel a résztvevők, részben az előadással, részben pedig az egész magyar mezőgazdaság jelenével, s jövőjével kap­csolatban. A kérdések több­sége az aszály következmé­nyeivel, és a szükséges in­tézkedésekkel kapcsolatban hangzott el. A szekció vitája a pálya­kezdő fiatalok helyzetéről, az idő rövidsége miatt, nem tudott igazán kibontakozni. Ahhoz azonban, hogy a főbb problémák felszínre ke­rüljenek, ez a rövid idő is elégségesnek bizonyult. Egy dolog mindenképpen elgon­dolkoztató. Mégpedig az, hogy a pályakezdő szakmun­kások és a pályakezdő ér­telmiségiek között e vitában mennyire szembetűnő volt az egymásra mutogatás, a másik réteg valódi vagy vélt előnyeire való hivatkozás. Ami — és ez nem kétséges — könnyen vakvágányra vi­heti e polémiát. A délután a sporté, a já­téké volt. Este békegyűlésen vettünk részt. A nagyerdei DMVSC sportcentrumban — a „Löki pólyán” — mindenki kikapcsolódhatott a délelőt­ti. jó értelemben vett politi­kus feszültség után. A sport- versenyek két igazán szép eredményt hoztak Szolnok megye számára. Női kézi­labda csapatunk első lett a húszcsapatos mezőnyben, a mezőtúri Gyárfás Lajos pe­dig a 100 méteres síkfutás­ból, súlylökésből és távolug­rásból álló, háromtusaver­senyt nyerte meg. mintegy negyven induló közt, igen jó részeredményekkel. * * * A Szolnok megyei küldött­ség vezetőjétől. Tokaji Já­nostól, a megyei KISZ-bi- zottság titkárától kérdeztem a következőt: — Milyen céllal rendezték meg ezt a debreceni talál­kozót? — A KISZ Központi Bi­zottsága a közelmúltban ér­tékelte az ifjúmunkás fóru­mok tapasztalatait és olyan döntés született, hogy szük­ség van országos szinten is ilyen fórumokra. Ilyen apro­póval került tehát sor erre a rendezvényre, amely végül is azt a célt szolgálja, hogy a megyék által delegált fiata­lók szakmai és ifjúságpoli­tikai kérdésekben olyan in­formációkat kapjanak az országos szervek, illetve a KISZ KB vezetőitől, amelyek a mozgalmi munkában értékesek és hasznosíthatók lehetnek. Ezenfelül persze fontos, hogy olyan rendez­vényeken töltsék el a fiata­lok azt a néhány óra szabad időt, amivel rendelkeznek, hogy mindenki szép emlé­kekkel térjen haza Debre­cenből. — Mi lehet a találkozó legfőbb értéke a fiatalok, az egyes résztvevők számára? — A szakmai és politikai ismeretszerzés egyszerű té­nyén túl. szerintem várták a fiatalok, hogy az országos szervek vezetőivel találkoz­hassanak. Végül is sikerült, hiszen beszélhettek. véle­ménycserét folytathattak a minisztériumok vezetőivel, közvetlenül megismerhették álláspontjukat és az állami szervek irányításában felme­rülő gondokat. A másik lé­nyeges dolog pedig az, hogy aki ide eljött, az szórakozni, ismerkedni is szeretne. Bí­zom benne, hogy a találkozó ezeknek az elképzeléseknek is eleget tett. A sportversenyek két szép eredményt hoztak,... első helyen végzett női kézilabda csapatunk Szöveg és fotó: Murányi László Találkozó megyei politikai főiskolásokkal Tegnap a megyei pártbi­zottság székházában Majoros Károly, a megyei pártbizott­ság első titkára időszerű po­litikai feladatokról tájékoz­tatta a politikai főiskola Szolnok megyei nappali és levelező tagozatos hallgatóit. Az előadást eszmecsere kö­vette. A találkozón részt vet­tek a megyei pártbizottság titkárai. GYártmányújdonságokkal Kohászati termékbemutató Kohászati termékeket gyár­tó és forgalmazó negyven vállalat, több mint száz gyártmányújdonsága látható szeptember 2-ig az Indust- reklám Rákóczi úti bemuta­tótermében. A kiállítást az Ipari Minisztérium, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés és az Ipari Rek­lám és Propaganda Vállalat szervezte meg. A bemutató célja, hogy a felhasználók minél nagyobb köre ismer­kedjen meg a vas- és fémko­hászat kutató, gyártó és for­galmazó vállalatainak új ter­mékválasztékával. A kiállí­tott anyagok, félkész- és késztermékek, a legutóbbi két esztendő fejlesztési eredmé­nyei. Valamennyit vagy ta­valy óta gyártják vagy előál­lításukat az idén kezdték meg. Csupa olyan vas- és fémkohászati termékről van szó, amelyet korábban az iparvállalatoknak konverti­bilis piacról kellett importál­niuk. IKeddi jegyzetünk I fl társadalombiztosítás adósai Az érdeklődés, a kezde­ményező kedv nagy. Ha­vonta átlagosan száznegy­venen kémek s kapnak iparengedélyt a megyében, s dolgoznak tovább mint kisiparosok, magánkeres­kedők. Az érdeklődők, kezdemé­nyező kedve, türelme ha­mar alábbhagy. Havonta átlagosan 73 iparengedély megszűnését jelentik be a megyében. A kisiparosokkal, ma­gánkereskedőkkel sok dol­ga van a társadalombiz­tosítási igazgatóságnak is. Mint tudvalévő, 1982 ja­nuár elsejétől a kisiparo­sok és kiskereskedők jo­gosultak a társadalombiz­tosítás minden ellátására. Téhát már nemcsak nyug­díjat kaphatnak idős ko­rukra, hanem táppénz, családi pótlék is megilleti őket, éppúgy, mint az ál­lami, szövetkezeti dolgo­zókat. Természetesen a jogkiterjesztéssel egyidő­sben a jövedelem nagysá­gával arányosan járulékot is kötelesek fizetni. A já­rulékfizetés feltétele a szolgáltatásoknak, ponto­sabban, aki a megállapí­tott járulékot nem fizeti, több havi tartozása van, nem kaphat se családi pótlékot, se táppénzt. A társadalombiztosítási igaz­gatóság 1981 első félévében 10, tavaly a hasonló idő­szakban 22, az idén pe­dig már 30 millió forint összegű járulék befizetésé­re kötelezte a megye kis­iparosait és kiskereskedőit. A havi legmagasabb járu­lék összege 2960 forint. Sajnos, nagyon sokan van­nak, aki elfeledkeznek kö­telezettségükről, s emiatt hónapról hónapra nő az adósságuk — s az igaz­gatóság nemcsak nem fi­zet részükre társadalom- biztosítási járandóságot, hanem arról is gondoskod­nia kell, hogy az állam megkapja az őt megillető pénzt, — amiért megfele­lő anyagi támogatást is nyújt. Míg 1981-ben alig két, addig tavaly már 4,7, az idén pedig 8,7 millió forinttal tartoztak a kis­iparosok, kiskereskedők. A feledékenyeket 6167 fel­szólításban figyelmeztették, két esetben a tanácshoz fordultak, s szabálysérté­sért bírságot róttak kj az adósokra. Az illetékes ta­nácsokhoz különben a tár­sadalombiztosítási igazga­tóság iparmegvonási ja­vaslattal is fordulhat. Az év folyamán erre 28 eset­ben kényszerültek. Az iparmegvonásra olyan kis­iparosokat javasoltak, akik 40 000—110 000 forintos tartozást gyűjtöttek össze. Közöttük „vezet” az a martfűi gázszerelő, aki 110 ezer forinttal tartozik, s részletfizetési kedvezményt, fizetési halasztást is kért, s kapott, de egyiknek se tett eleget. A nagy össze­gű adósok között külön­ben gázszerelők, lakato­sok és kőművesek vezet­nek, s ugyanők azok is, akik nem részesülhetnek családi pótlékban, táp- pénzben. Vannak, akik főállásuk mellett folytatnak kisipari, magánkereskedői tevé­kenységet. ök e kiegészítő tevékenység balesetbizto­sítási járulékaként havi 250 forint fizetésére köte­lezettek. Sajnos, közöttük is vannak feledékenyek- Az idén jogszabály-módosítás­sal mentesítették a járu­lék fizetése alól az adó­menteseket, s akik a kije­lölt településeken lakossá­gi szolgáltatást végeznek, valamint az alacsony ösz- szegű nyugdíjasokat. A felszólítások, bírsá­gok, iparmegvonások csak nagyon indokolt helyzet­ben érvényesíthetők. A tár­sadalombiztosítási igazga­tóság sokat levelező mun­katársai szívesebben intéz­nék a pontosan fizető, kö­telezettségeiket teljesítők ügyeit, mint eljárnának, a mulasztókkal szemben. Az eddigi esetek nem meg­nyugtatók. S. J. II csepeli gyárban A tiszaszőlftsi húsüzemben Versenyben a nagyüzemekkel Király Gyulával, a tisza- szőlősi Petőfi Téesz húsüze­mének vezetőjével az irodá­ban kezdtük a beszélgetést. — A problémákról később szólnék, lent az üzemben. Ott mindent meg is tudok mutatni. Most inkább arról, mit csinálunk: az üzem évi terve 2000 sertés feldolgo­zása. Ez egy kicsit sok ne­künk, nem is mindig sikerül teljesíteni. A teljesítmény­be nagyon beleszól a piac. Akadozó az export, itthon se fogy sok, pedig nagyon számítottunk rá. Ezért van most raktáron a sok sza­lonna. Sokáig drága volt a paprika, a paradicsom is. Ezek nélkül az emberek nem szeretnek szalonnázni. Lehet, hogy mindez fur­csán hangzik, de ez az igaz­ság. .. — A szalámival egészen más a helyzet. Sokkal töb­bet is el tudnánk adni, de akkor mi lesz az egyre sza­porodó szalonnával? A sző­lős] üzem fő profilja a tu­ristaszalámi. A szabvány lehetőséget nyújt a tájjel­leg kialakítására, így aztán mi egy kicsit jobban fűsze­rezzük. Több fokhagyma, több paprika, és már job­ban is szeretik az emberek. Persze gyártunk még kis tételben borsos kolbászt, gyöngyösi májas hurkát, és most kísérletezünk a lecsó- kolbásszal. Nemsokára ez is piacon lesz. Turistából ha­vonta 'ötven mázsát gyár­tunk. Ezt szerencsére nem kell hűteni. Sajnos, nagyon kicsi az üzem hűtőtérfogata. Éppen ezért nagyon oda kell figyelni, miből mennyit ter­melünk­Közben elindultunk az üzembe. A folyosón Király Gyula a magaspályára mu­tat: — Ez itt egy modern se­gédeszköz. Jelentősen meg­könnyíti az itt dolgozók munkáját. Csakhogy saj­nos a többi géppel sok a baj. Javítgatjuk, toldozgat- juk őket, de hát kutyából nem lesz szalonna. Apropó szalonna! Megmutatom, mennyi van belőle. — Ki­nyitja az egyik ajtót. Kelle­mes idő van bent, a hőmé­rő tanúsága szerint tizenöt fok. — Ez a hűtőkamra, de időnként elromlik. Nagyon kell vigyázni az árura. Még jó, hogy ennyire is hűt A szakmunkásokat figye­lem. Beszélgetni nemigen vari idejük, végzik a dol­gukat. emelgetik a hússal teli ládákat. Az egyik te­remben hataLmas üstben fő­zik a szalámit- Nagy a hő­ség, hamar ki támolyog, aki nem szokta. Az üzem veze­tője elégedetlen: — Van a megyében egy­két modern, jól felszerelt kombinát, ahol egyik vé­gén bemegy a sertés, másik végén kijön a szalámi. Ez bizony ránk nem jellemző. Mi minden oldal szalon­náért, minden rúd kol­bászért keményen megdol­gozunk. Sajnos, a fejlesztés­re nincs pénz, ilyen körül­mények között kell jól dol- dolgozni... És ebben nincs is hiba. Panasz még nem volt ránk, kedvelik a ter­mékeinket mindenfelé. Ha többet gyárthatnánk, töb­bet tudnánk eladni. Pedig így is szállítunk a megyébe mihdenfelé, és Kazincbarci­kára, Miskolcra is. Minden­képpen versenyben akarunk maradni a nagyüzemekkel, hát jól kell dolgozni.. • Szabó Imre Eredményes átszervezés Egyenletesebbé vált a ter­melés az elmúlt hónapokban a csepeli Kerékpár és Kon­fekcióipari Gépgyárban, s ez­által a vállalatnak a korábbi tetemes veszteségből a terve­zettnél is többet sikerült le­faragnia. A gyár termelése és szállí­tásai az év eleje óta üteme­sek. A kedvező rendelésállo­mány miatt egész szériák előállítását összevonhatják, s így megszűnt az a korábbi gyakorlat, hogy a gépsorokat gyakran át kellett állítani más termékek készítésére. Eredményesnek bizonyultak az évközi munka- és munka­erő-átcsoportosítások is, pél­dául a járműegység forgácso­ló automatáin varrógépek és vasalóberendezések, valamint szabászgépek alkatrészeit is megmunkálják, ha éppen az a kifizetődőbb. A vállalati intézkedések sora kedvezően hatott a leg­utóbbi években sokat kifogá­solt kerékpárgyártásra is. 1983-ban a legfontosabb cél a hazai igények kielégítése, s e feladatnak mindezidáig eleget tettek. Ugyan szűkült a kerékpárválaszték, jelen­leg a túra, a sport., a kem­ping és a gyermek típusokat állítják elő nagyobb sorozat­ban, a választék csökkentése azonban lehetővé tette az egyes alkatrészek specializá- lását, az önköltség csökken­tését, a gazdaságosabb ter­melést. Jelenleg évi 270—280, ezer kerékpár hagyja el a fu­tószalagokat.

Next

/
Thumbnails
Contents