Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

1983. AUGUSZTUS 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdte munkáját a 68. eszperantó világkongresszus Az eszperantó világkongresszus megnyitó ünnepsége (Folytatás az 1. oldalról) resszus színhelyéül. Ez a magyar eszperantó mozga­lom elismerése, de ezen túl megbecsülése hazánk nyitott, a békés egymás mellett élés jegyében párbeszédre, köl­csönösen hasznos kapcsola­tokra törekvő politikájának is. Ezt követően Grégoire Maertens ismertette szá­mos nemzetközi szervezet üdvözletét, amelyekben ered­ményes munkát kívánnak a kongresszusnak. A tanácskozás fő témájá­nak bevezető előadását Ri­chard E. Butler, a Nemzetkö­zi Távközlési Unió (ITU) fő­titkára tartotta: A hírközlé­si világév és a kommuniká­ció címmel. Hangsúlyozta, hogy a kommunikációnak kulcsfontosságú szerepe van a nemzetek társadalmi, gaz­dasági és kulturális fejlődé­sében és a népek közötti megértésben. Vasárnap délután ünnepsé­gen emlékeztek az Eszperan­tó Világszövetség 75 évvel ezelőtti megalakulására. Gré­goire Maertens áttekintette az egyre erősödő mozgalom eddigi történetét, s előadá­sában nagy teret szentelt a világ eszperantistái előtt ál­ló feladatoknak. Ezt követően a különböző országok eszperantó mozgal­mának vezetői köszöntötték a kongresszust. Az ünnepség után kezdte meg munkáját a kongresszus nemzetközi egyeteme, mely­nek egyhetes programjában — az orvostudománytól a környezetvédelemig, — a legkülönfélébb témakörök­ben hangzanak el előadások. Tegnap a Budapest Sport- csarnokban szekcióülésekkel, szakmai rendezvényekkel, egyetemi előadásokkal foly­tatta munkáját a 68. Eszpe­rantó Világkongresszus. Külön munkacsoportban tanácskoztak az orvos-egész­ségügyi eszperantisták, ülé­sezett a munkásmozgalom egyik legerősebb szakmai szervezete, a vasutas eszpe­rantisták nemzetközi szövet­sége, és ugyancsak összejöve­telt tartottak az eszperantis- ta postások és távirdai dol­gozók. Tanácskoztak a rádió­amatőr eszperantisták is, akik az MHSZ egyik, a Bu­dapest Sportcsarnokhoz kö­zeli klubjában a kongresz- szus ideje alatt rádióállomást működtetnek; eszperantó nyelven tájékoztatják a vi­lág rádióamatőreit a buda­pesti rendezvény eseményei­ről. Folytatódott a nemzetközi kongresszusi egyetem: az in­telligencia méréséről és örökléséről, valamint Konfu- ciusz közgazdasági gondola­tairól hangzottak el előadá­sok — eszperantó nyelven. Délután a Nemzetközi Esz­perantó Szövetség szakmai szervezeteinek együttes köz­gyűlését, amelyen a különbö­ző csoportok tagjait egyaránt érdeklő kérdéseket vitatták meg. A nap folyamán 1 számos különleges témával foglal­kozó munkacsoport is ülést tartott. így például az ide­genforgalommal foglalkozó eszperantisták nyilvános ülé­sen vitatták meg: miként se­gítheti a turizmus a mozga­lom még szélesebb körűvé válását. A Pataky István Művelő­dési Központban délután megkezdődtek az eszperantó nyelvű színházi előadások. Este a csillebérci úttörőtá­borban nemzetközi gyermek- tábor nyílt a világkongresz- szuson résztvevő szülők gyermekeinek részvételével. A Budapest Sportcsarnokban nagysikerű kórusestet ren­deztek, amelyen bolgár, len­gyel és magyar dalosok lép­tek fel. Nagyobb érdekeltség, önállóság, felelősség A kereskedelemben: lassú az átszervezés, kevés a vállalkozó Szerződéses üzletek működésének tapasztalatai A korábban sokszor bírált szabadkasszás (gebines) el­számolási rendszer helyét hivatott átvenni a kiskeres­kedelmi és vendéglátó válla­latok , szövetkezetek kislét- számú üzleteiben, a magán- vállalkozók vezetésével meg­valósuló szerződéses üzemel­tetés. Lehetőségét a 28/1980. sz. kormányrendelet és a végrehajtását szabályozó bel­kereskedelmi miniszteri ren­deletek biztositják. Az át­szervezés azonban lassú fo­lyamat, több évet vesz igény­be. Szolnok megyében 1059 kiskereskedelmi boltot és 523 vendéglátó üzletet talál­tak alkalmasnak szerződéses üzemeltetésre, ám két év alatt mindössze 17,5 százalék­nyi valósult meg a tervezett átszervezési feladatokból. A vendéglátóiparban megfelelő ütemű az átállás, 193 egység sorsa nyílt versenytárgyalá­son eldőlt. A kiskereskede­lemben kevesebb a vállalko­zó a boltok üzemeltetésére, csupán 84-et tudtak átadni a licitálás alapján kialakult átalánydíj fizetésére vállal­kozóknak, vagyis a gazdál­kodó szervezetek nem tudták elképzeléseiket megvalósíta­ni. A vállalkozók kezébe ke­rült boltok forgalma általá­ban gyorsabb ütemben emel­kedett, mint a közvetlen irá­nyítású üzleteké. A vevők igényeihez való jobb alkal­mazkodás, az áruajánlat szé­lesítése, helyenként az üzlet­kör némi bővítése, az áru­utánpótlás kialakult gyakor­lata alapozta meg a jó üte­mű forgalomnövekedést. Hozzájárult az üzleti jövede­lem növeléséhez az ésszerű költséggazdálkodás is, így több jutott a vállalatoknak, a jól dolgozó üzletvezetők­nek, beosztottaknak. A több jövedelemhez több munká­val jutottak i a szerződéses üzletek. Jelentős részük gyakrabban rendel árut, mint a szállítók túraprog- flamja lehetővé teszi, mert arra is vállalkoznak, hogy kiszolgálás esetén, maguk szállítják (szállíttatják) az árut a raktárból a boltba. Ezzel az árupótlás átmeneti gondjait elkerülik, javul a forgóeszköz-gazdálkodásuk, vásárlóik is elégedettebbek. A melegkonyhás vendég­látó ' üzletek ételajánlata jóban igazodik a kereslethez, a fogyasztók jövedelméhez. Több üzlet megszervezte az előfizetéses étkeztetést, bőví­tette olcsó egytálétel kínála­tát. Rendezvényekkel is elő­segítik a forgalom növekedé­sét, több helyen bevezettek különböző szolgáltatásokat a vendégek szórakoztatására. Akadtak persze olyan vál­lalkozók. is, akik csalódtak, mert túlbecsülték képessé­geiket. Több szerződés fel­bontását kérték, más esetek­ben viszont a vállalatok kez­deményezték ezt. A korábban említett elő­nyös változásoknál nem em­lítettük még, hogy udvaria­sabb lett a kiszolgálás, javult a környezeti kultúra a szer­ződéses üzletekben. Hiányos­ságok is előfordulnak, rész­ben a vállalatok, részben az üzletvezetők mulasztásából. Nem kielégítő az üzletek ve­zetőinek folyamatos tájékoz­tatása, az új és módosított jogszabályokról (a miniszté­rium jelenleg is újabb intéz­kedést készít elő). Néhány sajátos hiányosság — így az árjelzések hiánya, nem hite­lesített mérőeszközök hasz­nálata, a vásárlók könyvének használatáról szóló tájékoz­tató hiánya, a bizonylati fe­gyelem romlása — mellett, a hatósági ellenőrzések tapasz­talataiból leszűrhető, hogy a szerződéses üzletekben ész­lelt hibák aránya nem na­gyobb, mint a vállalatok, szövetkezetek közvetlen irá­nyításában működő szabad­kasszás boltokban. Ez a kialakulóban lévő új üzemeltetési forma valóban megteremti a vállalkozók számára a nagyobb érdekelt­séget, önállóságot és felelős­séget. — re — Energetika Szaktanácsadás téeszeknek Termelőszövetkezeti ener­getikusokból álló takarékos- sági szaktanácsadó testület alakult a Szolnok megyei Tsz Területi Szövetség kezdemé­nyezésére. A tapasztalt, gya­korlati szakemberekből álló öttagú csoport szeptember­ben kezdi meg az érdemi munkát. A tsz szövetség út­mutatása alapján azokat a mezőgazdasági üzemeket ke­resik fel, ahol eddig nem, vagy csak minimális mér­tékben csökkentették az energia, mindenekelőtt a tü­zelőolaj és a benzin felhasz­nálását s javaslatokat tesz­nek a gyakorlatban már be­vált, hatékonyabb energia- gazdálkodásra. A tsz szövet­ség azért szánta el magát e lépésre, mert á megyében ugyan vannak kiemelkedő eredményei az energia taka­rékosságnak, de az üzemek között nagy a differenciáló­dás. A megye mezőgazdasági téeszei az öt éve folyó ener­giatakarékossági versenyben a tüzelőolaj évi felhasználá­sát 18 ezer tonnával, a ben­zinfogyasztást évi ezer ton­nával csökkentették. A taka­rékos megoldásokkal a föld­gáz felhasználás is megköze­lítően a felére csökkent. Ez az eredmény azonban még messze elmarad a lehetősé­gektől. Jelenleg a megye nyolc mezőgazdaságában fo­lyik energiatakarékos beru­házás, a tüzelőolajat földgáz­zal váltják fel. Közös veze­tékrendszer épül például a zagyvarékasi és az újszászi tsz földgázellátására. — A fegyverneki Vörös Csillag Tsz-ben határidő előtt és költségen belül építették meg és helyezték üzembe a föld­gázszolgáltató üzemi rend­szert. A karcagi Május 1. Tsz-ben is kipróbálás előtt áll a 13 millió beruházás, amelynek révén a tsz szárí­tótelepe, állattenyésztő léte­sítménye kap olcsóbb ener­giát. A most folyó földgáz- építési program többségét az idén végrehajtják. Gyermekcipők Líbiába Sportos kivitelű gyermek­cipőket szállít Líbiába a Duna Cipőgyár dunaújvárosi gyáregysége. Az első tételt, tízezer pár lábbelit a héten indítottak útnak, a második félévben további tizennyolc- ezer gyermekcipőt küldenek az észak-afrikai országba. A pécsi cipőbörzén a „Divatos és egészséges” minőségi jel­zővel kitüntetett Puli és Pumi márkajelzésű gyermek­cipőkből, szandálokból és ed­zőcipőkből — melyekből több mint félmillió párat gyártot­tak az első félévben — egye­sült államokbeli, kanadai és több nyugat-európai keres­kedő cég is kért mintapéldá­nyokat. I Keddi jegyzetünk | Gondolatok az utcanevekről Szeretem böngészni, ol­vasgatni az utcaneveket. Az sem baj, ha egy köz­ségben vagy városban a kiírások számomra isme­retlenek, mert olyasmit bi­zonyítanak, hogy ezek az utcák a helyi, haladónak ítélt személyek, vagy az érdekes tájegységek, eset­leg a településhez fűződő fontos történelmi vonatko­zású események őrzői. Egyben igazolják az ottani vezetők egészséges lokál­patriotizmusát, és azt, hogy az arra érdemes emberek­ről, földrajzi, históriai vo­natkozású emlékekről nem feledkeztek meg. Mindezeket azért írom le, mert sajnos, a tapasztala­tok meglehetősen kedve­zőtlenek. Az utcáink, a te­reink zöménél a Jászságtól a Kunságig jószerével majdnem minden települé­sen azonos nevek ismétlőd­nek. Gyanítom, mindez azért van, mert a helyi il­letékesek, a névadásra jo­gosult testület tagjai nem ismerik eléggé a település haladó múltját. Tévedés ne essék, jól hangzik a Tavasz utca, a Szélső út, és sem­mi kifogásom a Béke, meg a Szabadság utcák tömke­legé ellen sem. Elvégre az utóbbi kettő az emberi lét legalapvetőbb feltételeit biztosítja. A Munkás utca is kedves elnevezés, noha, felmerül a kérdés; a többi utcában dologkerülő lakik? Kossuth, Bocskai, Rákóczi, Széchenyi is történelmünk kiemelkedő példaképei. Mégis, az utcanevek ismét­lésénél olykor az az érzése az embernek, a haladó ma­gyar történelem a század- fordulóval, esetenként a Tanácsköztársasággal be is fejeződött. Holott a XX. század má­sodik és harmadik fele is adott nem egy kiemelkedő magyar munkásmozgalmi hőst, írót, költőt, zenészt képzőművészt, politikust. Nem beszélve arról, hogy még mindig kevés az olyan utcanév, amely helyi föld­rajzi, történelmi sajátos­ságra nevezetes emberre Utal. Pedig egy-egy utca, tér, intézmény elnevezése­kor jobban meríthetnénk a szűkebb haza, egy-egy község, város múltjából. Hogy így is lehet arra — többek között — Kisújszál­láson találtunk elgondol­koztató, és érdekes példá­kat. Ezen a településen je­lenleg 111 utca és 4 tér ta­lálható. A helybeli város­atyák jó évtizede arra tö­rekszenek, hogy az utcák, a terek neveinek helyi sa­játossága, jellegzetessége legyen. Elvégre van, akad Válogatási tehetőség, "igaz ehhez fel kellett kutatni a város múltját, históriáját. Mindez megtörtént, és el­mondható, az utcák, terek túlnyomó többsége valami­lyen módon ide kötődő, ha­ladó személyek alakját idé­zi, a település földrajzi helyzetére utal. Itt taní­tott Arany János, diákosko- dott Móricz, mindkettőjük emlékét iskola őrzi. Ti­zenegy utcát a helyi mun­kásmozgalom vezető sze­mélyeiről neveztek el. Ren­geteg utca mesél a múlt egy-egy jellegzetességéről. Közülük ízelítőnek né­hány: a Gyep utca mutat­ja, itt ér véget a város; Sásos tó utca helyén jó emberöltője mocsaras ingo- vány szennyezte a környé­ket; a Híd utcába haj­dan egy mutatós fahíd ve­zetett; a Nyár utcában cso­dálatos jegenyesor bóloga­tott, néhány példánya még maradt belőle; a Marjalaki utca a régi, hasonló kun szállás irányába nyúlt stb. Ez a szép hagyomány pár hete új névvel bővült. A Vásár, a Híd és az Ostrom utca átépített egyik sza­kasza egy szabályos, új kis teret képez. Nosza, a ta­nács végrehajtó bizottsá­ga — mint á névadásra il­letékes — javaslatot tett a tér nevére. A megkérde­zettek óriási többsége, — 66 százaléka — Pallagi Gyulára szavazott. Arra az emberre, aki bár nem itt született, de 1903-ban itt halt meg. Nagy tudású, messze földön híres, publi­káló tanárként tevékenyke­dett, hét évig volt a gim­názium igazgatója, és veze­tésével az intézmény orszá­gos színvonalra emelkedett. „Mellesleg” Móricz Zsig- mondot is pártfogása alá vette. Mivel mindeddig a városban emlékét semmi nem őrizte, vita nem volt, méltó név hordozója lett a kis tér. A jó, a követendő pél­dákat még tovább lehet­ne sorolni ebből a városból is, meg bizonyára néhány más településről is, de talán annak bizonyítására ennyi is elég, hogy a jelen szerete- te, megbecsülése mindig a múlt ismeretében, és a ha­ladó emlékeinek tudatos vállalásaiban gyökerezik. Persze mindehhez rendkí­vül széles körű, helytörté­neti kutató munka, mun­kásmozgalmi tájékozottság, történelmi ismeret szüksé­ges. És ha ez majd minden­hol így lesz, akkor az ut­cák, a terek névadásainál a régi magyar történelem jeles alakjain kívül bát­ran lehet élni a helytörté­nelmi kutatómunka érde­kes, csak arra a település­re, vagy környezetre vonat­kozó felfedezéseivel is. D. Szabó Miklós Kenderesen a November 7. Termelőszövetkezet cipőfelsőrész-készítő üzemében a kéthetes nagyszabadság idején takarítanak és a gépeket javítják

Next

/
Thumbnails
Contents