Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-27 / 202. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. AUGUSZTUS 27. I Arcképvázlat I Halkul az ágyúszó Néha a rossz is tanít a .ló­ra, az embertelenség az em­beriességre. Csakhogy ehhez olyan alanyok kellenek, mint Fülöp Sándor nyugállomá­nyú alezredes, akiben már fiatal korában megszületett a felismerés: csak az az in­tézkedés fogadható el, arrfi az ember javát szolgálja, ami nem sérti az emberi méltóságot. így aztán, amikor újonc korában a rajparancsnoka „A néppel tűzön, vízen át" jelszóra hivatkozva tócsákon át feleslegesen futtatta be­osztottait, Fülöp Sándor ki­fejtette, hogy e jelszónak más az értelme. Századpa­rancsnoka egyetértett vele, így aztán elejét vették a horthysta hadsereg „újonc­nevelési” szelleme újraéle­désének. Nem nagy ügy, — mond­hatná valaki. Fülöp Sándor­ban azonban napjainkig él az emléke. Tanult belőle. Legalábbis az megtanulta, hogy a hatalommal egyetlen pillanatig sem szabad vissza­élni. Egyénisége mellett ta­lán ez is közrejátszott abban, ho»v jó parancsnok vált be­lőle. Életútja egyébként ko­rántsem volt törvényszerű. 1950-ben ■ születése napján kapta még a behívó paran­csot, és a névnapján szerelt fel. Akkor még nem gondol­ta, hogy végérvényesen ka­tona lesz. A sorállományból került tiszti iskolára, majd csapatszolgálat után a Zrí­nyi Miklós Katonai Akadé­miára. Amikor laktanyapa­rancsnok lett, főleg karcagi­ak és Karcag környékiek szolgáltak a keze alatt. Nem véletlen tehát, hogy nyugál­lományba vonulása után a Kunság „fővárosában”, Kar­cagon telepedett le. Hónapokkal alig, inkább csak hetekkel1 mérhető a leszerelés óta eltelt idő. Ért­hető, hogy ha valakivel szó- baelegyedik, a sereg dolgai uralják a beszélgetést. Azé a seregé, amely tizenegy ki­tüntetés kiérdemlését tette lehetővé számára. Köztük van „A fegyverbarátságért” szovjet kitüntetés, melyet a budapesti nagykövetségen nyújtottak át neki. Ugyan ki ne örülne erőfe­szítései elismerésének, Fü­löp Sándor mégsem kitünte­téseivel honorált sikereiről beszél. Azokkal legalább egyenrangúnak tartja az em­berek iránta való megbecsü­lésének kifejezését. Két esetben lett igen súlyos be­teg. Amikor az intenzív osz­tályra került, és nem láto­gathatták, a tartalékosok be- küldték azoknak a névsorát, akik személyesen is gyógyu­lást akartak neki kívánni. Parancsnokai rendszeresen látogatták. Felért ez számá­ra egy jó gyógykezeléssel. A példaképei is segítették talpraállását. Azt mondja: „Olvastam, hogy Mereszjev szovjet pilóta a háborúban elvesztette mindkét lábát, mégis gépbe ült és harcolt a fasisztákkal. Éppen egy fon­tos gyakorlat előtt kerültem kórházba. Azt mondtam ma­gamban, mi ez a szenvedés Mereszjevéhez képest. Orrá lettem a betegségen és azu­tán, jól sikerült a gyakorlat. Ahány ágyúlövés, annyi ta­lálat volt.” Most már ritkán kerül elő az egyenruha, távoli és az idő múlásával egyre halkuló az ágyúszó. Egyre kitapint- hatóbb viszont számára a polgári élet. Az „átszállás” a vártnál zökkenőmentesebb. Szívből bizonygatja: „Iga­zuk van azoknak, akik azt tartják, hogy a kunok nehe­zen barátkoznak, de akit ba­rátnak fogadnak, azt a szí­vükbe zárják. Ezért érzem magam karcaginak, bár a Nyírségben születtem. Egy nagy család volt az alakulat, és ez érződig a leszerelés után is”. És nemcsak abban érző­dik, hogy a volt sorkatonák köszöntik az utcán. A csa­ládban ugyanis ősidők óta munkamegosztás van. Fülöp Sándor sem akar haszonta­lanul élni. Felvetődött benne, hogy ugyan mit tehet lesze­relt katona a polgári élet­ben. A megoldás kézenfekvő. Katona korában sem min­dig tudta eldönteni, hogy voltaképpen parancsnokként vagy politikai munkásként intézi a sorállomány sokszor nagyon is személyes ügyeit. Márpedig a pártmunka lé­nyege ugyanaz a seregben is, mint a polgári életben. Ezért ajánlotta fel a társadalmi és a gazdasági szervek vezetői­nek, hogy szívesen tart ná­luk előadásokat. Az elsőre már készül, katonapolitikai kérdésekről beszél majd hallgatóinak. A kapcsolatteremtés nem nehéz számára. És nemcsak azért, mert a vezetők általá­ban vele egykorúak, hanem azért is, mert tágja a kar­cagi városi pártbizottságnak, és ezért jó a munkakapcso­lat közöttük. Hiába tehát a nyugállo­mány, a felesége megértőén korholó mondókáját tovább­ra is ismételheti a közéleti gondokkal foglalkozó férjé­nek: „Most jöttél haza, de gondolatban már nem vagy itthon”. Fülöp Sándor meg közben a feleségét nyugtatva — be­cézve fújja a régi nótát: „Én ebben látom életem értel­mét”. Azért, amikor közéleti sze­repléséről esik szó, nem fe­lejti el hangsúlyozni: „Ne­kem mindig jó hátországom volt a család. Bármilyen gond foglalkoztatott, a fele­ségemnek mindig volt né­hány nyugtató-biztató szava. Ezért vagyok elégedett em­ber”. S. B. Új művelődési ház Jászkiséren A jászkiséri művelődési ház felújítása anyagellátási gondok miatt a jövő év ele­jén fejeződik be, de a félig kész tetőszerkezet, a már felhúzott falak így is sokat elárulnak az épület végső formájáról. A boltívekről, a faszerkezetekről, az első pil­lanatra meghökkentő belső kialakításáról könnyen fel­ismerhető a tervező Mako- vecz Imre stílusa, akinek már több érdekes épületét megcsodálhattuk, például Sárospatakon o. Művelődési Házat. A létesítmény terve­zett építési költsége 7 millió 200 ezer forint. Az épület október elejére tető alá ke­rül, már az ácsok mellett villanyszerelők is dolgoznak az elektromos hálózat kiépí­tésén. Tervezte: Makovecz Imre Tisztelet a határidőnek A különben jó pedagógus hírében álló kémiatanár ál­landó' időzavarral küszkö­dött, sose volt elég számára a negyvenöt perces óra. Ta­lán túl fejlett lelkiismerete okozta, hogy többet kívánt átadni a tudományából, mint amennyi egy tanórába bele­fér, de az is lehet, hogy a tanterv készítői számították el magukat. Mindenesetre a kémiatanárról számtalan diákkarikatúra készült, amelyen egy dühös és kö­nyörtelen vekker elől mene­kül. Az egy bizonyos munkára, feladatra kiszabott határidő alighanem egyidős az embe­riséggel, magyar földön azon­ban csak az utóbbi években kapott főszerepet, legalábbis a szolgáltatóipar különféle ágazataiban. A határidő be nem tartása gyakran adott már témát a gúnyrajzok, glosszák alkotóinak, mosta­nában viszont mintha keve­sebbet ironizálnának a „csú­szásokon”. Bár ma is talál­kozunk nem egy építkezésen olyan táblával, amelyen az eredeti határidőt többször is áthúzták, módosították. Ka­pásból sorolhatnánk példákat a határidővel szembeni tisz­teletlenségre, valami válto­zás mégis felfedezhető. A vállalkozások korában, aa örvendetesen megnövekedett konkurrenciaharcban mind kevésbé engedheti meg ma­gának a szolgáltatást végző iparos, hogy a megállapo­dás szerinti határidőnek fity- tyet hányjon, hiszen a meg­rendelő könnyen átpártolhat az „ellenfélhez”. * * * Pásztor László szolnoki autóvillamossági műszerész kisiparosról senkinek se jut­na eszébe a vekker elől me­nekülő, időzavarban szenve­dő kémiatanár esete. A me­gyeszékhely legismertebb kisiparosai közé tartozik. Is­mertségét és jó hírét nem utolsó sorban annak köszön­heti, hogy a vállalt határ­időre befejezi a munkát. Ifjú kora ellenére „régi motoros”: 1969 óta van ipar- engedélye, közben öt évig másodállásban gyakorolta az ipart, négy évig Abony- ban dolgozott, 'népszerűvé azonban Szolnokon vált. A műhelyei padlójáról akár enni lehetne, minden ragyog a tisztaságtól, látha­tóan sokat ad arra, hogy a betérő ügyfél első benyomá­sai kedvezőek legyenek. — Három alkalmazottal dolgozom, a munkánk döntő része az üzemanyag-megta­karítást szolgálja: gyújtás, szelepi, karburátor beszabá­lyozása — mondja Pásztor László, és tekintetét egy pil­lanatig se veszi le a kicsiny udvarról, ahol egymást vált­ják a megrendelők. — Min­den hazai forgalmazásban lévő gépkocsit fogadunk és rövid határidőre vállaljuk a szabályozást. — Mit jelent a rövid ha­táridő? — Reggel behozza kocsiját az ügyfél, és még aznap el­viheti. Nem titok, a határidő betartását, pontosabban be­tarthatóságát annak köszön­hetjük, hogy csak annyit vál­lalunk, amennyit biztosan képesek vagyunk elvégezni. Már régen bevezettük az elő­jegyzést, azaz az autótulaj­donos bejelenti, milyen mun­kára van szüksége, mi pedig megmondjuk, mikor állhat be a kocsijával hozzánk. És attól kezdjük a számlálást. — A beszabályozáshoz csupán kellő számú és jó mi­nőségű műszerekre van szükség. Mindenképpen könnyebb a helyzete, mint azoknak az autószerelőknek, akik alkatrészeket is cserél­nek . . . — Nem kizárólag beszabá­lyozást végzünk, hanem pél­dául .öninditók, dinamók uziembelv.lycveSét. akkumu­látor feltöltését is vállaljuk, így néha minket is sújt az al­katrészhiány. Egy pillanat! — szól hirtelen és faképnél hagy. Bajuszos fiatalember­hez lép, aki reklamálni jött, mert a minap beállított kar­burátora nem szuperál. Rö­vid egyezkedés után a precíz műszer segítségével kiderül, hogy a munkát jól végezte el a kisiparos, bizonyára az autó tulajdonosa rosszul sze­relte vissza kocsijába a kar­burátort. — Megbeszéltük, hogy hoz­za el az autóját, majd itt rendesen a helyére tesszük az alkatrészt. Ritka esetnek volt szemtanúja, mert kevés reklamációnk van — magya­rázza Pásztor László. * * * A szolnoki autóvillamos­sági műszerésznek, legalább­is a műhelye közelében, mindössze egyetlen konkur- rense van. A kunhegyesi ve­gyesipari szövetkezet fegy- verneki autószervizének vi­szont jóval több. Bartha János szervizveze­tő, ki tudja, miért, gyana­kodva méreget, amikor el­mondom jövetelem célját. — Az elnökkel beszélt már, van tőle engedélye? — kér­dezi. Megnyugtatom, hogy nem beszéltem az elnökkel, nincs tőle engedélyem, eszembe se jutott kérni. — Csak azért, mert szigo­rú utasításba adta, hogy nyi­latkozni kizárólag az ő en­gedélyével lehet — szabódik Bartha János. — Jó híre van a fegyver- 'na(ki autószerviznek, ma­gam is több dicséretet hallot­tam róla — mondom, és et­től tényleg megnyugszik. — Nagyon fontosnak tart­juk a határidő betartását, hiszen körbe vagyunk véve konkurenciával — tér rá a lényegre a szerviz vezetője. — A garanciális javításokon kívül minden egyebet válla­lunk Lada, Skoda, Trabant, Wartburg, Nysa, Zsuk és Barkas gépkocsikra. Termé­szetesen a munka bonyolult­ságától függően adjuk meg a határidőt. íme egy mai pél­da: behoztak egy Lada 1600-ast, amelyet műszaki vizsgára kell felkészítenünk. Most szerda van, az ügyfél hétfőn délután jöhet a kocsi­jáért. Nem mindig sikerül persze betartani a határidőt, a közismert anyaghiány miatt előfordul, hogy csú­szunk. Általában megszokták már az ügyfeleink, hogy a műszaki vizsgára való fel­készítést két-három hónap­pal előre bejelentik, az alatt értesítjük, mikor hozhatják az autójukat. Természetesen nemcsak a műszaki vizsgára előkészítést végezzük a vál­lalt határidőre, sőt, előnyö­ket is adunk azoknak az autósoknak, akiknek nélkü­lözhetetlen az életéhez a gépkocsi. A mozgássérültek­re gondolok például. — Egyszóval önök szabják meg a határidőt. — Mindig megkérdezzük az ügyfelet, mikorra szeret­né, ha elkészülnénk a javí­tással, miegyébbel. Igyek­szünk a kéréséhez alkalmaz­kodni. Ha menet közben ki­derül, hogy alkatrészhiány miatt mégsem tudjuk tarta­ni a határidőt, értesítést küldünk. Volt időszak, hogy a dissougáz-ellátás akado­zott, így a karosszériajavítá­sok elhúzódtak. Ami viszont rajtunk áll, sose hátráltatja a határidő tartását. Ehhez természetesen jó felsizerelt- ségre van szükség, és ezen a területen az utóbbi egy év­ben hatalmasat fejlődtünk: kaptunk egy új Elkon 300-as motorbeállító padot, amelyen az autók minden elektromos berendezését beállíthatjuk, megmérhetjük és feltölthet­jük. Üj a lengéscsillapító­vizsgálónk is, ugyancsak nemrégiben kaptuk a szén- monoxidmérőt, a futómű- beállitót, az alvázvédőt és folyamatosan készül egy új festőkamra is a szervizben. Nem elhanyagolható szempont az se, hogy az alapításunk, tehát 1977 óta tizennégyről huszonégyre növekedett a létszámunk, és minden di­csekvés nélkül állíthatom, remek szakemberek Vala­mennyien. Az ügyfeleink tá­bora hónapról hónapra bő­vül, eddig még senkit se ve­szítettünk el közülük, sőt, örvendetesen messzire elér a jó hírünk. A megyei Patyolat válla­lat az idén több egységét és szalonját adta át szerződéses üzemeltetésre. Köztük a szolnoki expressz vegytisztí- tót is, amely augusztus else­je óta szerződéses, vagyis az őszi csúcsforgalom előtt az utolsó nyári hónap afféle fő­próba. A négyszemélyes szalon egyik „mindenese”, Nagy Jó- zsefné részletesen elmagya­rázza, milyen határidőre dolgoznak. — Vegytisztitást háromféle határidőre vállalunk. A leg­gyorsabb a hatórás, azt kö­veti a huszonnégy és a het­venkét órás, amelyek a mun­káért elkérhető árban külön­böznek egymástól. A hat­órásért az alapárra hetven­öt, a huszonnégy órásért hat­van, a hetvenkét órásért pedig harminc százalék fel­árat számítunk. — Vagyis a gyorsaságot meg kell fizetni, de képe­sek-e mindig betartani a vállalt „expressz” határidőt? — Egyelőre úgy látszik, hogy igen. Gyakorlott „pa- tyolatosok” vagyunk, tudjuk, hogy a csúcsforgalom szep­temberre és októberre vár­ható, készülünk rá. A sza­lonban minden rendelkezé­sünkre áll, ami a gyors mun­kához elengedhetetlen, csu­pán a helyszűke okoz némi fejfájást. Az őszi hónapok­ban alig férünk a ruháktól. Ennek ellenére se tartunk a reklamációktól. Muszáj az ügyfelek kegyeit keresni, ha meg akarunk élni. * * * A kenderesi November 7. Termelőszövetkezet építési ágazata akkor született, ami­kor a szövetkezet saját ki­vitelezésében végezte sertés­telepe rekonstrukcióját. A beruházás végeztével az épí­tők számára piacot kellett keresni, ezért határozott úgy a gazdaság vezetősége, hogy „beszáll” a kislakásépítésbe, házfelújításba és minden egyébbe, amely a magánhá­zak kényelmessé tételéhez szükséges. Vállalnak az épí­tők vízvezeték-, villany- és központi fűtés-szerelést, ta­tarozást, festést, mázolást. — Az ágazat legjobb éve az I981-es volt, akkor több mint tízmillió forintos árbe­vételt könyvelhettünk el ma­gunknak — mondja Kovács Pál elnökhelyettes. — A he­lyi építőiparban jócskán akad konkurreneiánk. ám a kis­iparosok se maradnak mun­ka nélkül. — Meglehetősen kiszolgál­tatott helyzetben vannak a családi ház építtetői, nem ritkán ők keresik az építők kegyeit, holott... — Korántsincs igaza — vág közbe az elnökhelyettes. — Pontos szerződés köti az építőket, a magállapodásban rögzítjük az árakat és ter­mészetesen a határidőket is. Egyiktől sem térhetünk el, hiszen a pénzünk bánná. A szövetkezet építőipari ága­zata úgy vállal munkát, hogy az építtető egy évvel előbb beadja a kérelmét, az épít­kezés megkezdése előtt ja­nuárban megkötjük a szer­ződést, és persze annyit vál­lalunk, amennyit biztosan megcsinálunk. Egy családi ház teljes felépítése hat-hét hónap, évente hármat hú­zunk fel az alapoktól a ké­ményig. A határidő csúszá­sát legfeljebb a közismert anyaghiány okozhatja, de a szerződésben foglaltak kö­teleznek bennünket. Ponto­san kell dolgoznunk, ha az építésért járó pénzt szeret­nénk hiánytalanul megkap­ni. * * * Hogy túlságosan rózsaszí­nűek a kiragadott példák? Hogy egyáltalában nem ilyen szép még a kép a szolgálta­tásban? Meglehet. Arra vi­szont bizonyára jók az imén­ti példák, hogy mások is kö­vetésre méltónak találják. Mert igaz a mondás, hogy az idő pénz, mostanában azon­ban már nyilvánvaló, hogy a határidő tiszteletben tartá­sa is az. Bendó János

Next

/
Thumbnails
Contents