Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-27 / 202. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. AUGUSZTUS 27. I Arcképvázlat I Halkul az ágyúszó Néha a rossz is tanít a .lóra, az embertelenség az emberiességre. Csakhogy ehhez olyan alanyok kellenek, mint Fülöp Sándor nyugállományú alezredes, akiben már fiatal korában megszületett a felismerés: csak az az intézkedés fogadható el, arrfi az ember javát szolgálja, ami nem sérti az emberi méltóságot. így aztán, amikor újonc korában a rajparancsnoka „A néppel tűzön, vízen át" jelszóra hivatkozva tócsákon át feleslegesen futtatta beosztottait, Fülöp Sándor kifejtette, hogy e jelszónak más az értelme. Századparancsnoka egyetértett vele, így aztán elejét vették a horthysta hadsereg „újoncnevelési” szelleme újraéledésének. Nem nagy ügy, — mondhatná valaki. Fülöp Sándorban azonban napjainkig él az emléke. Tanult belőle. Legalábbis az megtanulta, hogy a hatalommal egyetlen pillanatig sem szabad visszaélni. Egyénisége mellett talán ez is közrejátszott abban, ho»v jó parancsnok vált belőle. Életútja egyébként korántsem volt törvényszerű. 1950-ben ■ születése napján kapta még a behívó parancsot, és a névnapján szerelt fel. Akkor még nem gondolta, hogy végérvényesen katona lesz. A sorállományból került tiszti iskolára, majd csapatszolgálat után a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiára. Amikor laktanyaparancsnok lett, főleg karcagiak és Karcag környékiek szolgáltak a keze alatt. Nem véletlen tehát, hogy nyugállományba vonulása után a Kunság „fővárosában”, Karcagon telepedett le. Hónapokkal alig, inkább csak hetekkel1 mérhető a leszerelés óta eltelt idő. Érthető, hogy ha valakivel szó- baelegyedik, a sereg dolgai uralják a beszélgetést. Azé a seregé, amely tizenegy kitüntetés kiérdemlését tette lehetővé számára. Köztük van „A fegyverbarátságért” szovjet kitüntetés, melyet a budapesti nagykövetségen nyújtottak át neki. Ugyan ki ne örülne erőfeszítései elismerésének, Fülöp Sándor mégsem kitüntetéseivel honorált sikereiről beszél. Azokkal legalább egyenrangúnak tartja az emberek iránta való megbecsülésének kifejezését. Két esetben lett igen súlyos beteg. Amikor az intenzív osztályra került, és nem látogathatták, a tartalékosok be- küldték azoknak a névsorát, akik személyesen is gyógyulást akartak neki kívánni. Parancsnokai rendszeresen látogatták. Felért ez számára egy jó gyógykezeléssel. A példaképei is segítették talpraállását. Azt mondja: „Olvastam, hogy Mereszjev szovjet pilóta a háborúban elvesztette mindkét lábát, mégis gépbe ült és harcolt a fasisztákkal. Éppen egy fontos gyakorlat előtt kerültem kórházba. Azt mondtam magamban, mi ez a szenvedés Mereszjevéhez képest. Orrá lettem a betegségen és azután, jól sikerült a gyakorlat. Ahány ágyúlövés, annyi találat volt.” Most már ritkán kerül elő az egyenruha, távoli és az idő múlásával egyre halkuló az ágyúszó. Egyre kitapint- hatóbb viszont számára a polgári élet. Az „átszállás” a vártnál zökkenőmentesebb. Szívből bizonygatja: „Igazuk van azoknak, akik azt tartják, hogy a kunok nehezen barátkoznak, de akit barátnak fogadnak, azt a szívükbe zárják. Ezért érzem magam karcaginak, bár a Nyírségben születtem. Egy nagy család volt az alakulat, és ez érződig a leszerelés után is”. És nemcsak abban érződik, hogy a volt sorkatonák köszöntik az utcán. A családban ugyanis ősidők óta munkamegosztás van. Fülöp Sándor sem akar haszontalanul élni. Felvetődött benne, hogy ugyan mit tehet leszerelt katona a polgári életben. A megoldás kézenfekvő. Katona korában sem mindig tudta eldönteni, hogy voltaképpen parancsnokként vagy politikai munkásként intézi a sorállomány sokszor nagyon is személyes ügyeit. Márpedig a pártmunka lényege ugyanaz a seregben is, mint a polgári életben. Ezért ajánlotta fel a társadalmi és a gazdasági szervek vezetőinek, hogy szívesen tart náluk előadásokat. Az elsőre már készül, katonapolitikai kérdésekről beszél majd hallgatóinak. A kapcsolatteremtés nem nehéz számára. És nemcsak azért, mert a vezetők általában vele egykorúak, hanem azért is, mert tágja a karcagi városi pártbizottságnak, és ezért jó a munkakapcsolat közöttük. Hiába tehát a nyugállomány, a felesége megértőén korholó mondókáját továbbra is ismételheti a közéleti gondokkal foglalkozó férjének: „Most jöttél haza, de gondolatban már nem vagy itthon”. Fülöp Sándor meg közben a feleségét nyugtatva — becézve fújja a régi nótát: „Én ebben látom életem értelmét”. Azért, amikor közéleti szerepléséről esik szó, nem felejti el hangsúlyozni: „Nekem mindig jó hátországom volt a család. Bármilyen gond foglalkoztatott, a feleségemnek mindig volt néhány nyugtató-biztató szava. Ezért vagyok elégedett ember”. S. B. Új művelődési ház Jászkiséren A jászkiséri művelődési ház felújítása anyagellátási gondok miatt a jövő év elején fejeződik be, de a félig kész tetőszerkezet, a már felhúzott falak így is sokat elárulnak az épület végső formájáról. A boltívekről, a faszerkezetekről, az első pillanatra meghökkentő belső kialakításáról könnyen felismerhető a tervező Mako- vecz Imre stílusa, akinek már több érdekes épületét megcsodálhattuk, például Sárospatakon o. Művelődési Házat. A létesítmény tervezett építési költsége 7 millió 200 ezer forint. Az épület október elejére tető alá kerül, már az ácsok mellett villanyszerelők is dolgoznak az elektromos hálózat kiépítésén. Tervezte: Makovecz Imre Tisztelet a határidőnek A különben jó pedagógus hírében álló kémiatanár állandó' időzavarral küszködött, sose volt elég számára a negyvenöt perces óra. Talán túl fejlett lelkiismerete okozta, hogy többet kívánt átadni a tudományából, mint amennyi egy tanórába belefér, de az is lehet, hogy a tanterv készítői számították el magukat. Mindenesetre a kémiatanárról számtalan diákkarikatúra készült, amelyen egy dühös és könyörtelen vekker elől menekül. Az egy bizonyos munkára, feladatra kiszabott határidő alighanem egyidős az emberiséggel, magyar földön azonban csak az utóbbi években kapott főszerepet, legalábbis a szolgáltatóipar különféle ágazataiban. A határidő be nem tartása gyakran adott már témát a gúnyrajzok, glosszák alkotóinak, mostanában viszont mintha kevesebbet ironizálnának a „csúszásokon”. Bár ma is találkozunk nem egy építkezésen olyan táblával, amelyen az eredeti határidőt többször is áthúzták, módosították. Kapásból sorolhatnánk példákat a határidővel szembeni tiszteletlenségre, valami változás mégis felfedezhető. A vállalkozások korában, aa örvendetesen megnövekedett konkurrenciaharcban mind kevésbé engedheti meg magának a szolgáltatást végző iparos, hogy a megállapodás szerinti határidőnek fity- tyet hányjon, hiszen a megrendelő könnyen átpártolhat az „ellenfélhez”. * * * Pásztor László szolnoki autóvillamossági műszerész kisiparosról senkinek se jutna eszébe a vekker elől menekülő, időzavarban szenvedő kémiatanár esete. A megyeszékhely legismertebb kisiparosai közé tartozik. Ismertségét és jó hírét nem utolsó sorban annak köszönheti, hogy a vállalt határidőre befejezi a munkát. Ifjú kora ellenére „régi motoros”: 1969 óta van ipar- engedélye, közben öt évig másodállásban gyakorolta az ipart, négy évig Abony- ban dolgozott, 'népszerűvé azonban Szolnokon vált. A műhelyei padlójáról akár enni lehetne, minden ragyog a tisztaságtól, láthatóan sokat ad arra, hogy a betérő ügyfél első benyomásai kedvezőek legyenek. — Három alkalmazottal dolgozom, a munkánk döntő része az üzemanyag-megtakarítást szolgálja: gyújtás, szelepi, karburátor beszabályozása — mondja Pásztor László, és tekintetét egy pillanatig se veszi le a kicsiny udvarról, ahol egymást váltják a megrendelők. — Minden hazai forgalmazásban lévő gépkocsit fogadunk és rövid határidőre vállaljuk a szabályozást. — Mit jelent a rövid határidő? — Reggel behozza kocsiját az ügyfél, és még aznap elviheti. Nem titok, a határidő betartását, pontosabban betarthatóságát annak köszönhetjük, hogy csak annyit vállalunk, amennyit biztosan képesek vagyunk elvégezni. Már régen bevezettük az előjegyzést, azaz az autótulajdonos bejelenti, milyen munkára van szüksége, mi pedig megmondjuk, mikor állhat be a kocsijával hozzánk. És attól kezdjük a számlálást. — A beszabályozáshoz csupán kellő számú és jó minőségű műszerekre van szükség. Mindenképpen könnyebb a helyzete, mint azoknak az autószerelőknek, akik alkatrészeket is cserélnek . . . — Nem kizárólag beszabályozást végzünk, hanem például .öninditók, dinamók uziembelv.lycveSét. akkumulátor feltöltését is vállaljuk, így néha minket is sújt az alkatrészhiány. Egy pillanat! — szól hirtelen és faképnél hagy. Bajuszos fiatalemberhez lép, aki reklamálni jött, mert a minap beállított karburátora nem szuperál. Rövid egyezkedés után a precíz műszer segítségével kiderül, hogy a munkát jól végezte el a kisiparos, bizonyára az autó tulajdonosa rosszul szerelte vissza kocsijába a karburátort. — Megbeszéltük, hogy hozza el az autóját, majd itt rendesen a helyére tesszük az alkatrészt. Ritka esetnek volt szemtanúja, mert kevés reklamációnk van — magyarázza Pásztor László. * * * A szolnoki autóvillamossági műszerésznek, legalábbis a műhelye közelében, mindössze egyetlen konkur- rense van. A kunhegyesi vegyesipari szövetkezet fegy- verneki autószervizének viszont jóval több. Bartha János szervizvezető, ki tudja, miért, gyanakodva méreget, amikor elmondom jövetelem célját. — Az elnökkel beszélt már, van tőle engedélye? — kérdezi. Megnyugtatom, hogy nem beszéltem az elnökkel, nincs tőle engedélyem, eszembe se jutott kérni. — Csak azért, mert szigorú utasításba adta, hogy nyilatkozni kizárólag az ő engedélyével lehet — szabódik Bartha János. — Jó híre van a fegyver- 'na(ki autószerviznek, magam is több dicséretet hallottam róla — mondom, és ettől tényleg megnyugszik. — Nagyon fontosnak tartjuk a határidő betartását, hiszen körbe vagyunk véve konkurenciával — tér rá a lényegre a szerviz vezetője. — A garanciális javításokon kívül minden egyebet vállalunk Lada, Skoda, Trabant, Wartburg, Nysa, Zsuk és Barkas gépkocsikra. Természetesen a munka bonyolultságától függően adjuk meg a határidőt. íme egy mai példa: behoztak egy Lada 1600-ast, amelyet műszaki vizsgára kell felkészítenünk. Most szerda van, az ügyfél hétfőn délután jöhet a kocsijáért. Nem mindig sikerül persze betartani a határidőt, a közismert anyaghiány miatt előfordul, hogy csúszunk. Általában megszokták már az ügyfeleink, hogy a műszaki vizsgára való felkészítést két-három hónappal előre bejelentik, az alatt értesítjük, mikor hozhatják az autójukat. Természetesen nemcsak a műszaki vizsgára előkészítést végezzük a vállalt határidőre, sőt, előnyöket is adunk azoknak az autósoknak, akiknek nélkülözhetetlen az életéhez a gépkocsi. A mozgássérültekre gondolok például. — Egyszóval önök szabják meg a határidőt. — Mindig megkérdezzük az ügyfelet, mikorra szeretné, ha elkészülnénk a javítással, miegyébbel. Igyekszünk a kéréséhez alkalmazkodni. Ha menet közben kiderül, hogy alkatrészhiány miatt mégsem tudjuk tartani a határidőt, értesítést küldünk. Volt időszak, hogy a dissougáz-ellátás akadozott, így a karosszériajavítások elhúzódtak. Ami viszont rajtunk áll, sose hátráltatja a határidő tartását. Ehhez természetesen jó felsizerelt- ségre van szükség, és ezen a területen az utóbbi egy évben hatalmasat fejlődtünk: kaptunk egy új Elkon 300-as motorbeállító padot, amelyen az autók minden elektromos berendezését beállíthatjuk, megmérhetjük és feltölthetjük. Üj a lengéscsillapítóvizsgálónk is, ugyancsak nemrégiben kaptuk a szén- monoxidmérőt, a futómű- beállitót, az alvázvédőt és folyamatosan készül egy új festőkamra is a szervizben. Nem elhanyagolható szempont az se, hogy az alapításunk, tehát 1977 óta tizennégyről huszonégyre növekedett a létszámunk, és minden dicsekvés nélkül állíthatom, remek szakemberek Valamennyien. Az ügyfeleink tábora hónapról hónapra bővül, eddig még senkit se veszítettünk el közülük, sőt, örvendetesen messzire elér a jó hírünk. A megyei Patyolat vállalat az idén több egységét és szalonját adta át szerződéses üzemeltetésre. Köztük a szolnoki expressz vegytisztí- tót is, amely augusztus elseje óta szerződéses, vagyis az őszi csúcsforgalom előtt az utolsó nyári hónap afféle főpróba. A négyszemélyes szalon egyik „mindenese”, Nagy Jó- zsefné részletesen elmagyarázza, milyen határidőre dolgoznak. — Vegytisztitást háromféle határidőre vállalunk. A leggyorsabb a hatórás, azt követi a huszonnégy és a hetvenkét órás, amelyek a munkáért elkérhető árban különböznek egymástól. A hatórásért az alapárra hetvenöt, a huszonnégy órásért hatvan, a hetvenkét órásért pedig harminc százalék felárat számítunk. — Vagyis a gyorsaságot meg kell fizetni, de képesek-e mindig betartani a vállalt „expressz” határidőt? — Egyelőre úgy látszik, hogy igen. Gyakorlott „pa- tyolatosok” vagyunk, tudjuk, hogy a csúcsforgalom szeptemberre és októberre várható, készülünk rá. A szalonban minden rendelkezésünkre áll, ami a gyors munkához elengedhetetlen, csupán a helyszűke okoz némi fejfájást. Az őszi hónapokban alig férünk a ruháktól. Ennek ellenére se tartunk a reklamációktól. Muszáj az ügyfelek kegyeit keresni, ha meg akarunk élni. * * * A kenderesi November 7. Termelőszövetkezet építési ágazata akkor született, amikor a szövetkezet saját kivitelezésében végezte sertéstelepe rekonstrukcióját. A beruházás végeztével az építők számára piacot kellett keresni, ezért határozott úgy a gazdaság vezetősége, hogy „beszáll” a kislakásépítésbe, házfelújításba és minden egyébbe, amely a magánházak kényelmessé tételéhez szükséges. Vállalnak az építők vízvezeték-, villany- és központi fűtés-szerelést, tatarozást, festést, mázolást. — Az ágazat legjobb éve az I981-es volt, akkor több mint tízmillió forintos árbevételt könyvelhettünk el magunknak — mondja Kovács Pál elnökhelyettes. — A helyi építőiparban jócskán akad konkurreneiánk. ám a kisiparosok se maradnak munka nélkül. — Meglehetősen kiszolgáltatott helyzetben vannak a családi ház építtetői, nem ritkán ők keresik az építők kegyeit, holott... — Korántsincs igaza — vág közbe az elnökhelyettes. — Pontos szerződés köti az építőket, a magállapodásban rögzítjük az árakat és természetesen a határidőket is. Egyiktől sem térhetünk el, hiszen a pénzünk bánná. A szövetkezet építőipari ágazata úgy vállal munkát, hogy az építtető egy évvel előbb beadja a kérelmét, az építkezés megkezdése előtt januárban megkötjük a szerződést, és persze annyit vállalunk, amennyit biztosan megcsinálunk. Egy családi ház teljes felépítése hat-hét hónap, évente hármat húzunk fel az alapoktól a kéményig. A határidő csúszását legfeljebb a közismert anyaghiány okozhatja, de a szerződésben foglaltak köteleznek bennünket. Pontosan kell dolgoznunk, ha az építésért járó pénzt szeretnénk hiánytalanul megkapni. * * * Hogy túlságosan rózsaszínűek a kiragadott példák? Hogy egyáltalában nem ilyen szép még a kép a szolgáltatásban? Meglehet. Arra viszont bizonyára jók az iménti példák, hogy mások is követésre méltónak találják. Mert igaz a mondás, hogy az idő pénz, mostanában azonban már nyilvánvaló, hogy a határidő tiszteletben tartása is az. Bendó János
