Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-27 / 202. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. AUGUSZTUS 27. Végjáték Madridban M egnyugtató, hogy a csaknem három esz­tendeje tartó mad­ridi konferencia be­fejezéséhez közeleg,. Azt azonban ma még nem lehet tudni, vajon az okmányo­kat, a bő hat hete elkészült záródokumentumot 34 vagy 35 külügyminiszter látja-e el kézjegyével. Kérdéses, hogy Málta az utolsó pilla­natban meghátrál-e, vagy továbbra is kitart álláspont­ja mellett, s ragaszkodik a Földközi-tenger biztonságá­val foglalkozó szakértői kon­ferencia összehívásához. Ha visszatekintünk az el­múlt három évre, a madridi konferencia heves vitáira, az éles szovjetellenes kiro­hanásokra, a megalapozatlan vádaskodásokra, bizony azaz érzésünk: a világ — elsősor­ban Európa — közvélemé­nye megkönnyebbülten vesz tudomást mo6t a közelgő be­fejezésről. A kontinens hely­zetéről. biztonságáról, orszá­gai és népei együttműködé­séről végül is olyan záródo­kumentum-tervezetet mun­káltak ki, amely — a máltai kivétellel — valamennyi résztvevő számára elfogad­ható. Ez már önmagában is siker, hiszen nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy olyan nemzetközi légkörben készültek , az okmányok, amelyből éppen a kölcsönös bizalom éltető elemei hiá­nyoztak. Ennek ellenére alá­írásra készen állnak a do­kumentumok. Ezért az ér­dem kétségkívül a szocialis­ta országok rugalmasságát, a semleges és el nem köte­lezett államok kompromisz- szumkereső aktivitását illeti. Sajnálatos, hogy Málta ál­láspontja miatt a madridi végjáték elhúzódott. Valletta követelését azonban semmi­képpen nem teljesíthették a résztvevők. Ha ugyanis az európai biztonság ügyéhez szorosan kapcsolják a Föld­közi-tenger térségének kér­déscsoportját, akkor olyas­mire vállalkoznak, ami a siker parányi esélyével sem kecsegtet. Észak-Aírika. Kö­zel-Kelet — már talán a címszavak puszta említése is sejteti, milyen érdekellenté­tek vonnák magukra a fi­gyelmet az önmagában is roppant fontos európai té­mák rovására. 0 hátralevő napokban végképp eldől: hány aláírás kerül majd a madridi konferencia okmányaira. A lényegen azonban mit sem változtat, bármiként is döntsön Málta. Hála a házigazda tisztségét példásan betöltő spanyolok­nak, a meghívók már ké­szülnek, s szeptember 7-én a külügyminiszterek megér­kezhetnek az ibériai főváros­ba. Gyapay Dénes Újabb fontos szovjet javaslat (Folytatás az 1. oldalról) lásokon egyelőre nem mu­tatkozik semmiféle előreha­ladás, és ha az Egyesült Ál­lamok kitart álláspontja mel­lett, nincs is remény rá. Az amerikai álláspont., hajlékonysága” a következő­ket jelenti. Az Egyesült Ál­lamok azt javasolta, hogy a Szovjetunió nulla-szintre csökkentse, azaz semmisítse meg összes közepes hatótá­volságú rakétáját, ráadásul nem csupán az ország euró­pai részén, hanem Keleten is. (Ez utóbbinak semmi köze sincs a genfi tárgyalások tárgyához). Ugyanakkor az Egyesült Államok javaslata szerint a NATO oldalán egyetlen rakétát, egyetlen repülőgépet sem semmisítet­tek volna meg. Ez az úgy­nevezett „nulla-variáns” lé­nyege: a Szovjetunió számá­ra nulla rakéta, a NATO számára nulla megsemmisí­tés — mondotta Jurij And- ropov. Az igazi nulla megoldást a Szovjetunió javasolta Eu­rópának: semmisítsenek meg minden közepes hatótávolsá­gú és taktikai nukleáris esz­közt. Az Egyesült Államok azonban erről nem kívánt fárgyalnil \Mive!) a Nyugat nem áll készen ilyen radiká­lis megoldásra a Szovjetu­nió azt javasolja, hogy mind­két lél mondjon le az új kö­zepes hatótávolságú eszkö­zök európai telepítéséről, a meglévőket pedig csökkent­sék harmadára, s mind a Szovjetunió, mind a NATO oldalán az ilyen eszközökből egyelőre 300—300 egységet hagyjanak meg. A Szovjetunió rugalmassá­gának megvannak a maga határai, s ezeket a szovjet állam és szövetségesei biz­tonsági érdekei határozzák meg. Amennyiben az Egye­sült Államok álláspontja a ' genfi tárgyalásokon továbbra sem lesz konstruktív, egyol­dalú marad, és Európában sor kerül az amerikai Per- shingek és manőverező ro­botrepülőgépek tényleges te­lepítésére, nekünk természete­sen meg kell tennünk az erő­egyensúly regionális — euró­pai — és globális fenntartá­sához szükséges ellenintéz­kedéseket. Ez mindenki szá­mára világos kell, hogy le­gyen. Kínával kapcsolatban Ju­rij Andropov elmondotta, hogy a Kínai Népköztársaság saját nukleáris potenciállal rendelkezik, s ez folyamato­san bővül. A nukleáris fegy­verzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgya­Kreisky nyílt levele az amerikai elnökhöz Bruno Kreisky volt oszt­rák kancellár nyílt levélben hívta fel Ronald Reagan amerikai elnököt: az új eu­rópai NATO-fegyverek tele­pítése helyett tárgyaljon to­vább a Szovjetunióval. — Nincs értelme annak, hogy Washington tekintélyi okok­ból ragaszkodjék a maga szabta határidőhöz (1983. vé­géhez) és telepítse az új, kö­zép-hatótávolságú nukleáris fegyvereket — írta Kreisky. Amennyiben az ön által megszabott 'határidőig nem sikerül eredményt elérni, nyilvánítsa ki további tár­gyalási készségét. Értelmet­len volna tekintélyi meggon­dolásokból kudarcra kárhoz­tatni a tárgyalásokat — írta a „Wiener” című folyóirat­ban közölt levelében a te­kintélyes osztrák politikus. Kreisky elismerte, hogy Reagan elkötelezett a béke mellett, hozzátéve: „Meg kell önöknek mondanom, hogy Andropov úr sem kíván há­borút”. A volt osztrák kancel­lár a továbbiakban azzal ér­velt, hogy (a NATO tervezte) továbbfegyverkezés nem kí­vánatos hatásokkal volna a nyugat-európai ifjúságra, a békemozgalom hordozójára. Ha burkoltan is, de megint az amerikai elnök értésére adta: a NATO (és a semle­ges) országok ifjúságának többsége ellenzi a fegyver­kezési terveket és súlyos bel­politikai gondokat okozhat az érintett kormányoknak, ha a tárgyalások megszakad­nak és telepítik az új fegy­vereket. A csádi fővárosba érkezett a francia hadügyminiszter, ive- pünkön: Charles Hcrnu (balra) válaszol a fogadására össze­gyűlt újságíróknak. Mellette Tahar Guinasson csádi belügy­miniszter. (Tclefotó — KS) lásokon Kína egyelőre sem- m ily an formában sem vesz részt. A Szovjetunió úgy lát­ja, hogy a kínai vezetők most mintha érdeklődést mutatnának néhány, a nuk­leáris és más fegyverzetekkel kapcsolatos olyan kérdések iránt, amelyekről az ENSZ keretében és a genfi leszere­lési bizottságban van szó. Amennyiben ez a tendencia tovább fejlődik, Kína két­ségtelenül jelentős mérték­ben hozzájárulhatna a nuk­leáris háború megelőzésével és a nukleáris fegyverkezési hajsza csökkentésével kap­csolatos problémák megoldá­sához — állapította meg az SZKP KB főtitkára. Végezetül Jurij Andropov szólt a s/.ovjet—kínai kapcso­latokról. Elmondotta: a Szov­jetunió rendellenesnek tekin­tette és tekinti a két ország kapcsolatainak azt az állapo­tát, amely két évtizedig állt fenn. Az elmúlt időszakban e kapcsolatokon bizonyos ked­vező tendenciák voltak ér­zékelhetők. A két ország kö­zött jelenleg politikai kon­zultációk folynak különleges megbízottak szintjén. A kon­zultációk következő forduló­ja október 6-án kezdődik Pe- kingben. A Szovjetunió kész arra, hogy politikai párbe­szédet folytasson Kínával a világhelyzet alakulásának alapvető kérdéseiről, minde­nekelőtt a béke és a nemzet­közi biztonság megszilárdí­tásának problémáiról. A Szovjetunió és Kína kö­zötti kapcsolatok egészsége­sebbe válásának különös je­lentősége és időszerűsége van a nemzetközi helyzet je­lenlegi éleződésének körül­ményei között. Meggyőződé­sünk, hogy a szovjet és a kí­nai nép érdekei egybeesnek a háborús veszély elhárítá­sának és a béke megszilár­dításának kérdéseiben. Szeptember 8. Tiltakozó nap Chilében Hz ellenzék tárgyalásokra kényszerítette a kormányt Tiltakozásul Pinochet tá­bornok-elnök elnyomó rend­szere ellen, újabb országos tiltakozó napot hirdetett meg a chilei ellenzéki De­mokratikus Szövetség. Az öt betiltott politikai pártot tö­mörítő szervezet szeptember 8-ra tűzte ki a megmozdu­lást. A chilei diktátor rendsze­re ellen fellépő jobboldali konzervatív és más polgári erőket tömörítő ellenzéki szervezet közleményben kö­vetelte a chilei demokrácia visszaállítását. A Tervezet a Nemzeti Fejlődésért (Proden) elnevezésű másik ellenzéki csoport szeptember 11-re, a katonai hatalomátvétel tize­dik évfordulójára hirdetett meg országos megmozdulást. A múlt hónapban megtar­tott negyedik országos tilta­kozási napon — amely a leg­nagyobb Pinochet-ellenes megmozdulás volt — a kive­zényelt katonaság brutális fellépése következtében 26- an vesztették életüket. Az újabb tiltakozó meg­mozdulás bejelentésével csaknem egyidejűleg a san­tiagói püspök rezidenciáján találkozó jött létre a Pino- chet-rendszer megmentésén munkálkodó Sergio Jarpa chilei belügyminiszter és a demokratikus szövetség négy vezetője között. Az ellenzék Pinochet tíz évvel ezelőtti hatalomra jutása óta először kényszerítette tárgyalásokra a kormányt. A chilei katoli­kus egyház közvetítésével megszervezett találkozón a szövetség képviselői benyúj­tották a követeléseiket tar­talmazó jegyzéket. Ebben el­ső helyen Pinochet lemondá­sát, egy polgári ideiglenes kormány megalakítását és általános választásokat köve­teltek. Jarpa a találkozó után mindössze annyit mondott, hogy „Pinochet államfő le­mondása lehetetlen”. Namíbia napján Hollai Imre üzenete Namíbia napja alkalmából Hollai Imre, az ENSZ-köz- gyűlés ülésszakának az elnö­ke, üzenetet intézett a Namí­bia Tanács ünnepi üléséhez. Hollai Imre rámutatott, hogy a namíbiai kérdés megoldá­sát változatlanul a dél-afri­kai kormány magatartása akadályozza. Emlékeztetett arra, hogy ez év áprilisában a namíbiai nép függetlenségi harcát támogató nemzetközi konferencia megerősítette az afrikai nép jogát az önren­delkezésre. Az ENSZ-közgyűlés ülés­szakának magyar elnöke ki­fejezte reményét: a Namíbia Tanács további erőfeszíté­seket tesz annak érdekében, hogy a namíbiai nép egyet­len törvényes képviselőjé­nek. a SWAPO-nak a veze­tésével mielőbb kivívja sza­badságát és függetlenségét. Jaruzelski Katowicében Wojciech JaruzeLski, a LEMP KB első titkára, a lengyel Minisztertanácselnö­ke tegnap Katowicébe láto­gatott a kohász szakszerve­zeti szövetség meghívására. Jaruzelski meglátogatta a százhatvan esztendős „Bail­don” kohóművet, az egyik legrégibb lengyel öntödét. Ezt követően Jaruzelski ta­lálkozott a „Bálidon” kohó- műben a Kohóipari Dolgo­zók Országos Szakszervezeti Szövetsége Végrehajtó Bi­zottságának tagjaival. Ljahov és fliekszandrov Módosították az űrkomplexum pályáját Az előzetes program sze­rint tegnap bekapcsolta a Progressz—17 teherűrhajó hajtóműveit Vlagyimir Lja­hov és Alekszandr Alek- szandrov, s módosította á Szaljut-7—Szojuz T-9—Prog- ressz-17 ürkomplexum pá­lyáját. A héten a két űrhajós a teherűrhajó kirakásával fog­lalkozott, s eközben folytat­ta az orbitális komplexum csillagászati helymeghatáro­zásához szükséges módsze­rek tanulmányozását, a Föld felszínének fényképezését és vizuális megfigyelését. Hiszek Chilében 4. Allende, amikor szeptem­ber 11-én reggel elbúcsúzott feleségétől, azt mondta ne­ki: „Csak életem árán ha­gyom el a Monedát. Halálo­mig harcolni fogok, nem le­szek öngyilkos”. S még mi­előtt a junta sajtószóvivője közzétette volna a zűrzava­ros hazugságot, Hortensia Allendét felhívták a mexi­kói követségen, ahol mene­déket talált. Azt mondták neki, hogy férje megsebe­sült, s jelenleg katonai kór­házban van. Azonnal oda­sietett, de jóllehet igazolta magát1, a katonák nem en­gedték be. Végül is kihív­ták a parancsnokot, aki a következő szavakkal lépett az asszonyhoz: „Nagyságos asszonyom, én Salvador Al- lende barátja voltam. En­gedje meg, hogy kifejezzem legmélyebb részvétem”. Hortensia Allende ebből tudta meg, hogy férje már nem él. A tábornok közölte, hogy a holttest már a re­pülőtéren van, Valparaisó­ba szállítják. Először egy dzsipet és egy tisztet ígért, egy másik tábornok viszont meglehetősen nyers hangon közölte, hogy menjen a sa­ját kocsijával. A repülőté­ren az özvegyet egy katonai géphez vezették, amelynek fedélzetén már ott volt a koporsó. „Beszálltam a re­pülőgépbe — mesélte később a mexikói Excelsior tudósí­tójának. — A koporsó közé­pen állt egy katonai pok­róccal letakarva. A repülő­gép Quintero légitámaszpon­ton szállt le. Salvadort ki- vi'tték. Kértem őket, hogy láthassam, megérinthessem, ezt azonban nem engedték meg, azt mondták, hogy a koporsó le van forrasztva. Két géplsocsival, amely a hullaszállítót követte, a San­ta Inés temetőbe hajtottunk. Az emberek kíváncsian néz­tek utánunk: ők nem tud­ták, hogy mi történt és ki feküdt a halottaskocsiban’'. öten kísérték Salvador Allendét a családi sírbolt­hoz, a temetőben mégis any- nyi katona és rendőr hem­zsegett, mintha hatalmas tö­meg jövetelétől tartottak volna. Hortensia nem sírt. Bátran felemelte a fejét és hangosan, hogy minél töb­ben hallják az őrizetként ki­rendelt fegyveresek közül, azt mondta: „És most elbúcsúzom tő­led, Salvador Allende, aki annak a köztársaságnak az elnöke voltál, amely még családodnak sem engedi •meg, hogy elkísérjen utolsó utadra, Hadd tudja meg az egész világ, mi történt. Al- lende elnököt elárulták, ha­talmát fasiszta puccs dön­tötte meg, és temetését a legteljesebb titokban kellett megtartanunk”. A katonai repülőgép az özvegyet visszavitte Santia- góba, ahonnan a mexikói el­nök magánrepülőgépén rövi­desen Mexikóba távozott. Az asszony, aki addig nem foglalkozott politikával, bá­tor és következetes harcosa lelt annak az ügynek, ame­lyért férje életét adta. 1974. február 26-án az,ENSZ em­beri jogok bizottsága előtt leleplezte, hogy a junta leg­alább 80 ezer embert ölt meg. Pinocheték azt hazud­ták, hogy „az események mindössze 1400 áldozatot kö­veteltek”. A holtak helyébe azonban szüntelenül új harcosok áll­nak. A chilei nép harcol — erre épp a mostani soroza­tos tiltakozó napok szolgál­nak legfrissebb bizonyítékul. ,,A katonai junta — mond­ta a Chilei Kommunista Párt kiáltványa a Népi Egység kormányának megdöntése után — az információ min­den lehetséges eszközét se­gítségül híva. aljas hadjára­tot kezdett, hogy befeketít­se Salvador Allendét. De té­vednek, ha azt hiszik, hogy sikerül kitépni a nép szívé­ből emlékét, azét az em­berét, aki a világon legjob­ban hazáját szerette, akj év­tizedeken át harcolt a ki­zsákmányoltak és elnyomot­tak felszabadításáért, s aki hősi halált halt e harcokban. Elmúlnak a sötét napok, és Allende neve beíródik ha­zánk, s egész Latin-Amerika történelmébe. Azok pedig, akik rágalmazták, nyom nél­kül fognak eltűnni... Fidel Castro pedig Havan­nában, az Allende emléké­nek szentelt gyászgyűlésen így beszélt: „Az elnök nem­csak bátran és méltóságtel­jesen viselkedett, megtartva aoSt szavát, hogy a nép ügyéért halni is kész, ha­nem az utolsó megpróbálta­tás idején egyenesen hősies­séget tanúsított. Az ameri­kai kontinensen soha egyet­len elnök sem hajtott végre ilyen drámai hőstettet. Olyan gondolkodó: szegült itt szembe a durva erőszakkal, akinek eddig csak a szó és a toll volt a fegyvere. AI- lende halála — az emberi nagyság e példája — örökre megbélyegezte Pinochetet és társait”. Allende ma is jelen van a chilei nép harcaiban. Tíz esztendő telt el, de a Mo- neda támadóinak nem sike­rült az egykori gyermekor­vos-elnök népét igába haj- taniok. Hogy is mondta Al- lende utolsó rádióbeszédé­ben: „Hazám dolgozói, én hiszek Chilében, s hiszek hazánk jobb sorsában!” Pintér István (Vége) TUNISZ Tuniszban összeült az El Fatah palesztin szervezet Központi Bizottsága. A tes­tület megvitatja az arab vi­lágban történt legújabb fej­leményeket és megvizsgálja, milyen a palesztinok helyze­te Libanonban. Az ülésen Faruk Kaddumi, a szervezet főtitkára elnököl és jelen van Jasszer Arafat, a szerve­zet vezetője is. MONTEVIDEO Az uruguayi főváros la­kossága egy emberként tett eleget a politikai pártok or­szágos titltakozási akcióra szólító felhívásának. Csütör­tök este hat és nyolc óra kö­zött Montevideo lakossága a katonai diktatúra elleni til­takozásuk jeléül eloltották lakásukban a villanyt, majd konyhai edények összeütöge- tésével zajt csapva kivonul­lak az utcákra. BONN A „Békéért harcoló nők” elnevezésű amerikai szerve­zet Petra Kellyt, a nyugat­német „Zöld Párt” egyik ve­zetőjét tüntette ki az ameri­kai szervezet alapította „Az év asszonya" címmel. Mint az indoklásban közölték, a nyugatnémet környezetvédő­ket képviselő politikus „a nők felszabadításáért és a le­szerelésért” vívott harcával érdemelte ki a címet. ATHÉN Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök csütörtökön Athénben megbeszéléseket tartott And- reasz Papandreu görög mi­niszterelnökkel Pérez de Cu- ellar ENSZ-főtitkár legutób­bi ciprusi kezdeményezésé­ről. Pérez de Cuellar java­solta, hogy újítsák fel a cip-' rusi görög és török közösség képviselői közötti tárgyalá­sokat.

Next

/
Thumbnails
Contents