Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-26 / 201. szám

1983. AUGUSZTUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A siker titka: az építők, a pedagógusok és a szülök összefogása Új iskolában kezdődik a tanév Szandaszőlősön Augusztus utolsó hetében az új tanévre készülődés za­ja tölti meg az iskolákat. Nincs ez másként Szandasző- lősön sem, de ez a szeptem­beri indulás^ mégiscsak ne­vezetesebb az előző évieké­nél, ugyanis egészen más körülmények között kezdhe­tik mieg az idei tanévet. Nyolc új tanteremmel, előadótermekkel, zsibongó­val és könyvtárral bővült a szolnoki városrész dktatási intézménye; úttörőszoba, va­lamint igazgatási és tanári helyiségek állnak a pedagó­gusok rendelkezésére. Még­pedig rekordidő alatt szüle­tett újjá a Gorkij utcai is­kola A beruházási szerződést tavaly május 3-án kötötték meg; az intézmény egészé­nek elkészültét 1984. június 30-ban jelölték meg, s az ok­tatási szárnyat (a tornate­rem kivételével) nemrégiben pontosabban július 29-én át­adták rendeltetésének. A beruházás költségét, 42 mil­lió 750 ezer forintban álla­pították meg, amelyet csak­nem 900 ezer forinttal sike­rült leszorítani. Az eredmé­nyek önmagukért beszélnek. Mégis: mi van a számok mögött ? Nyilvánvalóan ösz- szehangolt, tervszerű munka és együttműködés — erről részletesebben Csizmády Já­nost, a fővállalkozó, a Szol­nok megyei Tanács Építési és Szerelőipari Vállalatá­nak főmérnökét faggattuk. — Először csak részmun­kákra éreztük magunkat elég erősnek, azonban az alvállal­kozókkal való egyeztetés, összehangolás Nehézségekbe ütközött. Ezért inkább a kulcsátadásig magunkra vál­laltuk a beruházás minden feladatát. Bizonyítani akar­tunk. ’82 április végén átvet­tük a munkaterületet, az el­ső kapavágás május 6-án történt meg. A Beton- és Vas­betonipari Művek vállalatai szigorúan betartva a határ­időket, pontosan és a meg­adott sorrendben szállították az Uni váz-elemeket s más szükséges anyagokat. így az alapozással párhuzamosan hozzáfoghattunk a szerkezet- építéshez, november végére be is fejeztük ezt a munkát. Fázisokra, napra lebontott ütemterv szerint dolgoztunk, hetente ellenőriztük, hogyan haladunk. Az ejlsc számú vezetőktől kezdve a segéd­munkásokig minden épszeres szívügyének tekintette a szandaszőlősi építkezést. — Voltak-e gondok? — Például az egész épüle­tet odébb kellett „tolnunk” három méterrel, mert azt akartuk, hogy a társadalmi munkában készült tornapá­lya megmaradjoni Aztán a tetőszerkezetet is át kellett tervezni, mert az eredetileg elképzelt, nyugati licenc alapján gyártható, nyeregtető statikai számítását itthon nem végezhették el. Saját költségünkre ideiglenes tetőt készítettünk, hogy ne ázzon be az épület, s télen is foly­tathassuk a munkát, az ab­lakokat az Épfa csak ez év­re tudta vállalni, tehát ebben is áthidaló megoldást kel­lett keresnünk. — Az „erőltetett menet” nem befolyásolta a minő­séget? — A műszaki átadáson mindössze 62 ezer forintos mennyiségi hiányosságot ta­lált a bizottság, például hiányzott egy kilincs, két fénycsövet ki kellett cserélni. Azóta ezeket is pótoltuk. A tomalbermejn |már csak a belső munkálatok vannak hátra, ha megkapjuk a szük­séges pénzt, mihamarabb be­fejezzük. A jövő évi átadás határidejét pedig szintén szeretnénk egy hónappal le­faragni. És ugyanezt a tem­pót kívánjuk elérni a mart­fűi nyolctantermes általános iskola fölépítésében is. Tágas, világos, a korszerű követelményeknek megfelelő termekben iárunk. Friss festék- és bútorszag minde­nütt. Kalydi Sándor iskola- igazgató és kollégái szem­mel láthatóan nagyon örül­nek. — Szolnok egyik legdina­mikusabban fejlődő város­részének egyetlen iskolája a miénk — mondja Kalydi Sándor —, szűkösen fértünk, minden teremben reggeltől estig folyt a tanítás, tanórán kívüli nevelésre pedig egyál­talán nem volt lehetőségünk. Most megfelelő körülmények közé került a 650 gyermek és a 39 tagú tantestület. Na­gyot léphetünk előre. Csak délelőtt tanítunk — ez szin­te hihetetlen számunkra. Napközi, szakkörök, úttörő- mozgfljlomi u.... mindennek lesz helye... Az Épszer dol­gozói, köztük például Túri Pál művezető, és persze a repülőtéri katonák pedagó­gusnyelven szólva, jelesre vizsgáztak. Nem túlzók, ha azt mondom, az együttgon- dolkozás, az együttes elek vés mintapéldája valósult meg itt. Pedagógusok, szülők, ta­nulók ütemterv szerint, lel­kiismeretesen, gyorsan taka­rítottak, berendezték a tan­termeket Szabad idejüket, fizetett szabadságukat felál­dozva végezték augusztus 1—20. között a társadalmi munkát, melynek értéke 650 ezer forint körül mozog. Az ő ügyszeretetük ékes bizo­nyítéka is ez a szép új is­kola Köszönjük minden­kinek. Sz. TT Lucornamag-termesztés Tanácskozás és bemutató Korszerű gyújtóberendezés kismotorokhoz Kismotorokhoz használ­ható korszerű elektronikus gyújtóberendezést fejlesztet­tek ki a veszprémi Bakony Művekben. A Kismotor- és Gépgyár megbízásából ké­szült berendezéseket kerti gépiek, áramfejlesztők kis­motorjaiba építik majd be. Az új konstrukció egyébként biztonságosabb mint elődje, élettartama is többszöröse annak. Ugyanakkor nem igé­nyel külső áramforrást, ak­kumulátort. Az elektronikus gyújtókészülékből az idén már 10 ezret, jövőre pedig már 25 ezret gyárt a Ba­kony Művek. 1981 után újra a mezőtúri Dózsa Termelőszövetkezetben rendezték meg a gyakorlati bemutatóval egybekötött lu- cernamag-termesztési ta­nácskozást. Az Agrocoop Ál­lattenyésztési és Takarmány­termesztési Rendszer, az Al­földi Gyepvetőmag Termelé­si Rendszer, a Vetőmag Vál­lalat Közép-magyarországi Területi Központja, a Teszöv és a MAE megyei szerveze­tének növénytermesztési szakosztálya rendezésében megtartott szakmai esemé­nyen ismertették a közös 'gazdaság elmúlt esztendei, gazdálkodásának eredmé­nyeit. Megállapították, hogy az idén is jó lucernamag­termésre számítanak. Az ed­dig learatott területen 275 kilogrammos átlagtermést takarítottak be, amely mint­egy négymillió forint több­letet jelent. Ezután a termelőszövetke­zet központi irodájában szakmai előadások következ­tek A tanácskozás részt­vevői tájékoztatást kaptak a lucernamag termését befolyá­soló tényezőkről és a lucer­namag ár- illetve piaci helyzetének alakulásáról. Ezt követően a több mint száz agrárszakember a Dó­zsa Termelőszövetkezet lu­cernatábláin a magtermesz­tés eredményes megvalósítá­sáról győződhetett meg. tetteken a sor Befejeződtek a Tisza menti közegészségügyi napok Pénzügyi intézkedések Segftstg a mezőgazdasági üzemeknek Az ország egyes területe­in az aszály a mezőgazdasá­gi nagyüzemek egy részében a gazdálkodás pénzügyi egyensúlyát is megrendítette. A folyamatos üzemvitel és a jövő évi termelés megala­pozása érdekében a Pénz­ügyminisztérium és a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, — az Orszá­gos Tervhivatallal, a Magyar Nemzeti Bankkal és a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben — több pénzügyi intézkedést tett. Ezek közül a fontosab­bak: — A megyei tanácsok pénzügyi osztályait felha­talmazták, hogy a gazdasá­gok kérelmei alapján mérsé­keljék, illetve engedjék el azoknak a gabonatermő te­rületeknek a földadóját, ame­lyek aszálykárt szenvedtek. Az aszálykárok mértékét — az eljárás gyorsítása végett — kárbecslő bizottság he­lyett a megyei tanácsok me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályai is igazolhatják. A megyei tanácsok illetékes szervei dönthetnek arról is, hogy az egyes üzemekben a kalászos gabonán és a kuko­ricán kívül más, 25 százalék­nál nagyobb mértékben károsodott kapásnövények területére is kiterjesztik-e az adókedvezmény lehetőségét. Nyereségcsökkenésük pót­lására a nagyüzemek az év végén a tavalyi adózott nye­reségük mértékéig felhasz­nálhatják a tartalékalapju­kat, és a jövő évi nyeresé­gükből nem kell teljesíteni­ük a tartalékalap-visszapót­lási kötelezettségüket. Az aszálykárok miatti árbevétel­kiesések pótlására felvett rövid lejáratú hitel kamatát szintén a tartalékalap terhé­re számolhatják el azok az üzemek, amelyekben a kalá­szos gabona, a kukorica, vagy más takarmánynövény a megelőző három év átlagá­hoz képest 25 százaléknál nagyobb mértékben károso­dott. A tartalékalappal nem rendelkező szövetkezetek az aszály miatti hitelek kama­taira a TOT és a Teszövök által meghatározott feltéte­lekkel a Kölcsönös Támoga­tási Alapból kérhetnek pénz­ügyi fedezetet. Az aszály következtében előállt takar­mánykiesés miatt lehetőség nyílt a jövő esztendőben esedékes tehénselejtezés részbeni előrehozatalára. Szolnok először 1975-ben, a város fennállásának 900. év­fordulója alkalmából adott otthont a Tisza menti köz­egészségügyi napok rendez­vénysorozatának. Az azóta eltelt idő alatt — az új sza­bályok és előírások szabta követelmények közepette — három-négyévenként került sor az eseményre. Az első két rendezvényen a résztvevők a Tiszatáj közegészségügyi és járványügyi problémáit ele­mezték. A IV. Tisza menti köz­egészségügyi napok kétnapos rendezvénysorozata tegnap fejeződött be az MSZMP Szolnok megyei Oktatási Igazgatósága tisza Ligeti szék­házában. A tudományos ülés­sorozat alkalmával tartotta beszámoló közgyűlését a Ma­gyar Higiénikusok Társasá­ga is. Dr. Högye Anna, a Szol­nok megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgató főorvosa „gyors­mérlege” szerint: — A több éves múltra visszatekintő rendezvényso­rozatra, amelyet számos fne- gyei és országos szerv támo­gatott, százötvenen jelezték érkezésüket. Ezzel szemben az egészségügyi napok egy- egy eseményének látogatott­sága meghaladta a kétszáz főt is. — Tehát spontán érdeklő­dök is érkeztek?! — Igen. több szekcióülés, illetve előadás napi munká­juk közepette is ide vonzotta a kollégákat. Számos részrendezvény megkülönböztetett érdeklő­dést váltott ki: például a la­kosság tápláltsági állapotá­val, vagy a táplálékkal be­vitt káros anyagok elemzésé­vel foglalkozó előadások. Lé­nyegében tehát azok a szak­területek és témák kerültek az érdeklődés homlokterébe, amelyek az embert és köz­vetlen környezetét károsító anyagok, illetve az ember egészségi állapota közötti összefüggéseket keresik. — A Tisza neve is gyakran megjelent az előadáscímek­ben. Mindez véletlen vagy törvényszerű következmény? — Valóban több előadás foglalkozott a Tisza és mel­lékfolyói ilyen vagy olyan szempontból történő vizsgá­latának értékelésével. A víz- szennyezést illetőleg meg kell jegyezni, hogy a köz­egészségügyi szakemberek ezúttal nem a „klasszikus” tehát a régebbi vízminőségi előírásoknak megfelelő) anyagokat kutatták. — Az együttes ülés első előadását, amelyet dr. Hu­tás Imre, az egészségügyi miniszterhelyettes ktartott, nagy érdeklődés kísérte. — Mindez meghatározta a rendezvénysorozat alaphan­gulatát: a miniszterhelyettes a prevenció új szemléletéről szólt, s lényegében arról is, hogy a közegészségügyi szak­emberek munkájának milyen hatása van a hétköznapi élet­re. — Szakemberként, házi­gazdaként ön hogyan értéke­li a IV. Tisza menti köz­egészségügyi napokat? — Az imént már szó esett a rendezvények látogatottsá­gáról — azt hiszem, az ön­magáért beszél. Amit én ta­pasztaltam : vendégeink, az ország szinte mindegyik me­gyéjéből érkezett szakembe­rek, orvosok, kutatók — meg voltak elégedve a látot­takkal, hallottakkal és a vendéglátással is. így bú­csúztak: találkozzunk az V. alkalommal is Szolnokon. Addig a hétköznapi tetteken a sor. — vj — A szünetben: az előadásokhoz fűződő tablók tartalmán el le­hetett töprengeni. Fotó: Hargitai A Hazafias Népfront megyei bizottsága és a Magyar Néphadsereg megyei hadki­egészítési és területvédelmi parancsnoksá­ga a sorkatonai szolgálatra bevonuló fiata­lok részére ünnepélyes búcsúztatást rende­zett tegnap a szolnokS Jubileum téren. Az ünnepélyes búcsúztatón részt vett Barta László, a megyei tanács elnöke, Szűcs Já­nos, a megyei pártbizottság titkára és Sán­dor László, a HNF megyei bizottságának titkára. Képviseltették magukat a megye városai, járásai is. A Himnusz hangjai után a fiatalokat a Hazafias Népfront nevében Tóth Lajos köszöntötte. Beszéde után Czók Sándor őr­vezető a leszerelők nevében jelképesen át­adta fegyverét a most bevonuló fiatalok közül Kálmán Lajosnak, akinek az édes­anyja a szülői ház nevében búcsúzott az újoncoktól. A bevonuló fiatalokat Erdei Kálmán őrnagy vette át a hadsereg nevé­ben. Az Internacionálé hangjai után a fia­talok elutaztak jövendő állomáshelyükre. Képünkön: Kálmán Lajosné beszél a bevo- nulókhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents