Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-18 / 195. szám
1983. AUGUSZTUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Autószerviz — veszteséggel Sok év után közelebb a Kiegyensúlyozott a kínálat Urak, bérek, teljesítmények Nem sok öröme volt eddig a tiszafüredi ©épipari Szövetkezet 1979 óta dolgozó autószervizében a tagságnak. A járás gépjárműjavítási igényeinek kielégítésére hivatott, százezer óra kapacitásúra tervezett üzem még mindig veszteséggel zárta az évet. Az eredménytelenség magyarázata: a szerviz termelési lehetőségeit eddig egyszer sem sikerült teljesen kihasználni, a kevés bevétel nem fedezte a műhelyek üzemeltetésének költségeit. Ördögi kör Sokféle oka volt a kihasználatlanságnak. Kezdetben a megrendelések hiánya okozott gondot. Ez még érthető lenne, ha a szerviz megismerésével párhuzamosan a Füreden kocsit javíttatok száma gyarapodott volna. Nem így történt — a „vendégek” inkább fogytak, s az egyszer betérőik rossz hírét vitték az új üzemnek. — Nem mondom, hogy minden alap nélkül — gondolkodott el a szövetkezet elnökei, Pallagi László. — Persze a kellemetlen tapasztalatot szerzők véleményére alapozva a kocsitulajdonosok a valóságosnál sötétebb képet festettek az üzemről. Ez a sorsa annak, akinek a „vendégekből” kell megélnie: kevésszer sem hibázhat, mert a rossz munkának igen gyorsan híre megy.. . Pedig nálunk törvényszerűen kellett kezdetben hibáknak történnie. Speciális szerszámok, a korszerű javításnál nélkülözhetetlen berendezések, diagnosztikai eszközök hiányoztak. A festőműhelyt is csak a beruházás hivatalos befejezése után adták át... Mert nem volt munka, a teljesítmény szerint fizetett szerelők nem kerestek — felerősödött a fluktuáció, jó szakember pedig nem jelentkezett felvételre nálunk. Ez tovább rontotta a minőséget. Ördögi körnek látszott! Hogy mégis sikerült a körforgást megszüntetni, az a műhelyek felszerelése és a munkafegyelem megszilárdítása érdekében vállalt erőfeszítéseknek köszönhető. Ma már korszerű szerszámokkal, berendezésekkel dolgoznak a füredi autószerelők is. A technikai színvonal emelkedésének legjobb bizonyítéka az, hogy négy személy- és két kistehergépkocsi-márka garanciális szolgáltatásainak elvégzésére szerzett jogot a szerviz, a KPM illetékesei a zárttechnológiás jármű vizsgáztatására is képesnek találták. Az új feladatok a megrendeléseket szaporították, a munka javuló minősége fokozatosan feledtette a járműtulajdonosok sérelmeit is. A szövetkezeti szerviz ma már képes versenyezni a környék más üzemeivel és a kisiparosokkal. Többet dolgozva az emberek is jobban megtalálják számításukat. (A bérek növekedését a javítási díjak legutóbbi emelése is segítette: a nagyobb bevételből több bér jut a szerelőknek) Kialakult egy stabil szakmunkásgárda. Régi gond, új magyarázattal Sokat változott tehát a helyzeti, annyit azonban nem, hogy a járműjavítás veszteségétől megszabaduljon a szövetkezet. A tavalyi első félévben például 680 ezer forint volt a ráfizetés. — Sehol nem üzlet ma járműjavítással foglalkozni — kereste a magyarázatot a szövetkezet elnöke —, nálunk azonban korántsem csak ezért veszteséges a szerviz. A 60 ezer órányi kapacitásból (csak a tervekben volt szó 100 ezer óráról, legutóbbi felméréseink szerint 60 ezer órát lekötő feladat megoldására vagyunk képesek) most csak 45 ezer órát tölthetünk el hasznosan. Többek között azért, mert még mindig nincs karosszériajavító műhelyünk. Így aztán a lehetséges megrendelők jelentős részét veszítjük el: aki ugyanis ösz- szetörte autóját, igyekszik rajta minden munkát egy helyen elvégeztetni. Mi viszont legfeljebb nyáron, a szabadban dolgozva vállalkozhatunk a kocsiszekrény rendbehozatalára. Végeredcélhozf?) ményben nemcsak a karosz- szériamunkák bevételétől esünk el, elszalasztjuk a motor vagy a futómű javítására, az elektromos szerelésre kínálkozó lehetőségek egy írészét is'. í.) Hárosszériamű- helyt viszont csak valamilyen pénzügyi támogatással, építhetnénk, ilyen segítség azonban a mai időkben nagyon bizonytalan. Rövidebb a holtszezon Hosszú távon ráfizetést kell tehát tervezni az autószervizben? A ©épipari Szövetkezet vezeti bizakodóbbak: az idei első félévben már csak 274 ezer forint volt az üzem vesztesége. A 400 ezer forintos javulás egy ügyes „húzásnak” köszönhető. A szövetkezet szerződést kötött az Autókerrel kis tehergépkocsik teljes felújítására. A budapesti partner megbízásait főként a téli időszakban kell elvégezni, akkor, amikor a lakossági járműjavítási igények csökkennek. Lerövidül így a holtszezon. A fürediek arra számítanak, hogy munkájukat megismerve a térségből — a Kunság, a Hajdúság és Heves megye közeli településeiből — mind több vállalat és szövetkezet javíttatja náluk Nysait és Zsukjait. A szerviz termelési lehetőségeinek teljesebb kihasználása érdekében vállalkozott a Gépipari Szövetkezet használt gépjárművek forgalmazására is. A megvásárolt öreg autókat az üzem szakemberei teszik ismét forgalomba állíthatóvá, ezek a javítások remélhetőleg jelentős mértékben csökkentik a holtidőket. A biztató tervek ellenére a szövetkezet vezetői óvatosan fogalmaznak. A jövő évi terv csupán a veszteség minimálisra csökkentése. A kívülálló is — mert az eddigi intézkedések ésszerűknek tűnnek — csak remélheti, hegy sok év után az óhajtott célt elérik a fürediek. V. Szász József II betakarítás előtti gépvásárlás A mezőgazdasági nagyüzemek őszi betakarítási előkészületei augusztus közepén meggyorsultak. |A termelők a határszemléken meggyőződtek arról, hogy az idén — az aszályos időjárás miatt — legalább két-három héttel korábban kell indítaniok a gépeket, a beta'karító-berendezéseket. A tartós szárazság tovább rontja a terméskilátásokat, ezért augusztus húszadika táján egész sor nagyüzemben hozzálátnak a napraforgó aratásához, és nagy erővel folytatják a kukorica silózását is. A nagykereskedelmi vállalatok telepein elegendő a gépkészlet. Ebben közrejátszott az is, hogy a várhatóan 'kisebb növénytermelési bevételek miatt némileg megcsappant az érdeklődés1 a nagyteljesítményű, ám árban is borsos gépek iránt. A nagyüzemek a tavalyinál háromszázzal több kombájnból egészíthették ki gépparkjukat. s a kiegyensúlyozott kínálatra jellemző, hogy az éveken át csak nehezen beszerezhető NDK- kombájnokból is még mindig van készlet a raktárakban. Eladásra várnak Bison mintájú arató-cséplőgépek is, ezek szintén a korszerű típusokhoz tartoznak. Az NDK mezőgépiparának új kombájnja az E—514-es, ebből a gépből csaik kisebb számban érkezett, várhatóan jövőre vehetik majd használatba nagyobb számban a gazdaságok ezt a nagyteljesítményű és gazdaságosan üzemeltethető gépet. Augusztus végéig tart a kedvezményes öntözőgép-akció, amelyben 170 nagyteljesítményű szivattyúberendezést kínálnak a gazdaságoknak. Az őszi talajmunkákhoz szükséges felszerelésből szintén megfelelő az ellátás, ugyanúgy ki tudják szolgálni a betakarítógépek különböző tartozékait, az adaptereket kereső üzemeket is. Az őszi munkák idején a kereskedelmi és szolgáltató vállalatok megszervezik az ügyeleti szolgálatot. Régóta bevonult a köztudatba az a néha csak féltré- fásan használt szólásmondás, hogy aki árt mond, mondjon bért is. Még akkor is. ha napjainkban a magyar gazdaságban nincs mindig lehetőség arra, hogy a béremelések automatikusan kövessék az árnövekedéseket. Az említett elv alapja az a poetikus megfogal- mazásiban is napvilágot látott közgazdasági tény. miszerint „a munkabér a munkaerő ára”. Vagyis a munkabérnek tartalmaznia kell egyebek közt a munkaerő újratermeléséhez szükséges előállítási költségeket. Ez pedig azit jelenti, hogy amennyiben ezek az előállítási költségek (vagyis a termékek és a szolgáltatások árai) emelkednek, növekedniük kell aí béreknek is. Még mielőtt azonban az idei ár- és bérindexeket összevetve számon kérnénk valamilyen mulasztást érdemes áttekinteni a magyar gazdaság eddigi ár-bér versenyét. Teljesen természetes és nyilvánvaló, hogy az utóbbi esztendőkben tapasztalható ármozgások rendkívül érzékenyen érintették a honi polgárokat. Nem csupán azért, mert minden ármozgás hangulati tényező, hanem azért is, mert a magyar fogyasztó a korábbi időszakokban, évtizedekben stabil árakhoz szokott. Amikor például 1961 és 1965 között a jövedelmek évenkénti átlagos növekedési üteme 3,3 százalék volt, az áremelések évente mindösz- sze 0,4 százalékot tették ki. Mindkét adalí 1966 és 1970 között csaknem duplájára növekedett, de valamelyest szűkült a bér- és árnövekedési olló közötti rés. Ebben az időszakban évente 6 2 százalékos volt a jövedelmek és 0,8 százalékos az árak növekedési üteme. 1971— 1975 között a korábbihoz képest mérséklődött a jövedelmek növekedési üteme, miközben ugrásszerűen, — legalábbis az előző tervidőszakhoz viszonyítva — megnőtt az áremelkedés. A jelzett időszakban évente 4,5 százalékos volt a jövedelem-, és 2,8 százalékos az árnövekmény. Még nagyobb különbségeket takar az 1976—1980 közötti időszak. Ekkor a jövedelmek évente 1,6 százalékkal gyarapodtak, miközben az árak átlagosan 6,3 százalékkal nőttek. Az adatok hátterében meghúzódó érvek, közgazdasági összefüggések közismertek. A cserearány-romlás, a magyar termékek világpiaci árának átlagosan mintegy 20 százalékos leértékelődése következtében nem volt és nincs lehetőség a teljesítmé- nyek kiemelkedőbb honorálására. Az már más kérdés, hogy a sokszor deklarált elvnek, miszerint a béreknek és a jövedelmeknek tükrözniük kell a teljesítményeket, nagyobb érvényt kellene szerezni a gyakorlatban. Vagyis az életszínvonal alakulásában a teljesítmény révén kellene szerepet kapnia a jövedelem- . és bérpolitikának. i A bérdifferenciálás és a fogyasztói ármozgások fontosságát. életszínvonalra gyakorolt hatását nem kisebbítve, tudni kell azonban azt is, hogy a bér- és árrendszer nem egyedüli eleme az életszínvonalpolitikának. Ennek kiindulópontja mindenekelőtt az a foglalkoztatáspolitika, amely a teljes foglalkoztatás elvét vallva minden állampolgár számára jogot ad a munkához. Hasonlóképpen fontos eleme az életszínvonalpolitikának a társadalmi juttatások politikája. Ez esztendőről esztendőre nagyobb terhet ró a közös kasszára, még akkor is, ha az állam nem, vállal újabb kötelezettségeket magárai Az említettek következtében. miközben a jövedelem emelkedései kevésbé igazodtak az áremelésekhez, átalakult a jövedelmek belső szerkezete is. A bérekhez képest növekedett a béren kívüli juttatások sora. Mindez persze nem ássa alá az elöljáróban. leszögezett szólásmondás igazát. Gazdasági helyzetünk, korábban szerzett adósságaink, költekezéseink azonban elsősorban a teljesítmények, nem pedig az árak garantált elismerésére adnak lehetőséget. Valahogy így: ahol teljesítményt mondanak. mondjanak bért is1. M. B. Új bútorok Zalából Űj, a vásárlói igényekhez igazodó termékeket mutat be az őszi BNV-n Zala megye két bútorgyára, a zalaegerszegi és a nagykanizsai. Az előbbi 15 garnitúrát állít ki, köztük házgyári lakásokba készített elemes bútorokat. Közönség elé kerül továbbfejlesztett koloniál-jellegű dolgozó- és lakószobájuk, valamint dobozolt csomagolásra alkalmas, lapra szexéit elemes korpusz-bútoruk is. A kollekcióban helyet kapott két olyan ülőgarnitúra is, amelyek szekrénysorba építhetők. A Kanizsa Bútorgyár két új családdal igyekszik elnyerni a látogatók tetszését. A Montana fantázianevet viselőből rusztikus és két simább változat készül. A Rondo pedig már a jövő bútorát idézi, teljes lapba sze- reltségével, összecsukható, konténeres csomagolási módjával. Kesztölci tapéta Jászberényben Szaporodnak az új lakások, családi házak, többszintes lakótömbök. Az építkezéseknél egyre több tapétára van szükség. Viszont Jászberényben és környékén csak egy papírboltban lehetett tapétát kapni, és a választék is tízharminc között mozgott. A jászberényi Városi Tanács hatósági osztálya ezért nagy örömmel vette a kesztölci tsz megbízottjának jelentkezését. Ezt követően nyílt meg május elején a megye első tapétaszaküzlete Jászberényben, a Hatvani úton, a szociális otthon mellett. — Megkerestem a tsz tapétaüzemét, megegyeztünk, és így került ide Berénybe ez a szaküzlet — mondja Takács Ervin üzletvezető. — Raktárral együtt 30 négyzet- méteres alapterületen nagy forgalmat bonyolítunk. — Az eredetileg 80 ezer forintra tervezett havi bevételt most, augusztus első felében elértük. A vásárlók 101 fajta tapéta és poszter között válogathatnak, természetesen ragasztót, szegélyeket is árulunk. Nyolc százalékkal olcsóbbak vagyunk, mint a papírboltok, áruházak, és a rendkívüli igényeket gyors utánrendeléssel ki tudjuk elégíteni. Talán ezért van az, hogy nemcsak Berényből és a környékéről, hanem Hatvanból, Hevesről, ©yöngyös- ről is járnak hozzánk vásárolni. A papírboltban is — amióta megnyílt a szaküzlet — megnőtt a választék. A kettőjük közötti versengés győztese mindenképpen a vásárló, mert van lehetősége a választásra, eredménye pedig a könnyen kezelhető falfelületek, kellemes szobabelsők. Automata gépsor A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat törökszentmiklósi malomüzemében ez év júniusában indult be az új csomagológép. Az NSZK gyártmányú berendezésen szinte minden terményt lehet csomagolni. Eddig ezt a munkát kézi erővel tizenöt asszony végezte. Most az új géphez mindössze öt asszony figyelő szemére és ellenőrzésére van szükség. Jelenleg lisztet csomagolnak 2 kg-os kiszerelésben, naponta 700 mázsát. Az itt csomagolt lisztből kielégítik a megyei igényeket, és jut belőle a fővárosnak is. Éber szemek figyelik a gép munkáját Tasakokkal töltik fel a gépet Benei Ferencné ellenőrzi, kezeli az automata gépsort Szúrópróbaszerűen ellenőrzik a liszt súlyát. Képünkön Alattyáni Miklósné Szállításra kész 2 kg-os csomagolásban a finomliszt Fotó: T, Z.
