Szolnok Megyei Néplap, 1983. augusztus (34. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-16 / 193. szám

Borúlátás nélkül Sajnos nagyon is aktuális okokból jutottak eszembe azok a riportok, amelyeket á harmincas években vetett pa­pírra Móricz Zsigmond a ki­égett Hortobágy ról. Döbbe­netes képeket festett az aszály sújtotta pusztáról, ahol alig juthatott eledelhez az állat, hiszen szinte siva­taggá lett legelőn csatangol­hatott csupán a juh, a szarvasmarha. ... Nem jártam mostanság a Hortobágyon, ám koránt­sem nehéz kikövetkeztetnem, hogy május óta szinte egy- végtében tartó szárazság ott is megtette a magáét. Másutt is kiszáradt rétekre, lekókadt kukoricákra láthat az utazó ember. Való igaz: évek óta nem volt Magyarországon az idei­hez hasonlatos méretű aszály. Ez a tény azonban egyszersmind fölvet bizo­nyos kérdéseket is. Ezek leg- főbbike: csakugyan drámai helyzetben leledzene szocia­lista mezőgazdaságunk? Amely pedig az utóbbi egy­másfél évtizedben jónéhány- szor bizonyította életrevaló­ságát?! Hát az öntözés? — szoká­sos föltenni e jobbára naiv kérdést, Naiv, mert gazdasá­gosság nélkül bajos rákész­tetni bármely téeszt az egyébként célszerű módszer­re, amely célszerűséghez pá­rosul a berendezések mű­szaki állapota, a műtrágyá­zás, a munkaerő és így to­vább. Az okok egyike a vízdíjak drágulása. Legutóbb a tévé­ben láthattuk a dunavarsá- nyi Petőfi Tsz elnökét, dr. Tresszer Pált, aki szenvedé­lyesen érvelt e tény ellen. Nemrégiben a Falurádióban hallottam a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság igazgató­ját hasonlóképpen megnyi­latkozni. Ne számítson sen­ki sem arra, hogy a vízdíjak — továbbá a gépek, beren­dezések — mai állapota rá­bírhatná az egyébként is pénzügyi zavarokkal küzdő gazdaságokat az öntözött te­rület növelésére. De tán kár is volt elidőz­nöm e témakörnél, hiszen vi­szonylag csekély e földek mennyisége. Vannak más té­nyezői is az idei aszálynak, mégpedig — ellenkező elője­lűek! Igaz, közhelyszerű em­legetni, de kétségtelen a szó­lás valóságtartalma: ml lett volna itt akár tíz-húsz esz­tendeje is! Például csupán az a tény, hogy a talajban évek során felhalmozott táp­anyagok mennyit mentettek meg, már önmagában bi­zonyság a nagyüzemi mező- gazdaság mellett. Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­ter megállapítása szerint: „Az időjárási szélsőségek el­leni küzdelemben nyilvánva­lóan rövidébb távon, a most következő hetekben, hóna­pokban is sok tennivaló adó­dik. Ezek közül igen lénye­ges: még az aszály által leg­inkább sújtott nagyüzemek­ben is gondoskodni kell az idei gazdálkodás folyamatos menetéről, a jövő évi termés gondos, alapos előkészítésé­ről... A tervezettnél keve­sebb tömegtakarmány pótlá­sa melléktermékekkel, az ön­tözés lehetőségeinek még jobb hasznosítása, a jövedel­met pótló mezőgazdasági és egyéb közhasznú tevé­kenységek további bővítése: mind-mind segíthet mérsé­kelni a kárt, javíthat a gaz­daságok év végi pénzügyi mérlegén.” A MÉM-ben nem találkozhatni holmi elkesere­dettséggel . M indenekf ölött: az élelmiszer-ellátásban sem­miféle fennakadás nincs. Lé­nyeges továbbá, hogy az ag­rártermékek java az őszi hó­napokban kerül le a földek­ről!, s még a furulyázó kuko­ricákon is sokat segíthet né­hány kiadós eső. Márpedig az eső megjött! A meteorológusok prognózisa szerint további csapadék várható. Eleddig nagyok a különbségek, némely tájain­kon még ma is dúl az aszály. Nyilvánvaló, hogy megnőttek a pénzgondok, amelyeken javíthat, hogy a Magyar Nemzeti Bank soron kívül hiteleket nyújt, mód van a hiteltörlesztések átütemezé­sére, miként a zárolt tarta­lékalapok felszabadítása is napirendre került. Szó volt mindezekről azon a megyei mezőgazdasági tanácskozá­son, melyet a közelmúltban tartottak. Nagyok az eltérések az or­szág tájai-megyéi között. De ugyan ki ne emlékeznék ha­sonló esetekre? Például ami­dőn irányvonatok vitték a kombájnokat a Tiszántúlról az eső sújtotta dunántúli aratók megsegítésére, vagy amikor éppen megfordítva történt ugyanez. Igaz, a bajba jutottakat ez korántsem vigasztalja, ám a lényeg, hogy ily módon ki­egyenlítődnek a terméshoza­mok. Aminek legbiztosabb következménye, hogy meg­nyugodhatunk: továbbra is kiegyensúlyozott marad az élelemellátás. K. N. Az eí/enörzóarőt 0 gazdasági irányítás része A hetvenes évek közepe óta jogszabályokkal, párt­ós állami határozatokkal mind jobban alátámasztott követelmény, hogy a gazda­sági ellenőrzés váljék a vezetés szerves részévé, épüljön be az irányítási rendszer egészébe és már menet közben küszöbölje ki a folyamatokban fellépő hibákat, ne csupán utólag regisztrálja azokat. Első­sorban ezt a szemléletet — és gyakorlatot — kívánja erősíteni az augusztus 17-én Pécsett kezdődő V. Ellen­őrzési Konferencia, amely­nek programjáról hétfőn tájékoztatták a sajtó képvi­selőit. A kétnapos konferen­ciát a Szervezési és Vezeté­si Tudományos Társaság rendezi. A szervezők el­mondták, hogy a mostani tanácskozás legfontosabb feladata lesz a népgazdasá­gi igények megfogalmazása, a külső és belső ellenőrzés tapasztalatainak összegzése, valamint — a változó gaz­dasági körülményekkel össz­hangban — az újabb tenni­valók megoldásának tisztá­zása. A vezetés és ellenőr­zés egymáshoz kapcsolódá­sát azzal is hangsúlyozni kívánják hogy a tanácsko­zásra meghívott mintegy ezer résztvevő között az el­lenőrzési szakembereken kívül szárdos gazdasági ve­zető is lesz. A plenáris ülést követően öt szekcióban folynak a viták, és a ta­nácskozást záróülés kereté­ben 18-án fórummal és ajánlások elfogadásával fe­jezik be. Találkozó veteránokkal ündropov beszéde a gazdaság és az ideológia kérdéseiről Oroshézén Ifjúvezetők tanácskozása Tegnap Orosházán meg­kezdődött az ifjúvezetők hetedik országos találkozó­ja. amelyen az úttörőmun­kát segítő huszonötezer ta­nuló és dolgozó fiatal kép­viseletében háromszázan vesznek részt. Az ifivezetők háromévenként megrende­zett országos tanácskozása módszervásár és tapasztalat- csere: a résztvevők felmérik a legutóbbi találkozó óta el­telt időszak eredményeit, hiányosságait, meghatároz­zák a feladatokat. Az oros­házi tanácskozás ajánláso­kat tesz az ifjúvezetők to­vábbi munkájához az úttö­rővezetők. decemberben sor­ra kerülő nyolcadik orszá­gos konferenciájára. Anyanyelvi védnökség! ülés A külföldön élő magyaro­kat az óhazához kapcsoló anyanyelvi mozgalom négy évenkénti konferenciájának állandó testületé, a védnök­ség, hétfőn tanácskozásra ült össze Budapesten. Az ese­ménynek négynapos prog­ramja van, témája a két év­vel ezelőtti konferencia óta elért kapcsolat-gyarapodás számbavétele, illetőleg ja­vaslatok kimunkálása a kö­vetkező — 1985-ben esedé­kes — anyanyelvi konferen­cia programjára. Lőrincze Lajos professzor, az anyanyelvi konferencia védnökségének elnöke nyi­totta meg az ülést. A mozgalom sok év óta si­keres rendezvényeiként em­lítette a balatoni gyermek­nyaraltató. nyelvgyakorló tá­borokat. a sárospataki ma- gyarságismereti nyári tábort, a debreceni pedagógusképző tanfolyamot és a táncoktatók továbbképző találkozóit. Megvalósulóban van az a régi terv, hogy a határain­kon kívül élő magyar gye­rekek idehaza középiskolai tanulmányokat folytathat­nak: a kőszegi Jurisich Miklós Gimnáziumban az idén ősszel kezdődő tanév­ben a hazai középiskolások­kal egy osztályban tanulnak a jelentkezők, s 1984-ben in­dítják el az első kétnyelvű osztályt, amelyben magyar és angol nyelven folyik majd a tanítás, A külföldi­ek részére lehetőség nyílik érettségi vizsga letételére is, és ezzel az érettségivel foly­tatni lehet majd a tanulmá­nyokat magyar felsőfokú tanintézetekben. A mostani védnökségi ülés csütörtökön a mozga­lom további teendőinek kör­vonalazásával zárul. A gazdaság és az ideoló­gia kérdéseiről beszélt a többi között Jurij Andro- pov, az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke tegnap. Andropov és több más szovjet pártvezető az SZKP Központi Bizottsá­gának székházában találko­zón vett részt a párt vete­ránjaival. A párt főtitkára a talál­ÉpüI az új vízmű Kilencvenmilliós beruházás Jászapátiban A jászapáti panaszkod ók sokan vannak: a belterületi utak hossza meghaladja a 60 kilométert, a felénél is ke­vesebb viszont azoknak az utcáknak a száma, ahová el­jutott a vezetékes ivóvíz. Növeli a bajt, hogy a kiépí­tett vízvezetékhálózat is el­avult, és a régi zsákutcák­ban, az újonnan nyitott ut­cákban nincsenek közkifo­lyók sem. A felismerés, hogy a gon­dokat csak új vízmű építé­sével, a vízvezetékhálózat felújításával és bővítésével lehet megszüntetni, nem ké­sett. A megvalósítással mégis évekig kéllett várni a ta­nácsnak, mert hiányzott a pénz. Időközben megalakult a vízműtársulat, ezzel lehe­tőség nyílt az anyagi alapok megteremtéséhez. Elkészül­tek a kiviteli tervek, és az idén elkezdődött a vízmű építése. A kilencven millió forint költségű beruházás leglátvá­nyosabb létesítménye a 750 köbméter űrtartalmú, acél- szerkezetű víztorony lesz. Másik hasznos létesítmény a 600 köbméter vizet befoga­dó felszíni tároló. A Közép- tiszavidéki Vízügyi Igazga­tóság kivitelezésében épül a korszerű berendezésekkel, ki­szolgáló létesítményekkel el­látott központi gépház. Elkészült az egész tele­pülésre kiterjedő, nagy át­mérőjű körvezeték-rendszer kiviteli terve. Erre kötik rá azokat a vezetékeket, ame­lyek elviszik az ivóvizet a község minden utcájába, há­zába. Póttervezés alapján további 10 kilométer veze­ték épül. Ez azoknak a mel­lék- és zsákutcáknak a víz­ellátását szolgálja, amelyek az eredeti tervben nem sze­repeltek. A több mint kétszeresére bővülő vízhálózat folyamatos ellátásához az eddigieknél több vízre lesz szükség. Je­lenleg három artézi kútja van a községnek. Az új víz­mű kiviteli tervében egy újabb, gazdag vízhozamú, nagy átmérőjű, kavicsszűrős kút építését is előirányoz­ták. A jelentős beruházás meg­valósításának feltételeit Jász­apátiban is a vízműtársulás megalakításával teremtették meg. Ez tette lehetővé a 40 százalékos állami támoga­tást. a gazdasági szervek és a község lakóinak anyagi hozzájárulását. A szervezés során újból bebizonyosodott, hogy a jászapátiak szeretik lakóhelyüket. Azokban az utcákban, ahol már van kiépített ve­zeték, a lakók telkenként 6 ezer forinttal járulnak hoz­zá a vízmű építéséhez. Ahol még nincs, ott 15 ezer fo­rint a hozzájárulás összege, amit 10 év alatt kell befi­zetni. A pénz előteremtésére OTP-hitelt is igénybe ve­hetnek a lakók. Az anyagi hozzájárulás az áldozatvállalásnak csak egyik része. A vízmű építé­se árokásással, fúrással, fa­ragással jár. Az építkezés várhatóan 1986-ig tart. Ad­dig nehezebb lesz a közle­kedés. egyes utcákba eset­leg hetekig nem lehet majd gépkocsival behajtani. Meg­értésre. türelemre lesz szük­ség, de megéri, hiszen egész­séges, jó ivóvíz érte a fi­zetség. ' I. A. kozón elmondott beszédé­ben szólt az SZKP KB ülé­seinek legutóbbi határoza­tairól, amelyek a gazdasági építés és az ideológiai mun­ka jelenlegi szükségleteinek megfelelően konkretizálták az SZKP XXVI. kongresszu­sának határozatait. Ezzel kapcsolatban kijelentette: a Szovjetunió az ország gaz­(Folytatás a 2. oldalon.) A jászladányi Vegyesipari Szövetkezetben az idén csaknem 1 millió 900 ezer kazettazárat gyártanak a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat rákospalotai bőrgyára részére és szocialista ex­portra Három önjáró géppel megkezdték a fővetésű silókukorica betakarítását a tisza- földvári Lenin Tsz-ben. A 215 hektáron termesztett amerikai hibridből a tartós aszály ellenére jó termést, hektáronként 45 tonnát szállítanak a táblákról a két állattenyésztési telepnél lévő silótárolókhoz Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! xxxrv. évf. 193. sz„ 1983. augusztus 16., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents