Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-12 / 163. szám

1983. JÚLIUS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Klsközsógok a változó Időben Amit az adatok nem mutatnak Nagyon, alapos és kizáró­lag a tényeken nyugvó vizs­gálatot zárt le ez évi febru­árjában a Szolnok megyei Tlainács V. B. tervosztálya. Az összegzés „Az alsófokú körzetek és településeik inf­Hiányzó funkciók A megye hatvanöt telepü­lésére — köztük a kisközsé­gekre — kiterjedő vizsgálat cseppet sem meglepő módon arra derített fényt, hogy az 1975—80. között eltelt idő alatt a népesség a legjelen­tősebb mértékben — a csa­tolt településeken csökkent. A legjobban fogyó népessé­gű községek: Mezőhék (19,8 százalék). Nagyrév (15,5 szá­zalék). Kétpó (14,3 százalék) és Tiszasüly (13,4 százalék). Megjegyzésre méltó, hogy némi népességnövekedés mindössze 7 községben volt, de ezek között csak két kis­község — Szászberek és ör­ményes — akadt. A „nagy­könyv” szerinti funkcióknak jóformán egyik település sem tud maradéktalanul ele­get tenni. Igaz, a nagykönyv” meg­lehetősen szigorú, hiszen hu­szonöt közigazgatási, keres­kedelmi, szolgáltatási, egész­ségügyi, oktatási-művelődési funkció meglétét feltételezi. Az, hogy húsz kis térségben nincs benzinkút — hagyján, ám az súlyosabb probléma, hogy iparci'klkszakbolt hét helyen, fogászati szakrende­lés hat helyen, bölcsőde pe­dig 11 körzetben hiányzik. Elsősorban természetesen a kereskedelmi és az egészség- ügyi létesítmények hiánya teszi „hosszú” távon na­gyon nehézkessé, korszerűt­lenné az életet. A megye négy kis falujában — hogy szélsőséges példát idézzünk — Vezsenyen, Jásziványban, Tiszainokán és Tiszaugon nincs helyben semmilyen ff E sorozat bevezető részé­ben utaltunk rá: a Szolnok megyei községeik, kisközségek, világa rendkívül színes, el­Esélylatolgatás ” nélkül (Vége.) Vágner János Honismereti rasitruktuiráilis ellátottságá­nak vizsgálata Szolnok me­gyében” címmel lényegében arra keresett választ, hogy milyen feltételek mellett boldogulhatnak a kis fal­vaikban élő emberek. egészségügyi intézmény. És sorolhatnánk az idevágó ada­tokat — amelyek végered­ményben mind-mind feszült­ségeik. konfliktusok forrásai: kezdve a közlekedés „héza­gaitól”, az állatorvosi ellátás hiányáig. Utóbbihoz feltét­lenül hozzá kell tenni, hogy arra van meglehetősen rossz hatással, amire méltán le­het büszke a megye gazda­sági élete: a háztáji és a kisegítő gazdaságok műkö­désére. Pedig a falvakban alig akad család, amelyik kisebb-nagyobb mértékben ne foglalkozna állattartással, gyümölcs- zöldségtermeléssel — függetlenül attól, hogy a család felnőtt tagijai mező­gazdasági vagy ipari foglal­kozásúak. Persze van másik arcuk is a Szolnok megyei falvaknak. A szebbik arcukat látjuik ezeknek a községéknek, ami­kor az épülő, korszerű csa­ládi házakra tekintünk. El­vándorlástól és népesség- csöklkenéstöl függetlenül meglehetősen nagy a falvak­ban az építkezési kedv: a föntebb említett hatvanöt község 1980. évi lakásállo­mányának mintegy 8 száza­léka az előző öt évben épült. Ugyanakkor — s ez is hoz­zátartozik a teljesebb kép­hez — 1980-ban mindössze huszonöt állami lakás épült az említett településeken, önmagánál jóval többet je­lent, életmód-, életforma- változásira utal az az adat, amely szerint az épített csa­ládi házak szinte mindegyi­kében van fürdőszoba. lentmondásokfcal, napról- napra újratermelődő feszült­ségeikkel terhes világ, amely ugyanakkor gyakran rácá­Több vasbeton gerenda és tetőfedő pala Az építőanyag-ellátás ja­vítására tettek felajánlást két Komárom megyei üzem, a nyergesújfalui Eternitgyár és a lábatlanti Vasbetongyár dolgozói. Az eternitgyáriak arra vállalkoztak, hogy éves tervükön felül 1,5 millió négyzetméter különböző mé­retű tetőfedő palát készíte­nek. A többletből egymillió négyzetméter előállítását sa­ját erőből oldják meg, a munkaszervezés javításával, a munkaidő jobb kihaszná­lásával. Vállalásuk kisebbik részének teljesítésére, a fél­millió négyzetméter tetőfe­dő anyag legyártására as'za- bad szombatokon szerveznek termelő műszakokat. A lábatlani Vasbetongyár dolgozói azt ajánlották fel, hogy az év végéig 70 ezer méter födémgerendát és 30 ezer méter áthidaló vasbe­ton gerendát gyártanak ter­vükön felül. Mindkét vasbe­ton elem nélkülözhetetlen a családi házak a kislakások építéséhez, de időnként hiá­ba keresik a vevők a Tüzép- teleoeken. A .lábatlannak a többlettermelés feltételét üzemen belüli munkaerő-át- icsooorttos ítások ka 1, loótmű- szafcok szervezésével és mű­szaki intézkedésekkel terem­tik meg. Mindkét Komárom megyei üzemben hónapról hónapra fokozzák a termelést, s azt ígérik, hogy nem az év vé­gén. hanefn az építkezések finisében, a nyári hónapok­ban erősítik a tempót. Tegnap délelőtt Kaposvá­rott megkezdődött a XI. or- »zágos honismereti akadé­mia. Az ország minden ré­széből jelenlevő szakembe­rek, előadásokat hallgatnak, konzultációkon vesznek részt Az első napon Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront föl a különféle gazdaság­földrajzi következtetésekre, prognózisokra. Gondoljunk csak airra, hogy néhány év­vel ezelőtt az ingázást, az el­járást. amolyan „kóros” tü­netnek tekintettük a kisfal­viak esetében is —: ma pedig inkább az eljáró dolgozók utazási körülményeinek ja­vításán van a hangsúly. Vagy még régebbre vissza­tekintve: a1 háztáji és a ki­segítő gazdaságok — kibon­takozásuk kezdetén — meg­osztották a közvéleményt. Ma nincs, nem lehet vita ezek élelmiszertermelésben és ellátásban játszott szere­pét illetőleg. Sókkal inkább azon kell meditálnunk, hogy a kisgazdaságok mennyiben konzerválják a paraszti élet­mód bizonyos korszerűtlen elemeit, illetve a „kétlaki” ipari-mezőgazdasági életfor­ma (amely jellemzi a megye kisközségeit is) mennyire bi­zonyul tartósnak. Fönnmaradás, megújulás Nyitott kérdés, gond, prob­léma természetesen sok van e falvakat, népüket, ellátott­ságukat illetőleg, s az is bi­zonyos, ezek a legátgondol- tabb településfejlesztési kon­cepció nyomán is újraterme­lődnék, igaz: magasabb fo­kon. Innen nézve fölösleges volna a megye falvainak „esélyeit”, jövőbeli szerepét latolgatni — a statisztikai adatok emiberék! tízezreit je­lentik; igényeiknek, vágya­iknak. a teljesebb élethez va­ló joguknak kell testet ölte­niük a területfejlesztési ter­vekben. Több település ese­tében ugyan a népesedés-el­vándorlás adatai jelentős csökkenést jeleznék, ami nem jelentheti azt, hogy a kis­községek fennmaradásával ne kellene hosszú távon szá­molni. A faluközösségek meg­tartó ereje pedig nemcsak a településforma fönnmaradá­sának a biztosítéka, hanem a megújulásnak is. Országos Tanácsának főtit­kára Nemzet és ifjúság cím­mel tartott előadást, amit konzultáció követett. Ma Hanga Mária művelődési mi­niszterhelyettes Nemzet és iskola című előadásával foly­tatódik a program. Aratás Harminchat gazdaságban befejezték Öntözni szükséges Az időjárás az elmúlt hé­ten nem akadályozta a be­takarítási munkáikat, a bú­zatáblák 92 százalékán va­sárnap befejezte az aratást 28 termelőszövetkezet és 8 állami gazdaság. A Szolnok megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat átvevő­helyein zökkenőmentesen halad a búza átadása és mi­nősítése — hangzott el a ímezőgazdasági szervezési bi­zottság tegnapi ülésén, ame­lyen részt vett Barta László, a megyei tanács elnöke is. A nagyüzemek az aratás­hoz kapcsolódó munkákat folyamatosan végzik, a szal­ma lehúzása és bálázása a betakarított terület 47 szá­zalékán történt meg, a ta­lajmunkákat eddig 32 száza­lékon végezték el. Az aszá­lyos időjárás következtében a kalászosoknál jelentkező terméskiesés pótlására a gaz­daságok a tervezettnél 22 százalékkal nagyobb terüle­ten, 7700 hektáron végeztek másod- és tarlóvetéseket. E növényeket az öntözhető te­rületekre helyezték el. Jól halad a megyében a nyári érésű növények beta­karítása. a magborsó és az őszi káposztarepce vágása már befejeződött. A rendkí­vüli meleg időjárás miatt e növények termésátlagai is elmaradtak az előirányzott mennyiségtől. A szakembe­rek megállapítása szerint a megye gazdaságaiban, vala­mennyi táblában a napra­forgó növényállománya tel­jes virágzásban van, egyes területeken már itt is a szá­razság jelei- mutatkoznak. A napraforgó szár- és tányér­betegségei ellen mintegy há­romezer hektár területen vé­dekeztek. Az üzemektől érkezett je­lentések szerint eddig 31 ezer hektár kapott mester­séges csapadékot. Várható­an folytatódik az aszályos időjárás, ezért, a szervezési bizottság tegnapi ülésén fel­hívták a szakemberek fi­gyelmét az öntözési kapaci­tások maximális kihaszná­lására. Az elmúlt héten ismét há­rom termelőszövetkezetben volt tűz. Az események arra figyelmeztetnek, hogy a vég- hajrában is fokozottabban tartsák be a mezőgazdasági üzemek a tűzvédelmi elő­írásokat. 0 MÉM és a kamara megállapodása Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter és Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnöke a kapcsolatok fejlesztése, rendszeressé és intézményessé tétele érde­kében együttműködési meg­állapodást írt alá tegnap a kamara székházában. Ennek alapján a jövőben rendszeresen meghívják a MÉM szakembereit azokra a kamarai fórumokra, amelye­ken a tárca működési terü­letével összefüggő kérdése­ket tárgyalják meg. Lehető­séget teremtenek arra is, hogy a minisztériumi képvi­selőik részt vegyenek a ka­marai testületek, többek kö­zött a mezőgazdasági és élel­miszeripari tagozat munká­jában. A kamara számos kérdésben összegyűjti és ösz- szefoglalia a tagvállalatok tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, s azokat továb­bítja a minisztériumi szak­embereknek. A minisztéri­um folyamatosan tájékoztat­ja a Magyar Kereskedelmi Kamarát a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztési, nemzetközi együttműködési koncepcióiról, s az újabb el­képzelések kidolgozásába a kamara testületéit is be­vonja. Az év végéig elkészül a kisújszállási Nagykun Tsz sertéste­lepének utolsó 756 férőhelyes hizlaldája. Amint az új hiz­laldát is „benépesítik”, a telep 9 ezer hízósertés kibocsátá­sát tudja vállalni évente IKeddi legvxetUnin— Ezüstcsillag a váll-lapon Szolnok, Debrecen és más városok után az idén Bé­késcsabán tartják az or­szág tiszthelyettesképző in­tézeteiben most végzők avatását. A megyénkben tanulók is ott kapják meg az ezüst váll-lapot. Az a szép gondolat ölt ebben testet, hogy a haza védel­mére önként vállalkozók országunk egy-egy szegle­tét alaposan megismerjék, avatásuk helyeként emlé­kezetükben mindig szá­mon tartsák. Békéscsabára azért esett most a választás, mert az idén ünnepli várossá nyil­vánításának 65. évforduló­ját. Ez jó alkalmat bizto­sít arra is, hogy felidézzék a munkásmozgalom helyi hagyományait. Az avatás a tiszthelyet tesek számára maradandó élmény. Ugyanakkor fi­gyelemre méltó esemény társadalmunk egésze szem­pontjából is, hiszen nép­hadseregünk olyan csoport­jára irányítja a figyelmet, melynek jelentősége és tár­sadalmi rangja egyre in­kább növekszik. Köztudott, hogy a hadseregbe, a leg­modernebb technikával fel­szerelt harcászati eszközök kezeléséhez, felügyeletéhez, olyan hivatásos tiszthe­lyettesek szükségesek, akik a szakmai hozzáértés mel­lett képesek a hozzájuk be­osztott állomány irányítá­sára. Nem véletlenül tör­tént tehát jelentős fejlődés iái tiszthelyettes-képzésben, hiszen ott nemcsak a leg­korszerűbb technika keze­lésének elsajátítása a cél, hanem az is, hogy a hall­gatókat felkészítsék az is­meretek átadására is. A tiszthelyettes-iskolák egyes szakokon szakmun­kás-képesítést is adnak, míg más szakokon olyan szakmai gyakorlat szerez­hető meg, mely tanfolyam- szerű felkészítés után fel­jogosít a szakmunkásvizsga letételére. A 17 éves kor­hoz és a nyolc általános is­kolai végzettséghez kötött felvételi követelmény mel­lett üdvös, ha a jelentke­zők fel vannak vértezve szakmunkásképző intéze­tekben vagy a termelő munkában szerzett ismere­tekkel is. A hivatásos tiszthelyet­tesképzés rövid múltra visz- szatekintő formája a négy­éves, a katonai szaknak megfelelő szakmunkáskép­zést adó gépjárműtechni­kai, illetve az élelmezési iskola, ötéves tiszthelyet­tesképzés csak a zenész sza­kon van. A további fejlő­dést jelzik a tervek: 1984- től a négyéves képzést szakközépiskolai szintre emelik, és ú j iskolákat ala­kítanak. Az évtized végén tehát — a hagyományos képzés mellett — érettsé­gizett tiszthelyettesek is kerülnek ki az iskolákról. A szakközépiskolai képzés várhatóan nemcsak az ál­talános műveltség gyara­pításában, hanem a jelent­kezők számában is .érezteti majd hatását. A katonai pályára irá­nyítást, a figyelemfelkel­tést egyébként elősegítik az avatás látványos mozza­natai. Nem véletlen, hogy a különböző fegyverne­meknél levő intézetek hall­gatói között versenymoz- galom indult azzal a cél­lal. hogy minél fegyelme­zettebben, minél katoná- sabban vegyenek részt az augusztus 7-i, vasárnapi avatáson. Ügy díszelegje­nek, hogy ne csak a hozzá­tartozók, hanem a vendég­látó város lakói is örö­müket leljék bennük. Bizonyára így lesz ez, és feltehetően csapattestünk­nél is kivívják majd pa­rancsnokaik elismeréséit, ott is növelik iskoláik jó hírét. S. B Egyszerűbb ügyintézés Önálló közlekedési osztály a megyei tanácsnál A Közlekedési és Posta- ügyi Mliniszltérium átszer­vezése után a megyei taná­csoknál közlekedési osztály alakult, amely átvett egy sor hatósági jogkört. Július elsejéig például ön­álló hatóság volt a KPM megyei közúti igazgatósága. A hozzá benyújtott kérel­mekre határozatot hozott, amelyre az ügyfél a KPM- nél fellebbezhetett. Az igaz­gatóság megszűnt hatóság lenni, ezen túl az utak ke­zelését. üzemeltetését végzi. Az útépítésekre, az utak for­galomba helyezésére a me­gyei tanács közlekedési osz­tálya ad hatósági engedélyt, ugyanígy az osztályhoz kell fordulni a közút-vasút szint­beni kereszteződések átépí­tésének. gyalogátkelőhelyek létrehozásának engedélyéért is. Az ügyfél egyébként köz­vetlenül fordulhat az út ke­zelőjéhez (közúti igazgató­ság, helyi tanács) bármiféle engedélyért, és az átszerve­zés szándéka szerint meg is egyezhet vele. Ha a meg­egyezés nem sikerül, akkor lép közbe a megyei tanács közlekedési osztálya, mint hatóság. Megszűnt a KPM autófel­ügyelet megyei igazgatósága valamint a KPM Autóköz­lekedési Tanintézete. Ponto­sabban a neve és a felügye­leti szerve változott mind­két intézménynek. így lett belőlük — a megyei tanács közlekedési osztályának irá­nyítása mellett működő — Közlekedési Felügyelet, azon belül gépjárművezetői vizs­gabizottság és Szolnok me­gyei Autóközlekedési Tanin­tézet. A gépjárművek üzembe helyezését műszaki vizsgáz­tatását továbbra is a Szol­nok, Mártírok útján levő közlekedési felügyelettől kell kérni. Ideiglenesen ott inté­zik a segédmotorkerékpárok rendszámtáblával történő el­látását és a lassú járművek azonosítási jelének kiadá­sát is. A közlekedési osztályhoz tartozik az ellenőrzéskor hi­básnak talált járművek vizs­gára utasítása, a magánosok részére haszonjármű üzem­ben tartási, összeépítési, át­alakítási engedélyének ki­adása. Az osztály ellenőrzi a megyében levő gépjármű­javító szolgáltató üzemeket, a szövetkezetek, tanácsi vál­lalatok teherfuvarozását. A közlekedési osztály dolga a kompok, révátkelőhelyek lé­tesítésének. áthelyezésének engedélyezése is. A félreértések elkerülése érdekében nem árt leírni, hogy Szolnokon ezek után is az autóközlekedési taninté­zet feladata a gépkocsiveze­tők, motorosok képzése, vizs­gáztatása. amelyre az Eöt­vös tér 3. szám alatt lehet jelentkezni. Végül néhány gyakorlati tudnivaló: a megyei tanács közlekedési osztálya a járási hivatal épületének második emeletén található. Ügyfél- fogadás inaponta 8-tól 17 óráig, pénteken 16 óráig. Te­lefon: 12-001. Szállítási ügyekben a 13-178 számon adnak felvilágosítást. Jóllehet, az első lépéseknél tart a közlekedési ügyek in­tézésének átszervezése, any- nyi máris bizonyos, hogy egyszerűbb lesz az ügyme­net. — bj —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents