Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-10 / 162. szám

1983. JÚLIUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Film jegyzet I Jézus Krisztus Szupersztár Amit a nagyok se hittek Kuvik szól a sátrak felett Tábori csendélet Néhány nagy nyugati szu­perfilm — tekintsünk el a címek felsorolásától — ala­pos csalódást okozott a né­zőknek. A forgalmazóknak nem, mert a kíváncsiság és a sznobizmus nagy úr, tódult a közönség a mozikba, fizette a felemelt helyárakat. Mi lehet a csalódás oka, miért mond­ja a néző kifelé jövet a mo­ziból, hogy mást várt, többet várt. Ügy véljük, a felfoko­zott várakozás a csalódás legfőbb magyarázata. Mel­lette talán még az idő a lu­das. A méregdrága szuper­filmeket mi ugyanis — álta­lában — csak a bemutató után jónéhány évvel tudjuk megvásárolni. A felszínesebb mondanivalójú filmeket ez­alatt bizony „megkoptatja” az idő, az 1970-es évek izgal­mas kérdései egy évtized múlva már kevésbé vonzzák a közönséget. De az is igaz: nem mind arany, ami fény­lik. Mégis kénytelenek va­gyunk címekre hivatkozni: a Keresztapa, a Pokoli torony, a Csillagok háborúja — mennyit veszítettek fényük­ből, varázsukból, miután már játsszák filmszínhá­zaink! Mindez nem vonatkozik Andrew Lloyd Webber — Norman Jewison filmjére, pedig a Jézus Krisztus Szu­persztárt is jó évtizedes ké­séssel látjuk. A jóslatok rendszerint megbuknak, mégis megkockáztatjuk, ez a film ötven—száz év múlva is mond valamit az emberi­ségnek, legfeljebb nem ugyanazt, mint a maiaknak. Az effajta filmek nem „vé­nülnek”, tehát időtlenek. Ép­pen azért, mert mondaniva­lójuk rétege mindig időszerű. A Szupersztár nálunk is nagy, szinte hasonlíthatatla­nul nagy siker, pedig a kö­zönség túlnyomó többsége Néhány hónapja sajátos összeállítással hívta fel ma­gára a figyelmet a vasárnap esti tévétorna. Az adás részt­vevői a gyakorlatokat beve­zető szavak mellőzésével, megállás nélkül tornázták végig a műsoridőt. Közben szólt az élénk ritmusú tánc­zene. Az efféle zenés-táncos torna az utóbbi időben nép­szerűvé vált nemcsak a spor­tolók, hanem a testedzésre ügyelő tömegek körében is. Ez az összetett módszerű lestformálás az úgynevezett aerobic az USA-ból indult el három éve, és meghódította a világot. Mivel nincs ma­gyar megnevezése, angol ne­ve is eljutott hozzánk. Az 1960-as évektől elég sok szó került a magyarba az angol nyelvből. Széles kör­ben ismerjük például a beat (bit), bikini, farmer, hippi, löncs, turmix szavakat. Ezek már-már jövevényszók, zö­müknek nem is alakult ki nem vallásos megközelítés­ből fogadja Jézus Krisztus, Júdás és Mária Magdolna történetét. A rendező ugyan­is Júdás szemszögéből „lát­tat”. Jézus a különböző ko­rok emberiségéért aggódó ember, egy a kiválasztottak közül. Norman Jewison modern passiójátékában Júdás a Szupersztár. A történet ere­detiségének megóvása érde­kében talán fogjuk fel úgy, hogy Carl Anderson — a né­ger Júdás! — művészi erejét a játék egyetlen szereplője sem tudja túlszárnyalni, — csupán erről van szó, nem többről. Messzire vezetne, s talán már nem is ennek a jegyzetnek a témája lenne a Júdáshoz viszonyítva deka­densebb Jézus-kép, s a ki­robbanó őserőt hordozó Jú­dás alakjának szembeállítá­sa. A zeneesztéták szerint — ehhez nekünk már semmi hozzátennivalónk nem lehet — Bach óta a passió-miszté­rium gondolatkörében Web­ber zenéjéhez hasonló erejű muzsikát nem komponáltak. Igen, ezt érezzük, vagy vala­mi hasonlót, amikor lehunyt szemmel lemezről vagy ka­zettáról hallgatjuk a Szu­persztár zenéjét. Ekkor ta­lán közelebb kerülünk a misztériumhoz, mint a film nézése közben. Bármilyen furcsán is hangzik: a csodá­latos technika, a képsorok, mozdulatok dinamizmusa már-már szinte zavar — kü­lönös tekintettel Richard Mac Donald díszleteinek megjelenítésére — bár eszünk tudja, a látvány és az illúzió ilyen lenyűgöző egységét csak a legmodernebb filmes eszközökkel lehetett megte­remteni. magyar megfelelőjük. Másfe­lől viszont jó néhány idegen elem nem tudott gyökeret verni, mert az idejében meg­született magyar kifejezés kiszorította. így járt a szu­permarket az ABC-áruház ellenében, hasonló sorsra juthat a marketing a piac­szervezéssel vetélkedve. Szakterületeken különösen gyakori, sőt néha túlzottan divatos az angol kölcsönzés: desigi) (ipari formatervezés), poszter (képzőművészeti al­kotásról, fényképről sokszo­rosított plakát), szlalom (műlesiklás), team (munka- közösség) stb. Más esetben fölbukkant már a magyar fórma, de még nem elég erős: hotdog — virslis kifli. Az egymás mellett élő alak- változatok egy másik cso­portjában viszont mintha már a magyar lenne hatéko­nyabb: diszkzsoké — lemez­lovas; szmog — füstköd stb. Az aerobicot ezek közé az Bővülő irodalmi kapcsolatok Az elmúlt években jelentős sikerek: születtek a magyar és a szovjet irodalom kölcsö­nös népszerűsítésében, bővül­tek a két ország közötti iro­dalmi kapcsolatok — állapít­hatták meg a közelmúltban Budapesten megtartott tit­kársági ülésen a két írószö­vetség vezetői. A két írószövetség idei munkaterve írók, költők, mű­fordítók cseréjét, alkotói ta­lálkozókat, közös elméleti ta­nácskozások megrendezését irányozta elő. Ennek alapján szovjet íródelegációt köszönt­hettünk az ünnepi könyvhé­ten: a vendégek nemcsak; a könyvseregszemle eseménye­in vettek részt* hanem talál­koztak magyar olvasókkal, dedikálták magyarul megje­lent műveiket is. A tervek szerint — az író­szövetségi együttműködés eredményeként — még az idén befejezik a második magyar—szovjet közös ri­portkönyv szerkesztését, hogy az mihamarabb megjelen­hessék. Magyar alkotók is részt vesznek a szovjetunióbeli Tyumenyben megrendezendő alkotói találkozón, amely­nek központi témája: az iro­dalom szerepe a munkások nevelésében. A két írószövetség hosszú évek óta ösztönzi, segíti a szovjet és magyar írók mű­veinek kölcsönös publikálá­sát, recenziók közlését, a két ország irodalmának időszerű kérdéseiről tájékoztató is­mertetők közreadását. Rend­szeressé váltak — s a jövő­ben is folytatódnak — azok­nak az ismert magyar és szovjet íróknak a találkozói, akiknek műveit lefordították orosz, illetve magyar nyelv­re. Az irodalmi vegyesbizott­ság szovjet tagozatának kép­viselői a közelmúltban aján­lólistát kaptak kézhez a for­dításra javasolt művekből. átmeneti esetek közé sorol­hatjuk. Egyelőre szükség van rá, mert hiányt pótol. Ejtése igazodik a magyar köznyelvi hangképzéshez: magánhangzói nem kettős- hangzójúak, nem elmosódot- tak, hanem tiszták, határo­zottak. Szóösszetételekbe is beépül: aerobik-láz, aerobik- műsor. Mindezek ellenére még idegenszerű, nehézkes a szó. Az angolban persze találóan nevezi meg' a könnyedén, de tartósan végzett mozgásfor­mát. Eredetileg ugyanis — az angol—magyar szótár sze­rint — levegőből, oxigénből élőt, valamint levegőigényest jelent A diszkózenére alapo­zott, körülbelül egyórás test­edzés is megkívánja a ma­gáét. A magyarban akkor hát legyen robottorna? De a ro­bot nem cseng itt túl szépen. Az új gimnasztika megjelö­lésénél azért talán jobb. Le­hetne még sorolni az ötlete­ket, a legegyszerűbb azon­ban. ha megmarad táncos, zenés tornának. Mert úgyis az! Molnár Zoltán Miklós A darasai bemutatóházat ölelő tölgyes szélén parányi sátortábor áll. A fák alól szó szerint a sima pusztára könyökölhet az ember. Ideá­lis hely ez a Szolnok megyei középiskolai természetvédel­mi tábor lakói számára. A zajok itt már elcsitulnak, az éjszakák mélységes csendjét csak a kuvik hangja, meg az erdei fülesbagoly huhogása töri meg. A nap már lebukóban van. fejsze csattog, tűz lobban. vacsorafőzéshez készülődnek a diákok. Hetven kilométe­res kerékpártúrájáról meg­tért a madártani szekció is. Élénk eszmecsere bontakozik ki. Papp Gyula tanár a be­szélgetőkre mutat: — Esténként mindig elő­adás nélküli konzultáció van. Nem kell biztatni egyik szek­ció tagjait sem arra, hogy be­széljék meg a napi tapaszta­latokat. Nincs agyonszervez­ve a tábor. Mondhatnám úgy is, hogy a formai pótcselek­vések nem ölik meg a lénye­get. Itt egyetlen törvény a munka, annak szerzünk ér­vényt. Itt nir.cs ébresztő, és nincs takarodó. Reggel hatkor be­kapcsolják a rádiót, az jelzi a munkanap kezdetét. A kis­újszállási gimnáziumi taná­rok — mindenekelőtt dr. Tóth Albert — kezdeménye­zésére így megy ez nyaran­ként már a kilencedik alka­lommal. Az első években csak a kisújszállási diákok táboroztak, az utóbbiakban azonban a bioszféra-szakkö­rök legjobbjai mellé felsora­koztak a megyei középiskolai környezet- és természetvé­delmi vetélkedő helyezettjei. A tábor alapvető célja a tudományos adatgyűjtés. Felbecsülhetetlen értékű munkát végeznek a diákok az alapkutatással, hiszen a Hortobágyi Nemzeti Park­nak ilyen célra nincs elég pénze. — Az évek során temati­kusán, szinte hektárról hek­Pécsett Helyreállították a Zsolnay-kutat Helyreállították a pécsi Zsolnay-kutat, amelyet a múlt év őszén egy virtuskodó diák súlyosan megrongált. A Széchenyi téren álló műre­mek — a város legszebb dísz- kútja — most ismét régi szép­ségében gyönyörködteti a já­rókelőket, és kínálja hűsítő vizét a szomjazóknak. A vízköpő állatfejekkel díszí­tett kút 1907-ben készült a Zsolnay Porcelángyárban, és sértetlenül vészelte át az el­múlt háromnegyed századot. Amikor kilenc hónappal ez­előtt megsérült, az üzem dol­gozói azonnal gondjaikba vették, természetesnek tart­ván, hogy a mai Zsolnay gyár szakembereinek és szakmun­kásainak kell újraalkotniuk az összetört kútelemekel. tárra bejárjuk a Hortobá- gyot, — mondja Papp Gyu­la, — így derült ki például az is, hogy sokkal több lösz­maradvány van a pusztán, mint amit korábban számon tartottak. Először a nagyok se hitték ezt. A gyep szélén faágakból készült kapuk között vad fo­cicsata dúl. A csendesebb természetűek inkább egy hosszú vályú vizével hűsítik magukat. Néhányan ürgeön- tesre indulnak. A számtalan mókás, fel­üdítő epizód mellett azonban mégis elsődleges a munka, aminek eredménye kézzel fogható. Ez derül ki dr. Tóth Albert szavaiból is: — A Hortobágy flórájáról angolul jelentetett meg egy kiadványt az Akadémiai Ki­adó Vállalat. Abban a könyv­ben száztizenhárom olyan adat szerepel, melyet koráb­bi táborainkban gyűjtöttünk. ínycsiklandó illatok ter- jengenek körülöttünk. — Paprikás krumpli lesz vacsorára, — mondja dr. Tóth Albert. — Valamelyik nap gulyás főtt négy bog­rácsban. Az egyik jobb volt, mint a másik. A „vezérkar” napi élmé­nyeket sorol. — Ügy tűnik, hogy két pár batla fészkel az egyik terü­leten, de lehet, hogy több is, — újságolja dr. Kovács Gá­bor. Közönyösen fogadom a hallottakat. Utóvégre a ma­dárnak az a dolga, hogy fészkeljen. Csak akkor ka­pom fel a fejem, amikor hozzáfűzi: — Magyarországon máshol nem fészkel batla. A madártani szekció teg­nap hetvenkét fajt figyelt meg, ma pedig ötvenhármat, köztük 'ritkaságszámba me­nőket, mint az erdei pityert. Árkon-bokron át hosszú utat tettek ezért. Nem csoda, hogy dr. Kovács Gábor, a Hortobágyi Nemzeti Park területvezetője, a tábor lel­A keleti városkapu kör­nyékének, valamint a telepü­lésről keleti és nyugati irány­ban kivezető főutak újabb szakaszának a feltárásával folytatódik a Tác határában húzódó antik romváros, Gor- sium feltárása. A székesfe­hérvári István király Mú­zeum régészei — Fitz Jenő irányításával — az idén már a huszonhatodik ásatási idényt kezdték meg. 1958 óta több százezer leletet, pompás palotákat, fürdőket, templo­mokat hoztak a felszínre. Az idén a városkapu környéké­nek és az utak újabb szaka­szának felkutatásán túl a te­lepülést körülvevő fal dél­kes támogatója és egyik ve­zetője kimerülve mondja: — Kimulattuk magunkat, mint kutya a kútban. Dr. Tóth Albert is újság­gal hozakodik elő. Szikes és löszháti társulások határvo­nalán kunkorgó árvalányha- jat talált. — Néhány éve még azt hittük, nincs ilyen növény a Hortobágyon, — magyarázza dr. Kovács Gábor —, de az­tán találtak egy kunhalmon. A mostani felfedezésben nemcsak az az érdekes, hogy ritka növényfajt találtak Berciék, Hanem az a figye­lemre méltó, hogy milyen társulásban. A táborlakók között pöt­tömnyi emberkék, általános iskolások is vannak. Ök sem ismernek fáradtságot. Teg­nap kerékpáron lehúztak öt­ven kilométert, mert látni akarták ők is azt, amit a na­gyobbak. Egyébként minden­ki zokszó nélkül viseli a megpróbáltatásokat, pedig néha nincs könnyű dolguk. A fullasztó hőségben példá­ul nehéz nyolcvan centi mélyről mintát venni a kő­kemény talajból. A határjárást egyébként elősegíti a szárazság. Igaz vi­szont az is, hogy három év­vel ezelőtt egy hét alatt száz milliméter eső esett, de az sem számított a fiúknak. Né­melyikük már . örzsgárda- tag”. Dobai Tibor harmad­éves egyetemista - fiául he­tedik alkalommal esz részt ezen a hortobágy; borozá­son. Csuvár Zsoli őst lesz negyedikes gimi sta. ö hétéves korától táborozó. Ügy tűnik, erec. nyes a szervezőknek a koránt­sem titkolt szán hogy a természet szeret< .1 oltsák be a fiatalokat. Az alapkuta­tási eredmények mellett ezért is megérdemlik azt a támo­gatást, melyet Szolnok me­gye Tanácsától és a Horto­bágyi Nemzeti Parktól kap­nak. Kép és szöveg: Simon Béla nyugati saroktornyának a kibontása ad munkát a fel­táráson dolgozóknak; hozzá­látnak a korai katonai tábor védőárkának kibontásához is. A régészeti munkálatokkal párhuzamosan folytatódik a már korábban feltárt leletek restaurálása, az Országos Műemléki Felügyelőség szak­emberei az idén végeznek a IV. századi palota maradvá­nyainak megóvásával. Gorsiumot — a Sárvíz át­kelőhelyénél, nyolc kereszte­ződésben létrehozott antik települést — a hódító római katonák alapították, feltehe­tően 46—49-ben. Tiszai Lajos Szépen magyarul—szépen emberül AEROBIC? Gorsiumban Megkezdődött az ásatási idény

Next

/
Thumbnails
Contents